Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-02 / 214. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. november 2., szerda • HÍDLAP Kastélyok és katedrálisok Esztergom-Párkány. Több napos kórusfesztiválon vett részt a párkányi Stilla Pectus énekkar, az esztergomi Temesvári Pelbárt Gimnázium, valamint az Esztergomi Bazilika Strigonium Énekkara. A negyedik alkalommal Magyarországon megrendezett, „Zene és j Történelem - Kastélyok és Katedrák- I sok” címet viselő nemzetközi rendezvénysorozat több helyszínen zajlott. A meghívott kórusok több zeneművet adtak elő az esztergomi bazilikában, a gödöllői királyi kastélyban, a budapesti Zeneakadémián és a budapesti Parlament kupolacsarnokában. Segítség Erdélynek Leányvár. A község képviselői egy százezer forintos segélyt szavaztak meg a székelyföldi árvízkárosultaknak, amelyet a Johannita Segítőszolgálaton keresztül juttattak el Erdélybe. A szolgálat számláján összesen négy és fél millió forint gyűlt össze, amelyből 88 darab hidroforkészüléket szereztek be és adtak át azon családoknak, amelyeknél a szerkezet tönkrement az árvíz során, a maradék pénzből pedig két kisebb települési híd felújítását finanszírozzák. Határesetek Ingyenesen igényelhetik a határmenti önkormányzatok az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesületének októberben megjelent kiadványát. A kötet a határmenti kapcsolatok és lehetőségek kiaknázásához ad tanácsokat, felveti azokat a problémákat, amelyekkel a határ mellett élő emberek nap mint nap találkoznak. A határmenti kapcsolatok gazdagabbá tételét, színesítését célzó, az érintett települések által akár segédkönyvként is használható kötet egy éves gyűjtőmunka eredménye, szerkesztői Kuthi Áron és Nagy Vilmos. Magyarországot választotta a Hankook Szlovákia alulmaradt a dél-koreai vállalatért folytatott küzdelemben Folytatás az 1. oldalról Ä Hankook májusban már megegyezett Szlovákiával a beruházást illetően, az egyezményt azonban felrúgta, miután a kormány nem hagyta jóvá a Pavol Rusko gazdasági exmi- niszter által beígért 21 százalékos állami támogatást. A kormány akkor csak 6 százalékos támogatást javasolt (mellesleg a magyar kormány jelenlegi állami támogatása sem éri el a 10 százalékot). Ám a Hankook hezitálása miatt a szlovák gazdasági minisztérium, értesüléseink szerint, a napokban megemelte a támogatás mértékét. Ez viszont - úgy tűnik - mégsem volt elegendő a vállalatnak. A Hankook eredetileg a szlovákiai Lévára települt volna, ahol a beruházásnak óriási jelentősége lett volna a magas munkanélküliségre való tekintettel. A város polgármestere, Stefan Misák szerint a beruházás megoldotta volna a mintegy 20 százalékos munkanélküliség problémáját. Éppen ezért elkeseredettségének adott hangot az elúszott befektetés miatt, ám újabb, a Hankooknál viszont jelentősen kisebb beruházókkal igyekeznek orvosolni a problémát. Dunaújváros polgármestere, Kálmán András ezzel szemben úszhat a boldogságban, amiért a gumiabroncsgyártó-vállalat új iparágat honosít meg a térségben. A polgármester információi szerint a 6-os út, és az épülő M6-os autópálya között valósulhat meg a beruházás. Sajtóértesülések szerint a városban már működik a Hankooknak otthont adó ipari park projekttársasága. Elkészült továbbá a 150 hektáros északi iparterület rendezési terve is. A Hankook egyébként 68 hektáron építené fel itt vállalatát, amennyiben a tárgyalások záró szakasza is kedvezően alakul a településre nézve. Korábban ugyanis a beruházásra legesélyesebb településnek Gyöngyös számított, a jelenlegi hírek azonban erről a településről már nem szólnak. • -r. -a. Kistelepülések ivóvíz nélkül A kisölvedieknek még saját, tiszta vizű kútra sem futja Folytatás az 1. oldalról Á falu elöljárója szerint már több éve készül a terv a vízhálózat bevezetésére, de egyelőre még nem lehet tudni, mikor valósulhat az meg. „Konkrét időpontok nincsenek meghatározva arra vonatkozólag, hogy mikor tudjuk bevezetni a vizet” - jelentette ki Ernest Balia, a Nyugat-szlovákiai Vízművek lévai részlegének igazgatója. Még az sem számít sürgetőnek, hogy az említett településen ihatatlan a kútvíz. Kisölvedre és a környező településekre egyébként elvileg Lekérről húznák át a vezetéket, ahol már több mint öt éve használható a központi vezeték, amelyhez már akkor elkészült a Kisölved felé vezető csatlakozás. A vezeték-kiépítésre Ernest Bállá szerint azért nem kerülhetett sor, mert elsőként a fő útvonalakat látták el központi vezetékkel, a kisebb települések akkor is pénzhiány, illetve „politikai befolyás” hiányában maradtak ki a központosításból. Eg)' méternyi vezeték lefektetése, mellesleg átlagosan 3000 koronába kerül, Lekér és Kisölved között körülbelül három kilométeres szakaszon kellene behúzni a vezetéket. Az eset nem egyedüli, a környező települések - Garamsalló, Zalaba, Kisgyarmat, Garampáld - szintén nem rendelkeznek ivóvízhálózattal, itt legalább azonban a fúrt kutak vízminősége megfelelő. Azonban azokon a településeken, ahol már központi vizet használnak, sincs minden rendben. Lekéren például a polgármester, Béres Lajos polgármester szerint az ivóvíz árának emelkedése következtében azok a háztartások, amelyek öt évvel ezelőtt a vezetékes vizet használták mindenhez, most inkább csak a főzéshez használják. Ez a polgármester szerint azt eredményezi, hogy az eredetileg nagyobb fogyasztásra felszerelt csövekben a jelenlegi alacsonyabb fogyasztás miatt áll a víz. Hervadóban a magyar virágpiac A külföldi konkurencia mellett a hazai cégek között is nagy a rivalizálás A külföldi termékek térnyerése a magyar piacon elérte a virágtermesztőket is, egyre többen panaszkodnak arra, hogy a külföldi konkurencia ellehetetleníti a hazai termesztőket. A melegebb éghajlatú országokból érkező virágok termesztői szinte behozhatatlan előnnyel rendelkeznek: nem kell fűtött üvegházakról gondoskodniuk, ráadásul komoly állami támogatást is kapnak, ellentétben a hazai gyakorlattal. Magyarországon az utóbbi években szinte csak olyan döntést hoztak, ami a virágtermesztők és -boltok esélyeit rontja, tudta meg lapunk a Diviszáll Bt. üzletvezetőjétől, Fürstenczeller Zitától. Ezen intézkedések egyike, hogy azt a régi rendeletet eltörölték, miszerint egy településen a lakosok számától tették függővé a virágboltok számát. A másik, szintén nagy probléma, hogy a kisebb boltok nem képesek versenybe szállni a multinacionális cégekkel. „Amikor valamilyen nagyobb ünnephez közelítünk, az üzletláncok feltöltik polcaikat cserepes és vágott virágokkal. Ezeket pedig olyan alacsony áron adják, amilyenen mi be sem tudjuk szerezni a nagykereskedőktől.” - mondta el lapunknak a Diviszáll Bt. üzletvezetője. A virágboltok számára a beszerzési paletta széles, válogathatnak a külföldi és a belföldi virágok között. S hiába szeretnének magyar árut venni, azoknak az ára magas és a minőségük sokszor nem éri el az import minőségét. Emellett nagy probléma az is, hogy egyre kevesebb virágot tudnak eladni. „A multinacionális cégekkel képtelenek vagyunk felvenni a versenyt.” - jelentette ki Fürstenczeller Zita. „A mi boltunk egy jól menő üzlet volt, most viszont egyre több az olyan hóvége, amikor nullszaldót, vagy csak nagyon minimális nyereséget tudunk kitermelni.” A Dísznövény Nagykereskedők Országos Egyesületének (DNOE) titkára, Szabó-Bajerle Péter lapunknak elmondta, hogy az import a '80- as évek vége óta folyamatosan nő. A DNOE véleménye szerint ez a behozatal többnyire választékbővítő, ami azt jelenti, hogy olyan virágokat, kiegészítőket hoznak be, amelyek hazánkban nem találhatóak, vagy nem megfelelő a minőségeik. A termesztők csődjéért inkább az árrobbanás a felelős, valamint az, hogy ez az ágazat mindig az utolsó helyre szorul a támogatandó ágazatok között, mondta Szabó-Bajerle Péter. Nem mellékes az sem, hogy a piacon hatezer virágüzlet van, míg Hollandiában csupán kétezer. A magyar piac tehát telített és emiatt az éves bevétel is alacsonyabb, hiszen több szereplő között oszlik szét. A termesztők pedig sokszor saját maguk keresnek vevőt árujuknak. Utóbbiakkal előszerződéseket kötnek, s így az, aki nekik szállít, már akár egy ével előbb is tudhatja, hogy mikorra kell az árut leadni. Ez a termelői és áruházlánci magatartás a követendő, mondta lapunknak Szabó-Bajerle Péter. Csak az a termesztő remélhet hosszú jövőt, aki tudatosan előre megtervezett termesztést fog végezni. • Hatvani Bernadett Továbbra is tiltakozik Pácin. Október 24-én kezdett éhségsztrájkba Barati Attila, Pácin polgármestere azért, hogy a kormány tartsa be ígéretét és a Tisza menti hat víztározón kívül további beruházások költségeit is biztosítsa. Az érintett települések polgármesterei egyébként a múlt héten ezért a Parlament elé is vonultak. Az akciót elkezdő pácini polgármester szervezete mostanra nagyon legyengült, hiszen csak vizet és vitamintablettát vesz magához. Ám most már a víz sem marad meg benne, ezért tegnap orvosi vizsgálaton esett át. A vérvétel eredménye mára várható, ennek ismeretében dönti majd el Barati Attila, hogy folytatja-e tiltakozását. Szüksége van-e az óraátáüításra? Évente kétszer megbolygatja mindennapjainkat az órák átállítása, amelyre elsősorban energiatakarékossági okok miatt van szükség. Az emberek jelentős része azonban ebből vajmi keveset észlel, sokaknak csak egy újabb hosszan kodásra okot adó kötelezettséget jelent. Párkány környékére még ebben az évben szeretnék elkészíteni a terveket - tudtuk meg Karol Vargától, a Nyugat-szlovákiai Vízművek érsekújvári részlege technikai osztályának vezetőjétől. Ezek szerint elsősorban Párkány még nem központosított utcáit szeretnék vezetékes ivóvízzel ellátni, illetve a csatornázást is megoldani. Az első hullámba beletartozik még Ebed, Béla, Muzsla, Libád, Sárkány Gyiva és Kőhídgyarmat is, ahol egyébként nagyrészt már van ivóvíz, de az egyes utcákban még a csatornázással együtt nincs megoldva a kérdés. Ezek után kerülhet sor a félreesőbb települések (például Bajta és Leléd) központosítására. A tervek megvalósítása Karol Varga szerint egyértelműen attól függ, mekkora összeget tudnak lecsípni az uniós alapokból. Saját költségvetésből (amely évente csak mintegy 100 millió koronát tesz ki) erre ugyanis nem futja. • Czigler Mónika Bóna Lászlóné (földhivatali postázó) Nem tartom jó dolognak az óraátállítást, mert mindig megzavar. Gyakorlatilag én „beállítom” magam, hogy pl. hat órakor kelnem kell. Ha átállíttatják az órát, akkor hetekig görcsben vagyok, a szervezetem nehezen alkalmazkodik. El sem tudom képzelni, hogy mit lehet spórolni vele. Ha sötét van, fel kell kapcsolata lámpát, ha nem reggel, akkor este. Szerintem 24 órából pontosan ugyanany- nyit világítunk így is, úgy is. Tóth Ádám (hangtechnikus) Teljesen korrekt dolog az óraátállítás, mert több időm marad, most vasárnaptól megnő egy órával az esti buli ideje. Persze csak ilyenkor örülök neki, mert amikor ellenkező irányba változik, akkor kevesebb idő marad a bulizásra. A nagy nemzeti takarékoskodás szempontjából is csak a saját pénztárcánkon spórolunk, hiszen később kell felkapcsolni a villanyt, kevesebb áramot fogyasztunk. Kora Antalné (nyugdíjas) Szerintem van értelme az óraátállításnak, komoly jelentősége van, hogy megnő a nappali órák száma, és ezzel energiát spórolunk. Az óraátállítás nyűgét nem érzékelem, mert nyugdíjasként kevésbé érint, de a munkába járók, diákok biztosan bosszankodnak miatta. Ricuné Bajkai Ildikó (adminisztrátor) Mivel energiát takarítunk meg a nyári időszámítással, szükség van rá. Állítólag évente egy Miskolc nagyságú város energia- szükségletét spórolja meg az állam. Sokan mondják, hogy napokig nem tudnak magukhoz térni, de engem különösebben nem érint a változás. Még az elején, húsz éve, amikor bevezették, furcsa volt, de megszoktam. Veszélyeshulladék-gyűjtés Dorogon Veszélyeshulladék-gyüjtést szervezett a hétvégén a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület A városban öt helyen gyűjtötték össze az egyesület tagjai a háztartásokban fellelhető veszélyes hulladékot, mint pl. a beszáradt festékek, akkumulátorok, szárazelemek, elhasznált étolaj, lejárt szavatosságú gyógyszerek. Balogh Zoltán, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy évente több alkalommal gyűjtik össze a lakosságtól a háztartási veszélyes hulladékokat. Amíg nem volt szelektív hulladék- gyűjtés Dorogon, az összegyűjtött papírt is elhozták, bár a szennyezetlen papír nem veszélyes hulladék. A mostani veszélyeshulladék-gyűjtés alkalmával többen voltak, mint korábban, szám szerint száznyolcvanhat dorogi lakos hozta el otthonról az összegyűjtött veszélyes hulladékokat. Meglepően sok volt a leadott hulladékfélék között az összegyűjtött elhasznált étolaj mennyisége. - mondta Balogh Zoltán. A veszélyes hulladékok gyűjtéséhez a Rumpold Kft. biztosította a konténereket, valamint díjmentesen vállalta a szállítást és az akkumulátorok, szárazelemek ártalmatlanítását. Az égethető hulladékokat az Onyx Magyarország Kft. díjmentesen vette át megsemmisítésre az egyesülettől. • M.Á.
