Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-18 / 226. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ-ESZTERGOM 2005. november 18., péntek • HÍDLAP 5 Aranylakodalmak napja Helemba. Nyolc házaspár ünnepli ma ezüst-, arany-, illetve gyémántlakodalmát Helembán. A kerek évfordulók alkalmából a helyi önkormányzat vacsorával vendégeli meg az ünneplőket, és kisebb ajándékot is készített a jubilálóknak. Trafóhiba okozta az áramszünetet Esztergom. Szerda este több helyen is sötétbe burkolóztak az utcák, házak Esztergomban, sokan jelentettek áram- kimaradást. Az Esztergomot ellátó öt darab 10 kilowattos kábel közül kettő szinte egy időben hibásodott meg. A szolgáltató átterhelte a másik három kábelre a terület áramellátását, majd hozzákezdtek a hibakereséshez, a kábelek javítása, cseréje még jelenleg is tart. Új burkolat az utakon Kismaros. A héten az autósok ismét igénybe vehették a Liget utcát és a Gálhegyi utat. A munkálatokat a kismarosi önkormányzat állta. A beruházás összköltsége 34 millió forint volt. A pénz felét nyertes EU-s pályázatból fedezték. A két utca nagyon rossz állapotban volt: a közlekedést számos kátyú nehezítette. A Liget utcában található többek között az orvosi rendelő, a posta, a gyógyszertár és az általános iskola is. A Gálhegyi út Börzsönyliget gyökérútvonala. A munkálatokat az EGUT Kft végezte el. Fegyveres férfi a határon A Salgótarjáni Közúti Határátkelő- helyen egy ötven éves magyar férfi szeretett volna átlépni a határon szerdán hajnalban. A határőr útlevélkezelés közben azonban egy fegyvernek látszó tárgyat vélt kirajzolódni a férfi felső ruházata alatt. Az ittas férfi, miután átadta az engedély nélkül tartott fegyvert, fenyegetőzni kezdett, hogy felvágja az ereit. Az önveszélyes magatartást tanúsító férfit - saját testi épségének védelme érdekében - megbilincselték, majd átadták a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársának. Nem játék a játszóterek állapota A szűkös önkormányzati költségvetésből nem futja az uniós szabványra Folytatás az 1. oldalról Másrészt nem teljesen korrektek a decemberi pályázat beadási és elbírálásai sem, a hibás pályázatokat ugyanis automatikusan elutasítják, nincs lehetőség hiánypótlásra a december 30-án esedékes zárásig. Pedig a játszótér probléma évek óta megoldatlan számtalan kistelepülésen régiónkban is, úgy a magyar oldalon, mint a Felvidéken. Búcson például tábla figyelmeztet arra, hogy a játékokat csak saját felelősségükre használhatják a gyerekek, Nánán a helyi szülői szövetség támogatja a felújításokat. Nagyobb településeken, mint Párkányban vagy Zselízen, folyamatosan építik át a parkokat. Az Ipolyvölgyében viszont talán Ipolytölgyes az egyetlen település a magyar oldalon, ahol abszolút EU- konform játszótér üzemel. Egy tavalyi sikeres uniós pályázatnak köszönhetően megújult a teljes faluközpont, ennek részeként adták át májusban a játszóteret is — mondta lapunknak Dudás Nándor polgármester. A települések nagy része azonban korántsem ilyen szerencsés, nemcsak az óvodák, iskolák területén működő parkok, hanem a közterületen felállított játékok is igen régiek, de balesetveszélyről szerencsére általában nincs szó. Több helyütt, felújítás helyett, inkább leszerelték a bizonytalan eszközöket. Szokolyán ma még nincs játszótér, de ha minden jól alakul, hamarosan akár kettőt is építenek. Egy váci cég ugyanis Új játékok kerülnek a jogszabályi szigorítás miatt leszerelt Jubileum téri játszótérre Piliscséven. A község önkormányzata egy budapesti cég akcióját kihasználva új, ám csak tavasszal felszerelésre kerülő játékokat rendelt. A beruházás költségének egyik felét, négyszáz- ezer forintot, a Piliscsévért Alapítvány biztosítja, a másik felét pedig az önkormányzat állja. nagylelkű felajánlást tett játszótérépítésre, az ígéretek szerint ez még idén megvalósul, ezen túl az önkormányzat is rendszeresen pályázik a minisztériumnál. Kismaroson két éve sikerült pénzt nyerni az uniós játszótérre, de a megítélt összeg kevésnek bizonyult a teljes felszerelésre, ezért felajánlásokra is szükség volt a terület- rendezéshez, a bővítés folyamatosan zajlik. A mostani pályázat kerete 120 millió forint, egy-egy önkormányzat maximum 2 és fél millió forintot kaphat. Ehhez nem árt tudni, hogy egy uniós játszótér kiépítése átlagosan 4- 5 millió forintba is kerülhet, a támogatást pedig szokás szerint igencsak késve, utófinanszírozással folyósítják az önkormányzatoknak, ebben az esetben például kizárólag azután, hogy egy szakértő írásban tanúsítja: a játszótér abszolút EU-konform. • Szabó Hajnal Névadójához méltó lesz a sportcsarnok Döntött a Nemzeti Sporthivatal: átépülhet a Pézsa Tiborról elnevezett komplexum Folytatás az 1. oldalról Augusztusban a Hídlap kiderítette, hogy az NSH-nál nem felejtődött el a dolog, de a végleges győztesről akkor még nem született döntés. Novemberben viszont már jó hírek érkeztek a király városba, a szakmai bíráló bizottság Komárom-Esztergom megyéből a Pézsa Tibor Sportcsarnoknak adott arra lehetőséget, hogy felújíthassa, illetve átépíthesse az intézményt. Abrahám Attila levele eddig csak fax formájában érkezett meg, az Esztergomi Önkormányzat most a hivatalos levélre vár, hogy aztán megkezdődhessen a felújításra vonatkozó pályázat elkészítése. A kardvívás olimpiai bajnokának nevét viselő sportcsarnok felújítása az úgynevezett PPP (Public Private Partnership) rendszerben, a magánszféra bevonásával valósul meg. A Nemzeti Sporthivatal szerepvállalása az ügyben annyiban merül ki, hogy a partner - a Pézsa Tibor Sportcsarnok - érdekkörébe tartozó követelményekre támaszkodva kialakítja és összeállítja a vonatkozó projekttervezetet, majd az erre vonatkozó felhatalmazás után elindítja és menedzseli az állami elfogadási eljárást. Ezután együttműködési megállapodást köt, amely a feleknek a projekt élettartam alatti kapcsolatát szabályozza. A szolgáltatási időszakban az NSH a közcélú igénybevétel állami hozzájárulási szintjének megfelelően számlákat fogad be a befektetőtől és azokat kiegyenlíti, majd a tényleges igénybevétel feletti rendelkezési jogot átengedi a Pézsa Tibor Sportcsarnoknak. • Nagy BalAzs Mikor látogat el az Aquaszigetre? Mától mindenki előtt nyitva áll a régió első, egyben Magyarország egyik legújabb élményfürdője. A különleges vízicsoda minden korosztály igényeit kielégíti, a játékos kedvű gyermekektől a gyógyulni vágyó idősekig mindenki megtalálhatja a neki tetsző szolgáltatást. Danics Katalin (tanuló) Nem várok sokat azzal, hogy kipróbáljam az élményfürdőt, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen belülről. Élni fogok azzal a lehetőséggel, hogy az esztergomi polgárok egyszer ingyen bemehetnek az Aquaszigetre. Kierblewski László (földmérő) Olvastam az újságban, hogy milyen különleges szolgáltatások vannak a fürdőben. Tetszik, de egyelőre nem tervezem, hogy az elsők között ott legyek. Hatvanévesen inkább nyugalmasabb, csendesebb helyekre vágyom. Viola Ferenc (nyugdíjas) Hetenként legalább kétszer szeretném igénybe venni, bérletet vásárolok majd. Erszűkületes a lábam, az Aquasziget gyógyító termálvizét javasolta az orvosom. Szeretném, hogy ha kétórás belépő is lenne, nekem elég annyi idő, hogy kiússzam magam. Fenyvesi Mariann (jogász hallgató) Örülök, hogy megnyílt az Aquasziget, amint lehet, ki is próbálom. A megnyitón is jelen voltam. Nyergesújfalu- siként külön öröm, hogy a közelben is van már élményfürdő. Olvastam a különleges szolgáltatásokról, nagyon tetszenek, mindent kipróbálnék. Csökkenő források a hajléktalanszállóknak Egyre kevesebb pályázati pénz jut az utcán élők megsegítésére Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy régiónkban ijesztően alacsony a hajléktalan- szállók száma, amelyek ráadásul nagyon kevés ember befogadására alkalmasak. Ezek az intézmények szűkös keretekből gazdálkodnak, de egy ideje még tovább csökkent a támogatottságuk. Esztergomban a Máltai Szeretetszolgálat nappali melegedőjében tavaly 92 hajléktalant regisztráltak, s a tatabányai intézmény is hasonló adatokkal szolgált a Hídlapnak. Utóbbi intézményben nemcsak nappal, hanem éjszaka is fogadnak hajléktalanokat, igaz az intézmény csupán 38 férőhely fenntartására kapott engedélyt, így számos utcán élő kénytelen a hidegebb időket is a szabad ég alatt tölteni. Esztergomban a Fürdőszállóban élő hajléktalanokkal az önkormányzat egyezséget kötött, hogy amennyiben segítenek kitakarítani az épületet, helyet biztosítanak számukra a nappali melegedőben, ami azonban csak nappal oldaná meg az utcán élők problémáját. A hajléktalanok száma viszont jövőre várhatóan még több lesz, ám előreláthatólag a melegedők, éjszakai szállások száma nem fog növekedni. Ennek okaként a tatabányai hajléktalanintézet vezetője, Szmrtyka Imréné rámutatott arra, hogy kiadásaikat nagyrészt az állami normatívákból, térítési díjakból és az önkormányzat támogatásaiból finanszírozzák. „Mióta beléptünk az Európai Unióba, jórészt megszűntek azok a pályázatok, amiket mi is igénybe vehettünk. Ott ugyanis az a cél, hogy munkahelyeket teremtsenek.” A hajléktalanszállók, hogy kiadásaikat fedezzék, akár adományokat is elfogadnának, azonban ezek sem magán- személyektől, sem multinacionális cégektől nem érkeznek, tudta meg lapunk a tatabányai intézmény vezetőjétől. Az utcán élők ellehetetlenült helyzetére hívja fel a figyelmet a november 18-ára szervezett Egy éjszaka a hajléktalanokért című rendezvény is, melyet az Utcai Szociális Segítők Egyesülete rendez. Céljuk, hogy felhívják az emberek figyelmét erre az egyre nagyobb és egyelőre megoldatlannak tűnő problémára. A délután öt órától nyolc óráig tartó eseményen az Utcai Szociális Segítők Egyesületének társszervezetei mutatkoznak be, valamint egy műsort is terveznek, melyen a hajléktalanok által írt verseket és prózákat olvassák fel. Az érdeklődők kérdéseiket feltehetik a társszervezetek dolgozóinak, akik többek között a szolgáltatások típusairól, feltételeiről, az ellátás folyamatáról adnak majd bővebb felvilágosítást. • Hatvani Bernadett Csütörtökön és pénteken utcai virrasztást rendeznek Szegeden, Budapesten és Pécsett. Az Utca Embere nevű szervezet által rendezett eseményre ellátogatóktól azt kérték, hogy egy konzervet és takarót vigyenek magukkal, ezenkívül a rászorulók részére ruhát és ételt is gyűjtenek a szervezők. A rendezvény célja, hogy a hajléktalanokkal szembeni szolidaritást növeljék. A virrasztáson megjelenteket színi előadással, kiállítással, felolvasóesttel és koncerttel szórakoztatják majd. Nyitra megyei választások 2006 Bemutatkozik Könözsi László, az MKP érsekújvári járási képviselőjelöltje Az Ipoly-hidak megépítése, valamint a közutak javítása lenne Könözsi László mérnök (Ebed) legfőbb gondja, ha az érsekújvári járás képviselőjelöltjeként bekerülne a Nyitra megyei önkormányzatba. Bár Nyitra megye a közutak karbantartását csak egy éve vette át, az MKP- s képviselőknek sikerült kieszközölni az érsekújvári járásban néhány fontosabb út felújítását - tájékoztatta lapunkat Könözsi László, a megye közlekedési bizottságának tagja. Több régiónkbeli út azonban továbbra is siralmas állapotban van, éppen ezért Könözsi László az idei önkormányzati választások után is ennek az ügynek szánna kiemelt figyelmet. A közlekedési bizottság tagjaként eddig is szorgalmazta például a Küpton keresztül Érsekújvárba vezető út felújítását. Nagyon fontosnak tartaná a helembai, illetve a kiskeszi Ipoly-híd megépülését, viszont arra is figyelmeztetett, hogy a közeljövőben Szlovákia és Magyarország közötti közúti kommunikáció szempontjából elsődleges helyet foglalnak el a nagykürtösi járásban létesítendő Ipoly-hidak. Itt ugyanis 80 kilométeres körutat kell megtenni ahhoz, hogy a határ túloldalára jussanak a környékbeliek. A helembai és a kiskeszi melletti Ipoly-hidak létjogosultsága a határok megszűnése után nagymértékben növekedne. Könözsi László nagyon fontosnak tartaná azt is, hogy megvalósuljon a Párkány-Eszter- gom közötti teherkomp, hiszen ezzel rövid időn belül megnőne a vállalatok érdeklődése is a térség iránt. • Cz. M.
