Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-26 / 210. szám

4 • HÍDLAP • 2005. október 26., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu Kinek üzlet az egészséges élelmiszer? ✓ Óriási a lemaradás a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer átvételében Töretlen a bizalom Simonnal szemben Az MKP és Dzurinda is támogatásáról biztosította a magyar minisztert Folytatás az 1. oldalról Az ország uniós tagságával egyéb­ként együtt jár: az eddig is számon kért higiénés jogszabályok betartá­sán túl minden ellenőrzés során fe­lülvizsgálják, hogy a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben a fel­adatterv alapján működik-e a vállal­kozás. Az élelmiszergyártás munka- folyamatainak nyomon követése a jö­vőben is az állategészségügyre tarto­zik, az ANTSZ azonban a korábbi­aknál következetesebben figyel majd az áruk származására. A tiszti-főor­vosi hivatalnak egyébként a forga­lomba kerülő élelmiszerek többségé­nek minőségével nincsen gondja, vi­szont sok esetben az árucikkek útja nem nyomon követhető. A Szalma Csárda vezetője, Szalma József ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy már ők is bevezették a HACCP-t, annak ellenére, hogy ér­telmetlennek találják. „A legtöbb ét­teremben ezeket a követelményeket korábban is betartották, igaz, akkor még nem kellett dokumentálni a munkafázisokat. Most azonban meg­Folytatás az 1. oldalról Az esztergomi önkormányzat mindeddig a megfelelő számú jelent­kezőre várt, hogy pályázatot írhasson ki a Panel Plusz programra. Időköz­ben az Irinyi úton és a Kölcsey úton lévő egy-egy lakótömb nyújtotta be szándéknyilatkozatát homlokzati hő- szigetelésre és nyílászáró cserére. Az Irinyi úti panelház rekonstrukcióját azóta más forrásból megkezdték, így azonban erre az épületre már nem vehető igénybe a Panel támogatás ­nehezítik az étterem életét, hiszen egy ember akár napi 3-4 órát is el- tölthet az előírások teljesítésének do­kumentálásával.” A Szalma Csárda tulajdonosának tudomása szerint hi­ába tették kötelezővé a minőségbiz­tosítási rendszert, az éttermek 20-30 százaléka csak legyint rá. De hiába a hiányosság, nem jár érte büntetés. Ezt az állítást alátámasztotta a Ko- márom-Esztergom Megyei ANTSZ igazgatóhelyettese is. Gács Judit la­tudtuk meg Jene j Mártától, az eszter­gomi Lakásszövetkezet vezetőjétől. Az esztergomi önkormányzat képvi- selő-testülete november 17-ei ülésén tárgyalja majd a panel pályázat kiírá­sára vonatkozó rendelet javaslatát. A tatabányai Teleki Gyula Lakás- szövetkezet vezetője, Tolvaj Bertalan a Hídlapnak elmondta, idén egy épület nyílászáró cseréje valósult meg a Panel Plusz programban, 2006-ban azonban már 4-5 tömböt érinthet sikeres pályázat esetén a fel­punknak elmondta, ennek az az oka, hogy jövő év elejéig kaptak időt az üzletek, éttermek és élelmiszer-, il­letve növényfeldolgozó üzemek, hogy ezeket a változtatásokat beve­zessék; addig csak figyelmeztetni tudják a létesítmények vezetőit. Nagyban megkönnyíti az élelmi­szerbiztonság javítását, hogy a HACCP önellátó rendszer. Ennek se­gítségével valamennyi termékre vo­natkozóan rögzíthető, hogy milyen fi­zikai, kémiai, biológiai veszélynek le­hetnek kitéve, s meghatározó a véde­kezési mód. Emellett alapos és körül­tekintő nyilvántartásra is szükség van. Szlovákiában hasonló a helyzet, mint Magyarországon, mind a rend­szer kiépítése, mind a büntetések ki­szabása szempontjából. A Jednota üzletláncnál mindenesetre meglehe­tősen előre szaladtak, hiszen vala­mennyi boltban bevezették a minő­ségbiztosítási rendszert, amit érdek­lődésünkre könnyen betarthatónak és kezelhetőnek nevezett a párkányi üzlet vezetője. • H.B. újítás, bár ez egyelőre szándék szint­jén fogalmazódott csak meg. Tolvaj Bertalan szerint megfelelő tájékozta­tással az érintettek előtt is világossá válhat, hogy a hitel lakásonként való­jában csak 1-2 ezer forintos kiadást jelent havonta. Tatabányán is általá­nos tapasztalat, hogy a lakóközössé­gek nem tudják előteremteni az egy­harmados önrészt, az önkormányzat megfelelő pályázataira azonban van igény, akár hitelfelvétellel is. • Juhász Regina Folytatás az 1. oldalról Az MKP elnöke ugyanakkor la­punknak cáfolta azokat a híresztelé­seket, amely szerint ha a földműve­lésügyi miniszternek mennie kell, a kormányból távozik az MKP is. Rá­adásul Mikulás Dzurinda azt követő­en, hogy hétfőn találkozott Simon Zsolttal, kijelentette: bizalma Simon iránt nem ingott meg. Bugár Béla ugyanakkor a hétfői sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a párt feddhetetlensége érdeké­Október az őszi betakarítás és az őszi vetés időszaka a mezőgazda­ságban. Ilyenkor derűi ki, milyen a termés, van-e elég raktár. Szakér­tők szerint Komárom-Esztergom megye szerencsés helyzetben van az országos helyzethez képest. Balogh Zoltán MAGOSZ szerint a megyében nincs raktárprobléma, bár még nem fejeződött be teljesen a be­takarítás. A termés nagyon bőséges volt, a gabona tárolási gondjait sike­rült megoldani, de a kukorica betaka­rítása még zajlik, ott előfordulhatnak nehézségek, most derül ki, hogy elég lesz-e a rendelkezésre álló kapacitás. Van rá esély, hogy nem lesz elég rak­tár, de Balog Zoltán szerint ez kezel­hető probléma. Információink szerint a megyében hat új mezőgazdasági raktár épül tá­mogatással, körülbelül 65 ezer tonna kapacitással, így várhatóan lesz elég hely. Kisebb feszültség ugyan lehet a kérdésből, hiszen az intervenció mi­att egy bizonyos termékmennyisé­get a megyének kell tárolni, de más ben a jövőben csak olyan személye­ket fognak magasabb pozíciókba ja­vasolni, akiknek nincs saját vállalko­zása. Bugár Béla az egyetlen proble­matikus pontnak Simon Zsolt ügyé-j vei kapcsolatosan azt tartja, hogy a miniszter kicsit megkésve, csak 2004- ben adott túl cégén, de a lényeg az, hogy ezt megtette. Ha ez nem tör­tént volna meg, valószínűleg a párt is keményebben lépne fel a tárca veze­tője ellen. • Cz. M. megyékhez viszonyítva itt jobb a helyzet. Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, hiszen az inter­venciós felvásárlás november l-jén kezdődik. Ugaron nem marad több föld, mint tavaly, hiszen a pihente­tett földet is művelni kell, gyomtala- nítani kell - parlagfű megjelenése esetén megbüntetik a földtulajdo­nost. Ez sok munkát jelent, így in­kább megéri a művelés, főleg, ha ke­resett növényt termeszt valaki. A földművelésügyi hivataltól megtudtuk, hogy megyénkben már befejezték a burgonya, a napraforgó betakarítását, és még folyik a kukori­ca, a cukorrépa és a szója betakarítá­sa. Komárom-Esztergom megyében 3100 hektáron vetettek őszi árpát, 1900 hektáron őszi káposztarepcét, mely a napraforgó után az egyik leg­fontosabb olajnövény. Emellett je­lenleg folyik az őszi búza, rozs, tritikálé - a közönséges búza és rozs keresztezéséből származik - vetése, illetve a tavaszi munkálatokra készí­tik elő a földeket. • Gy.D. Plusz esély a bukdácsoló programnak Képtelenek előteremteni a lakóközösségek a felújításhoz szükséges önrészt Őszi vetés, őszi betakarítás A megyében nem lesz raktárprobléma LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián (Le)hallgatni arany A meglehetősen kétes múlttal és jelennel büszkélkedő szlovák titkosszol­gálat egy újabb ígéretes projectje bukott be Kassán, ahol mint kiderült a józsefvárosi tolvajbandák profizmusával egy építkezési vállalkozó bevoná­sával telepítettek poloskákat a főkonzuli székházba. A szolgálat természe­tesen tagad, a többi hivatalos szerv pedig - szintén természetesen - na­gyokat hallgat. Az meglehetősen furcsa szála az ügynek, hogy a titkosszol­gálat gyanús előéletű vezetői egy építőipari vállalkozó orrára kötik, hogy Szlovákia védelme érdekében lehallgatókat telepítenek a konzulátusra. En­nél azért profibb társaságról van szó, amelyek cifrább ügyekben is sikerrel maradtak a háttérben, hiszen egyvalamire mindig ügyelnek: a SIS neve ne merüljön föl semmivel kapcsolatban. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, egyébként általuk sem cáfolt tény, hogy a felvidéki magyarság, valamint Magyarország Szlovákiában székelő hivatalos szervei, követségek, konzulá­tusok kiemelten veszélyes, az ország létét fenyegető elemek a szemükben. És ez a zsigerekben gyökeredző félelem az, ami hitelessé, hihetővé teszi a történetet. Szlovákiában ugyanis a korábbinál ugyan jóval leplezettebben, de továbbra is él az a megmagyarázhatatlan félsz, amelyet ma már csak Slota és pártja, valamint különböző, az európai országok többségében til­tott, itt viszont megtűrt nacionalista szerveződések hangoztatnak: a szlo­vák állam megdöntését célzó irredenta magyar törekvések, a titkos paktu­mok a Magyar Koalíció Pártja és a magyarországi jobboldali politikusok között, az autonómia kialakítása, sőt, Szlovákia Magyarországhoz csatolá­sa. És, lévén, hogy a SIS mégis csak egy állami pénzből fenntartott szer­vezet, közvetve-közvetlenül történik mindez a mindenkori politikai vezetés belegyezésével, jóváhagyásával. Még egyszerűbben: a kormánykoalícióban lévő pártok, valamint az ellenzék ugyan látszólag tudomásul veszi az MKP elképzeléseit, látszatra együtt működik vele, de továbbra is csak akkor lát­ja biztosnak helyzetét, ha ellenőrzés alatt tartja annak minden megmozdu­lását. Ami - valljuk be - meglehetősen kétségessé teszi a magyar párttal történő együttműködés hitelességét. Ami pedig a főkonzulátus valószínű­leg budapesti irányítással megfogalmazott, az üggyel kapcsolatban kiadott közleményében szerepel, (különös tekintettel arra a részre, amely szerint a magyar fél nem is feltételezi, hogy lehallgatás történt volna) ismét ta­pasztalhatjuk, hogy a jelenlegi magyar kormány milyen módon intézi a határon túl élő magyarságot érintő ügyeket. Hogy finoman fogalmazzak: a titkosszolgálat legalább mutat némi érdek­lődést a felvidéki magyarság iránt... Készen áll a válságterv a madárinfluenzára A magyar baromfiállományban nyoma sincs a madárinfiuenza-vírusnak „A hazai hatóságok felkészül­tek a vírus esetleges megjelené­sére” - közölte Sűth Miklós orszá­gos főállatorvos, aki ugyanakkor hangsúlyozta, csaknem ezer szár­nyas vizsgálata után sem bukkan­tak rá a H5N1 vírusra. Az Egész­ségügyi Világszervezet és az Eu­rópai Unió útmutatásai alapján már 1997-ben elkészült hazánk válságterve is, amit minden évben aktualizálnak. Elemi fontosságú, hogy az uniós tagállamoknak legyen felkészülési és védekezési tervük arra az esetre, ha a jelenleg szárnyasok közt pusztító influenza világméretű, emberről emberre terjedő járvánnyá alakulna. A válságtervben külön szakaszokra és különböző szintekre bontva dol­gozták ki a lépéseket, de a részletes kidolgozásra csak konkrétumok is­meretében kerülhet sor. Mivel a be­tegség egyelőre csak állatok között terjed, az állategészségügyi állomá­sok feladata a megelőzés és a véde­kezés módszereinek kidolgozása. Friss készenléti terv áll rendelkezés­re a Komárom-Esztergom Megyei ANTSZ-nél is. Gács Judit igazgató- helyettes kérdésünkre elmondta, már felvették a kapcsolatot a ka­tasztrófavédelemmel és az ÁNTSZ- szel is. Minden járványvédelmi elő­írásnak maximálisan meg tudnak fe­lelni felszerelések és fertőtlenítősze­rek tekintetében is, biztosak benne, hogy kezelni tudják a helyzetet. Már minden megyében létrejöttek ilyen jellegű munkabizottságok, akik folyamatosan követik az esemé­nyeket és felkészülnek a gyors, haté­kony beavatkozásra. A határőrségnek szintén megvan­nak a megfelelő előírásaik arra az esetre, ha a madárinfluenza világjár­vánnyá fajulna. Tímár Zoltán he­lyettes szóvivő közölte, hogy ebben a kérdésben jelenleg csak másodla­gos szerepe van a határőröknek, az állatszállítmányok ellenőrzése első­sorban a Vám- és Pénzügyőrség fel­adata. A személyforgalom esetében régóta megbízhatóan működő sza­bályozás lépne életbe, a gyanús sze­mélyeket valószínűleg azonnal elkü­lönítenék és értesítenék az illetékes hatóságokat. Arra viszont Tímár Zoltán is utalt: felesleges ennyire a dolgok elébe menni, még minden bizonytalan. Az ÁNTSZ-nél is csak annyit tudnak, körülbelül 90 százalék esély van arra, hogy öt éven belül kitör a világjárvány, de hogy pontosan hol és mennyi idő alatt érhet hazánkba, még nem tudni. Félelemre nincs semmi okunk, a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv - amely a hatósá­gok, egészségügyi intézmények, la­kosság teendőit is ismerteti - szerint egyelőre a felkészülési szakasz 1. fá­zisában vagyunk, azaz most elsősor­ban a gyors reagálást és a széles kö­rű tájékoztatást készítik elő, az oltá­sokat csupán a 6. fázisban kezdik meg, amikor Európában is megje­lent a madárinfluenza emberről em­berre terjedő változata. Ekkor is elő­ször az egészségügyi dolgozókat, ka­tonákat, rendőröket, határőröket A madárinfluenza-pánik miatt több élelmiszerlánc is 10-20 szá­zalékkal szeretné csökkenteni a baromfi beszállítói árakat. Előbb- utóbb pedig a feldolgozók is rá­kényszerülnek a felvásárlási árak mérséklésére. Az utóbbi időben körülbelül 15 százalékkal esett vissza a baromfifogyasztás, pedig a zárt helyeken tenyésztett szár­nyasok esetében a legkisebb an­nak a veszélye, hogy fertőződje­nek a vadmadarak által hordozott vírussal. A Baromfi Terméktanács támogatást kérve levelet intézett Gyurcsány Ferenchez és Gráf Jó­zsef agrárminiszterhez. oltják be. Később sor kerülhet isko­labezárásokra, tömeges szórakozó­helyek látogatásának korlátozására, illetve a széles körű lakossági oltásra is. A kórházakban pótágyakra, ön­kéntes betegápolókra, nyugdíjas or­vosok behívására lehet szükség. Pák Gábor, a Vaszary Kolos Kórház orvosigazgatója reálisnak tartja a járvány okozta aggodalmat, de hangsúlyozta, hogy a kórházak - így az esztergomi is - fel vannak készül­ve a betegek fogadására, ellátására. Ilyenkor automatikusan életbe lép­nek az évről évre frissített központi tervek előírásai. A kialakult helyzet súlyosságától függően pedig a bete­gek érdekében a határon átnyúló se­gítségnyújtás is elképzelhető, együttműködnének tehát a párkányi Poliklinikával. • Szabó Hainal

Next

/
Thumbnails
Contents