Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-05 / 217. szám

2 HÍDLAP • 2005. november 5., szombat ORSZAG-VILAG www.esztergom.hu Rogánék feljelentenek a kémügyben (H) Rágalmazásért és becsületsértésért jelenti fel Németh Zsolt, Révész Má­riusz és Rogán Antal a polgári nem­zetbiztonsági szolgálatok irányításá­ban közreműködő politikai államtit­kárt. Az ellenzéki politikusok egyben felszólították Tóth Andrást, hogy hozza nyilvánosságra a „kémügyben” készült valamennyi lehallgatási jegy­zőkönyv teljes szövegét. Osztályonként mínusz egydiáknyi normatíva? (H) Tíz közoktatási szakmai szervezet közös közleményben tiltakozik amiatt, hogy a jövő évi költségvetés 28 milliárd forintot von el a közoktatási normatí­vák köréből, az érdekvédők állásfogla­lásukat eljuttatják a miniszterelnöknek, az oktatási- és a pénzügyminiszternek- hangzott el a Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezetének (PDSZ) pén­teki sajtótájékoztatóján. Az aláíró szer­vezetek követelik, hogy ne történjen meg a tervezett forráskivonás, hanem olyan költségvetés szülessen, amely a közoktatás támogatásának legalább a korábbi reálértékét megőrzi. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke közölte: a for­ráskivonás következtében egy osztá­lyon belül legalább egy diákot nem fi­nanszíroz majd a költségvetés. Vagonhiány fékezi a gabonaexportot (H) Vasúti kocsi hiány akadályozza a magyar gabona külföldi kiszállítását- közölte az agrártárca közigazgatási államtitkára pénteki sajtótájékoztató­ján. Benedek Fülöp elmondta: az ügyben az agrár- és a gazdasági mi­niszter egyeztetett, ám a megoldás kulcsa az olasz vasút kezében van. A szállítási főirány jelenleg ugyanis Olaszország lenne, ám nincs elegen­dő vasúti kocsi. További nehézségnek nevezte a főtitkár, hogy a Duna víz­állása is alacsony. Emiatt a folyás­iránnyal szembeni szállítások hama­rosan leállhatnak. A gabonaszövetség főtitkára úgy vélte: amennyiben a szállítási nehézségeken nem sikerül úrrá lenni, úgy az előre jelzett 4,5 millió tonnás gabonaintervenciós mennyiség több lehet. Tízezer kérvény érkezett a Kia gyárba (SK) Több mint tízezer kérvényt bíráltak el a zsolnai Kia Motors Slovakiánál, ugyanis ennyi ember jelentkezett munkára az autógyárban. A próba- gyártásra készülő vállalat eddig hat­száz embert vett fel, ebből 330 a szlovák állampolgár. Dusán Dvorák az autó­gyár szóvivője elmondta, hogy további embereket a következő hónapban vesz­nek csak fel, 2005 végéig kilencszáz főt alkalmaznak majd a Kiánál. Tizenhatmilliót loptak el (SK) Ismeretlen tettesek csütörtökön az esti órákban 16 millió koronát rabol­tak el a pozsonyi Metróból. A rendőr­ség közleménye szerint a két felfegy­verzett elkövető egy sötét színű Jeep Grand Cherokee-val érkezett a hely­színre. A fekete csuklyát viselő rablók berontottak az épületbe, a három al­kalmazottat a földre kényszerítették, majd közel 16 millió koronával távoz­tak a tett helyszínéről. Ellehetetlenítik az önkormányzatokat Lezárult a büdzsé-vita, a célkitűzések azonban nem egyértelműek Tegnap délután befejezte az Or­szággyűlés a 2006. évi költségve­tés szerdán megkezdett általános vitáját, amelynek megtárgyalására összesen 30 órás időkeretben álla­podtak meg a képviselők. Az MSZP-s Kovács Tibor úgy fo­galmazott: bár azt lehetett várni, hogy a vitában Orbán Viktor Fi- desz-elnök ismerteti az ellenzék ál­láspontját a büdzséről és kifejti al­ternatív javaslatait, szerinte sajnála­tos módon azt kellett tapasztalni, „hogy ismét megfutamodott a vitá­tól”. Kovács Tibor egyebek mellett elmondta: 2002-höz viszonyítva 38 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások, az új szociálpolitikai rend­szer a családok 96 százalékának nyújt többet a jelenleginél, valamint a nyugdíjak vásárlóereje 35 százalék­kal magasabb 2002-höz képest, jövő­re pedig 4-4,5 százalékos mértékben tovább emelkedik. Az önkormányzatokat nevezte a jö­vő évi büdzsé nagy veszteseinek Ko­vács Zoltán fideszes honatya. Az el­lenzéki politikus szerint a 2006-os költségvetés alapján a testületek 100 milliárd forintos mínuszt könyvelhet­nek el a következő évben. Hangsú­lyozta: ezt a pénzt vissza kell adni a helyhatóságoknak. Hozzátette: nem derül ki a sorokból, mi a költségvetés célja és iránya, hacsak az nem, hogy ellehetetlenítsék az önkormányzato­kat. A fideszes képviselő kiemelten bí­rálta a közoktatási normatíva és a szo­ciális-gyermekvédelmi támogatások csökkentését, illetve úgy ítélte meg, hogy az e-közigazgatás dologi kiadásai nincsenek biztosítva a javaslatban. Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azt hangsú­lyozta, hogy a jövő évi költségvetésre Magasabb védelmi kiadást várnak? Túl a NATO-integráció első lépcsőjén Lezárult Magyarország NATO-in- tegrációjának első szakasza, a Ma­gyar Honvédséget befogadták abba a közösségbe, amelyben teljesít­ményelv működik - jelentette ki a honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten. A katonai integráció első ütemének lezáró nyilatkozatát Harry G. Ulrich admirális, a NATO nápolyi összha- derőnemi parancsnokságának pa­rancsnoka és Havril András vezérez­redes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke írta alá. A teljes NATO-integ- ráció 2010-re fejeződik be. Harry G. Ulrich az aláírást követő sajtótájékoz­tatón kifejezte elismerését a „sikeres erőfeszítésekért”. Mint mondta, Ma­gyarország a NATO lelkes és elkötele­zett tagja, amely részt vesz számos külföldi misszióban. A NATO-admirális elmondta: a szövetség tisztában van azzal, hogy Magyarország nemzeti össztermé­kének 1,17 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Harry G. Ulrich hozzátet­te: a célkitűzés a 2 százalék, de minden tagország saját hatáskörben dönt arról, hogy a GDP mekkora részét fordítja ilyen kiadásokra. Mint mondta, vára­kozással tekintenek a honvédelmi költ­ségvetés növekedése elé. Arra a kérdés­re, hogy költségvetési forrásait, felké­szültségét tekintve Magyarország há­nyadik helyen áll a 26 NATO-tagállam sorában, az admirális nem válaszolt. • (koncz) Nincs titkos CIA-börtön Magyarországon Magyarország nem kapott felké­rést titkos börtönök létesítésére az Egyesült Államoktól, de hiába is kérték volna - jelentette ki a mi­niszterelnök csütörtökön egy ke­reskedelmi televízió híradójában. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: „Soha nem kaptam ilyen kérést az amerikaiaktól, ha kaptam volna egyéb­ként, akkor pedig elutasítottam volna.” Előzőleg az Európai Bizottság közölte, hogy utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtet Kelet-Európá- ban, amit csütörtökön Lengyelország, Románia, Lettország, Észtország, Grú­zia és Örményország is tagadott. Az amerikai központú Human Rights Watch nemzetközi emberi jo­gi szervezet washingtoni igazgatója szerint Lengyelország és Románia valószínűleg engedélyezte a CIA-nek, hogy területükön börtönözzék be az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat több magas rangú tisztségviselőjét. vonatkozó előterjesztésben - 345 mil­liárd forint értékben - biztosítva van az uniós pénzek társfinanszírozásához szükséges keret. Hozzáfűzte: tavaly 49 milliárd forintos pozitívummal zárta az EU-s egyenleget Magyaror­szág, idén októberben ez 66 milliárd volt, jövőre pedig 274 milliárd forintos pozitív eredményt várnak. Az SZDSZ-es Kis Zoltán amellett érvelt, hogy a költségvetési pénzek hatékonyabb felhasználása érdeké­ben közigazgatási reform végrehajtá­sában kellene megegyezniük a pár­toknak. A liberális képviselő arról is beszélt, hogy a jövő évi büdzséről szóló javaslatban nincs olyan moz­gástér a vidékfejlesztés terén, amely például a hungarikumokkal, a falusi turizmussal, vagy a megújuló ener­giaforrásokkal való foglalkozás finan­szírozását lehetővé tenné. • Koncz Endre Első lépés a szentté avatás felé Tegnap délután, Borromei Szent Károly liturgikus ünnepén megkezdő­dött Krakkóban II. János Pál pápa hi­vatalos boldoggá avatási eljárása. Nem véletlen, hogy a krakkói főegyházme­gyében kerül sor az eljárásra, hiszen Karol Wojtyla itt lépett be a szeminá­riumba, ennek a városnak volt érseke egészen pápává választása napjáig. Koszorúzás után kézfogás Az SZDSZ-es Mécs Imre kezde­ményezésére állami megemléke­zést rendeztek tegnap a főváros­ban, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert­ben az 1956-os forradalom mártír­jainak tiszteletére. A 21-es parcella központi síremléké­nél lévő kopjafánál elsőként helyezett el koszorút Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az államfő nevében Makk Lász­ló dandártábornok, a Köztársasági El­nök Katonai Irodájának vezetője, vala­mint a kormány képviseletében Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára. Virágok­kal tisztelgett 1956 hőseinek emléke előtt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, valamint az 1956-os szer­vezetek, önkormányzatok, állami hiva­talok képviselői is. A négy parlamenti párt képviseletében Herényi Károly, Kosztolányi Dénes, Burány Sándor és Mécs Imre koszorúzott: az MDE a Fi­desz, az MSZP és az SZDSZ politiku­sai kezet fogtak, és közösen helyezték el virágaikat a kopjafánál. Mécs Imre a múlt héten nyílt le­vélben fordult a parlamenti pártok­hoz egy közös 56-os tisztelgés szán­dékával. Erről tegnap úgy nyilatko­zott: ez egy sokakban megfogalma­zódott gondolat volt, csak - mint mondta - az első lépés eddig még vá­ratott magára. • (vári) Több ezer munkahelyet ígér Kóka A dél-koreai Hankook beruházása mellett a büdzséről és a kabinet po­litikájáról beszélt a kormányfő és a gazdasági miniszter a csütörtökön Dunaújvárosban tartott gazdasági fórumon. A gazdasági tárca vezetője fél éven belül további négyezer munkahely létesítését ígérte. A gazdasági miniszter a Hankook cég 132 milliárd forintos beruházásá­val kapcsolatban úgy vélte: a befek­tető azért döntött Magyarország mellett, mert érzékelte, hogy az or­szágban olyan partnerre talált, amelyre érdemes építeni a következő 10-20 évben. Kóka János hozzátette: a befektetés első lépcsőben 1500 munkahelyet teremt, ami később nő­het, mert a befektető az üzemépítés­hez szükséges terület kétszeresére je­lentett be igényt, tervei között pedig az szerepel, hogy a jelenlegi hetedik helyett a világ ötödik legnagyobb gu­miabroncsgyártója legyen. Kóka azt is kijelentette: vállalja, hogy hat hó­napon belül a dunaújvárosi ezeröt­százon kívül még négyezer munka­hely létesítését jelentik be külföldi befektetéseknek köszönhetően. A dunaújvárosi fórum helyszínén mintegy fél tucat tüntető transzpa­renseket emelt a magasba, miközben a várakozók többsége tapssal fogadta az érkező politikusokat. • (palotás) Időt kér a bővítés előtt az EU Sikeres szlovák megbeszélések Németországgal Pórul járt a szlovák köztévé riportere A párizsi tudósítón a francia rendőrök sem segítettek A több mint egy hete zajló fran­cia zavargások továbbra sem csi­tulnak, a Párizs külvárosában ran­dalírozó bevándorlók senkit és semmit sem kímélnek. A riporterek sincsenek biztonságban, a Szlovák Televízió munkatársát csütörtökön este támadták meg. A Párizs külvárosából tudósító Martin Thumát három, 17 éves afri­kai fiatalember támadta meg, ami­kor a riporter élőadásban jelentke­zett be. Thuma ötszáz méterre volt Párizs belvárosától, ott tartózkodott, ahol a legnagyobb zavargások foly­tak. A szlovák köztévé tudósítója egy felgyújtott autót filmezett, emi­att nem láthatta a rá leselkedő ve­szélyt. A felvételek készítése közben három afrikai bevándorló lépett hozzá és el akarták venni a kamerá­ját. Thuma megpróbált védekezni, de a földre lökték, kameráját pedig elkobozták. A riporter elmondta, hogy a helyszínen - annak ellenére, hogy hatalmas tűz volt - nem látott se rendőrt, se tűzoltót. Thuma az eset után az autójához rohant és visszatért Párizs belvárosá­ba, hogy értesítse a rendőröket. A francia rendfenntartók közölték vele, hogy a központi kapitányságon kell jelenteni az esetet, ők nem tehetnek semmit. A riporter nem járt szeren­csével a kapitányságon sem, végül feladta a dolgot, de elmondta: furcsá­nak tartom, hogy a rendőrök nem fi­gyelnek oda a külföldi újságírókra. • (haidú) Mikulás Dzurinda, Szlovákia mi­niszterelnöke sikeresnek vélte az egykori német kancellárral, Ger­hard Schröderrel folyatott tárgyalá­sokat. A két politikus egyetértett abban, hogy az uniónak időre van szüksége, mielőtt újabb államokkal bővítené az eddig létszámot. Időre van szüksége az Európai Uniónak a tagállamok bővítése előtt. Ezzel a mondattal mind Mikulás Dzurinda, mind Gerhard Schröder egyetértett. A szlovák kormányfő el­mondta, hogy Törökország és a bal­káni államok nem siettethetik a bőví­tési folyamatot, a csatlakozásra váró államoknak türelemre van szükségük. Mikulás Dzurinda nem tart attól, hogy az új német kormány megvál­toztatta hozzáállását az EU bővítésé­vel kapcsolatban, mint mondta: rangsorolni kell a dolgokat, meg kell vizsgálni a franciák és a hollandok helyzetét és dönteni kell a 2007-2013 közötti költségvetés kapcsán is. „Figyelembe kell venni azt is, hogy az EU tagállamok adórendszere és szociális modellje nem lehet ugyan­olyan” - mondta a szlovák kormányfő. Dzurinda az EU-val kapcsolatos problémákon kívül szót ejtett az új német kormányról is, bízik benne, hogy a német reformok Angela Merkellel is hasonlóan sikeresek lesz­nek, mint Gerhard Schröder idejé­ben voltak. A leköszönő német kancellárral folytatott megbeszélés fontos szerepet töltött be Dzurinda életében, hiszen ők mindketten egyszerre léptek hata­lomra és Schröder volt az első német kancellár, aki meglátogatta Szlovákiát • N.B

Next

/
Thumbnails
Contents