Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-04 / 216. szám
HÍDLAP • 2005. november 4., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Biztonságban két keréken Látni és látszani: a gyorsan sötétedő őszi napokon életveszélyes kivilágítatlanul kerékpározni Folytatás az 1. oldalról Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben valamelyest megnőtt a passzív biztonsági eszközök, kiegészítők forgalma, mint a sisak, térd-és könyökvédők, de az összes kerékpároshoz képest még mindig elenyésző a számuk Magyar- ország jelentősen le van maradva a régebbi uniós országoktól e tekintetben, Hollandiában például, ahol a kerékpár sokkal elterjedtebb közlekedési eszköz, arányaiba véve sokszorosan kevesebb a baleset. Ennek oka többek között abban is keresendő, hogy a hazai boltokban árusított kerékpárok jelentős része nincs kellőképpen felszerelve, a világítás nem alaptartozéka a kerékpároknak, legfeljebb egy-egy macskaszem díszeleg a biciklin. A vevők többsége nem hajlandó megfizetni a megfelelő világítással felszerelt, sokszor csak néhány száz, vagy néhány ezer forintos többletet. „A legtöbb biciklit csak fényvisszaverő lapocskákkal felszerelve áruljuk, a vevőknek a vásárláskor felkínáljuk, hogy felszereljük kerékpárjára a megfelelő világítást, de nagyobbik része nem él a lehetőséggel” - állítja egy neve elhallgatását kérő kerékpáreladó. A rendőrök szerint már a fényvisz- szaverő macskaszemek is javítanának a helyzeten, azonban sokszor előfordul, hogy még ez sem található a biciklin, amely így tulajdonosával a sötétben tulajdonképpen láthatatlanná válik az autósok elől. Éppen ezért a rendőrség a Látni és látszani programon belül A Testvériség az MKP-t támadja Az újnácik vezérük letartóztatásáért a magyar pártot teszik felelőssé Komárom-Esztergom megyében is fényvisszaverő karszalagokat osztogat a kerékpárral közlekedőknek. A nem megfelelően kivilágított bicikli azonban csak az egyik oka a baleseteknek, a KRESZ szabályok figyelmen kívül hagyása szintén tragédiához vezethet. A kerékpáros belesetek több mint hetven százaléka városon belül történik, a leggyakoribb baleseti ok az álló vagy haladó kerékpáros elütése, elsősorban a kereszteződésekben. A közutakon viszonylag ritkább a baleset, itt legtöbbször a balra lekanyarodó kerékpáros miatt következik be a tragédia: a KRESZ szerint ez szigorúan tilos, mégis, csupán egy kis százaléka a kerékpárosoknak veszi ezt figyelembe. További jelentős százada a biciklis baleseteknek írható az alkohol rovására: sokan úgy gondolják, hogy ittasan csak a volán mögé nem szabad ülni, kerékpárra azonban igen. A biciklin A kerékpárral balestet szenvedőek aránya az 50-70 év közöttieknél kiugróan magas, a gyerekbalesetek száma valamelyest csökkent az utóbbi időben. A halálos kimenetelű balesetek negyven százaléka a kivilágítatlan bicikli miatt következett be: a szembejövők fényszóróitól elvakított autóvezető sokszor csak az utolsó pillanatban veszi észre a gondatlan kerékpárost, amikor már képtelenség megállítani az autót. LAP(SZ)EL Bukovics Krisztián Cefreszigor Világmegváltó javaslatot szeretne valamennyi uniós tagország számára kötelező érvényűvé elfogadtatni az Európai Bizottság. A tervezet szerint a jövőben csak személyi igazolvány felmutatásával lehetne alkoholt vásárolni csak és kizárólag 18 évnél idősebbeknek, és - további csak - az arra kijelölt boltokban. A skandináv mintaként emlegetett szigorral alig néhány apróság nem stimmel. Ugyebár szittya magyar hazánk szeszszerető ifjúsága védelmében évek óta kint fityegnek a cédulák a füstölni- és szomjoltani valók árusításával kapcsolatban: ezek szerint tilos és a törvény majd jól megbünteti, aki ezt nem tartja be. A hazai való - ez alatt természetesen Szlovákiát és Magyarországot is értem - mást mutat: a szesz azé, aki virítja a lóvét, hiszen kapitalizmus van, elvtársak, ahogy lehelte ezt Thürmer Gyula nem is olyan régen a Pöttyös téren Esztergomban. A pénz beszél, eb csahol, a tinik pedig isznak, mit isznak, vedelnek, olykor néhány „kigyúrt” alkoholistát megszégyenítő módon. Nem kell messzire menni, Esztergomban és Párkányban is akad olyan kocsma, ahol a vendégek átlagéletkora alig üti meg egy pohár sör árát, persze szigorúan koronában számolva. Ezek a helyek köszönik szépen, élnek és virulnak, délután apu, este a gyerek hozza a családi kasz- szából kicsent filléreket. A skandináv minta tehát jó, a törvények szigorítása csakúgy, mindössze azok betartásával akad gond. Meggyőződésem, hogy a drasztikus ellenőrzések nyomban megoldanák a vendéglátósok túlzott konkurenciáról szóló panaszait: akadna bezárni való cefre- árulda szépszámmal. A tervezet másik, hogy is mondjam, aranyos része a kijelölt boltok intézménye, amelyeket majd persze az állam jelöl ki, az állam pedig éppen az, aki a legpárnázottabb széken ül, és aki - nyilván megfontolt szakmai érvek mentén - egészen véletlenül majd a sógort, az anyai nagybácsit, kuzinokat és még ki tudja, milyen néven emlegetett pereputtyot juttat majd zsíros falatokhoz. Mert - bár képzavar - de az alkohol bizony zsírosán jövedelmez, ha másnak adja, és nem magába dönti az ember. Hiába, elvtársak, kapitalizmus van, és már anno megmondták moszkvai barátaink, hogy az a piszok, szemét kapitalista világ- szemlélet hozza majd magával a drogot, a szennyet, a bűnözést. Mit mondjak, igazuk lett, még ha ezmiatt nem is fogjuk őket újfent magunkhoz ölelni. Igaz szesz-biznisz volt az „átkosban”, van ma is, és lesz - ha lesz - az „áidottban” is, a magyar pedig olyan, hogy iszik, ha hagyják. És itt van a kutya a cefrébe fojtva: ne hagyják, jöjjön az adóügyekben oly határozottan fellépő szigor a kocsmákba, és rakjon rendet a kó- tyagos szittya magyar fejekben. Proszit! Tilos kerékpározni ott, ahol ezt tábla tiltja, autópályán és autóúton, táblával jelölt gyaiogüton és gyalogos övezetben (így például a sétálóutcákban), főútvonalon a 12. életévét be nem töltött személynek. Szabad kerékpározni kerékpárúton, a megfelelő jelzés esetén az autóbuszsávban, a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetve szorosan az úttest jobb szélén. Járdán csak akkor biciklizhetünk - maximum 10 km/h-s sebességgel ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan (például a megnövekedett forgalom miatt). azonban sokkal védtelenebb az ember, ráadásul két keréken józanul is sokkal kevésbé kiszámítható nyomvonalon közlekednek a biciklisek, nem hogy ittas állapotban. Nem árt tudni, a kivilágítatlan kerékpárral történő közlekedés sötétben, illetve az ittas kerékpározás is szabálysértésnek minősül, igaz, a rendőrök többsége ezt általában kevésbé súlyos kihágásnak ítéli, és futni hagyja a delikvenst, holott egy időben kiosztott büntetés esetenként életet is menthetne. • Bukovics Krisztián Folytatás az 1. oldalról A párt továbbá követeli azt, hogy a Modoron bevetett rendőröket szigorúan büntessék meg és bocsássák el a szolgálatból. A „Vezér” szerint az ellenük folytatott hadjárat célja az, hogy ne vehessenek részt a közeledő választásokon. Helyettese, Ján Kopúnek lehetségesnek tartja, hogy egy megrendelt kampányról van szó: a rendőrség „valakitől” olyan feladatot kapott, amely szerint likvidálnia kell a pártot minél hamarabb. A legfőbb ügyészt, aki a Szlovák Testvériség feloszlatását kezdeményezte, az MKP jelöltjének nevezte Korpánek. A fent említett párt legnagyobb ellenségének a magyarságot tartja, de ugyanilyen gyűlöletet táplál a zsidók ellen is. • Szép Éva Sportkomplexum épülhet Kürtön Uniós pályázatokból fedeznék a tervezett fejlesztéseket A felvidéki Kürtön az elkövetkező években fejleszteni szeretnék a falu létesítményeit és egyben egy új, sportcsarnok-komplexum megépítését is tervezik. Az újításokat többnyire európai uniós pályázatok útján szeretnék fedezni, de a szlovák állam és a falu is hozzájárulna a költségekhez. Kürt jövő évi költségvetésének egy részét kulturális, sport és közéleti eseményekre, az intézmények felújítására, valamint költségesebb beruházások fedezésére szeretnék fordítani. Jelenleg egy olyan európai uniós pályázat elbírálására várnak, melynek segítségével elkészülhetnek a terv dokumentációk - nyilatkozta lapunknak Szabó Ferenc a polgármesteri hivatal vezetője. „A pályázatot augusztus 25-én adtuk be, de egyelőre még folyik az elbírálás. A pénzből különböző, régiót fejlesztő programokat szeretnénk kidolgozni, majd megvalósítani. Ezek között szerepel például az iskola épületének felújítása, szigetelése, új emelet építése, vagy a faluház tetőterének szociális helységekké való alakítása”. A legnagyobb költségvetésű terv egy olyan sportlétesítmény megépítése, amelyben a sportcsarnokon kívül szolárium, masszázsszalon, és uszoda is lenne. Ha a település nem nyeri el a szükséges összeget, akkor is szeretnék megépíteni a sport- csarnokot, mert sem a falu iskolájának, sem pedig a sportszervezetnek nincsen olyan terme, ahol télen is sportolhatnának. Emellett a falu lakóinak is lehetőség nyílna a „mozgásra” és mivel a környéken nincsen több ilyen jellegű építmény, a környező falvakból érkezőket és a turistákat is szívesen látják. Szabó Ferenc elmondta, hogy az ígéret szerint 12 hónap alatt kellett volna elkészíteni a tervdokumentációt: „A határidő elvileg 2006 szeptembere, de mivel a pályázatok a mai napig nincsenek kiértékelve és valószínűsíthető, hogy a jövő év elején lesznek csak eredmények, kevesebb idő áll majd a rendelkezésükre. Szerencsére számoltunk a csúszás lehetőségével, és ha a tervdokumentáció elkészítésére csak 12 hónap marad, akkor sem lesz baj. A fejlesztésekre szükséges pénz 75 százalékát európa uniós alapból, 20 százalékát állami pénzből, a fennmaradó öt százalékot pedig a falu költségvetéséből fedeznék. • sz.É. Kiszolgáltatott fogyasztók, túlszámlázó szolgáltatók Folytatás az 1. oldalról Az egyesület éppen most nyert egy precedens értékű pert a Malévval szemben. Az ugyanis semmivel sem magyarázható költségáthárítás, ha egy légitársaság pénzt kér az utasoktól a repülőjegy kiállításáért. Az uniós gyakorlat elterjedésével eg)'re nagyobb szerepet kapnak a fogyasztóvédelem terén az egyesülethez hasonló civil szervezetek, illetve az 1999 óta működő úgynevezett békéltető testületek munkája. Míg régen a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) döntése vonatkozott egyedül és kötelező érvénnyel a forgalmazóra és a vásárlóra, ma már sok szereplő között oszlik meg a döntés és eljárás joga. Előfordul, hogy az ANTSZ és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek egymáshoz küldözgetik a panaszosokat. Ma már tehát nem várhatjuk kizárólag a hatóságoktól a megoldást, a civil érdekvédő szervezetek igyekeznek teljes körű tájékoztatást, jogi segítséget nyújtani. Előfordul, hogy a békéltető testületet javasolják megoldásként, ha a kereskedő és vásárló képtelen megegyezni. A békéltető testületek a kereskedelmi és iparkamarák részeként működnek, és bár egyre többen fordulnak hozzájuk a peren kívüli megegyezés reményében, még mindig nem terjedt el eléggé a köztudatban ez a lehetőség. André László, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara békéltető bizottságának elnöke kérdésünkre elmondta: az ügyek többségét építkezésekkel és gépkocsivásárlásokkal kapcsolatos minőségi problémák adják. Az ügyfelek a szükséges adatok birtokában levélben kezdeményezhetik az eljárást, amit abban az esetben indítanak el, ha van bizonyíték arra, hogy már kísérletet tett az ügy rendezésére. A tárgyalásra mindkét érintettet behívják, amennyiben egyezség születik, azt írásban rögzítik. Megegyezés híján a testület ajánlást tehet az ügy további rendezési lehetőségeire. Az eljárást igénybe vevők száma évről évre növekszik. Míg 2002- ben csak 9 esetet regisztráltak, 2004- ben már 50 panaszból 36-ot tárgyaltak, és idén még többre számítanak. Várhatóan 2006 első felében kerül sor a fogyasztóvédelmi törvény módosítására, melyben pontosan tisztázzák majd a fogyasztóvédelem, a verseny- hivatal és az energiahivatal hatáskörét, Nógrád megye az energiapiac liberalizálás kihasználása mellett döntött, amikor közbeszerzési eljárást indított a megyei önkormányzathoz tartozó 23 intézmény energiaellátásának biztosítására. Az önkormányzat főépítésze, Guzmicsné Csonka Ágnes lapunknak elmondta, hogy az intézkedéstől a költségek csökkenését várják. A tulajdonukban lévő intézmények évi energiaigénye 6,8 Gigawattóra, aminek tegnagyobb részét a megyei kórház teszi ki. A másik szolgáltatóhoz való áttéréstől az intézmény azt várja, hogy hozzávetőleg öt millió forintot meg tudjanak spórolni egy évben. illetve növelik a büntetések összegét és meggyorsítják az eljárásokat. A közüzemi szolgáltatók ugyanis monopolhelyzetükből adódóan ma szinte mindent megtehetnek: a gázszolgáltatók akár 10 ezer forintot is elkérhetnek egy-egy kiszállásért, óravizsgálatért. Ellentétben például az áramszolgáltatókkal, ahol nincs ilyesféle gyakorlat. Általános tapasztalat, hogy a laikusok képtelenek eligazodni a kiszámlázott tételeken. A lakók szerint jogtalanul követelt díjakról, lassú ügyintézésről, a késedelmi kamatfizetési felszólítások igazságtalanságáról pedig nap mint hallhatunk a médiában. A Magyar Energia Hivatal legutóbb augusztusban rótt ki 5 milliós büntetést a Budapesti Elektromos Művekre felcserélt tarifák alapján történő számlázásért, de tavaly az E.ON is 9 milliós bírságot kapott a jelentősen megnövekedett fogyasztói reklamációk miatt. Az árampiacon egyébként 2004 júliusától elvileg lehetőségünk lenne arra, hogy szabadon válasszuk meg a szolgáltatónkat, ám ez még nem működik a gyakorlatban, már csak azért sem, mert legtöbbször nincs kik között választani. • Szabó-Hatvani
