Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-16 / 224. szám
4 HÍDLAP • 2005. november 16., szerda REGIO www.istergranum.hu A szomszéd földje mitől zöldebb? Szabad utat kaphat a génmódosított kukorica Ha havazik, kötelező a hólánc Mentők az adóhivatalban Köbölkút. A köbölkúti adóhivatal épületébe költözik a mentőszolgálat, amennyiben a Pénzügyminisztérium jóváhagyja annak eladását. Az épület felújítására három vállalkozó jelentkezett, azonban a községben még nem döntöttek arról, ki végzi majd el a munkálatokat. Döntést várhatóan csak januárban hoznak az ügyben. András-napi vásár Zselíz. Kilencedik alkalommal rendezik meg a hét végén az András- napi vásárt. Eddig összesen 140 sátorhelyet adtak el, a bérleti díj 150 korona négyzetméterenként. A vásár ideje alatt - november 17-e és 20-a között - útlezárásokkal kell számolni. Az említett időpontokban az autóbuszok nem szolgálják ki a Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium előtti megállót, ideiglenesen a park előtt alakítanak ki autóbuszállomást. Felújítják az idősek otthonát Sárisáp. Átalakítják az idősek otthona épületét. A beruházáshoz szükséges 211 millió forintot az önkormányzat egy kedvezményes hitel felvételével biztosítja. A 46 fő befogadására képes intézmény felújítása előreláthatóan április 15-ére lesz kész, s a nyáron felavatandó intézménybe beköltöző időseknek lehetősége lesz arra, hogy saját bútoraikkal rendezzék be szobájukat. Régóta viták kereszttüzében áll a géntechnológiai törvény módosítása, mely elfogadása esetén egyes pesszimista szakértők szerint szabad és egyben ellenőrizhetetlen utat nyitna a génmódosított növények termesztése előtt. Az elkészült jogszabályt még a parlamentnek és Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. A génmódosított növények termesztése nem csupán biológiai, környezetvédelmi szempontból, de gazdasági és élelmiszerbiztonsági megfontolások alapján is kifogásolható - figyelmeztet közleményében húsz hazai szakértő. A termesztés engedélyezését a Fidesz sem támogatja, Illés Zoltán képviselő úgy véli: a GM-nö- vények terjedése veszélyezteti a biotermelők, méhészek és a vetőmagkereskedők tevékenységét is, nem utolsósorban azért, mert a polleneknek szinte lehetetlen útját állni, hiába változtatták például a jogszabályban az eddigi előírt módosított és hagyományos kukoricatáblák közti 400 méter kötelező távolságot a duplájára. Másrészt a termesztést kizárólag a szomszédos gazda beleegyezésével lehetne megkezdeni és szigorú dokumentációt kell folytatni a vetőmagforgalomról. Optimista hozzáállással gondolhatjuk azt: a tárca - több uniós tagállamhoz hasonlóan - egy megengedő, ám a gyakorlatban kivitelezhetetlen jogszabályt dolgozott ki. A veszély ugyanakkor reális, a törvényi szabályozás komoly figyelmeztető jel, akár az első lépés lehet a szabad termesztés felé - mondta a Greenpeace kampányszervezője, Csáki Roland. A környezetvédők mindenesetre bíznak abban, hogy amint arra Persányi Miklós ígéretet tett, a nemzeti tilalom mindaddig fennmarad, míg a Magyar Tudományos Akadémia kutatásai nem igazolják egyértelműen a génmódosítás veszélytelenségét. Az Európai Unió, főként az Egyesült Államok gazdasági-politikai nyomásának hatására viszont már kénytelen volt feloldani a tilalmat, így egyes tagállamokban, mint például Spanyolországban viszonylag szabad az út a termesztés előtt. A génmódosított vetőmagokat forgalmazó cégek üzletpolitikája pedig hihetetlenül kifinomult. A vállalatok tulajdonképpen egyfajta csapdába ejtik, függővé teszik a termelőt. Az általuk forgalmazott vetőmagokhoz például kizárólag meghatározott növényvédőszert használhatnak, és nem vethetik vissza még egyszer a vetőmagot, újat kell vásárolniuk. Mi ez, ha nem modernkori rabszolgaság? - kommentálta a komplett termelési rendszer meglehetősen szigorú előírásait Csáki Roland. Mindaddig azonban nyugodtak lehetünk, míg a nemzeti tilalom érvényben van, annak ellenére, hogy a törvény elvileg megengedné a szigorú feltételek melletti termesztést. • Sz.H. Folytatás az 1. oldalról Egy 2001-es magyarországi kormányrendelet több változtatást vezetett be a KRESZ-be, ezek közé tartozik egy új tábla megjelenése, ami a hólánc használatát teszi kötelezővé. Magyarországon viszonylag kevés az olyan magasan fekvő terület, ahol szükség lenne a hólánc használatára, ennek ellenére a határátkelőknél tavaly az első hó lehullása után megjelent a felszólító tábla, így van ez az Esztergom-Párkányi határátkelőnél is, ahol tavaly az autósok már tapasztalhatták, hogy ha nem rendelkeztek hólánccal, akkor - jó esetben - szóbeli figyelmeztetéssel, rosszabb esetben úgy sem léphették át a határt. Idén várhatóan újra kikerül az a tábla, ami arra figyelmeztet, csak hólánccal a csomagtartónkban kelhetünk át a Duna egyik partjáról a másikra. Mester Péter, a határőrség századosa lapunknak elmondta, ez a tábla azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság területére nem engedik be azokat a külföldi állampolgárokat, akik nem rendelkeznek hólánccal. Magyar állampolgár esetében azonban csak figyelmeztetik a határon átlépőt, hogy szerezzen be ilyen eszközt. A tábla megjelenése azért is ellentmondásos, mert a Komárom-Eszter- gom Megyei Közlekedésfelügyelet a régió útjait rendszeresen sózza, s a hólánc is csak a kitaposott utakon szükséges, tudta meg lapunk Polgár Gábortól, a közlekedésfelügyelet helyi kirendeltségének üzemeltetési mérnökétől. A régióban előreláthatólag még a hegyvidéki területeken sem kerülnek kihelyezésre ilyen táblák, viszont ha szeretnénk a határon átlépni, akkor mindenképpen szerezzünk be hóláncot, melynek ára változó. Gyengébb minőségű terméket akár 3-4 ezer forintért is lehet kapni, de a minőségi termékek ára elérheti a 15 vagy 20 ezer forintot is. • Hatvani Bernadett Az útlevél mellett a téli „kerékkötőt ” is kérhetik a határon LAP(SZ)ÉL Juhász Regina Hol a pénz? Unokáink sem fogják látni Úgy tornyosul hazánk vezető fiainak feje fölé a tetemes államháztartási hiány, hogy ijedtükben sorra hozzák a botrányos döntéseket. A legutóbbi tévedés, na jó, nevezzük halaszthatatlan kormányzati tűzoltó intézkedésnek, az áfa-visszafizetések bojkottálása volt. Mégpedig erőből. Az ebből származó közel 300 milliárdos összeggel kívánta ugyanis pótolni a koalíció a jelentős hiányt, amelynek tényleges mértékébe inkább bele se gondoljunk. Mert micsoda tartozás az, amit ennyi pénzzel épphogy csak orvosolni lehet?! A befizetőknek visszajáró áfa visszatartásával a költségvetés adósságai ugyan nem csökkentek látványosan, a tőkeszegénységbe lassan belerokkanó vállalkozások problémái azonban jelentősen megsokasodtak. Olyannyira, hogy a gigantikus, az egész gazdaságra kiterjedő körbetartozás miatt a büdzsébe befizetendő adók (közterhek) helyett sokan inkább a kulcsot adták be, merthogy tönkre mentek. Az államgépezet fontos és felettébb pazarló pillérei azonban nem húzhatják le a rolót holmi tartozások miatt, éppen ezért fordult a - szintén az össznépi körbetartozás miatt komoly gondokkal küzdő - Belügyminisztérium is az APEH-hez. A tárca néhány háttérintézménye ugyanis az áfavisszatartás következtében képtelen volt teljesíteni közteher-befizetési kötelezettségeit, ezért fizetési halasztást kért, és - láss csudát! - halasztást kapott az adóhivataltól. Állítólag bárki kérhet hasonló elbánást a gazdasági élet szereplői közül, gyakorlatilag azonban ezzel a lehetőséggel kevesen büszkélkedhetnek. A feltételek szerint adófizető csak akkor kaphat adómegfizetési halasztást, ha pénzügyi problémái neki fel nem róható okok miatt alakultak ki, illetve, ha a kötelezettségek befizetése ellehetetlenítené működését. Márpedig megítélésem szerint a kormányzati áfavisszatartás éppen ilyen nyomós ok lehetne. Még Brüsz- szelben is a szívükhöz kaptak a tisztségviselők, mikor meghallották a lépéséről lépésre megfontoltan haladó kormányunk elképesztően megalázó takarékossági intézkedését. Az unió sóhaja valahogy így szólhatott: A magyarok ötleteitől, ments meg uram minket! De gyorsan hozzá teszem: és bennünket, magyarokat is. Brüsszel persze messze van, így bármit bántódás nélkül megtehet, hát meg is fedte kis hazánkat a kormányzati turpisságért. Ám a szakértői kormányunk nem zavartatja magát, sőt még azon sem, hogy a visszatartott áfa utólagos, bírságokkal sújtott kifizetésével újabb 6 milliárdos kárt okozott az igencsak lyukas költségvetésnek. Hiszen a távgyaloglók ismérve, hogy sokáig bírják, aki időt nyer, életet (és pénzt) nyer, s így bármikor előállhat a mentő ötlet. Ezúttal például azt tervezik az ország fővárosában, hogy a BM halasztott adóbefizetéseit a tárca értékes ingatlanainak eladásából fedezzék. Mindegy, hogy ezzel végérvényesen szegényebb lesz a minisztérium, mert az államháztartási hiány mégis csak csökken. A feladat kipipálva, tehát gond egy szál sem, a választások még odébb vannak. Karácsonyi bevásárlás: érdemes odafigyelni A kereskedők csábítanak, a fogyasztóvédők óvatosságra intenek A november vége, és a december a karácsonyi bevásárlások időszaka, mindenhol akciókkal, reklámokkal, vásárokkal találkozunk. A multinacionális cégek már készülnek a karácsonyi ajándékvásárlási lázra, a kiskereskedők viszont csak reménykednek, hogy a karácsony majd segít bepótolni a hiányokat. A fogyasztóvédők szerint nem árt odafigyelni, mit és hol veszünk. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint idén is nagy karácsonyi kereskedelmi forgalomra számíthatunk, hasonlóan az előző évekhez. Általában a decemberi forgalom a duplája a januárinak, ezért is szoktak sokan akciózni januárban. Szerinte ügyes reklámfogás, ha valamelyik kereskedő azt hirdeti, hogy előrehozta az áfacsökkentést karácsonyra, hiszen ezt még nem lehet megtenni, ha egy kereskedő ilyet csinál, az csakis saját zsebből lehetséges. Ugyanakkor szerinte ez a marketingkampány egyfajta pozitívum, az emberek megszokják az alacsony árakat, és mivel azok januártól sem változnak, továbbra is ott vásárolnak. így mindenki jól jár - tette hozzá Vámos György. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől Kathi Attila lapunknak arról számolt be, hogy idén az áruházak és egyéb boltok mellett megint folyamatosan ellenőrizni fogják a különböző utcai karácsonyi vásárokat is. Ezenkívül minden bejelentést, panaszt kivizsgálnak, hiszen sajnos sokan használják a karácsonyi vásárlási őrületet csalásra. Szerinte a karácsonyi vásároknál arra kell figyelni, hogy minden terméken legyen magyar nyelvű címke, ha ez nincs, ne vegyük meg az árut. Nem szabad elektromos készüléket árulni ilyen vásárokban, ha valaki mégis megteszi, nem tanácsos tőle megvásárolni azokat. Édesipari termékek esetében, mint amilyen például a szaloncukor, fontos, hogy fel legyen tüntetve a minőség-megőrzési idő, gyártási idő és a származási hely. Ha ez nincs, akkor az jelzi, hogy bizonytalan az áru minősége, eredete, veszélyes lehet, ha nem tudjuk, hogy mit eszünk. Kathi Attila hozzáfűzte, hogy ha hatáskörükbe tartozó szabálysértésre bukkannak, akkor bizony anyagi szankciók következnek, illetve a nem biztonságos árukat azonnal betiltják. Az elektromos cikkekkel kapcsolatban egy esztergomi nagykereskedőtől azt is megtudtuk, hogy szinte csak ezeknek nem változik januártól az ára. Ugyan lesz áfacsökkentés, mégis, a kereskedők kénytelenek lesznek árat növelni, hiszen sok egyéb költségük is növekedni fog. Szerinte igazából csak a nagy multicégek járnak jól a karácsonyi kereskedelemben és a januári áfacsökkentéssel, ezzel is tovább szipo- lyozva a kiskereskedőket. A gyerekeknek fontos ünnep a karácsony, és ezt kihasználják a kereskedelmi cégek is. A Tesco áruházakban például a játékok jelentős része decemberben talál gazdára, ez az évi játékforgalom 80 százalékát jelenti. Ezért a karácsonyi árudömpingben kiemelt szerepe van a játékoknak, a választékot is ilyenkor bővíti a Tesco. • Győrffi Diána A csokoládémikulások kínálata bőséges, az ünnep közeledtével egyre tekintélyesebb mennyiségű Télapó kerül a boltok polcaira. Vannak közöttük tej és kakaómasszából készült Mikulások, minőségi tejcsokoládék és egyéb különlegességek, viszont manapság nagyon ritka az étcsokoládéból készült csokifigura. A méret is változatos, a legkisebb mindössze 18 grammos, az óriások között van 350-400 grammos Télapó is. A vásárlásnál nagyon oda kell figyelni, először is a csomagolásra. Ne vegyünk gyűrött, sérült, szakadt csomagolású figurát, illetve, csak olyan terméket vásároljunk, amin az összetevők, a gyártási hely és a szavatossági idő magyarul és olvashatóan van feltüntetve. A komolyabb édesipari cégek mikulásai általában még mindig valódi tejcsokoládéból készülnek, érdemes ezeket választani, még akkor is, ha drágábbak.
