Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-22 / 208. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. október 22., szombat • HÍDLAP Pozsony kemény, mint az atom Szlovákia építené, a zöldek tiltanák az atomerőmű befejezését Folytatás az I. oldalról A magyar környezetvédők, és a Fi­desz képviselője, Illés Zoltán, a kör­nyezetvédelmi bizottság tagja viszont ismételten felemelte szavát a mohi atomerőmű ellen. Amíg azonban a kormány nem foglalkozik az üggyel, Illés szerint a Fidesz sem sokat tehet. „Ausztria nem véletlenül tiltako­zott az atomerőmű üzembe helyezése ellen. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy elavult orosz technológiát újítsanak fel nyugati technológiával. Itt felmerül a kompatibilitás kérdése, hogy a két technológia hogyan tud egymásra kapcsolódni. Ez komoly veszélyforrást jelent, hiszen ilyet atomerőműveknél még nem hajtottak végre. Ezért véleményem szerint az erőművet be kellene zárni” - szögez­te le lapunknak Illés Zoltán. Meggyő­ződése, hogy a magyar kormánynak az osztrák kormánnyal együtt kellene az Európai Unión belül fellépni ez ügyben. A választásokig azonban nem várható előrelépés, hiszen a kor­mány nem foglalkozik a kérdéssel. A Levegő Munkacsoport környezet­védelmi tanácsadója, Lenkei Péter szerint valószínűleg azért ragaszkodik Szlovákia az erőmű megépüléséhez, mert az atomerőművek által előállított áramot rendkívül olcsón lehet kiter­melni. A tulajdonosoknak ez extrapro­fitot jelent. Arról azonban már keve­sebb szó esik, hogy a radioaktív hulla­dékok megsemmisítése az atomerőmű felszámolását követően rendkívül költséges. Annak terhét az elkövetkező generáció viseli majd. Ráadásul a ra­dioaktív hulladék tárolási gondjai még mindig nem megoldottak. Budapesttől légvonalban mintegy 40 kilométerre van a mohi erőmű, a Nógrád megyei településekről nem is beszélve. „Ha itt bekövetkezne a katasztrófa északi szél esetén nincs idő arra, hogy Magyarország bármit is tegyen az ál­lampolgárok védelmében. Budapest lakossága megkapná a radioaktív su­gárterhelést, mert nem jutna idő a ki­telepítésre. így tulajdonképpen a mo­hi atomerőmű Budapestre nézve ko­molyabb veszélyforrást jelent, mint a paksi. A déli szél nem annyira gyako­ri, és az nem is szokott nagy sebesség­gel fújni” - tájékoztatta lapunkat Len­kei. Óvintézkedéseket ez ügyben alig­ha lehet bevezetni, az egyetlen, de csak részleges védelmet az erőmű mellett felállított műszerek jelenthetik. A pak­si atomerőmű mellett például műkö­dik nemzetközi monitoring hálózat. Hiába készítik el azonban a legjobb rendszert, a kockázatot sosem lehet ki­zárni. Lenkei szerint a hő-, víz-, illetve szélerőműveknél, vagy a biomassza hasznosítása esetében sokkal kisebb a rizikó, és a környezetszennyezés is je­lentősen kisebb. Ráadásul minden atomerőmű építésekor létre kell hozni tartalék erőműveket, hogy ha a terme­lés valami miatt szünetel, a kisesést más erőművekből pótolni tudják. A szélerő­mű, illetve a biomassza hasznosítására szolgáló erőmű viszont kis kapacitású, ezért nem kell akkora tartalék-erőmű­veket kialakítani. Nemzetbiztonsági szempontból az ilyen decentralizált áramtermelés sokkal biztonságosabb. A Greenpeace szlovákiai szervezeté­nek sajtószóvivője, Juraj Riezmann la­punknak elmondta: Szlovákiában rendkívül sok lehetőség van a tartalék­energiák kiaknázására. A biomassza energiájának felhasználása itt például nem éri el az 50 százalékot sem. A megújuló energiaforrások közül eddig teljes mértékben kihasználatlan a geotermál energiaforrás, illetve a szél-, vagy a napenergia. Riezmann szerint Szlovákiának inkább azokra az ener­giaforrásokra kellene összpontosítani, ami a hazai lehetőségekét aknázza ki. Az atomerőműveknél viszont a tüzelő­anyagot kénytelen Szlovákia külföld­ről, adott esetben Oroszországból be­szállítani. így valójában ahelyett, hogy az energia-ellátásban függetlenné vál­na Szlovákia a külföldi országoktól, a beszállítóknak köszönhetően inkább növekszik a függőség. • Czigler Mónika Egészségmegőrzés a gyógyszertárakban Az esztergomi Szent István Patika lett az év gyógyszertára Évszázadok története Sződ. Ma délután 15 órától mutat­ják be Szódon, az általános iskola tor­nacsarnokában a település helytörté­neti monográfiáját. Volentics Gyula 632 oldalas könyvében 1255-től 2005-ig követhetjük végig a község történetét. Felújítások úton-útfélen Kismaros. Új aszfaltburkolatot kap a közeljövőben a Liget utca valamint a Gálhegyi út, ahol az általános isko­la, az óvoda, valamint az orvosi rende­lő is található. A település tervei kö­zött szerepel a Verőce és Kismaros között, vitatott területek tulajdonren­dezése is, a két község az érintett lako­sok szavazata alapján dönt majd a te­rület hovatartozásáról. A fentieken kí­vül hamarosan megkezdődik, a Szokolyai út teljes aszfaltozása, a Ciszterci Monostor rendelőjének ki­alakítása egy központi épületből, vala­mint egy új művelődési ház felépíté­se, amelyet az uniós pályázaton nyert 340 millió forintból valósítanak meg. Aranylagzik napja A testtömeg index, és a vérnyo­más után vércukorszintmérésre is lehetőség nyílik novembertől a na­rancssárga felkiáltójellel ellátott patikákban, bár a feltételek egyelő­re még nem mindenhol adottak. A gyógyszertárak egészségmegőrző programjának keretében november 14-től egy évig országszerte lehetőség nyílik vércukorszintmérésre, a vizsgá­lat eredményéhez tájékoztató, esetleg orvosi tanácsadás is jár majd. Nemeskéri Edvin, a Komárom-Esz- tergom Megyei Gyógyszerész Kama­ra elnöke a Hídlapnak elmondta, a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Magángyógyszerészek Országos Szö­vetsége megosztva vállalta magára az egészségmegőrző program teljesíté­sét, így a vércukorszintméréssel no­vembertől egyelőre csak a szövetség tagjai foglalkoznak majd. Nemeskéri Edvin hozzátette: a terv engedélyezé­se jelenleg folyamatban van, hiszen biztosítani kell a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket. Az új szolgálta­tást a patikák saját költségvetésükből finanszírozzák majd, ám az elnök vé­leménye szerint a lakosság egészségé­nek megőrzését szolgáló kezdemé­nyezések hosszú távon megtérülnek. A Diabétesz prevenció gyógyszeré­szi bizottság elnöke, Samu Antal a Hídlapnak elmondta, a médiában való megjelenés költségeit az Egy csepp fi­gyelem Alapítvány vállalta magára, ám még így is jelentős teher hárul a gyógyszertárakra. Eddig hatvan pati­ka jelentkezett a programra, és tovább­ra is nagy az érdeklődés. A vércukor- szintmérést egyébként csak indokolt esetben, előzetes beszélgetés alapján ajánlják az érdeklődők figyelmébe, így önköltségi ára kétszáz forint körül ala­kul majd. Samu Antal hozzátette, a személyi feltételek megteremtésének egyik módja, hogy a jelentkező pati­kusok negyvenórás továbbképzésen vesznek részt, így személyesen is elvé­gezhetik majd a mintavételt. • Juhász Az esztergomi Szent István Patika lett 2005-ben az év patikája. A díjat he­tedik alkalommal osztotta ki a Magángyógyszerészek Országos Szövetsé­ge két héttel ezelőtt, Siófokon. Nemeskéri Edvin, a patika vezetője la­punknak elmondta, sokat tettek azért, hogy megfeleljenek mind a lakos­ság, mind a szakmai zsűri elvárásainak. Az uniós feltételek teljesítése, az egészségmegőrző programban való részvétel, a jó közérzetet biztosító környezet valamint a gyógyszertárban működő állandó kiállítás is hozzá­járult ahhoz, hogy idén a Szent István Patika lett az év patikája. Elismerés a szentendrei Skanzennak Elégedett-e az idei Simon-Jűda vásárral? Az egyik legrégebbi és leghíresebb pár­kányi tradíció, a Simori-Júda vásár min­den évben sokakat vonz a környékről. A rossz idő ellenére rengetegen kilátogattak az új sétálóutcára és az abba torkolló Fő utcára, hogy megnézzék az idei forgatagot. Bajkai Mária (kézműves) Először vagyunk itt a vásárban. Az idő kel­lemetlen, sátrat, asz­talt nem biztosítottak. Nekünk hobbikézmű­veseknek nincs lehető­ségünk sátrat hozni. A rossz idő ellenére sokan vannak, de nincs jól megoldva, hogy külön va­gyunk a többi vásárostól itt a sétá­lóutca elején, mert sokan nem jön­nek erre a részre. Horváth Nikolett (gyöngyfűző) hhh Csatáról jöttem, az már egy nyári eszter­gomi vásárban is, de ott jobban meg volt szervezve minden. Ott kaptunk sátrat, asztalt, széket, először vagyok itt, de nagyon rossz, többet talán nem is jövök. Egyébként nem szoktam járni a vásárra, mert nerp szeretem a hi­deget és a tömeget. Bajkai Zoltán (építésztechnikus) Hideg van, de azt ki lehet bírni. Végig­mentem a vásáron, tetszeni tetszik, de nem olyan már, mint gyerekkoromban volt. Akkor más volt a vá­sári hangulat, jobban kiabáltak, harsányabb volt. Nem hiányolok semmit, mert mindent lehet kapni. Ondrejka Rozália (koordinátor) Párkányiként termé- szetesen mindig eljö- *' vök megnézni a vá­J sárt.Ami zavar, hogy 4H sok a bóvli, ugyanazt, ami itt van, meg lehet venni olcsóbban is a boltokban. Ami a legjobban meg­fogott, az a kosárfonó és a fafara­gó, az ő műveik nagyon tetszenek, eddig nem láttam őket a vásárban. Bátorkeszi. Tizenöt pár tartja ma Bátorkeszin arany-, illetve ezüstlako­dalmát. A helyi önkormányzat szer­vezésében a jubileum alkalmából ajándékokat adományoz a hűséges há­zastársaknak. A községházán a helyi polgármester jelenlétében az ünnep­lők megismételhetik fogadalmukat. Honfoglalás kori sírokra bukkantak Génye. Honfoglalás kori nagycsa­ládi temetőt tártak fel régészek Gényén. Az ásatást a Lévától negy­ven kilométerre végezték, itt fedez­ték fel a tizenhárom sírból álló sír­kertet. A régészek által talált pénzér­mék alapján beazonosították, hogy a leletek körülbelül 945.950-ből szár­maznak, a sírkertben elhantoltak va­lószínűleg a honfoglalás második ge­nerációjába tartoztak. Folytatás az 1. oldalról A folyamatos innovációnak köszön­hetően több száz bérletes és rendsze­resen visszajáró vendégük van, s ez is jelzi, hogy egyedülálló értéket őriz és mutat be a Skanzen. Az igazgató he­lyettes elmondta: nehéz a jelenlegi anyagi körülmények között működni, de sok pályázaton vesznek részt, és fenntartójuk, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma révén köz­ponti beruházás jelentett és jelent for­rást a kiállítások megépítésére, a kon­ferenciaközpont, korszerű raktározási és munkakörülmények kialakítására, vagy éppen a 2003 augusztusában át­adott tanulmányi raktár, a Néprajzi Látványtár megvalósítására. T. Bereczki Ibolya ugyanakkor megje­gyezte azt is, hogy a maradványképzés most őket is nehéz helyzetbe hozza, de a magas látogatószám segít pótolni a karbantartásra, felújításra, vagy ép­pen szakmai feladatokra fordítandó, a költségvetésből hiányzó tételeket. Az anyagi gondok mindenesetre nem szegik kedvüket, hiszen európai vi­szonylatban is egyedülálló gyűjte­ményről van szó: jelenlegi hatvan hek­táros területével, 350 kiállítási épületével és kisebb objektumával már ma is Kö- zép-Európa legnagyobb szabadtéri mú­zeuma a szentendrei Skanzen, s a telepí­tési terv befejezésével oly mértékű lesz a bővülés, hogy egész Európában a leg­nagyobbak között tarthatják majd szá­mon a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. • Gál Kata A Skanzent 1967-ben alapították, és 1972-től működik önálló, or­szágos közgyűjteményként. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum be­mutatja Magyarország népi építé­szetét, lakáskultúráját eredeti, át­telepített épületekben, eredeti tárgyakkal a 18. századtól az I. vi­lágháborúig. A Skanzen számos díjat, elismerést gyűjtött már be, így az „Év múzeuma 2000” díjat 2001-ben, két évvel később pe­dig, a „Vendégbarát Múzeumnak” járó elismerést tudhatta magáé­nak. A Prima Primissima díj tíz ka­tegóriájának harminc jelöltjére a közönség is szavazhat, telefonon és sms-en egészen december 6-ig. A díjakat december 8-án adják át a Nemzeti Színházban. 350 kiállítási épületével már ma is ez Közép-Európa legnagyobb szabadtéri múzeuma

Next

/
Thumbnails
Contents