Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-12 / 222. szám
] • HÍDLAP • 2005. november 12., szombat REGIO www.istergranum.hu Michl József a tatai jelölt A Fidesz Michl Józsefet jelölte országgyűlési képviselőnek a Komárom- Esztergom megyei Tata második számú választókerületében. Ezt a szövetség tatai szervezetének elnökhelyettese jelentette be pénteken. Michl József elmondta, hogy a térség képviselete az utóbbi időben hiányt szenvedett az országos politikában. Az országgyűlési képviselőjelölt kijelentette, hogy számba veszik a térségi igényeket, a meg nem valósult ígéreteket és ezek alapján állítják majd össze programjukat, olvasható a fideszfrakcio.hu oldalon. Hálózatfejlesztés Kismaros. Nyaralók által lakott Börzsönyliget településrészen elekt- romoshálózat-bővítés és trafóház-épí- tés folyik, amelynek oka az, hogy a terület már korábban árammal ellátott, de távolabb eső részein a fogyasztók csak 200-210 V-os áramot kaptak. A Börzsönyligetiek Érdekképviseleti Egyesülete (BÉÉ), az önkormányzat és az ELMU üzembiztonsági fejlesztést végez ezen a részen, valamint a BÉÉ a lakosoktól beszedett díjakból fedezi a teljes börzsönyligeti hálózat kiépítését, amelynek kapcsán új trafó épül. Az építkezéshez hozzájárult lakosokat az önkormányzat adókedvezményben részesíti. Az építkezés ideje alatt forgalmi korlátozások vannak a Lejtő, a Csend és a Kukorica utcában. Bírálat a váci cementgyárnak és: veszélyes hulladékokat ne használjanak alternatív tüzelőanyagként Az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága Vácott az alternatív tüzelőanyagokat felhasználó Duna- Dráva Cement Kft. működéséről tájékozódott. Illés Zoltán, fideszes képviselő bírálta a váci cementgyárban a gumiabroncsok tüzelőanyagként való fel- használását. A gumiabroncsokban található acélsodrony vanádiumot is tartalmaz, amely nehéz fém és egyben veszélyes hulladéknak számít. A cementgyárban 2000 Celsius fokon ég az anyag a tűztér közepén, azonban megtörténhet, hogy nem egyenletes hőelosztás esetén dioxinok keletkezhetnek a veszélyes hulladékok égésekor. A környezetpolitikus ezért ellenzi, hogy veszélyes hulladékokat, köztük gumiabroncsokat a cement- gyártás során alternatív tüzelőanyagként használjanak fel. Illés Zoltán egyébként egy fővárosi illegális hulladéklerakó ügyében ismeretlen tettes ellen feljelentést is tesz a Legfőbb Ügyészségen. A politikus egy közleményben tudatta, hogy nemrég már megtörtént a rendőrségi feljelentés, amelynek oka, hogy a XI. kerületben építési hulladékot helyeztek el egy patakmeder mellett, mintegy másfél hektáros területen. A természetkárosítás miatt szándékozik most az ügyészségez fordulni. • MUZSLAI-GÁL Mentők után új orvosi műszerek Modern, ultrahangos berendezést kapott a párkányi Poliklinika Folytatás az 1. oldalról A kórház jelenleg ugyan több ultrahanggal is rendelkezik, de azok korszerűsítésre szorulnak. A multifunkcionális szerkezetet az új röntgengép mellett helyeznék el, amelyet még tavasszal kapott a rendelőintézet. A röntgengép és az ultrahang teljes kapacitásának kihasználása érdekében teljes munkaidőben alkalmaznának szakorvost, mivel a régió LAP(SZ)EL Kolumbán György Mit kívánt a magyar nemzet 1222-ben? Az Aranybullát minden diák szereti. Megjegyezhető, mókás neve van, születésnapját is könnyű megjegyezni, 1222 - eltéveszthetetlen dátum. A tartalma is pozitív, valamelyik Árpád-házi király és a nemesek megegyeztek valamiben. Ez már legalább kettes alá, mentőkérdésnek is kiváló. És mit mond az Aranybulláról egy némi jogi ismeretekkel kistafírozott gyakorló jogász, egy mai polgár? Tessék tovább olvasni: II.András, Árpád-házi király igen kedvelte az idegeneket, sőt túlzottan is. A vendégül hívott és pöffeszkedő külföldiekből a háttérbe szorított, hivatalvesztő, sőt mellőzött magyari nemeseknek nagyon elege lett. A saját hazájukban mellőzöttek palotapuccsal távolították el a kancellária idegenjeit, és elfoglalták a király körüli hivatalokat. Az egységesen fellépő nemzet akarata előtt a király meghajolt, a nyomás hatására súlyos ön- korlátozásra adta büszke fejedelmi fejét. Bár az eredeti példány elkallódott, valószínű, hogy 1318-ban az eredeti szöveget tárják I.(Anjou) Károly elé, hogy a király tudja meg, mihez tartsa magát. Az Aranybullát a későbbi, jelentősebb uralkodók mind megerősítették koronázási esküjükben, így annak hiteles szövege emberöltőnként vagy még gyakrabban is rögzítésre került. Az Aranybulla a nemzet és az uralkodó közötti megállapodás volt, az alapjogok alapjoga, a valamennyi uralkodó által elkerülhetetlenül vállalt korlát. Magyarország írott alkotmánya volt, anélkül, hogy annak szánták volna.A Bulla Aurea egy oldalon elférő szövege magyar fordításban és hézagos, mai nyelvezeten lényegében igy szól: Mivel nemeseink szabadságát némely királyok rossz tanácsadókra hallgatva mindenben megrövidítették, ezért a királyt ( a nemesek) országunk megjavításáért zaklatták. Mi (értsd II.András fejedelmi többesben) a nemesek jogos kérésének eleget kívánunk tenni. Megadjuk nekik a szabadságot és így rendelkezünk: (...)Ad II. Azt is elhatároztuk, hogy „Senkit nem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe vonni vagy száműzni” (ez itt csupán értelemszerű fordítás-közlés, hiszen a mondat az ENSZ egyetemes emberi jogi nyilatkozatának 9. cikkelye ugyan, de szándékában, tartalmában AZONOS az Aranybulla hétszáz évvel korábbi II. cikkelyével) (...)Ad.VIII. Fej- és jószágvesztésre nemest a király tudta nélkül ne ítéljenek. (,..)Ad. X. Az országba jövő nemeseket méltóságra ne emeljenek, az ilyenek viszik ki az ország gazdagságát! (...)Ad XXII. Disznóikat ne legeltessék a szerviensek erdeiben. (...)Ad. XXIV A pénzerők, vámosok az ország nemesei legyenek, ne izmaeliták és zsidók. (...)Ad XXX. Elrendeljük, hogy ha valamelyik király utóbb ezzel szembehelyezkednék, úgy ezen oklevél alapján a hűtlenség vétke nélkül ellenállhassanak.(Ez a hires ius resistendi, az ellenállás joga.) Bár milyen hihetetlen, hét évszázadon át az egypár pontba összefoglalt alkotmányos iratban együtt szerepelt az ENSZ alapokmányba illő szabadságjogok nyilatkozata a disznók makkoltatásával. Természetesen a lényeg az uralkodó és a nemesség együttélésének szabályozása volt. betegellátása számára nem elegendő a jelenlegi, heti egyszeri rendelés. Hugyivár Imre szerint a kor kihívásainak és az egészségügyi biztosítók elvárásainak is eleget tesz az új szerkezet. A digitalizált, adattárolásra is alkalmas új ultrahang ugyanis a biztosítónak is ki tudja mutatni, és dokumentálni tudja a vizsgálatokat. • Czigler Mónika Több tízmilliós útfelújítás Tát. 43 millió 700 ezer forintból újítanak fel több utat a településen. Az összeg felét a Közép-dunántúli Régió pályázatán nyerte a település, a támogatásból a Szent István és a Berzsenyi Dániel utat újítják fel, a munkálatokat még idén elkezdik. Már beélesítve a sószórók A télre készülnek a közútkezelő társaságok munkatársai Folytatás az 1. oldalról A két megye költségei is jelentősen eltérnek egymástól, hiszen régiónkban 65 millió forintot költenek a sózásra, míg Pest megyében a téli feladatok ellátására 730 millió forint jut, tudta meg lapunk a Magyar Közútkezelő Kht. Pest Megyei Területi Igazgatóságának üzemmérnökétől, Bot Zsigmondtól. E két területnél is rosszabb helyzetben van Nógrád megye, itt ugyanis csupán 27 millió 500 ezer forintot tudnak erre a célra fordítani, igaz, mindössze 943 kilométernyi utat kell ebből az összegből karbantartani. Pozitívumként mindhárom megyében kiemelhető, hogy rendelkeznek a megfelelő gépkocsi és munkaerő létszámmal. Komárom-Esztergom megyében 136 fő, Pest megyében 56 gép- járművezető és 30 folyamatos ügyeletet ellátó személy, Nógrád megyében pedig 31 gépkocsihoz szintén megfelelő számú munkás áll rendelkezésre. A Magyar Közútkezelő Kht. munkatársai november 10-től mindenhol 12 vagy 24 órás ügyeletet tartanak. Szintén a téli időszak problémája a kátyúk miatt bekövetkező gépkocsisérülések gondja. Ezzel kapcsolatban a Magyar Közútkezelő Kht. Nógrád Megyei üzemeltetési osztályvezetője, Tolmácsi Ferenc lapunknak elpanaszolta, hogy reménytelen a helyzet e téren Nógrád megyében, ahol az utak nagy részén már aszfaltszőnyeg-bevonásra, rosszabb esetben teljes útszerkezet-cserére lenne szükség. A kátyúzás tehát itt már nem segít, habár az erre fordítható összeget már rég felhasználták, sőt átcsoportosításokra is szükség volt. Pest megyében és régiónkban a kátyúzás folyamatosan zajlik, bár teljes lefedettséget valószínűleg ezeken a helyeken sem lehet majd megvalósítani. • Hatvani Nincs az étlapon a mangalica Nagy termelő.\ kis fogyasztó magyarok A hatvanas években az iparszerű sertéstartásra alkalmatlannak minősítették és az országhatárokon belül csaknem teljesen felszámolták az őshonos magyar disznót, a mangalicát. A göndör szőrű állatokat tanyai magángazdaságok, felvidéki, erdélyi magángazdák őrizték. Most újra, százezernél is nagyobb számban nevelik országszerte. Ám, ez a hús elsősorban nem a magyar fogyasztók asztalát gazdagítja. A sonka és a karaj legnagyobb része Spanyolországban kerül továbbfeldolgozásra. Vizenyős, nádas, gazos, eddig mező- gazdasági termelésre nem hasznosított völgyekben jelentek meg az elmúlt három évben a mangalicák. A több száz, nem ritkán félezernél is több állatot nevelő telepek mellett egyre több őshonos magyar sertés túrja a tanyagazdaságok udvarait, legelőit is. Egy hónap múlva kezdődik a házidisznótorok nagy időszaka. Egyre több család vág ebből a fajtából és a mélyhűtőjét ilyenkor feltöltő városiak is egyre gyakrabban keresik a mangalicát. A nagy áruházláncok egyike működtet immár több, mint egy fél éve, mangalicával telt hűtőrészt. A Magor-boltok egyrésze előrendeléssel beszerez a törzsvevőinek mangalica frisshúst is. Ugyanitt nagyon kedvelt az ilyen alapanyagból készült kolbászcsalád. A nagyobb piacok igényesebb húsboltjaiban is rendszeresen lehet kapni oldalast, pörkölthúst, combot és csülköt is. Ugyanakkor nem lehet azt állítani, hogy idehaza könnyen beszerezhető, mindennapi élelmiszer a mangalica. A Vágóállat és Hús Terméktanács adatai szerint az elmúlt években mintegy 10-12 ezer mangalica került a vágóhidakra. „Látjuk a bővítés lehetőségét a következő évekre is. Mostanra a spanyol Serano sonka kedvelt alapanyaga lett az őshonos magyar sertésfajta. Hiszen nagyon hasonlatos a mangalica és az Ibériai-félszigeten honos ibizo fajta. Tehát a Magyarországon nevelt állatokból is készülhet ez az extra termék, amely rendkívül magas áru (kilónként 15 -17 ezer forint) és komoly értékű termék” - mondta Zádori László, a terméktanács titkára. A terméktanács szerint évi 50 ezer mangalica sonkájára és a karajra is biztos vevők a spanyolok. S ennek az üzletnek a jótékony hatása az is, hogy más sertések sonkájából is vásárolnak. A szalámik a vágósertések itthon maradt részeiből készülnek. Ez a termékskála folyamatosan bővült az elmúlt hónapokban is, annak ellenére, hogy drágább a más sertésekből gyártott töltelékárunál. Vendéglátós szakemberek állítása szerint az országban nincs összesen négy étterem, amelyben rendszeresen szerepel az étlapon mangalicából készült fogás. A vendéglősök elsősorban a magasabb ár miatt idegenkednek ettől az alapanyagtól. • Bőle IstvAn
