Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-03 / 215. szám
ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu III. évfolyam, 215. szám Napi hírújság a régió életéró'l 2005. O november 3., tn _____ o== csütörtök CM 05 —i ■--& GYŐZŐ, 9 —— in ■■■»■■n» —_o- ■ HUBERT , Z - --- ■" —— O LT> Porres Szt. Márton CD ——1 ■" "" L és Szt. Szilvia napja X • O' ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Nincs gond a Vitézeknél Szőlősi László vezetőedző szerint nincs világvége-hangulat a hétszeres bajnokcsapat háza táján ........................... ........................ 7. OLDAL ii fdlessjiiíii ingyen 6. OLDAL Indul a Demokrácia-program Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület ezen a néven indít új programot a civil érdekérvényesítés erősítése céljából .................................................... 3. OLDAL A gyorshajtók támogatnák a településeket? Sebességmérők üzemeltetésével pótolhatnák a pénzhiányt az önkormányzatok A hétvégi páciens kétszer csenget A gyógyszer árán kívül a törvény szerint az ügyeleti díjat is a beteg fizeti MAGYARORSZÁG Plusz bevételi forrást jelenthet az önkormányzatoknak a gyorshajtók- tól beszedett pénz, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot. Eszerint traffipaxot vásárolhatnának a települések, a befolyt bírságot pedig megtarthatják. A sebességmérő berendezés üzemeltetése olyan hatósági jogkörbe tartozik, amellyel jelenleg Magyarországon csak a rendőrség rendelkezik, így több törvénymódosításra is szükség lesz, ha elfogadják a javaslatot, melyet Herényi Károly MDF-es or- szággyűlési képviselő nyújtott be. A javaslat jelentősen megváltoztatná a gyorshajtóktól beszedett pénz sorsát, ugyanis lehetővé válna, hogy az önkormányzatok traffipaxot vásároljanak és a gyorshajtóktól beszedett büntetést megtartsák. A Belügyminisztérium egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyről. A sebességmérő berendezések nem olcsók, másfél és ötmillió forint között kínálják darabját, viszont gyorsan megtérül az áruk. (folytatás az 5. oldalon) ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Az Egészségügyi Minisztérium új törvénye alapján tavaly szeptember elsejétől emelkedett a gyógyszertári ügyelet díja. A gyógyszertár szolgálati idejét követően, vagy a készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért - indokolt igénybevétel kivételével - 300 forint plusz áfát, azaz 375 forintot kell fizetnie a betegnek. Az úgynevezett csengetési díj kiszabása már tíz éve használatos Magyarországon, de eddig csupán 100 forint plusz áfát számoltak fel a gyógyszertárak azoknak a betegeknek, akik ügyeleti időn kívül szerették volna kiváltani gyógyszerüket. A szakemberek szerint az emelésnek két oka volt: egyfelől az alacsonynak tartott, tíz éve nem változó díj összege, másrészt jelentősen növekedett a gyógyszerek indokolatlan használata. A gyógyszerészek állítása szerint sokan szívesebben mennek az ügyeleti időben a gyógyszertárba, mert így legtöbbször nem kell sorba állni. Az ügyeleti díj kiszábására különböző kritériumokat állítottak fel. Sohajda Attila, az Országos Gyógyszerészkamara elnökségi tagja elmondta, hogy a gyógyszerek rendelését és kiadását rendelet szabályozza az ügyeleti díjjal kapcsolatban. Abban az esetben, ha a vényt aznap állította ki az orvos, és feltüntette rajta a „sürgős” jelzőt, akkor semmiképpen sem szabad a plusz pénzt fizettetni a beteggel. Ha a recepten nem szerepel a „sürgős” szó, akkor a törvény értelmében a beteg köteles lenne megfizetjii a 375 forintos díjat. Sohajda Attila megemlítette, hogy a fent említettek betartása nem kötelező, a gyógyszerészre van bízva, hogy egyes esetekben hogyan jár el. folytatás a 4. oldalon) Börtön járhat a romlott húsért Az üzlethálózatok nem ijedtek meg a minisztérium fenyegetéseitől SZLOVÁKIA Nem ijedtek meg az üzletláncok a Földművelésügyi Minisztérium szigorú szankcióitól. A múlt heti, általános felháborodást kiváltó romlott csirkehús-botrány ellenére a boltokban még mindig kaphatóak lejárt szavatosságú hústermékek. A tárca még szigorúbb intézkedéseket javasol, Simon Zsolt azt szeretné elérni, hogy három egymás utáni szabálysértést követően az érintett üzletet zárják be. A Fogyasztóvédelmi Szövetség elnöke szerint ez nem vezetne eredményhez, az élelmiszerbiztonsági szerveknek kellene rendesen végezniük a munkájukat. „Nem értem, meddig akarnak az üzlethálózatok hazardírozni a fogyasztók egészségével?!” - adott hangot felháborodásának Simon Zsolt, földművelésügyi miniszter azok után, hogy a csirkehús-botrányt követően még mindig található lejárt szavatosságú termék az üzletekben. A Földművelésügyi Minisztérium október közepén rendelt el célzott ellenőrzést a hipermarketekben, amely során kiderült, hogy a 313 üzlet közül 45-ben a hústermékeket határidő lejárta után átcsomagolták, vagy a gyanús minőségű húst a gyorsétkezdében kisütve tálalták a fogyasztóknak. folytatás az 5. oldalon) November 17-én ünnepélyes keretek között átadják az élményfürdőt, november 18-tól pedig mindenki előtt nyitva áll Esztergom új gyöngyszeme. A létesítményben több élménymedence, törökfürdő, szaunák, pezsgőmedence várja a látogatókat. A zárt térből télen is ki lehet majd úszni a meleg vizű szabadtéri medencékbe, ahonnan páratlan kilátás nyílik az esztergomi Bazilikára és várra. Még 15 nap! November 18-án nyit Magyarország egyik legkülönlegesebb fürdője Landolási nehézségek Esztergomban A város melletti reptér európai szintű fejlesztése egyelőre csak terv Hankook-ügy: Léva nem kesereg ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A Hankook gumiabroncs-gyártó vállalat hosszas tárgyalásokat követően Szlovákia helyett Magyarországot, Dunaújvárost választotta közép-európai üzemének színhelyéül. A korábban biztos befutónak számító felvidéki Léva a dél-koreaiakkal érkező milliárdokon kívül másfélezer új munkahelytől is elesett, ami komoly csapás a kiugróan magas munkanélküliséggel sújtott térségnek. A város polgármestere, Stefan Missák lapunknak elmondta: nem lepte meg a hír, noha óriási lehetőségektől esett el a kisváros. Missák különösen a Hankookkal együtt érkező egyéb előnyök elvesztését sajnálja, hiszen egy ekkora beruházás tömegesen vonzotta volna Lévára a többi befektetőt is. (interjúnk a 4. oldalon) ESZTERGOM Egy napokban kiadott minisztériumi dokumentum szerint a közlekedési tárca tervbe vette a regionális légi közlekedési fejlesztéseket is. Az Esztergom melletti repülőtér is a fejlesztésre váró létesítmények között van, a majdani beruházások után fontos hazai és nemzetközi légiforgalmi állomássá alakuló esztergomi le- és felszállópálya ügye azonban egyelőre sűrű ködbe burkolódzik. Kraszlán Pétertől, a Tuningair Kft. ügyvezetőjétől lapunk megtudta, hogy az esztergomi reptér földtulajdonlása ügyének rendeződéséig nem várható komoly fejlesztés. A jelenlegi üzemeltető az esztergomi ön- kormányzattal még nem tudta lezárni a vitát a repülőtér területének kérdésében. Kraszlán Péter, aki a reptér privatizációjában is részt vett, hozzátette, hogy amennyiben rendeződik az ügy, egy komoly külföldi befektetőt tudna, hozni, aki a megfelelő beruházást elvégezné. A befektető cég vállalná a jelenlegi irányítótorony és a Duna közötti szakaszon egy 1200 méter hosszú fel- és leszállópálya építését, néhány új kiszolgáló épület létrehozását, illetve az infrastruktúra fejlesztését. Az évekkel ezelőtt elkészült tervre Kraszlán Péter idén októberben ismételten felhívta a területrendezési tervet készítő esztergomi önkormányzat figyelmét. folytatás a 3. oldalon) Reneszánsz hangulat a Bazilika alatt Tervpályázat anyagából nyílt kiállítás a Duna Múzeumban ESZTERGOM A Helischer József Városi Könyvtár régóta küszködik már helyhiánnyal. Amennyiben minden a tervek szerint halad, nemsokára a Bazilika közelébe, egy teljesen új épületbe költözhet az intézmény az egyik városi gimnáziummal együtt. „A volt Balassa Általános Iskola felújítása és átalakítása középiskola és városi könyvtár céljára” című pályázatra harminc mű érkezett, ezekből válogat a tegnap délután megnyílt kiállítás. A tervezésre kiírt pályázatot a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. nyerte meg. Az építészeknek ez esetben talán azért volt nehezebb dolguk, mert nem csupán egy épület megtervezését kellett megoldaniuk. A Bazilika látványával harmonizálva ugyanis feladatot jelentett a székesegyház előtti tér lezárása, illetve az épületnek a kiírás szerint illeszkednie kell a közvetlen mellette húzódó északi és déli Kanonok-sorhoz is. (folytatás a 3. oldalon)
