Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-18 / 226. szám
2 HÍDLAP • 2005. november 18., péntek ORSZAG-VILAG www.esztergom.hu Karácsonyig elkészül a csatornázási program (H) A 2015-ig szóló Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programot december 25-ig el kell juttatni az Európai Unióhoz - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára. Varga Miklós hozzátette: a mintegy 800 milliárd forintos program részeként a kétezer lakos feletti, valamint az ennél kisebb, de sérülékeny vízföldtani környezetben fekvő településeken legalább biológiai tisztítást kell biztosítani. Kóka hatékonyabb államot sürget (H) A hatékonyabb állam teremti meg a lehetőségét, hogy olcsóbb is legyen az állam - jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter csütörtökön, Budapesten. A tárcavezető előadást tartott a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége és a Magyar Köz- igazgatási Kar szakmai-érdekvédelmi tanácskozásán. A szakszervezetek azért hívták meg a minisztert, hogy részletezze a sajtóban megjelent „sommás, lesújtó ítéletét” az államigazgatásról. Az MDF feltétellel támogatja a lobbitörvényt (H) Az MDF azzal a feltétellel támogatja a lobbitörvényt, ha abban a civil és az érdekvédelmi szervezetek ugyanolyan jogosítványt kapnak, mint az üzletszerű lobbisták — közölte Dávid Ibolya, az MDF elnöke csütörtökön. „A kormány diszkriminálja a civil szervezeteket, érdekvédelmi szervezeteket, a köztestületeket a lobbitörvényben. A fizetett lobbisták többletjogokat élveznek a szakmai szervezetekkel szemben” - mondta Dávid Ibolya. Herényi jó hírnevet sértett (H) A Fővárosi ítélőtábla csütörtökön jogerősen kimondta: Herényi Károly és az MDF megsértette a pártból tavaly szeptemberben kizárt öt képviselő jó hírnevét, amikor a frakcióvezető valótlanul állította, hogy a felperesek frakciótagsága kizárás folytán megszűnt - közölte a kizárt honatyák ügyvédje. Varga István elmondta: a Fővárosi ítélőtábla változatlan formában hagyta jóvá az első fokú döntést, az öt felperes számára három-három millió forint nem vagyoni kártérítést kértek. Ünnepel az SDKÚ (SK) Az SDKÚ fennállásnak ötéves évfordulóját ünnepelte tegnap a pozsonyi Nemzeti Tenisz Centrumban. A konferencián ott voltak a párt képviselői, ahol beszédet mondott Mikulás Dzurinda kormányfő, de a külföldi meghívottak között volt Horvátország miniszterelnöke, Ivó Sanader is. Már százezren szavaztak (SK) Már százezer szlovák állampolgár mondta el a véleményét a 2009-ben bevezetésre kerülő euró-érmék nemzeti oldalának mintadarabjairól. A voksolók többsége a világháló segítségével adta le szavazatát, de több ezren rövid telefonos üzenet formájában küldték el véleményüket az euróval kapcsolatban. A szavazás november 20-ig tart. / Göncz Árpád közvetíthet a kollégium-vitában Pokorni nem vehet részt az MSZP frakcióülésén Nemet mondott Pokorni Zoltán kérésére Lendvai Ildikó, az MSZP frakció- vezetője, így a Fidesz alelnöke nem ismertetheti a szocialisták jövő hétfői frakcióülésén pártja álláspontját a nemzeti garanciatörvényről. Pokorni Zoltán csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: szerdán telefonon kereste meg Lendvai Ildikót, aki azonban kérésére azt válaszolta: „a szíve szakad meg, de nem”. Szerdán személyesen is találkoztak, és Lendvai Ildikó nyilvános vitát szorgalmazott a családtámogatási rendszerről, így abban maradtak, hogy folytatják a megbeszélést - mondta el a Fidesz alelnöke. A Fidesz arra kéri Göncz Árpád, volt köztársasági elnököt, legyen a védnöke annak a konferenciának, amelyen a kormány, az ellenzék és a szakmai szervezetek tárgyalnának a kollégiumok támogatásáról - jelentette be Pokorni Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Fidesz azt szeretné elérni, hogy a kollégiumok működési költségeit lehetőség szerint teljes egészében a központi költségvetés biztosítsa, ezért a költségvetési törvényhez olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely az infláció mértékével emelné meg az idei normatívát. Pokorni Zoltán elmondta, azért fordult Göncz Árpádhoz, mert a volt köztársasági elnök korábban a Horn- és az Orbán-kormány alatt három alkalommal is szervezett hasonló egyeztetést a kollégiumok támogatásáról. Hozzátette: ugyan a kormány - eredeti terveivel ellentétben - 17 százalék helyett 10 százalékkal csökkenti a kollégiumok nor- matíváját 2006-ban, azonban a Fidesz álláspontja szerint éppenséggel a normatíva 20 százalékos emelésére lenne szükség. Arató Gergely, az oktatási minisztérium politikai államtitkára úgy reagált a Fidesz alelnökének felvetésére: a legfontosabb az lenne, hogy a parlamentben folytassanak erről a kérdésről vitát. Egy ilyen konferencia nem tud segíteni a kollégiumok támogatásán, hiszen a normatíva ösz- szege a parlamentben dől el - mondta a politikus. Az MSZP szakpolitikusa szerint egy ilyen konferenciának akkor lenne értelme, ha a szocialista képviselőket meg kellene győzni a kollégiumok jelentőségéről, de a képviselők tisztában vannak ezzel. Tatai-Tóth András elmondta: a kollégiumok finanszírozását illetően lényeges különbség van a Pénzügyminisztérium és a Kollégiumi Szövetség felmérése között. • K.E. Két jelentéstervezet az Orbán-bizottság előtt Az ellenzék és a kormányoldal is elkészítette az Orbán család meggazdagodását vizsgáló bizottság jelentéstervezetét, míg az MDF-es Herényi Károly írásban tett észrevételeket a kormányoldal tervezetéhez. A kormányoldal álláspontja szerint Orbán Viktor, volt miniszterelnök közjogi funkcióját családi vállalkozásának gyarapodásában úgy használta fel, hogy „a sárazsadányi földek, a családi bányák esetében az olcsón vásárolt tulajdon állami támogatás által értékelődött fel”. Ehhez bizonyos személyek, szervezetek segítségére szükség volt, akik, illetve amelyek később állami támogatáshoz, vagy állami megrendeléshez jutottak. A Fidesz tervezete szerint - amelyet az ülésen módosító javaslattá értékeltek át - „az Orbán család nem gazdagodott állami forrásból, a volt kormányfő házastársának kisebbségi tulajdonában álló cég vagyona csak törvényes forrásból származott”. • (koncze) Még támogat az Európai Unió Negatív az uniós ajánlások teljesítéséről szóló értékelés Az Európai Bizottság nem készül kezdeményezést tenni az uniós támogatások csökkentésére a magyar deficittúllépés miatt, de ez a lehetőség létezik, és ezt a magyar hatóságok is tudják - jelentette ki csütörtöki, brüsszeli sajtótájékoztatóján a végrehajtó testület pénzügyekért felelős tagja. Joaquin Almunia emlékeztetett arra, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa nemrégiben vitatta meg az értékelést a korábbi uniós ajánlások teljesítéséről, és „ez az értékelés negatív, sőt nagyon negatív volt”. Minden EU-tagországnak teljesítenie kell az uniós ajánlásokban foglaltakat - szögezte le a pénzügyi biztos, jelezve, hogy a deficit kérdéséről több ízben szót váltott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Jövőre, és azt követően is nő a magyar államháztartás bruttó össztermékhez viszonyított hiánya, amely 2007-re eléri a 6,9 százalékot az idei 6,1 és a jövő évi 6,7 százalék után - prognosztizálta Brüsszelben, csütörtökön kiadott őszi előrejelzésében az Európai Bizottság. Magyarországon a belső adósság az előrejelzés szerint 2007-ben a GDP-hez viszonyítva 59,2 százalék lehet, kevesebb mint egy százalékra a 60 százalékos euróalkalmazási kritériumtól. Az idén 57,2, jövőre 58 százalékra várja az adósságot a bizottság. • (vári) Politikai giccsről beszél az SZDSZ Az SZDSZ szerint elég volt a politikai giccsből, a bejelentett, soha meg nem valósuló javaslatokból, ezért arra kérik a konzervatívokat és a szocialistákat, hogy vessenek véget a politikai ötletelésnek - közölte a liberális párt elnöke. Kuncze Gábor úgy fogalmazott: „az utóbbi hetek szocialista és konzervatív javaslatáradata olyan mélypont a magyar politikában, hogy lassan szégyellnie kell magát bárkinek, aki politizál Magyarországon”. Mint mondta, a szabad demokraták nem kívánnak részt venni semmiről sem szóló látszatmegegyezésekben, nincs szükség Nemzeti Garanciatörvényre, Nemzeti Petícióra, Nemzeti Vagyonszerző- désre vagy Nemzeti Minimumra. „Békén kell hagyni az alkotmányos rendszert.” Kiemelte: meg kell egyezni azokról a lépésekről, amelyek az euró mielőbbi bevezetését szolgálják, haladni kell a kisebb, olcsóbb állam irányában, ezért a liberálisok törvényjavaslatot nyújtanak be a parlament elé az önkormányzati testületek létszámának felére csökkentéséről. • (palotás) Dzurinda a rendszerváltásról November 17-e a diktatúra bukásának napja November 17-e Szlovákia újkori történetének legfontosabb napja - jelentette ki Mikulás Dzurinda miniszterelnök. A kormányfő a szabadság és a demokrácia napja alakalmából tartott ünnepi beszédet. „1989 novembere hatalmas változást hozott, aminek köszönhetően Szlovákia egy rossz világból egy teljesen más dimenzióba került” - beszélt a 16 évvel ezelőtt történtekről Dzurinda. „A diktatúrából, melyben féltünk a változtatástól, mikor nem mertük kinyitni a szánkat, nem mondhattuk el a véleményünket, olyan világba kerültünk, ahol szabadság van. November 17-e az egyik, de lehet, hogy a legnagyobb dolognak számít a szlovák nemzet életében.” A kormányfő természetesnek tartja, hogy mindenkinek másért fontos a 1989-es rendszerváltás, mindenki a saját bőrén érezhette a változást. „Sokan megértették, hogy miként éltünk 1989 novemberéig és egyre többen tapasztalhatják, hogy hogyan élünk azóta” - folytatta beszédét a miniszter- elnök, aki hozzátette, a mindenkori kormány elsőrendű feladata, hogy fenntartsa a szabadság eszméjét. • (nagy) Gyurcsány szerződne a fővárossal A Fidesz szerint a kormányfő mentegetőzik A kormány és Budapest közötti, a következő évek fejlesztéseire vonatkozó megállapodás megkötésére tett javaslatot a miniszterelnök a főváros ünnepi közgyűlésén csütörtökön. Gyurcsány Ferenc azt ajánlotta, állapodjanak meg arról, hogy a kormány és Budapest vezetése milyen közös programot ajánl a következő évekre; „kössünk kormány-Buda- pest megállapodást” - mondta. Azért, hogy ne legyen folyamatosan kicsinyes politikai vita tárgya Magyarország fővárosának jövője, a fejlődése - indokolta javaslatát. A kormányfő a Főváros Napján rendezett ünnepi közgyűlésen beszélt erről. Annak kapcsán, hogy nem Budapestet jelölték az Európa Kulturális Fővárosa címre, kifejtette: 2011-ben Budapest lesz Európa fővárosa, amikor Magyarország tölti be az unió soros elnöki tisztét. Nemcsak egész Európa, hanem a világ Budapestre figyel majd. Demszky Gábor főpolgármester a miniszterelnök megállapodásra vonatkozó javaslatára válaszul azt kezdeményezte, hogy a főváros 2013-ig szóló Podmaniczky-programjának legfontosabb elemeit emeljék ki, s erről kössenek szerződést, illetve foglalják törvénybe. A főpolgármester azt kérte a kormánytól, hogy a város adóinak egy részét visszaforgatva segítsen abban, hogy Európa legnagyobb tömegközlekedési hálózatát stabilan és hosszútávon fent tudják tartani a jövőben. Küpper András, a Fidesz közgyűlési frakciójának vezetője „mentegetőzésként” értékelte a kormányfő szavait, hogy azért nem Budapest kapta a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet, mert 2011-ben az unió soros fővárosa lesz. Mint mondta, „a gazdaság jelenlegi helyzetét nézve arra is sor kerülhet, hogy az unióból az unió fővárosába érkezők nem tudnak euróval fizetni Budapesten”. • (koncz) Tízen pályáztak az elnöki posztra November 22-én hozzák nyilvánosságra a neveket Tíz jelentkező juttatta el jelentkezését a szlovák közszolgálati rádió vezérigazgatói posztjának betöltésére kiírt pályázatra. A bizottság november 22-én hozza nyilvánosságra a jelentkezők névsorát. A vezérigazgatói posztra kiírt pályázat második körében egy új név szerepel. Ján Nemec, a közszolgálati rádió egykori munkatársa is harcba száll, annak ellenére is, hogy az első fordulóból kimaradt. Nemec az újságíróknak nem akarta elárulni terveit, azt csak a bizottsági meghallgatás után hozza nyilvánosságra. „Vissza akarom adni azt a rádiónak, amit annak idején tőlük kaptam” - mondta Nemec. „Későn kaptam arról értesítést, hogy új vezérigazgatót keresnek a rádió élére, ezért nem vettem rész az első fordulóban, így több időm maradt a megfelelő pályázat kidolgozására.” Ján Nemecz gazdasági főiskolát végzett, de újságírói iskolába is járt. Nyolc évig dolgozott a közszolgálati rádiónál, mint gazdasági újságíró, emellett pedig évekig vezette a Rol- nícke noviny című újságot is. A bizottság november 22-én nézi meg a pályázatokat és kielemzi a hibákat. A személyes beszélgetésre előreláthatólag november 29-30-án kerül sor, a végső választást pedig decemberben tartják meg. Ahhoz, hogy valaki elnyerje a vezérigazgatói posztot, tíz szavazat szükségeltetik a 15 fős bizottságból, a megbízatás öt évre szól. • (hajdú)
