Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-24 / 230. szám
www.istergranum.hu REGIO 2005. november 24., csütörtök • HÍDLAP 5 Kész átverés: külföldről is hazait? A magyar terméket megkülönböztető lógó csak minőséget, és nem származást jelöl Folytatás az 1. oldalról A kilencvenes évek közepén több civil szervezet felkarolta a magyar áru védelmét, hallhattunk a Magyar Áruk Klubja Egyesületről (MÁK), a Vásárolj Magyarul vagy a „Hajrá, hazai!” kampányról. Sőt sokáig létezett az 1967-ben indult, és a garantáltan jó minőséget jelző Kiváló Áruk Fóruma háromszögű megkülönbözető jelzés is. Ezek a kezdeményezések idővel elhaltak, jelenleg semmiféle civil vagy állami szervezet nem képviseli, nem vállalja fel a hazai termékek népszerűsítését. A MÁK ugyan már csak papíron működik pécsi székhellyel, de sikerült elérnünk Weinreich Lászlót, a szervezet elnökét, akitől megtudtuk: ők annak idején azokra a termékekre is rábólintottak, vagyis azok is védjegyet kaphattak, amelyeket hazai cég külföldi alapanyagból, de magyar dolgozókkal készített. Ennek oka, hogy elsősorban egy összefüggő gyártási-kereskedelmi láncot igyekeztek figyelmükkel támogatni, mert fontosnak tartották jelezni a vásárláshoz kapcsolódó nemzetgazdasági, s még inkább a munkahelyteremtő és -megőrző vetületet, hátteret is. Ezért sem csupán egyes termékek, hanem termékegyüttesek fogyasztására buzdítottak. Jó példa erre, hogy a hungarikumnak számító szilvapálinkához kapcsolódóan felhívták a figyelmet a szabolcsi szilvából készült lekvárra is. Körülbelül 80 gyártó 350 féle élelmiszeripari terméke viseli ma a Kiváló Magyar Élelmiszer lógót, melyet rendkívül szigorú feltételekkel lehet „kiérdemelni” az Agrármarketing Centrum Kht. pályázatán. Kovács Barnabás szóvivő elmondta: a lehetőség 1998 óta adott, a címért bárki eséllyel pályázhat, aki megfelelő garanciát tud nyújtani termékei minőségére. A pályázathoz csatolni kell a cég minőségbiztosítási rendszerének leírását, illetve a vizsgálati eredményeket is. Az ellenőrzések szigorúak, a kritériumoknak nagyjából a pályázók fele képes csak megfelelni, ráadásul a minősítést háromévente felülvizsgálják, ezt követően újra meg kell pályáztatni a terméket. A címért egyébként elvileg külföldi cégek is indulhatnak, ha a magyar piacra szánják termékeiket. Az uniós előírások ugyanis tiltják a túlzott piacvédelmet, nem lehet akadályozni más tagállamok termékeinek érvényesülését. Eddig nem volt példa külföldi jelentkezésre, erre nem is látnak sok esélyt a szervezetnél. Szeretnék, ha ez a lógó, ahogyan eddig, továbbra is egyértelműen a megbízható, hazai gyártású élelmiszerekkel párosulna a vásárlók tudatában. A lábatlani Forest-Papír Kft. az elsők között döntött még 2003-ban egy saját „Magyar Termék” megkülönböztető lógó bevezetése mellett. Termékeiken csaknem két éve kivétel nélkül megtalálhatjuk a szimbólumot (egy stilizált kéz pincérfogásban tartja a Magyar Termék elnevezést, mindezt piros-fehér-zöld színű MAGYAR TERMÉK keretbe fogva), függetlenül attól, hogy hazai forgalmazásra vagy exportra szánják őket. A cég jelenleg is tárgyalást folytat több, különböző profilú vállalattal, amelyek szeretnének csatlakozni kezdeményezésükhöz. Pedl Renáta, a Forest-Papír Kft. menedzsere elmondta: a saját ötletük alapján rajzolt lógót ingyenesen bocsátanák a gyártók rendelkezésére, mert elsősorban nem a nyereségen van a hangsúly, hanem a magyar ipar népszerűsítésén, a vásárlói gondolkodás megváltoztatásán. Az ehhez hasonló kezdeményezésekkel lehetne elérni, hogy a hazai kis- és középvállalkozások akár együttesen fellépve, közös lógó alkalmazásával hatékonyabban léphessenek fel a külföldi dömpingárukkal szemben. • Szabó Hajnal Egy felmérés során a megkérdezetteknek egy í-től 7-ig terjedő skálán kellett megjelölniük, előnyben részesítik-e, ha tehetik a magyar terméket vásárláskor. Átlagban 4,5 pontos eredmény született. A franciák ugyanilyen felmérése 6 pontos eredményt hozott. Az üzleti lehetőséget mindenesetre a multinacionális vállalatok is felismerték, így válhatott „magyarrá” a Suzuki, a Danone egyes termékei vagy akár a Pilóta keksz, függetlenül attól, honnan származik az alapanyag vagy hol gyártották őket, Győrben, Prágában vagy Esztergomban. Földhöz jutás csak a tehetősöknek A gazdaszervezetek szerint a nagyhalaknak virul majd a magyar falu Elbontották a töltőállomást Bény. Lebontották a régi Slovnaft benzinkutat Bényben. A töltőállomás nem felelt meg az uniós követelményeknek, ezért döntött a társaság annak megszüntetése mellett. A falu polgármestere, Mesár Erika lapunknak elmondta, hogy a volt Slovnaft töltőállomás helyén valószínűleg egy esztergomi vállalkozó épít új töltőállomást, de konkrétumokat még nem kívánt elárulni a beruházásról. Rendbe hozzák az amfiteátrumot Köbölkút. Felújítják a köbölkúti Amfiteátrumot. Az erre vonatkozó szerződést a héten írta alá a kivitelező céggel Mihálik Gábor polgármester. A falu elöljárója szerint elsőként a szabadtéri színpad nádtetejét cserélnék le. A polgármester azt szeretné, ha az Amfiteátrum megépülésének a jövő nyáron megtartandó tízéves jubileumára a színpad új színekben pompázna. A beruházás 200 ezer koronájába kerül a községnek. A kormány új földprogramja az önkormányzatoknak és a gazdálkodóknak tenné lehetővé a Nemzeti Földalapba került területek, illetve a megmííveletlen földek hasznosítását. Igény van is a magyar földekre, tőkéje és hitelképessége azonban nincs a gazdáknak a terjeszkedéshez. A földprogram pedig csak vitatható eredményeket hozhat ebben az ügyben. A MAGOSZ támogatja a program szociális részét, mely szerint önkormányzatok is kaphatnának termőföldet, hogy azon rászoruló, de földet művelni akaró emberek gazdálkodhassanak - mondta el kérdésünkre Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára. Hozzátette, meglepte őket Gyurcsány Ferenc néhány bejelentése a programmal kapcsolatban. Nagyfokú tájékozatlanságra vall például a miniszterelnök azon kijelentése, miszerint a régen szövetkezeti tulajdonban lévő, ám még felosztatlan földeket is ennek a programnak a keretében értékesítenék. Obreczán Ferenc hangsúlyozta, ilyen földekről nincs tudomása. A főtitkár kiemelte, valójában állami tulajdonban lévő, bérbe adott földek állnak a program középpontjában, amit most földosztás címén árusítanának ki a jelenlegi bérlőknek. így azonban csak különböző, tőkeerős mezőgazdasági nagy- vállalatoknak, Bt.-knek, Kft.-knek lesz lehetőségük terjeszkedni, holott a kisgazdálkodók körében is lenne igény birtokrendezésre, ott azonban a megfelelő anyagi háttér hiányzik. Obreczán Ferenc kijelentette: „Nem szabad így értékesíteni a magyar földet. Nem vagyunk hajlandóak néhány morzsáért egy egész kenyeret adni, hiszen ez a program nekünk csak morzsa.” Maller László, a Komárom-Eszter- gom megyei Főfalugazdász Hivatal vezető-helyettese a Hídlapnak elmondta, valóban lenne igény földekre, ám elsősorban a nagyobb terüleRendkívüli Kongresszuson tárgyalja a MAGOSZ tagjaival november 26-án, Hódmezővásárhelyen az új programtervezetét, mely az előző évek, évtizedek tapasztalatai, a jelen helyzet és a jövő kihívásaihoz igazodva készült el. A kongresszus abban az értelemben is sorsdöntőnek számít, hogy a gazdák az új programtervezettel egyértelműen ki akarják fejezni akaratukat a változás mellett. „Vannak szövetségeseink, akikkel a közös programot meg tudjuk valósítani.” - áll a MAGOSZ közleményében. tekkel rendelkezők szeretnék központosítani birtokaikat. Akik mögött tehát van megfelelő anyagi és technikai háttér, azok a jövőben is a mező- gazdaságban kívánnak tevékenykedni. A parlagon lévő, vagy pihentetett területek száma ettől függetlenül elenyésző, és kedvezőtlen fekvésű. • (juhász) Előnybe részesíti a magyar termékeket vásárláskor? Egyre több külföldi olcsó és silány minőségű termék jelenik meg a boltokban, ami szükségessé teszi a hazai piac önvédelmét. Étinek egyik formája a védjegy, a gyártás helyére, a termék minőségére vonatkozó garancia-szimbólum. Váné Károly (nyugdíjas) Rengeteg az olyan külföldi áru a boltokban, amit elvileg idehaza is elő lehetne állítani. Külföldi tejet iszik a fél ország, a magyar gazdák pedig kénytelenek tüntetni. Meg kell menteni a magyar ipart és mezőgazdaságot, ezért lenne nagyon fontos feladat akár egy újfajta védegylet létrehozása. Mi mindig odafigyelünk arra, hogy magyar árut vásároljunk. Gaál Tímea (építészmérnök hallgató) O A családunk felvidéki, édesapám csak azért átjár Esztergomba, hogy magyar árukat vásároljon. A magyar termékek minősége __________ megbízható, és a vásárlás is az identitás egyfajta meg- vallása. Egyébként szerintem egyre nehezebb elérni a magyar minősítésű védjegyeket, és ha valamelyik termék ilyennel rendelkezik, az már komoly garanciát jelent. Be rta Barbara (turisztikai munkatárs) Odafigyelek arra, hogy milyen származású terméket vásárolok, és természetesen előnyben részesítem a magyar árukat. Nagyon jó minőségűek a magyar cikkek, és sokszor, talán az erős reklámtevékenység miatt, indokolatlanul sok külföldi árut vesznek az emberek. Ignácz Zsuzsanna (cipó'bolti eladó) A vásárlásnál nem né- zem, hogv magvar-e a ’ ^ hH termck vagy sem. Az I első kritérium, hogv * tetsszen az áru, az ára is sokat számít, és naifc __gyón fontos a minőség. In kább édesanyám figyel oda arra, hogy honnan származik egy termék. O talán komolyabban veszi, hogy a magyar gazdaság számára előnyös, ha magyar terméket vesz. Magyar részsiker cukorügyben A Miniszterek Tanácsában még folynak a tárgyalások Glattfelder Béla cukorreformról szóló jelentését tegnap nagy többséggel hagyta jóvá az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottsága. Ez a testület az első a parlamentben, amely határozatot hozott a cukorügyben. A plenáris szavazás 2006 januárjában várható. A néppárti képviselő örömét fejezte ki, hogy a magyar és európai cukoripar érdekeinek védelmében tett legfontosabb javaslatai támogatást kaptak az európai szocialisták egy részétől is. A jelentés három fő elemre épül: mérsékeltebb, 25 százalékos ár- csökkentés, a cukorrépa-termelők közel 100 százalékos kompenzációja, valamint a harmadik országokból származó kedvezményes import szigorúbb szabályozása. Glattfelder Béla utalt arra, hogy javaslatai az első valódi alternatívát képviselték az Európai Bizottság drasztikus árcsökkentést tartalmazó reform- tervezetével szemben. A magyar kormány saját álláspontjának kialakításakor ezeket a javaslatokat vette át. A cukorreformról dönteni jogosult Mező- gazdasági Miniszterek Tanácsában jelenleg is folynak a tárgyalások. „Szurkolunk a magyar kormánynak, hogy a reformot ellenző többi tagállammal összefogva hasonlóan sikeresen tudja megvédeni a magyar cukoripar és cukorrépa-termesztés érdekeit a tanácsban. ” - nyilatkozta Glattfelder Béla. • -cs.-n. Kormányzati sorompó a vasútfejlesztésnek Elzárták az uniós pénzcsapot a korszerűsítésre váró vonalon Folytatás az 1. oldalról A magyar egyeztető tanács jóváhagyta a vasútvonalat érintő kérdéseket a csatlakozási szerződés aláírásával 2003. április 16-án - mondta el a Hídlapnak Szalai Gábor SZDSZ-es parlamenti képviselő. « Törvényhozók azonban megfeledkeztek e tényről, így ezt a helyzetet a vasúti közlekedésről szóló törvényben sem módosították. Az ellentmondást nemzetközi jogászok vették észre, majd értesítették hazánkat. A vasúti törvény jelenlegi tervezetében már elkerülhetetlen a vasútvonal helyzetének tisztázása. A képviselő állítja, ez nem jelenti a szakasz degradálását, hiszen az továbbra is az országos törzs- hálózati rendszer része marad, csupán uniós támogatás nem jár üzemeltetésére. Csakhogy a problémás vasútvonalra alaposan ráférne a korszerűsítés, tudtuk meg Forián Istvántól a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettesétől. A gyár ugyanis naponta két szerelvénnyel is új autókat szállít a pályán, kapacitás-növelő kérelmüket azonban a MÁV egyelőre vizsgálja, éppen a sínek rossz állapota miatt. A vonattal közlekedők számára is állandó bosszúságot okoz a sebességkorlátozások következtében meghosszabbodott menetidő. Az uniós támogatások megvonása miatt persze még kisebb az esély arra, hogy a helyzet megváltozik. Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta: a készülő vasúti törvénytervezet még a jelenleginél is nagyobb bajba sodorhatja a MAV-ot. A kormány a privatizálható részeket eladná és a teljes piacot megnyitná a külföldi versenytársak előtt. Még azon az áron is, hogy ezek az intézkedések a magyar vasúti hálózat létét tennék kérdésessé, miközben az illetékesek mélyen hallgatnak az oda nem adott több tízmilliárd forintos kötelező állami támogatások sorsáról. Ennek tükrében még bosz- szantóbb Kóka János közlekedési miniszternek a Fidesz szakmai javaslatait elutasító magatartása - tette hozzá Fónagy János. Szerettük volna megismerni a MÁV illetékeseinek véleményét is, de nem kívánták kommentálni a fennálló helyzetet. • J. R.
