Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-26 / 232. szám

www.istergranum.hu REGIO 2005. november 26., szombat • HÍDLAP 5 Járvány nincs, a tömegsírokat már kijelölték? Madárinfluenza: vakcinavásárlás helyett vészforgatókönyv Szlovákiában Útavatás Nyergesújfalu. Ma délután három­kor adják át hivatalosan Nyergesúj­falun a felújított belterületi közutakat. Az ünnepségen, amely az Ady Endre és a Rózsa Ferenc utca csomópontjánál zajlik majd, Dióssy Gábor államtitkár mond beszédet, az ezt követő, városhá­zi fogadáson Miskolczi József polgár- mester beszél majd. Délután öt órakor pedig a Szent István téren kezdetét ve­szi az Advent, az ünnepi liturgiát Mol­nár Alajos plébános vezeti. Bűvös kertet építenek Léva. A besztercebányai Ekopolis Alapítvány létesített Léván, a Medu- lienka Kismamaközpontban egy új játszóteret, amely a tervek szerint rö­vid időn belül zöldterületté válik. A „Bűvös kert” kialakítására egy 150 ezer koronás nyertes projektnek kö­szönhetően kerülhetett sor. A kisma­maközpont udvara november elejétől így közterületként működik. Helytörténeti előadássorozat Kismaros. A Kismarosi Falumúze­um Alapítvány új előadássorozatot indított november 23-án, szerdán es­te. Havi rendszerességgel tartanak történelmi témájú előadásokat. Az első alkalommal Horváth Béláné me­sélt a Kismarosi Teleházban arról, hogy az 1940-es és 1950-es években milyen volt az oktatás Kismaroson. Folytatás az 1. oldalról Az országos tiszti főorvos sajtószó­vivője, Ivan Bielik lapunknak elmond­ta: a tömegsírok kialakításáról szóló információk nem fedik a valóságot, ők csak arra szólították fel az illetékes hi­vatalokat, hogy biztosítsák a lehetősé­get az egyes régiókban arra az esetre, ha a tömeges megbetegedések során rohamosan megnőne az elhalálozottak száma. Vagyis szó sem esett tömegsí­rokról. A félreértés az illetékes köz­egészségügyi hivatal helytelen értel­mezése miatt alakulhatott ki. Tibor Hloben, Trencsén sajtórefe­rense lapunknak elmondta: a város bizonyítékképpen fel tudja mutatni azt a levelet, amelyben a trencséni regionális közegészségügyi hivatal felhívja az önkormányzatok figyel­mét a magas számú elhalálozás eseté­re a madárinfluenza kapcsán. „A levélben kifejezetten tömegsírok létesítéséről esik szó. A hír bennünket is sokkolt, és amikor magyarázatot kér­tünk arra, mit akar ez jelenteni, a hiva­tal elküldte a tömegsírok létesítésére vonatkozó pontos leírást is” - mondta lapunknak Hloben. Eszerint a sírok­ban legfeljebb száz személyt lehet el­helyezni úgy, hogy egymás fölé legfel­jebb három holttest kerüljön, az egyes sorok (rétegek!) között pedig 30-40 centiméteres távolság engedélyezett. Trencsén polgármestere, Branislav Celler pánikkeltésnek nevezte az ilyen felelőtlen intézkedést. Vélemé­nye szerint egy ilyen súlyú dologról nem levélben kellene értesíteni a pol­gármestereket. Gál Gábor jogász szerint a szlovák büntetőtörvény­könyv paragrafusainak értelmében a pánikkeltés bűnténynek minősül, bár ez a konkrét eset nem meríti ki a bűntény fogalmát. „Ez sajnos még feketehumornak is rossz. Elképzel­hetetlennek tartom tömegsírok léte­sítését Szlovákiában, erre nincs tör­vény adta lehetőség” - jelentette ki Gál Gábor. Az Emberi jogokért felelős liga igaz­gatója, Colombus Igboanusi szerint a tömegsírok létesítése ellentmond több nemzetközi egyezménynek és a szlo­vák törvényeknek is. Ezek az egyez­mények az emberi élet értékét emelik ki, valamint azt is rendezik, hogyan kell kezelni az emberi holttesteket. „Az embernek a halál után is meg kell adni a tiszteletet. A szlovák pol­gári törvénykönyv értelmében is meg kell adni a méltóságteljes bánás­módot az elhunytakkal szemben. A hozzátartozóknak jogukban áll ma­guknak dönteni arról, hogyan kíván­ják eltemetni a halottakat. Ha az el­hunyt emberi méltósága valamilyen módon sérül, jogukban áll a hozzá­tartozóknak kártérítést követelni. Tömegsírba esetleg csak akkor he­lyezhetik a halottat, ha a hozzátarto­zók ehhez hozzájárulnak” - jelentet­te ki Colombus Igboanusi. • Czigler Mónika Milyen fenyőfát vásárol karácsonyra? A fenyőárusok már december elejétől kez­dik kínálni portékájukat az utcákon, ha­marosan a nagyáruházak előtt is megje­lennek a fák. Évről évre a legkülönbözőbb fajta fákból választhatunk. A fenyők árán és méretén túl ilyenkor azt is mérle­geljük: hazait vásárolunk vagy külföldit, a vágottat vagy esetleg a földlabdás, visz- szaültethetőfát részesítjük előnyben. Dr. Ámon György (fogorvos) ■ I Vágott fenyőt szok­tam vásárolni, általá­ban nordmandit, mert az a legtartósabb. A mérete évről évre vál­tozik, de mióta a gye- _________________I rekeink felnőttek, in­kább kisebb fát választunk, nagyon vigyázunk rá és amíg lehet, meg­őrizzük. Előfordult, hogy csak húsvétkor bontottuk le. Ka jtor Zsuzsa (hírlapárus) Ha tehetném minden­képpen „visszaváltha­tó”, cserepes fenyőt vá­sárolnék, mert nagyon sajnálom a fákat, de egyrészt nem is nagyon lenne hová kiültetni őket, másrészt nem is mindig kapha­tó. Egyébként közepes méretű, szép, arányos ezüstfenyőt veszünk, amit Vízkeresztkor bontunk le. Katarina Tináková a nyitrai regionális közegészségügyi hivatal epidemológusa szerint járványveszély esetén valóban ki kell jelölni azt a helyet, ahol tömeges elhalálozás esetén eltemetik a halottakat. A nyitrai kerületben járásonként egy-két helyet jelöltek meg, bár a konkrét helyek­re vonatkozólag valószínűleg aktualizálni kell az információkat. A lévai já­rásban a lévai városi temetőben, a komáromi járásban Dulovce, Modrany és Srobárová községekben, az érsekújvári járásban pedig a járási székhely temetőjében, illetve a párkányi temetőben jelölték ki ezeket a zónákat. Magyar Bertalan, Párkány alpolgármestere lapunknak elmondta: a regio­nális közegészségügyi hivataltól tömegsírok kialakítására értesítést nem kaptak, a hivatal a madárinfluenzával kapcsolatban csak a szárnyasok nyilvántartásában kérte a segítségüket. A magyar fenyőfa olcsóbb, a külföldi mutatósabb Folytatás az 1. oldalról Ez a fajta tartósságáról, és magas áráról ismert, meleg lakásokba azon­ban a legmegfelelőbb. Magyarorszá­gon ezen kívül csak luc-, és ezüstfe­nyő nevelésével foglalkoznak, mivel a nordmandiai túlságosan érzékeny, külön gondoskodást igényel. Az egyesület elnöke hozzátette, hogy földlabdás, vagy cserepes fácskát csak faiskolában, vagy kertészetben vegyünk, hiszen itt garantáltan ép gyökérzetű növényt kapunk, amiben később is gyönyörködhetünk, ha ki­ültetjük a kertbe. Óvakodjunk a laza földbe ültetett, ezáltal valószínűleg sérült gyökerű növénytől, mert elő­fordulhat, hogy a januárt sem éri meg, vagy kiültetés után pusztul el. Az idei árakat a lucfenyő telepeket ért gombás fertőzésen túl, a dániai és hazai fenyőültetvények fogyása is be­folyásolja. Néhány éve még mindkét országban a túltermelés okozott gon­dokat, így elhanyagolták a telepítése­ket, idén azonban a fenyők hiánya ve­ri fel az árakat. A lucfenyő métere 2000 forintnál kezdődik majd, míg az ezüstfenyőé 3-4 ezer forint körül ala­kulhat. A nordmandiai évről-évre a legdrágább karácsonyfának való, mé­terét idén 5 ezer forint körül kaphat­juk majd meg - mondta Szabó Fru­zsina. A megkérdezett fenyőfaterme­lők egyhangúan azt tanácsolják a vá­sárlóknak, hogy jól nézzék meg, és csomagoltassák ki a kiszemelt fát. Ügyelni kell a fa csúcsára, ne legyen száraz, sárga. A frissességre utal, ha a törzs színe a vágásnál világos színű, vagyis nem száradt még meg a fenyő­gyanta. A földlabdás fát érdemes fo­kozatosan szoktatni a meleghez, a lo­csolás pedig minden esetben jót tesz, és növeli a tartósságot. Az elnök asz- szony továbbá óva int mindenkit a benzinkutaknál és nagykereskedelmi áruházláncoknál árult fenyőktől, mi­vel ezeket többnyire rossz minőségük miatt nem sikerült a kiskereskedők­nek eladni. Azért fontos, hogy saját magunk ellenőrizzük leendő kará­csonyfánkat, mert bár a növények és árusok növény-egészségügyi és fo­gyasztóvédelmi ellenőrzése kötelező, ez azonban a gyakorlatban nem min­dig valósul meg. • Juhász Regina Több felvidéki dolgozhat a Suzukinál? A kisfalvak lakói egyelőre nem vállalhatnak munkát az autógyárban A Garam túloldalán lévő kisebb fal­vak lakóinak egyelőre nincs esélye arra, hogy munkát vállaljanak a kör­nyék legnagyobb gyárában, mivel a vállalat a Kisölved, Zalaba, Garam- páld vonalon nem indít buszokat Zalaba polgármestere, Michlian Etelka azzal a panasszal fordult la­punkhoz, hogy az említett települé­sek lakosai kirekesztve érzik magukat, mert szervezett szállítással nem jut­hatnak el az esztergomi Suzukihoz. A vállalat ugyanis legközelebb csak a Bény, Kéménd, Kőhídgyarmat vona­lon fuvarozza a munkásokat. A Suzuki személyigazgató-helyette- se, Baka Béla szerint valóban nincs le­hetőség arra, hogy a félreeső falvakból járatokat indítsanak, mivel onnan egyelőre túl kevés a jelentkező. Megala­pozott igények esetén ennek lehetősé­gétől azonban a Suzuki nem zárkózik el. A leendő alkalmazottak viszont szí­vesen vállalnák, hogy elutaznak a leg­közelebbi településre, ahol a vállalati autóbusz felvenné őket, de akár azt is, hogy egyenesen Esztergomba utaznak. Baka Béla szerint ez nem jó megoldás, mert a vállalat kizárólag saját buszaival tudja biztosítani, hogy a határátlépési procedúrák miatt a munkások időben jelenjenek meg munkahelyükön. A Suzuki jelenleg több mint ezer felvidéki munkást foglalkoztat. Baka Béla egyelőre nem tudta pontosan megmondani, hogy jövőre hány mun­kalehetőség nyílik a vállalatnál, hiszen ez függ a még készülő termelési ter­vektől. Annyi azonban bizonyos, hogy további munkaerőre lesz szükség, s le­hetőség szerint a gyár 30 kilométeres körzetében szeretnék megtalálni leen­dő munkatársaikat. Elképzelhető te­hát, hogy a jövőben immár a kistele­püléseken élők előtt is megnyitja ka­puit a magyar-japán autógyár. • Cz. M. Hegedűs László (nyugdíjas) Évek óta ugyanazt a kis műfát díszítjük fel, de beviszünk élő ága­kat is, és fenyőillatú illóolajjal tesszük han­gulatosabbá a kará­csonyt. Idősek va­gyunk már, egy nagyobb fa után takarítani is nehezünkre esne, de régen a kislányunk kedvéért min­dig szép, nagy, élő fát állítottunk. Baka Éva (operátor) Évek óta műfát állí­tunk karácsonykor, hiszen az élő fenyő manapság rendkívül drága. Azért az igazi karácsony hangulatát a fenyőillat adja meg. Ezt mi sem tudjuk nélkülözni, ezért idén fenyőágakból biztosan készítek ikebanát. A földlabdás fe­nyőfa árusításával Szlovákiában még nem találkoztam. Hószegény télben bíznak a kistelepülések Géppark híján kézi erővel, a lakosság segítségével takarítják a havat A kisebb településeket ugyanúgy nehéz helyzetbe hozhatja egy-egy váratlan nagyobb havazás, mint a nagyvárosokat, azzal a nem elha­nyagolható különbséggel, hogy a községi önkormányzatoknak nincs lehetőségük takarítógépek vásárlá­sára és fenntartására. A főbb, átmenő közutakat termé­szetesen folyamatosan tisztítják, sóz­zák a közútkezelők, de a belterületek, mellékutak akadálymentesítése az önkormányzatok hatáskörébe tarto­zik. A néhány száz lakosú települé­sek viszont nem bővelkednek mozgósítható közmunkásokban, és nem rendelkeznek megfelelő jármű­vekkel sem. Az szerencsére ritkán fordul elő, hogy a rendkívüli időjárás megbénítja a település közlekedését, de ez sokszor a csekély forgalommal magyarázható és nem a felkészült­ségnek köszönhető. „Amíg kevés hó esik, nem takarítjuk az utakat, sózás­ra sincs lehetőségünk, a házak előtt a lakók söprik, lapátolják a havat, illet­ve szórnak homokot, hamut a járdá­ra” - mondta el kérdésünkre Durján Miklós, Vámosmikola polgármestere és hozzátette: a nagyobb hóakadályo­kat kedvezményes áron, helyi vállal­kozókkal takaríttatják el. Erre tavaly kétszer volt szükség, ami mintegy 100 ezer forintos költséget jelentett a községnek. Bíznak benne, hogy idén sem lesz rosszabb a helyzet. Pénz híján Perőcsényben is csak reménykedni tudnak abban, hogy nem lesz rendkívüli hóhelyzet, felké­szülni ugyanis nincs lehetőségük. A járdákat itt is a lakók, illetve a köz­munkások takarítják, Gembolya Ir­ma polgármestertől megtudtuk: ed­dig még nem okozott nagyobb fenn­akadást az időjárás, mindig megoldó­dott valahogy. A Felvidéken is hasonló a helyzet, szintén a lakóké és a közmunkásoké a munka oroszlánrésze. Kosznovszki Henrietta, Helemba elöljárója kifej­tette, hogy lényegében fölösleges is lenne gépeket fenntartani, telente ta­lán egyszer-kétszer szükséges na­gyobb takarítás, ilyenkor pedig egy szálkái vállalkozót kérnek fel a mun­kára. Komolyabb, leküzdhetetlen hó­akadályra szerencsére körülbelül húsz éve volt példa utoljára. • Szabó Hajnal

Next

/
Thumbnails
Contents