Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-05 / 217. szám
hídlaj magazin 2005. november 5., szombat • HÍDLAP • Balassi - London után Esztergomban formájában, látványában, tartalmában könyvszerű. A művészkönyv nem egy irodalmi mű illusztrációja, hanem annak képzőművészeti átirata. Kelecsényi Csilla Ferenczy-díjas képzőművész az esztergomi levéltárban fogja megrendezni a „Balassi" című művészkönyveket bemutató tárlatot. A rendezés mellett alkot is, nyolc társával együtt ő is kiállít. A korábban nemzetközi érdeklődésre számottevő, Londonban nagy sikert aratott összeállítást most Esztergomban csodálhatjuk majd meg. egy izgalmas, megjelenő játékát mutatja be az egyedi könyvborítón, vagy az egyes képeken akva- relles rétegek kalligrafikus írásjelekkel együtt jelennek meg. Vagy van egy olyan megoldás is, ahol a kibomló fénypászmák pontokká sűrűsödnek a könyvön. De a modem megoldások is szerepelnek a művészkönyvalkotók eszköztárában, mint például Damó Istvánnál, aki kis tételszámú, digitális eljárással létrehozott elegáns szöveg- szedésű művészkönyvekben jelenítette meg a költő egy-egy versét, versrészletét. Kiss Ilona, aki elsősorban könyvművész, Balassi szerelmeiről készített linómetszeteket, lágy textileket tartalmazó művészkönyveket alkotott. A sokféle megoldások mindegyike hasonló eredményt hozott, a versekhez illő lírai hangulatot tükröznek. Kelecsényi Csilla a saját alkotáMár a saját korában is komoly européernek számító, kilenc nyelven beszélő, a hadviselés és a költészet tudományát egyaránt jól ismerő és művelő Balassi Bálint komoly kihívás volt a művészkönyvek alkotóinak. Az Esztergomhoz életével, harci tevékenységével és hősi halálával is kapcsolódó reneszánsz kori katonaköltő alakját most egy olyan összeállításon csodálhatjuk meg, melyet művész- könyvkészítők alkottak. Kelecsényi Csilla alkotó-rendező lapunknak elmondta, hogy ez az anvag már sikerrel mutatkozott be Londonban tavaly, a nemzetközileg rangos Artists Book Fair kiállításon. A Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának kilenc tagja - Árva Ilona, Bornemissza Rozi, Buták András, Damó István, Kelecsényi Csilla, Kiss Ilona, Kovács Péter Balázs és Olajos György - szerepelt műveivel a briteknél. Ugyanez az együttes tárlata lesz itt Esztergomban látható a november 11-én nyíló kiállításon. Az alkotó csoport tagjai, akik már a 90-es évek elején társaságba szerveződtek, a képzőművészet különböző területeiről érkeztek. A művészkönyvek is példa arra, hogy a műfaji átjárhatóság lehetséges. Tehát vannak olyan művészkönyvek - akár ebben a kiállítási anyagban is -, melyek nem egyértelműen festmények, vagy grafikák. Buták András Mun- kácsy-díjas grafikus művész például kartonpapírra készült szitanyomással, azaz szériasokszorosítással hozza létre művészkönyveit, így absztrahálta Balassi egyik idézett versét. A megoldások között olyan érdekes variációkat találhatunk, mint ahol például a fénynek sai felől érdeklődve elmondta, hogy ő két litográfiával készített művészkönyvvel érkezik a kiállításra. Ezek mellett saját merítésű, önálló könyvlapokat is mutat be majd, melyeket falevelekkel kombinált viaszos bevonattal. Egy-egy ilyen lap, több merített rétegből áll. A kollázson látható különböző rétegeken kerülnek fel külön-kü- lön az egyes verssorok, grafikák, így* válnak láthatóvá ezeken az egyedi készítésű, úgynevezett művészi lapokon a Balassi versrészletek és Balassi által ihletett rajzok és festett kollázsok. 2004-ben Esztergom meghirdetett egy Balassi grafikai kiállítást és Kelecsényi Csilla itt nyert egy szakmai díjat grafikájával. Ekkor ihlette meg a művésznőt Balassi élete, és ekkor tervezte el, hogy a költő-katonáról rendezni fog egy átfogóbb művészkönyv összeállítást. A Balassi Bálint életút állomásait végigjáró alkotónő a helyszínek vizsgálatával, a költő verseinek elemzésével készítette elő a későbbi anyagot. Magyarországon a '70-es években indult a művészkönyvek készítése. A kezdeteket jelentő egyszerű megoldások után az anyagok és a formák változatossága lett a jellemző. Művészkönyvet nemcsak papírból, hanem akár kőből, fémből és üvegből is készítettek már. Vannak olyan művészkönyvek, ahol a szöveg és a forma azonos hangsúllyal szerepel, de van, ahol csak egy- egy szó, vagy betű jelzi, hogy mi az eredeti irodalmi kiindulópont. A '80-as években a székesfehérvári István Király Múzeumban volt látható az első komoly művészkönyv- kiállítás. Kovalovsky Márta művészettörténésznek volt nagy szerepe abban, hogy ez a képzőművészeti ág itthon is fellendüljön. Azóta megalakult a Magyar Művészkönyvalkotók Társasága, mely a rangos nemzetközi képviselők között előkelő helyen szerepelt már több alkalommal. • Pöltl Zoltán 75 éves a Dobó Katalin Gimnázium Lackfi János Esztergom két tételben 1. Időben nem is kell visszamennem, hisz üledékként (telérként?) él ma bennem, amint hármasban ott állunk éppen a ferences templomnál egy fényképen, fejjel magasabb János barátom nálam s feleségemnél, ő még, látom, a vízszint fölé kiért volna, mi meg lebegünk vízbe fojtva, a falon látható nyíl jelzi az egykori vízállást, mely kész elnyelni, s azóta, ha nem is a régi árvíz, de el-elsodor egymástól a „time is...”, s bár be sincs a kép keretezve, a nyíl a múlthoz így szegez le, pár másik kép is készült akkor, egyiken sapkában, pulóverben dekkol akkori énem, egy góré előtt feszítek, függőlegesek a háttérben a lécek, bár lendületük hulláma egyenetlen, s én nem állok előttük árvízbe veszetten. hisz megtartanak vízszintes csíkjai pulóveremnek, mely amúgy elveszett és azóta se lett meg. Hideg volt ám akkor Esztergomban, és lett hideg azóta, mind gyakrabban, de azt a pulóvert, azt a csíkost Esztergom tartja meg nekem így, most. 2. Mert hogyha fáznék, hát felosonnék a Bazilika dombjára, s onnét most nem nézném meg, milyen leleménves széles e világon a természet s az ember mire képes a sturovói oldalon, hogy lottószelvényekkel, miket házaknak álcáz, elrondítsa a reggel megszülető és estébe vesző kanyarnak csillámlását, mely nem fecseg, nem is hallgat, hanem a kettő közti regiszterbe szövögeti be írott selyme szalagjait, mintha kínai módra krónikát ő is szövetre róna, nem, mint mondottam, nem engedek a Dunának, s nem hallgatom a gerlék kórusának durumbúzára éhes burukkolását, ahogy magukat a levegőbe beleássák, s benépesítik a Bazilika kívülről holt dekornak tűnő legyező-ablakát, ott dekkolnak, most énfelőlem tehetik mindhiába, hisz beülök a Bakócz-kápolnába, mely forró-hideg vörös márvány hús belülről, szédülünk, eldőlünk, s az erezet velünk dől, barlangja mélyén ülünk, akár magunkban, s jöttünk bár ide kiégett-életuntán, vért ömleszt át belénk e míves csigákkal és pártákkal díszes rózsaszín test. éve alatt levált a gimnázium alsó 4 osztálya, és általános iskolai felső tagozat lett belőle, így négyosztályossá vált a gimnázium. Az 1948-as államosítás után az iskola neve Állami Szent Margit Leánygimnáziumra változott, Csathó Ernő, Szatmáry Anna, Simó László, majd dr. Söröss Jenő követték egymást az igazgatói székben. Az 1950/51-es tanévben vette fel az intézmény az Állami Dobó Katalin Leánygimnázium nevet. 1962 szeptemberétől indult a koedukált oktatás, az első osztályokban 46 fiú kezdte meg tanulmányait az Állami Dobó Katalin Gimnáziumban. 1964/65-ben beindult a szakközépiskolai képzés is, először mezőgazdasági és kereskedelmi, majd egészségügyi tagozattal. Végül 1973-tól 1989-ig a gimnáziumi oktatás mellett egészségügyi szakképzés folyt. Majd 1968-tól 1991-ig Mazurka Károly vette át az iskola vezetését, az ő fáradhatatlan kitartásának köszönhetően az eredeti patinás iskola- épületet kinőve 1989-ben a jelenlegi helyére, a Bánomi dűlőbe költözött az intézmény, és az egészségügyi szakképzés kiválása után újra csak gimnáziumként működött tovább. Mazurka Károlyt nyugdíjba vonulása után Orbán Ferenc követte, akinek halála után 1993 óta Smiger András ül az igazgatói székben. Többéves felkészülés után az 1994/9)-ös tanévtől évfolyamonként egy osztályban folyik nyolc évfolyamos gimnáziumi, 2004/2005-től egy évfolyamban öt évfolyamos, és kettő osztályban hagyományos, négyosztályos gimnáziumi képzés. Lackfi János 1971-ben született Budapesten, Illyés Gyula-, József Attila- Déry Tibor és Salvatore Quasimodo-díjas író, költő, műfordító, szerkesztő. Soros-, NKA- és Hajnóczy Péter-ösztöndíjjal jutalmazták. Hét verseskötete jelent meg, 1992-ben az első Magam , 2005-ben a hetedik Hőveszteség címmel. A buta felnőtt című gyerekverskötete 2004-ben látott napvilágot a Móra Kiadónál, és elnyerte az Év gyermekverskötetének járó díjat. 2002-ben jelent meg két kisregénye egy kötetben, Két csavart szaltó címmel. A Debreceni Csokonai Színház felkérésére több színművet is írt, Nyelvlecke című rádiójátéka, melyet a Magyar Rádió és a France-Culture francia rádióadó is bemutatott, részt vett a berlini nemzetközi Rádiójáték-fesztiválon (2004). Francia-magyar szakon végzett a budapesti ELTE-n, hét éve tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen francia és magyar irodalmat, világirodalmat, szépírást, műfordítást, jelenleg adjunktusként. PhD-értekezését 2002-ben védte meg. Tizenhat műfordításkötetet publikált francia és belga szerzőktől, sajtó alá rendezte Moliere összes drámáinak kiadását. A Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztője. Verseit eddig kilenc nyelvre fordították le. Franciára fordítva egy verseskötete látott napvilágot Belgiumban Signes de vie (Életjelek) címmel, 2001- ben. Zsámbékon él, öt gyermeke van. • (OZ) Művészkönyv kiállítás a levéltárban * Művészkönyv minden olyan műtárgy, amely Az Érseki Boldog Margit Leánygimnázium néven létrehozott nőnevelő intézmény megalapításának ötlete a Paulai Szent Vince Nővérek főnöknőjétől ered. Támogatóra talált dr. Serédi Jusztinián bíborosban, aki gróf Klebelsberg Kúno kultuszminiszter elé terjesztette a kérelmet. Az engedély birtokában 1927-ben fogtak hozzá az új iskola és zárda építéséhez a Kis- Duna parton. 1930 őszén kezdte meg működését Blaskovics Piacid irányítása alatt a nyolcosztályos leánygimnázium 48 „nyilvános” és egy magántanulóval. Az intézmény szervezete és tanulmányi rendszere a vallásos nevelés szolgálatában állt. A tanári kar a szatmári irgalmas nővérekből állt össze. Nézeteik szerint a nőnevelés feladata kettős, egyrészt a női-anyai hivatásra kell felkészíteni a lányokat, másrészt elő kell segíteni, hogy a megélhetéshez szükséges életpályájukon el tudjanak indulni. A leánygimnázium szigorúsága ellenére - vagy éppen ezért - híres volt az egész országban. Az első érettségi vizsgára 1938. június 7-10 között került sor, a 49 tanulóból 28 jutott el eddig az erőpróbáig. A II. világháború utolsó 2-3 évében akadályozott volt a nevelő-oktató munka, hol a katonaságnak kellett átadni az épületet, hol kórházként működött, és háromszor bombatalálat is érte. 1945-ben Fazekas M. Konstantina vette át a gimnázium irányítását. Igazgatása három
