Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-22 / 228. szám
4 HÍDLAP • 2005. november 22., kedd www.istergranum.hu RÉGIÓ Uszodát építene Dorog is Sem meglepetést, sem fennakadást nem okozott az első hó Hat éve nem kellett a fürdő, most egymilliódból medence is épül Folytatás az 1. oldalról Ezenkívül két téren és három utcában út- és közműépítésre összesen száznegyvenötmilliót fordítanak. A pályázaton elnyert támogatásból megvalósításra kerülő két legnagyobb beruházás a Művelődési Ház kétszáznegyvenmilliós felújítása, valamint egy harminchárom méteres, buboréktetővel fedett uszoda építése lesz, a hozzátartozó zárt öltözőkkel, közel háromszázmillió forintért. A projekt részeként kialakítják az idősek átmeneti otthonát és az Esztergomban már működő segélyhívórendszerhez hasonlóan ott is kiépítik a rendszert, ez hatvanegymillió forintba fog kerülni az önkormányzatnak. A pályázaton elnyert támogatásból új beruházásként épül majd meg a harminchárom méteres uszoda, amelyet, hasonlóan az esztergomi Szent István Fürdőhöz, mobil buboréktetőzettel látnak el. Mintegy hat évvel ezelőtt, az előző önkormányzat idején már megszületett Dorogon egy uszoda építésének terve - tudtuk meg Balogh Zoltán független önkormányzati képviselőtől. Akkor Makovecz Imre építész készítette el az ötven méteres medence, egy gyermek medence, valamint a hozzátartozó létesítményeket tartalmazó uszoda tervét, amelynek kivitelezési költségei, akkori áron számolva is több, mint egymilliárd forintot emésztettek volna fel. A képviselők azonban nem értettek egyet a polgármester elképzelésével, mivel a tizenkétezer lakosú városban nem használta volna ki a lakosság az igen drága létesítményt. Ugyanazon a tenderen, melyen Dorog elnyerte az egymilliárd forintot, Esztergom nyolcszázmilliós projekttel pályázott, a déli városrész rehabilitációjának megvalósítására. A projekt részeként a déli városrészben a volt Labor MIM és SZIM gyárak helyén zöld területeket alakítottak volna ki. Emellett a Kossuth utca épületeinek teljes homlokzati felújítását és a Kossuth utca 72-74. számú romos házak bontását js megoldották volna. Az elutasított pályázati anyagban szerepelt még a volt Kossuth Iskola épületének felújítása, valamint orvosi rendelők és mentőállomás kialakítása. A pályázat keretében (az ott lakók elhelyezésével) felszámolták volna a Ságvári utcai cigánytelepet, a helyén pedig parkot létesítettek volna, valamint a Bartók utca, a Budapesti utca, a Virágos utca felújításának és parkosításának a megvalósítását is tervezték - feltéve, ha Esztergom városa elnyeri a támogatást. Mire azonban Esztergom pályázatának értékelésére került volna a sor, elfogyott a pénz. így Esztergom önkormányzata csupán saját erőből, apránként valósíthatja meg a, különben rendkívül alaposan előkészített pályázati projektben leírtakat. • MUZSLAI LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Pozitív diszkrimináció a határokon Az elmúlt napokban meglehetősen kellemetlen, korábban kihaltnak hitt határőri ellenőrzéseket kellett (kell) kiállniuk a szlovák-magyar határon autóval közlekedőknek. A régmúlt idők vámos/határőr mindenhatósága jellemzi az átkelést, különösen akkor, ha az ember egy bizonyos német konszern égisze alatt működő cseh autógyár termékével járkál. Márpedig Szlovákiában és nem különben Magyarországon, meglehetősen sokan járnak azzal, lévén, hogy az eladási listák évek óta dobogós helyezettjéről van szó. Még mielőtt tiltott reklámmal vádolna bárki is, mondom (írom) a lényeget: az ilyen autótulajdonosokat fokozott ellenőrzésnek vetik alá, mivel - állítólag - nagyon kelendő a típus a tolvajok körében is. Na mármost: mivel az ukáz az ukáz, ezért elöljáróban szeretnék elnézést kérni a határőröktől és vámosoktól a híd végében: tisztában vagyok azzal, hogy a parancsot teljesíteni kell, főleg az ilyen cudar időkben, amikor közeledik a schengeni belépés, és az állásukat kockáztatják. Nem is méltatlankodom, a személyivel együtt nyújtom a kocsipapírokat, jobb a békesség. Azonban az, hogy az egyébként régóta ismert vámos, aki az elmúlt másfél évben vagy kétszáz alkalommal engedett át a határon, és ha nem is baráti, de egymást tisztelő, köszönő viszonyban vagyunk, szóval ez a jóember olyan zord külsővel „dobrydenezik” le, hogy önkéntelenül is arra gondolok, hogy vajon mi is van az autóban, ami miatt rögtön bilincsbe verve szállítanak valahová, egy kicsit sokkoló. A magyar kolléga feszeng, mit tehet ő erről, főleg annak tekintetében, hogy nem is olyan régen, talán fél éve Budapestről is hasonló parancs érkezett, érdekes, akkor is pont ennek a márkának ezt a típusát lopták - állítólag. Szóval időutazás - magyarázat nélkül, mivel lapunkat többszöri megkeresés ellenére sem kívánja tájékoztatni a belügy a naponta ingázók életét megkeserítő intézkedés miértjéről. Nem hiszem, hogy attól tartanának, hogy a tolvajok így informálódnak az ellenőrzésekről, ugyanis ez közszájon forog annak első órájától kezdve, az enyves kezű szakma nagybani képviselői pedig valószínűleg még korábban tájékozódtak minderről. Egy szó mint száz: ha már muszáj (muszáj?!) hát legyen: ugyanakkor, amennyiben egy más márkájú autótól megfosztott tulajdonos lennék, akkor valószínűleg jogosan érezném pozitív diszkriminációnak a cseh márka szerencsés tulajdonosaival szemben tanúsított előzékenységet, azt, hogy elveszett értékeikre ennyire, és ilyen módon odafigyelnek - hangsúlyozom: nem a határokon, hanem Pozsonyban. Folytatás az 1. oldalról A rendőrségi tájékoztatás szerint egyébként két súlyos és öt könnyű sérüléssel, valamint hét anyagi kárral járó baleset történt a hétvégén a megyében, a legtöbbször ittas vezetés miatt kellett eljárniuk a rendőröknek az autóvezetőkkel szemben. Az elmúlt napokban tapasztalt kemény hideg és havazás leginkább a nappali melegedő és éjszakai hajléktalanszálló „forgalmában” mutatkozott meg. A Máltai Szeretetszolgálat esztergomi melegedőjének vezetője lapunknak elmondta: folyamatosan nő az éjszakai krízisszállót igénybevevők száma, míg november 1-jén még csak öten aludtak bent, addig most már tíz fölött van a számuk. A Kossuth utcai krízisszálló befogadó- képessége egyébként nem nagy, mindössze harminc embernek nyújthatnak menedéket a hideg elől. Két sikeres pályázatuknak köszönhetően a nappali és az éjszakai melegedőben ügyelő plusz munkatársak bérét is fedezni tudják, míg az egyik pályázatukhoz szükséges ötszázezer forintos önrészt Esztergom Város Önkormányzata biztosította. Az intézmény vezetője, Czifráné Hidas Ágnes elmondta, hogy a leghidegebb három téli hónapban szükség lenne arra, hogy a szolgáltatásaikkal szemben bizalmatlan hajléktalanokat rendszeresen fel tudják keresni, ugyanis ismernek olyanokat, akik valamiért messzire elkerülik a melegedőt. Körülbelül kilencven otthontalan személyről tudnak, akik az utcai életet választották. Zömük Esztergomból és közvetlenül a város térségéből származik, vagyis egyfajta kistérségi intézménnyé kezd válni a szeretetszolgálat esztergomi melegedője. • G. K. Ma a képzett munkaerő is lehet üzlet? Az egyetemi képzés mellett a magáncégek is beszállnak az oktatási bizniszbe Folytatás az 1. oldalról Mindamellett a felsőoktatásban résztvevőknek általános képzést adnak, így arra, hogy egy vállalat speciális igényeit kielégítsék, nincs lehetősége egyetlen egyetemnek vagy főiskolának sem. A BMF rektorhelyettese szerint az egyetlen kivitelezhető megoldás, ha egy-egy cég vállalja a szak fenntartását, a képzés finanszírozását. Igaz, némi gondot jelenthet, a külföldi tulajdonú kereskedelmi vállalatok oktatási szisztémája rendszerint idegen számunkra, így általában jobbak a munkaerő-piaci esélyei annak a munkavállalónak, aki még középiskolás éveiben, állami intézményben szerzi meg képesítő oklevelét. Emellett a legtöbb multinacionális cég nyíltan arra törekszik: alkalmazottai kizárólag az adott feladat elvégzésére legyenek képesek. Az így szerzett tudás érthetően nehezen konvertálható, az ilyen munkatárs kevésbé érdekli a konkurenciát. Az elmúlt időszakban egyre többször bebizonyosodott: a munkaerő képzettsége és a kiszolgálás kulturáltsága komoly versenytényező. Noha a nagy élelmiszer-áruházakban, a hipermarketekben rendszerint nincs nagy jelentősége a közvetlen eladói munkának, a kisebb üzletekben és a hagyományos élelmiszerboltokban a hatékony kereskedelmi munka egyik legfontosabb eleme éppen a vásárlói kapcsolattartás minősége. Ha tehát valaki rendszeresen részt vesz a cégek által szervezett oktatásokon, továbbképzéseken, jelentősen növelheti ismereteit. A képzettség, a rutin pedig egyre fontosabb értékké válik, ahogyan bővülnek az üzletláncok. Azonban nem sportszerű olyat követelni a kereskedelmi dolgozóktól, amely távol áll az általános magyar viselkedési moráltól, ne a kereskedőkön kérjük számon, amit nem tanítottak meg otthon vagy az iskolában. A hazánkban megtelepülő nagyobb kereskedelmi vállalatokra jellemző, hogy magukkal hozzák saját képzési rendszerüket, ezáltal keverednek az új és a hagyományos értékesítési módszerek, ami pedig a piaci verseny alakulására végső soron jótékony hatást gyakorol. A rendszerességgel megtartott házi tréningeket a cégek többnyire saját oktatási részlegeikben szervezik, de szép számmal akad olyan vállalat, amely magyar felnőttoktatással foglalkozó intézményre bízza ezt a feladatot. Mivel azonban a külföldi munkaadók csak ritkán halásznak túlképzett, tehát drágább szakemberekre, így régi dilemma a humánerőforrással foglalkozók körében, hogy szakmailag egyáltalán „készen kell-e lennie” a munkába állónak. A minta mindenesetre nyugat-európai, ahol a munkavállalók többsége kifejezetten igényli a továbbképzést. Persze ott, az „élethosszig tartó tanulás” jegyében mire az emberek nyugdíjba mennek, nem ritkán hatszor, hétszer szakmát váltanak. Ez mindinkább jellemző Magyarországra is, bár nálunk élete során egyelőre átlagosan háromszor vált szakmát valaki. A multinacionális nagyvállalatok jó része még mindig eltökélt amellett, hogy nem érdekük a magas, de általános szakképesítésű alkalmazottak foglalkoztatása. Ennek természetesen megvan a maga racionális magyarázata, hiszen a speciális szakképesítés birtokában a munkavállalók kétszer is meggondolják, továbbálljanak-e egy másik céghez. A társaságok rugalmas humánpolitikáját elsősorban a költségek határozzák meg, ezért sem nyúlnak szívesen mélyen a zsebükbe. A józanabb cégek ennek ellenére már belátják, a kvalifikált munkaerő hosz- szabb távon számukra is kifizetődőbb. Ha egy vállalat állja a versenyt a nyitott munkaerő-piacon is, akkor saját dolgozóinak helyzetére, szakmai előmenetelére is kedvező hatást gyakorol. Különben a felnőttképzésre szakosodott magyarországi intézmények oktatási rendszere még mindig merev, mivel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, államilag elismert szakképesítések összetétele lassabban változik, mint a piac igénye, de a követelményrendszert folyamatosan fejlesztik. Az oktatással foglalkozó cégek száma szinte állandó, jelenleg háromezer regisztrált iskola, átképzőközpont, non-profit szervezet tevékenykedik. A tapasztalatok azt mutatják, a nyugati cégekkel együtt meghonosodó munkakultúrához ma már az oktatásnak is alkalmazkodnia kell. Elsősorban azok a cégek diktálják a feltételeket is, s az OKJ rendszerét úgy alakították ki, hogy a kereskedelem, a vendéglátás, a marketing és az üzleti adminisztrációs területeket is lefedjék a választható szakmák. Ma már mindenki tanulhat, aki szeretne. A rendszerváltás előtt még 70-80 tradicionális kereskedelmi-vendéglátós iskola működött az országban, mára a számuk eléri a százat. Ezen felül további 200 iskolarendszerben működő intézményben is folyik valamilyen kereskedelmi oktatás, ami teljesen érthető, hiszen soha sem volt olyan népszerű a pályaválasztók körében a kereskedelem, a vendéglátás és a marketing valamelyik területe, mint manapság. Napjainkban a foglalkoztatottak mintegy 60 százaléka már valamiféle szolgáltatást végez, korábban az arányuk 20-30 százalék között mozgott. A szaporodó üzlethálózatok munkaerő-piaci igényét követve virágkorukat élik a hagyományos szakmák, két éves képzésben folyik például a szakács, a pincér, a cukrász és a bolti eladónak jelentkezők oktatása; továbbra is létezik a középszintű technikus- képzés is. Ennek ellenére nagyot változott a világ, a régi struktúra alapjaiban átalakult: míg '91 előtt a speciális szakképzésé volt az előny, mostanra, uniós ráhatásra az általános képzés felé mozdultak el az iskolák. • H. B.-V. F.
