Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-28 / 212. szám
RÉGIÓ 2005. október 28., péntek • HÍDLAP 5 www.istergrranum.hu ___________O___________ Al ig kevesebb a feketevágás Folytatás az 1. oldalról A Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) a hír nyomán követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a történet szereplőinek nevét, ám ezt végül nem sikerült elérniük. Remény Ervintől, a szövetség ügyvezető alelnökétől a Hídlap megtudta, hogy az egyetlen lehetőség az esetfelderítésre az, ha rendelkeznének bizonyítékkal, vagyis ha maradt volna az Ukrajnába szállított termékből, erre azonban a Húscéh ügyvezető alelnöke nem lát sok esélyt. A húsiparra vonatkozó rendelet pedig hiába mondja ki, hogy a szállítás és a termelés adatait, az igazoló okiratokat két évig meg kell őrizni, nem valószínű, hogy ezeket megtalálják. A Németországból származó rossz minőségű húskészítmény esete azonban nem egyedülálló a magyar piacon. A húsipari feketekereskedelem arányát 10-20 százalék között határozták meg, amit négy adatbázis alapján számoltak ki. Pontos arányszámot azonban még így sem lehet megállapítani, mondta Remény Ervin a Hídlapnak. A bajor cég esetéből okulva a Húscéh kezdeményezte, hogy az illetékes szervek, többek között a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Vám és Pénzügyőrség is fogjanak ösz- sze, és dolgozzanak ki egy hatásosabb ellenőrzési mechanizmust. A javaslatra négy miniszter adott pozitív választ, azonban a Húscéh észrevétele szerint, különböző érdekek miatt a tárgyalások folyamatosan akadályokba ütköznek. Egy nevének elhallgatását kérő húsipari vállalkozó lapunknak elmondta, hogy az illegális kereskedelem inkább a multinacionális cégekre jellemző. Ok Hollandiából, Németországból és más környező országokból hoznak be húskészítményeket, melyek minősége többnyire nem megfelelő. Forrásunk szerint az Európai Unióba való belépéssel a feketepiac szerepe visszaszorult, számos illegális vágóhidat zártak be. Ezzel ellentétes Visszaesett a kereslet a baromfi- és a marhahúskészítmények iránt. Az ágazatban dolgozók szerint a 20-35 százalékos csökkenés oka a madár- influenza és a bajor hús miatt kialakult botrányban keresendő. A hentesek a vásárlók bizalmának megrendülését emlegetik, ami hatalmas károkat okoz számukra, s nem tartják kizártnak, hogy a hetek óta zajló negatív hírverés miatt több üzlet kényszerülhet arra, hogy lehúzza a rolót. Remény Ervin véleménye, aki megbecsülni sem tudja azon illegális vágóhidak számát, ahol éjjel és nappal is engedély nélkül foglalkoznak élő állatok levágásával és feldolgozásával. Amennyiben a Húscéh javaslata meghallgatásra talál és összefognak az illetékes szervek, van esély a feketekereskedelem mértékének csökkentésére. Addig pedig a fogyasztóknak azt javasolják: járjanak nyitott szemmel, ellenőrizzék a vásárolt hús minőségét. • Hatvani Bernadett Motortolvajok szabadlábon Nógrád megye. Továbbra sem sikerült megtalálnia a rendőrségnek azt a bandát, amely motorkerékpárok lopására szakosodott Nógrád megyében. Az elkövetők még október elején loptak el két motort Rétságról, egy zárt garázsból. A SUZUKI RM 250-es és a YAMAHA YZ 125-ös krosszmotorok együttes értéke meghaladja a 700 ezer forintot. Fedél a hajléktalanoknak Vác. Tíz fő éjszakai ellátására és húsz hajléktalan nappali ellátására alkalmas hajléktalan szállót adtak át Vácott. Az intézmény korábban idősek otthonaként működött, majd ezt több milliós beruházással tették alkalmassá a hajléktalanok befogadására. Magyar határsértőket fogtak Szerdán délután egy magyar teherautó próbált átjutni Szlovákiába a tornanádaskai határátkelőnél, ám a túl nagy súly miatt visszafordították. Az autó ekkor a zöldhatár felé vette az irányt, a határőrök azonban elfogták őket. Az mno. szerint a három magyar férfi színesfémet szállított. Végre emberhez méltó mentőket kap Párkány Használhatatlanná váltak a betegszállítás közben gyakran lerobbanó Skoda-matuzsálemek Folytatás az 1. oldalról „A Poliklinika jelenleg tíz darab 1203-as Skoda mentőkocsival szállítja a betegeket, amiket sürgősen le kellene cserélni. A két új mentőkocsit köz- beszerzési pályázat meghirdetésével szerezhetjük be, remélhetőleg már november végére” - tájékoztatta lapunkat Czékus András, a Poliklinika igazgatója. A többi mentőkocsi lecserélésére legközelebb jövőre kaphat pénzt az intézet a megyétől. Új mentőkocsikra az igazgató szerint azért lenne óriási szükség, mert a régiek rendszeresen javításra szorulnak. Gyakran előfordult ugyanis, hogy betegszállítás közben lerobbant a kocsi. Ami a sürgősségi ellátást illeti, a Poliklinika a párkányi régiót egy használatban lévő, és egy tartalék kocsival látja el. A Poliklinikán két sürgősségi csoport van rendszeresen szolgálatban. Az Egészségügyi Minisztérium rendelete értelmében a jövőben Köbölkút környéke különálló mentőállomással fog gyarapodni. Erre azért van szükség, hogy minden település 20 percen belül elérhető legyen. A köbölkúti mentőállomás létesítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatot az Egészségügyi Minisztérium már kiírta, a pályázatra év végéig lehet jelentkezni. A község azonban jelenleg még mindig az épület megvásárlásával küszködik. A polgármester, Mihálik Gábor elmondása szerint a gondot az okozta, hogy rendezetlenek voltak a tulajdonviszonyok. A polgármester lapunknak azt is elárulta, hogy az állomás működtetésére az esélyesek között a párkányi Poliklinika, a komáromi, illetve a zselízi kórház szerepel. A köbölkúti mentőállomás egyébként megközelítőleg 15-20 fővel működne, napi 24 órás szolgálat mellett. A polgármester szerint egy mentőkocsi fogja ellátni Köbölkút közvetlen környezetét, azonban azt is szorgalmaznák, hogy a szolgáltatónak legyen legalább egy tartalék kocsija is. Zselízen összesen négy mentő látja el a környéket, ebből kettő teljesen új. A gondot itt nem a géppark felújítása, inkább az okozza, hogy a magánvállalat nem kíván bérleti díjat fizetni a város tulajdonában lévő épületért, illetve a két mentőkocsiért. Ezért a város azt tervezi, hogy egy, a város tulajdonában lévő kft.-t bíz meg a mentőállomás működtetésével. Ha az Egészségügyi Minisztérium által meghirdetett (és már szeptember közepén lejárt) versenytárgyalás eredménye pozitív lesz, a kft. veheti át az állomás működtetését. Ebben az esetben a város szintén új mentőkocsikkal biztosítaná a környék ellátását. • Czigler Átterjed Budapestre az éhségsztrájk Folytatás az 1. oldalról A polgármester tudomása szerint a település által követelt hatmilliárd forint helyett mindössze 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra a jövő évi költségvetésben. Pácin község polgármestere hétfőn délben kezdte el az éhségsztrájkot, a Pácin Nagyölved határátkelő előtt felállított őrbódéban. Elmondása szerint ásványvízen és vitamintablettákon él, és péntekig biztosan folytatja az akcióját. Az éhségsztrájk kezdetén részt vettek az érintett Tisza menti települések polgármesterei is, így fejezve ki szolidaritásukat. A demonstráció részeként ma előre bejelentett tüntetést tartanak a Parlament előtt, melyen a negyven önkormányzat által létrehozott önkormányzati tanács tagjain kívül az érintett községek polgármesterei, civil szervezetek és néhány országgyűlési képviselő is részt vesz. Baratiék korábban többek között Gyurcsány Ferenchez és a parlamenti pártok frakcióvezetőihez is intéztek levelet, amelyben arra kérték őket, hogy a szeptember 30-án kezdődött költség- vetési „vitában” támogassák a térségük fejlesztéséhez szükséges összeg megítélését. Annak ellenére, hogy Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter állítása szerint a szükséges fejlesztések költségének egy részét vállalta csak át a minisztérium, a másik részét az említett községeknek kellene fedezniük, Barati meg van győződve az igazáról: „A törvény feketén-fehéren kimondja, hogy az árvízi tározók vízi létesítményeinek megvalósításával összhangban, infrastrukturális fejlesztéseket kell végezni.” A polgármester elmondása szerint a határlezárás a szlovákiai bodrogközi polgármesterek kérése miatt nem valósult meg. „A lelki támaszon túl, személyesen, fizikai mivoltukban is szeretnének buzdítani” - nyilatkozta Barati. „Az éhségsztrájkot csak két esetben szakítom meg: ha kedvező választ kapok a minisztériumtól, vagy ha az orvosaim javasolják azt.” Ha a szükséges összeg a jövő évi költségvetésbe nem kerül bele, akkor az érintett települések mindent meg fognak tenni azért, hogy a már elkezdődött munkálatokat leállítsák és végső esetben az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok biztosához és Brüsszelhez fordulnak majd segítségért. A fent említett önkormányzati tanács egyébként úgy döntött, hogy egy olyan nyilatkozatot ad ki, mely szerint árvíz esetén az önkormányzatok semmilyen felelősséget nem vállalnak, és ebben az esetben a felelősség a kormányt terheli majd. • Szép Éva Minek köszönhető a Duna Múzeum újabb sikere? Az esztergomi múzeum az elmúlt években több kitüntető címét is kapott: 2002-ben nyerte el az Év Múzeuma kitüntetést, 2003-ben pedig az Európa Múzeuma-díjat. Tegnapelőtt óta újabb címmel, a Családbarát Múzeum kitüntetéssel büszkélkedhet az intézmény Galambosi Lajos (teremőr) Nagyon jó érzés itt dolgozni, ez egy interaktív, gyermekbarát múzeum. A gyerekek játszva tanulják meg a „pancsolónak” nevezett játszószobában, hogy a víznek milyen tulajdonságai vannak. A vetítőben gyönyörű kisfilmek láthatók. A Családbarát Múzeum-díj átadásakor a múzeum dolgozóit is dicséretben részesítették, ami igazán jóleső érzés. Gerle Edit (Waldorf-tanár) Azért jöttünk el a múzeumba, mert az egyik tanítványunk már járt itt, és nagyon tetszett neki, ő vetette fel, hogy akár az egész osztály megnézhetné a kiállítást. Ebben a múzeumban még az elvont dolgokból is sokat tudnak profitálni a gyerekek, mert játékosan vezeti be őket tudományba. A Családbarát címre bőven rászolgált, ráadásul ingyenes. Kertész Lívia (egyetemi hallgató) Gyerekeket, felnőtteket egyaránt leköt és oktatva szórakoztat minden egyes része. Gyönyörű és látványos a reneszánsz vízgép, a gyerekek kedvence, a megtapogatható, kipróbálható vízi szerkezet. A munkatársak kedvesek, a tablók, termek, illusztrációk kidolgozottak és ötletesek. Kollár Lukács (tanuló) Nagyon tetszett a helikopter, amibe be lehetett ülni, és a szimulátoron nézhettünk képeket. Ehhez beszélt egy hang az árvízről. Tetszett még a vízgép, ami kovácsolt, bélyegezett, zászlókat emelt ki, vicces állatokat mozgatott. Az egyik teremben lekicsinyítve lehetett látni zsilipet, hul- lámtörőt, vízimalmot. Ebben az volt a jó, hogy hozzá lehetett nyúlni, nem úgy, mint más múzeumokban, ahol csak bámészkodni szabad. Környezetvédelem pályázati pénzekből Komárom-Esztergom megye. A környezetvédelem támogatására írt ki pályázatot a Megyei Önkormányzat, melynek második fordulójában Csol- nok, Tokod, Bajna összesen 300 ezer forintot kapott. A települések az összeget a hulladékgazdálkodási tervük kidolgozására kapták. Emellett 425 ezer forintot osztottak szét 7 iskolában, akik a környezeti nevelés című programjukhoz nyertek ez alkalommal támogatást. Kiemelt támogatásban részesül ezeken kívül niég a Bakony- térségi Önkormányzatok Szövetsége is. Az egymillió forintot nyert, 12 települést magába tömörítő szövetség a szennyvízgyűjtési és kezelési rendszer kiépítéséhez kapott támogatást. Szünet nélkül működnek az engedély nélküli vágóhidak Magyarországon Pácin polgármestere mára demonstrációt hirdetett az Országgyűlés épülete elé A Vásárhelyi-terv részeként, a 2004/67-es törvény alapján 2004 és 2007 között tizenegy víztározó épül a Tisza-völgyben. A törvény szerint a tározók megépítése előtt infrastrukturális fejlesztésen kell átesnie az érintett településeknek. A cigándi- tiszakarádi víztároló munkálatait azonban úgy kezdték meg, hogy a környező településeken egyetlen szükséges fejlesztés (a csatornahálózat építése, közúti útszakaszok felújítása, a belterületi víz elvezetésének megszervezése) sem valósult meg. Pácin és a szomszédos szlovákiai község, Nagyölved polgármestere 1993-ban 13 napos éhségsztrájkot tartott, melynek célja a két település közötti közúti határátkelő megnyitása volt. Az akkori figyelemfelhívást siker koronázta: Vladimir Meciar, akkori szlovák kormányfő engedélyezte a határátkelő létrehozását - a magyar fél már azelőtt is támogatta azt -, így 1995-ben végül megnyitották a Pácin- Nagykövesd közötti átkelőt.
