Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-05 / 217. szám
,,Játékból építek, de csak ha már végképp elkerülhetetlen ” Mújdricza Péter makro-káoszban lévő mikropoliszai Az esztergomi Laskai Osvát Antikváriumban került sor Mújdricza Péter Mikropolisz - Térszövegek című könyvének bemutatójára. Dr. Prokopp Mária professzorasszony kedves és lényegre mutató szavakkal ajánlotta a közönségnek az építész könyvét. De már ekkor eszembe jutott, milyen különös: egy építész, aki ír? Igen, Mújdricza Péter egy építész, aki könyvet írt. Megírta a mai építészet filozófiáját. Az alkotót könyve kapcsán kérdeztem építészetről és sok mindenről, ami ezzel összefügg.- Igaz lehet, a könyvbemutatón elhangzott mondatát egy kicsit átalakítva, hogy könyvet írt az építészetről, de csak mert már végképp elkerülhetetlen volt?- Igaz lehet ez is. Annál is inkább, mert minden könyv egy fa halála, léhát nagyon alapos mértéktartással szabad a fa halálát, mint áldozatot végrehajtani azért, hogy igazán súlyos üzenetet közvetítsünk embertársaink - és talán önmagunk - felé. Az emberiség legmélyebb gondolkodói, mint Jézus, Buddha vagy Mohamed és a többi, egy sort se írtak. Tehát felfoghatjuk úgy, hogy az írásbeliség megjelenése egyfajta szellemi süllyedéssel is jár. Fokozottan igaz ez az építészetre, ugyanis a globális éghajlati egyensúly megbillenését, - amit nem pusztán az óceánok partjain hurrikánok formájában, de immáron a kontinensek belsejében, a Kárpát-medencén belül is érzékelünk, - bizony több mint ötven százalékban az épített környezet okozza. Utak, hidak, épületek, hadiipari objektumok, tehát mindaz, amit az ember mesterségesen megépített, és amit a Földgolyó nem tud megemészteni. Az ember ha valamit nem tud megemészteni, akkor megbetegszik, belázasodik. A Földgolyó is így van ezzel, és a mi szakmánk, az építészet, az építés, azért óriási felelősség, mert mindaz, amit építünk, ha a négyéves választási ciklusok röpke időintervallumain túl, emberöltők ritmusában is gondolkodunk, akkor igen is számot kell vetnünk azzal, hogy egy-egy épület milyen viszonyban van nem csupán a kultúrával, az emberi társadalommal, adott esetben Esztergommal, mint mikropolisszal, mint egy kulturális képződménnyel, hanem az egész Földgolyóval is. Tehát az emberi élet tereinek továbbszövését, megújítását Esztergomban is elsősorban a már meglévő, értékes, parlagon hagyott épületeink revitalizációjával kellene kezdeni!- Tud-e úgy dolgozni, hogy mindenre kell gondolnia? Tud-e úgy dolgozni, hogy már szinte politikusként - talán durva kifejezést használok, de - agitációt kell kifejtenie? Mi a véleménye arról, hogy ha egyes politikusok önjelölt építészekké válnak ?- Azt egyáltalán nem érzem, hogy napjainkban politikusok váltak volna építészekké. Jóllehet a történelem folyamán voltak, akik értettek az építészethez, legalábbis saját maguk el tudták dönteni, hogy kivel dolgoztassanak és pontosan tudták, hogy mit akarnak. A görögöknél ilyen volt Periklész, a magyaroknál Mátyás király. Mátyás mindenféle közbeszerzési pályázat nélkül, ha tetszik százszázalékos korrupcióval és teljes felelősséggel úgy döntött, hogy Itáliából Magyarországra hívja a legkiválóbb építőmestereket. A polisz a város, a közösség dolgaival való közös uralkodói gondolkodás és együtt építés nem volt ismeretlen a történelem folyamán. Más kérdés, hogy a XX. századból a XXI. századra a már imént említett globális éghajlati problémák, valamint az a fajta szellemi és hatalmi kontraszelekció, ami a pénzt, mint „istent”, a Mammont helyezi mindennek fölébe, ezt a munkát alaposan megnehezíti. Ma az emberi és hatalmi kapcsolatok egyfajta mammon-mohóság szédületében zajlanak, kvázi az ótestamentumi aranyborjú körüli körtánc szédületében. Ma az ügyeletes aranyborjú a Pénz. Ennek a beteg szemléletnek az eltárgyiasulásai azok az épületek is, amelyeket minden jóindulat ellenére és miatt az emberek építészeti környezetszennyezés gyanánt élnek meg, kvázi belebetegednek. Akár az utcán járva, akár benne lakva-élve.- A mikropolisz szó valójában mit jelent az Ón értelmezésében ennek a könyvnek a címeként, illetve Esztergomra rávetítve ez az egész, hogy értelmezendő?- A mikropolisz kicsike várost, kis várost jelent magyarul. Lewis Mumford, aki a XX. század egyik legnagyobb várostervezője volt, a százezres lélekszám körül illetve az alatti városokat vélte élhető városnak. Esztergom ennek a kritériumnak mindenféle szempontból megfelel. Valójában egy ideális város lehetne, ahol a történelem hihetetlenül gazdag, utcái és terei kvázi fél óra alatt begyalogolhatóak, besétálhatóak, kerékpárral bejárhatóak. Mind tradíciójában, mind méretében, mind fekvésében eszményi hely. A mikropolisz egy kisebb közösséget is jelenthet, ha ezt mondjuk valamely alkotóközösségre értem, akár az építést is a fókuszba véve. Az építés felelős társasjátékának résztvevőire gondolok. Egy felelős megbízóra, olyan vállalkozókra, akik értik a szakmájukat és a megbízó gondolatait, térbeli igényeit meg tudják valósítani. És nem utolsósorban egy olyan városi szakmai és humán kontrolláló magatartásra, amely érvényesíti azt a felelősséget, ami egy ilyen tradícióval és kultúrával rendelkező városban, mint Esztergom alapvetően fontos.- Mostani beszélgetésünk helye, a művelődési ház, egy kísérleti telepnek is nevezhető helyen, az esztergomi városközpontban, több százezer tonna beton közepette van. Vannak-e a könyvben olyan összegzések, melyekből kiderül, hogy meggyógyítható-e ez az esztergomi környezet, eltüntethető-e ez az építészeti fórmedelem? Meg lehet-e menteni egy ilyen durván, pont a közepébe belerondított várost?- Ez azért rajtunk is múlik. Es erről bizony eszembe jut Faludy Györgynek egy verse: „a kacatból, amit az utóbbi kétszáz év alatt a tudomány bendője ránk okádott, egyet vigyen magával, orvosságot, és semmi mást, s úgy nézze messziről, hogyan fordulunk fel a többitől”. Az építészet is alkalmas arra, hogy gyógyító szerepet lásson el, de az ellenkezőjére is képes. Nagyon nehéz dolog ez, ugyanis a vasbeton, mint építőanyag egyetlen élőlényre nem egészséges, sem a növények, sem az állatok, sem pedig az enü>erek számára nem való. Az, hogy az ember mégis rákényszerül arra, hogy birtokba vegyen és otthonossá tegyen ilyen objektumokat, az egy szükségállapot. A legtöbb, amit tehetünk, hogy minél több zöldet, fákat telepítünk a közterekre, a nyári kánikulában hűsítő csobogókkal, a falakat pedig futónövényekkel befuttatjuk. • Berger Norbert ___________magazin 2005. november 5., szombat • HIDLAP Építészeti kollázs Két feladat állt a tervek készítői előtt Az egyik, hogy a Helischer József Városi Könyvtár majdani új épületének és a Balassa Általános Iskola már meglévő épületének egymáshoz passzintása. A munka másik része pedig arról szólt hogy ez az új komplexum miként tud illeszkedni a XIX. században épült Bazilika és a hozzá tartozó kanonok sori épület- együtteshez. Az esztergomi Duna Múzeumban egy kiállításon szerepeltek a pályázaton indult tervművek. A nyertes Fejérdy és Bartók Építészeti Kft volt Tervrajzaikon egy meglehetősen modem stílusú épület látható. A Szent István tér egykori barokk ideáját idéző eredeti tervei, a Bazilikával és kanonok sori épületekkel együtt nem valósulhattak meg teljesen. A Bazilika kincstárában látható makett jól mutatja milyen grandiózus kivitelezésű építményrendszerben gondolkodtak a XIX. századi tervezők. A mai kor építészei - ahogy ők fogalmaztak - majdhogynem örülnek, hogy az eredeti terv nem sikerült. Szerintük ugyanis a Szent István tér helyzete nem kedvez a barokk kastélyparkok tájat átfogó, a végtelenbe nyúló tengelyes szerkezetének. A nyertes pályázatot megíró kft. szakemberei úgy látják, hogy a Bazilika, mint az egész területet meghatározó építmény, a tér Balassa iskola felől és a Duna irányából is egyfajta passzivitást sugároz a szemlélőnek. Az oszlopcsarnok és a nyugati oldali hatalmas álbejárati kapu kihasználatlansága növeli az épület megértésének nehézségét. A mérnöki csapat arra is rámutat tanulmányában, hogy emellett nem könnyű támaszt keresni a teret alkotó többi épület, például a szimmetrikus elrendezésű kanonok sori épületekben. A két térformáló épületsor ugyanis túl messze van egymástól és a tetőfelületeik csak alig emelkednek ki a főszékesegyház előtti szakasz fölé. Ezt a strukturális feszültséget növeli, hogy a Balassa iskola épülete nem képes betölteni a tér kialakításában a rá háruló szerepet. A tér lezárásának hiánya került előtérbe tehát a nyertes csapat tanulmányának elkészítésekor. A győztes kft. egy úgynevezett kolonnádot, egy sűrű oszlopcsarnokot tervezett a Balassa iskola épülete elé. Ebben a kolonnádban lenne a könyvtár dél-nyugati homlokzata. A kolonnád a Szent István tér - mai meglátás szerinti - „történelmi torzójának” kiegyensúlyozásában játszana szerepet. A tervtanulmány arra is rámutat, hogy a kolonnád méretét a hiányzó térfal képzésében reá háruló szerep határozza meg. A funkcionalitás, mint döntő szerep, ekkor jelenik meg hangsúlyosan a tanulmányban és ettől a ponttól kezdve az új épület tervét már csak főként ezzel bizonyítják annak alkotói. (Erre csak azért hívja fel a cikkíró a figyelmet, mert mintha elfelejtődne, hogy a Bazilika és a körülötte lévő épületek építésének főként nem funkcionális, hanem szakrális oka volt. De a templomok és a történelmi egyházi építményeknek már csak megvan ez a jellemzőjük.) A funkcionalitás hangsúlya az építendő kolonnád esetében az új épületrészek majdani kihasználtságára, hogy gazdaságosságát ne írjunk, tevődik. A tervezők ebbe az oszlopcsarnokrendszerbe egy úgynevezett turistaportát gondoltak. Véleményük szerint fontos, hogy a tér idegenforgalmát segítő rendeltetésű helyiségcsoport kapjon helyet itt. A tanulmány a könyvtárat a kolonnád középső részére teszi, s ebben lenne egy dongaboltozattal fedett olvasótér, az ehhez kapcsolódó funkcionális helyiségek, valamint a bejárati szinten lévő bevilágított katalógusszoba, a folyóirat olvasószoba és az olvasóterem. A könyvtár szabadpolcos olvasótermét a pince első szintjére süllyesztenék le, mely teremre a földszinti bejárati szintről az egybenyitottság miatt le lehetne tekinteni. A teljes könyvtár belső tere a karzatszinttel együtt így háromszintesre terveztetett. Külön említik a gyerek-olvasótermet, melyet az épület dél-keleti részére rajzoltak bele. Ez a terem egy hatalmas teraszra nézne, mely jó időben a gyerek-olvasóterem kibővítését adná. A leírás még több egyéb épületrészt is említ, majd röviden leírja az építmény felhúzására használt anyagokat, illetve azok egymásba illeszkedését, s ezek között bizony főszerepet játszik a beton, mint a mai építészet vesszőparipája, mondván, hogy az biztonságos és olcsó. Ezek mellett is a ma használatos építészmesteri technológiák kedvelt anyagait találhatjuk meg, gipszlapokat, monolit vasbetonokat, és különböző hőszigetelő anyagokat. A tervtanulmány fontos része az iskolával foglalkozik. Ugyanakkor itt is a funkcionalitás varázsigéjét olvashatjuk. A tervezők meglátása alapján ugyanis a „Szent István tér problematikájától, az új épületegyüttes a telektömb beépítési és az iskola funkcionális szempontjaira koncentrálhat”. Érdekes megoldásnak tűnik az iskola tervezett díszterme, mely a könyvtári olvasóteremhez hasonlatosan a pinceszintre lenne süly- lyesztve, de a nagy belmagasság miatt az iskola udvaráról is betekintést adna. Az új iskola épületéből a kolonnád mögül egyedül csak az iskolakönyvtár tornya emelkedne ki. A tervtanulmány egységét tehát főképpen a korábbi egyházi komplexum egyfajta kollázsszerű kitoldása jellemzi. • Pöltl Korunk egyik legjelentősebb régészeti lelete minden bizonnyal Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjának felfedezése volt. A sír feltárása nagyban hozzásegítette tudásunk gyarapodását az ősi Egyiptomról, hiszen a máig leggazdagabb és régészeti szempontból is talán leginkább érdekes temetkezési hely volt. A sírt 1922. november 4-én találta meg Howard Carter brit régész. Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. A történészek szerint Kr.e. 1354-ben született, kilencévesen került a trónra, de politikai szempontból az egyik legjelentéktelenebb fáraónak bizonyult. Származása körül máig viták dúlnak, egyiptomi és japán régészek DNS vizsgálatokkal próbálják tisztázni, III. vagy IV Amenhotep fáraó fia volt-e. Az utóbbi vezette be a Napkorong (Aton) tiszteletén alapuló monoteista vallást és Aton iránti tiszteletből Ehnatonra változtatta nevét. Az ifjú Tutanhamonról tudjuk, hogy uralkodásának első évében Memphiszbe tette át királyi székhelyét. Uralkodásának negyedik évében pedig nevét Tutanhatonról Tutanhamonra változtatta, ezzel is hangsúlyozva a régi Amon isten tiszteletét. Halálának oka máig tisztázatlan, egyesek szerint királygyilkosság áldozatává vált, míg mások úgy vélekednek, korai halálát - tizennyolc évesen - a kövérségéből adódó komplikációk, esetleg baleset okozhatta. Uralkodása bármi jelentéktelen is volt elődeiéhez képest, halála után mégis az egyik legismertebb egyiptomi uralkodó lett, mert 1922-ben az ő, szinte érintetlen sírját találta meg Howard Carter brit régész. Carter (1873-1939) 1891-től dolgozott Egyiptomban régészként és rajzolóként. 1922-ig számos jelentős felfedezést tett Egyiptom-szerte. Akkoriban úgy tudták, hogy a 18. dinasztia valamennyi fáraóját - az „eretnek” Ehnaton kivételével - a Királyok Völgyében temették el, és sírjaikat már felfedezték, kivéve Tutanhamonét. Carter hosszú éveken át kereste a sírt, de hiába. Végül nyolc év kutatás után a csapat elnyerte méltó jutalmát, s ráleltek a fáraó sírjára. Carter naplója szerint az első terem 171 különböző tárgyat és bútordarabot tartalmazott. A legtöbb tárgy anyaga alabástrom, ébenfa, arany, lazúrkő, türkiz és elefántcsont volt. 1923. február 17-én bontották le az előteret és a sírkamrát elválasztó ajtót, a régészek itt találtak rá a négy aranyozott fából készült kápolnára. A negyedik kápolna tartalmazott egy vörös homokkő szarkofágot, amelyben három egymásba helyezett, múmia formájú koporsót találtak. Kettő aranyozott fából készült, míg a harmadik 22 karátos színaranyból, ezt 1925. október 28-án nyitották ki. A vörös vászon halotti lepel kibontása után kiderült, hogy a túlságosan bőkezű balzsamozás miatt a múmia súlyos károsodást szenvedett, de a színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszk minden bizonnyal megőrizte Tutanhamon arcvonásait. A sírkamrában több mint 2000 tárgy volt, köztük aranyozott ládák, egy arannyal bevont és színes üveggel, illetve féldrágakövekkel díszített trónus, különböző állatfigurák, ékszerek, életnagyságú szobrok, stb. Ezek alapján lenyűgöző képet kaphatunk a fáraósírokba temetett kincsek mérhetetlen gazdagságáról. A következő - 1923-as - évben sorozatosan több ember elhalálozott azok közül, akik a sír környékén dolgoztak, - egész pontosan huszonheten. Azt már kiderítette a tudomány, hogy a Tutanhamon-sírt feltárók némelyikének betegségét és halálát a sírkamrában belélegzett mikroorganizmusok okozták, de az emberek fantáziájában megszületett a „múmia átkának” története, amely egyesek szerint a mai napig kísért... • Márkus
