Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-22 / 208. szám
HÍDLAP 2005. október 22., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Elsorvad a gyümölcstermesztés az unió miatt? Újratelepítés helyett inkább felszámolják a gyümölcsösöket Nem Eu-konform a szlovák alkotmány? Jogszabályellenes a pozitív diszkrimináció Szlovákiában Míg az erdőterületek nagysága évről évre növekszik, a gyümöl- csöskertek területe fokozatosan csökken a régióban. Utóbbi okai többek közt abban keresendők, hogy az uniós csatlakozás óta meglehetősen megnehezült a támogatások igénybevétele. Az addigi nemzeti támogatást felváltotta az igencsak szűkös AVOP rendszer, ahol nem mindig arra kínálkozik lehetőség, amit a magyar mezőgazdaság szerkezete igényelne. Az erdészetekben most végzik a minden évben betervezett telepítéseket, állományújításokat. Ez egy gondosan szabályozott és az Állami Erdészeti Szolgálat által ellenőrzött 10 évre előre ütemezett üzemterv előírásai szerint zajlik a Pilisi Parkerdő Rt-nél is. Az ültetéseknél elsőrendű szempont, hogy az erdőket őshonos fajtákkal újítsák fel, ehhez csemetekertekben magból növelt fiatal fákat használják. Régiónk faállományát szerencsére most nem fenyegeti semmilyen veszély, a csapadékosabbra fordult időjárásnak köszönhetően megszűnt az évekig igen aggasztó tölgyszáradás is - mondta el érdeklődésünkre Áprily Róbert, erdőgazdálkodási főelőadó. Az állami tulajdonban lévő erdőket gondosan tisztítják, felügyelik, ám a magánerdőkkel kapcsolatban már annál több probléma merül fel. A tulajdonosok hajlamosak arra, hogy végsőkig kiszipolyozzák a faállományt, majd a megújításról nem gondoskodnak megfelelően. Az erdőtelepítést egyébként a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) keresztül az Európai Unió is támogatja. Nem mindig bizonyul azonban elegendőnek a szintén brüsszeli jóváhagyással az MVH-n keresztül megpályázható mezőgazdasági fejlesztésekre biztosított keret. A sajtóosztálytól megtudtuk, hogy az az összeg, melyből újabb gyümölcstelepítésre lehetne pályázni, a nyár derekán kimerült és pilla- natnyilag bizonytalan, újra hozzáférhető lesz-e a jövőben. Ezzel párhuzamosan - amint arról Maller László, a Komá- rom-Esztergom Megyei Főfalugazdász Hivatal vezetőhelyettese is beszámolt -, Kisbér környékén például jelentős területen folyik elöregedett almaültetvények felszámolása. Ennek következtében a jelenleg 358 hektár almás területe 200 hektár alá csökken a megyében. Almán kívül feketeribizliből találhatók még nagy kiterjedésű ültetvények a régióban, ám ezek sorsa is egyre bizonytalanabb a rendkívül alacsony felvásárlási árak miatt. A csatlakozásunk előtt még egyértelműen emelkedő tendenciát mutató gyümölcstelepítés várhatóan fokozatosan visszazuhan, a gazdák egyre inkább a felszámoláshoz kérnek segítséget, semmint a bővítéshez. Az uniós csatlakozás abban viszont előnyt jelent, hogy immár tulajdonképpen szabadon áramolhatnak a facsemeték az országok között. A csemetekertekből szigorú növényegészségügyi ellenőrzés után „útlevéllel” ellátott gyümölcsfákat a határon már senki nem ellenőrzi. Az áru- dákban mindenképp ellenőrizzük, van-e a fácska törzsén a termelő regisztrációs számát, a származás helyét igazoló műanyagszalag. Csak így lehetünk ugyanis biztosak abban, hogy a fa teljesen egészséges, nem fertőzött semmilyen úgynevezett „karantén kártevővel”, például azzal, ami az almafajtákat pusztító tűzel- halást okozza. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról A. Nagy László, a szlovák parlament emberjogi biztosa a Hídlapnak elmondta, hogy az Alkotmánybíróság két nappal ezelőtt hozott ítéletet, miszerint az antidiszkriminációs jogszabály nyolcadik paragrafusának nyolcadik bekezdését törölni kell. Ez a bekezdés kimondta, hogy hátrányos helyzetben lévő csoportok érdekében alkalmazhatók olyan pozitív intézkedések, amelyek a hátrányos helyzet megszüntetését segítik elő. A. Nagy László elmondta, hogy ezentúl minden pozitív intézkedés alkotmányellenesnek mondható és megszüntethető. Példaként a cigány lakosság felzárkóztatását említette, majd hozzátette, hogy így alkotmányellenessé váltak többek között a roma programok, vagy a roma kormánybiztos léte is. Az ombudsman elmondása szerint az Európa Bizottság ajánlása miatt építették be a jogszabályba a pozitív diszkriminációt, amely a roma nemzetiségű lakosság esélyegyenlőségének fokozatos megteremtését célozta. A. Nagy véleménye szerint a jog* N szabály megváltoztatása rossz döntés volt és nem szakmai, hanem politikai érdekeknek köszönhető. A. Nagy László elismerte, hogy a szlovák alaptörvény 12. cikkével valóban nincs összhangban a tavaly meghozott törvény, de véleménye szerint Szlovákia jogrendje ellentétben áll az európaival. A helyes megoldás valószínűleg az lenne, hogy ha a szlovák alkotmányt az érvényes európai joghoz kezdenék „közelíteni”. • Szép Éva Az időjárás a vásár ellen dolgozik Az eső és a hűvös idő ellenére tízezreket vonz a Simon-Júda Példátlan nemtörődömség Dorogon A súlyos környezeti terhelés ellenére nincs környezetvédelmi bizottsága a városnak . \ Folytatás az l. oldalról A vásár jellege - eltekintve az új helyszíntől - nem változott az évek alatt megszokotthoz képest: kézművesek, kolbászosok, lángososok, pattogatott kukoricásosok és a legkülönbözőbb termékekkel felszerelkezett árusok kínálják portékáikat. A vásár hivatalos megnyitásának részeként a városvezetés tegnap fogadást adott a Polgármesteri Hivatal nagytermében, amelyen több meghívott vendég mellett Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, Szigeti László oktatási államtitkár és a párkányi vállalatok vezetői is jelen voltak. Ján Oravec polgármester beszédében méltatta a hivatal és a városi intézmények közötti korrekt viszonyt, és reményét fejezte ki, hogy Párkány felvirágoztatása érdekében a jövőben is gyümölcsöző lesz ez az együttműködés. A komoly környezeti terhelésnek kitett városok közül szinte példátlan módon egyedül Dorogon nincs önálló környezetvédelmi bizottsága az önkormányzatnak: a sorozatos szennyezésekkel, a súlyos ökológiai problémákkal egy összevont bizottság foglalkozik, amely a természetvédelem mellett a gazdasági beruházásokat is hivatott intézni. A két terület pedig szöges ellentétben áll egymással: a gazdasági érdekek sokszor háttérbe szorítják a környezetvédelmi követelményeket. Amíg például a szintén komoly környezeti terhelésnek kitett Tatabányán például az önkormányzatban kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem, Dorogon a város környezetvédelmével a gazdasági, városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság foglalkozik. Tatabánya levegőszennyezettség szempontjából az egyike volt az ország legszennyezettebb településének. A jelenlegi önkormányzatban kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem. A városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságon belül külön környezetvédelmi munkabizottság működik és a polgármesteri hivatal részéről környezetvédelmi referens és környezetvédelmi nevelő tanácsos segíti annak munkáját. Lapunknak Takács Péter a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság szocialista elnöke elmondta, hogy szándékosan kapott hangsúlyos szerepet a bizottsági munkában a környezetvédelem. Céljuk, hogy környezettudatos szemléletet alakítsanak ki a város lakóinál, amelynek pozitívumai már érezhetők Tatabányán. A fiatalokat a városban működő szolgáltatókkal együttműködve az iskolákon keresztül nevelik a környezetvédelemre. Nagyon sok környezetvédelmi rendeletet is átdolgoztak a civil szervezetek, környezet- védők bevonásával. A környezetvédelem és városfejlesztés összehangolásával Tatabányán javult a levegő tisztasága. - mondta Takács Péter. Tatabányához hasonlóan Dorog egyike a legnagyobb környezeti terhelésnek kitett településeknek. Az egykori bányászváros mintegy ezerkétszáz hektáros területén most különböző ipari vállalatok működnek. A legnagyobb telephelye a Richter Gedeon Rt. dorogi gyárának van, mellette épült az ország egyik veszélyes hulladékokat égető üzeme, amely az Onyx Magyarország Kft. tulajdona, az ipari parkban pedig a Sanyo Hungary Kft üzemei telepedtek le. Rajtuk kívül még több kisebb ipari és szolgáltató cég működik Dorogon. A korábbi önkormányzatok 1990-től különös figyelmet fordítottak a környezetvédelemre. A város levegőjének tisztaságát mérő monitor állomások adatai és az üzemektől kapott tájékoztatók alapján a környezetvédelmi bizottság figyelemmel kísérte a város levegő- tisztaságnak állapotát még az 1994-98 közötti önkormányzati ciklusban is. Majd Tittmann János polgármester javaslatára az 1998-ban megválasztott testület takarékosságra hivatkozva összevonta a környezetvédelmi és gazdasági bizottságot. Akkor a bizottság elnöke Jászberényi Károly szabad demokrata képviselő volt. Ez a bizottsági forma megmaradt a jelenlegi önkormányzatnál is, és így a környezetvédelmi problémák a gazdasági, városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartoznak. A bizottság vezetője, Molnár Albert, a Dorogi Vállalkozók Egyesülete listájáról bekerült képviselő. Meglepő, hogy bár a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke és az egyesület két tagja is bekerült a képviselő-testületbe, még sem emelkedett az önkormányzatban önálló bizottsági szintre a környezetvédelem. Balogh Zoltán, önkormányzati képviselő a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke szerint a gazdaság és környezetvédelem nincs mindig összhangban. Ezért ellentmondásos, hogy Dorogon egy bizottságba tartozik a gazdaság ügye és a környezetvédelem. Hosszú távon a környezetvédő technológiák alkalmazása ellensúlyozhatja a többlet kiadással járó profitcsökkenést, azonban rövid távon sok esetben a gazdasági érdek érvényesül a környezetvédelemmel szemben. Manapság ez történik Dorogon is, amit az Onyx Kft. sorozatos környezetszennyezése és az ezzel kapcsolatos önkormányzati , illetve polgármesteri magatartás példáz a legjobban. „Egy rendkívüli testületi ülésen kérdeztük meg Tittmann Jánost, hogy valóban üzleti kapcsolatban áll-e cége révén az Onyx Kft.-vel, a polgármester elismerte a fennálló üzleti kapcsolatot és kitérő választ adott arra, hogy mindez befolyásolja-e a döntésekben. Annyi azonban egyértelmű, hogy az Onyx Kft. sorozatos szennyezéseivel kapcsolatban nem születik állásfoglalás Dorogon” - mondta Balogh Zoltán. • Kertész Viktor LAP(SZ)EL Kövesdi Károly Háromkirályok? A Magyar Koalíció Pártja végül csak elérte, amit akart. A szlovákiai gazdák relatíve jól járnak Szlovákiában jövőre is, hiszen 54 százalékos területalapú támogatást sikerült kibokszolni a jövő évi költségvetésből. Pontosabban: az uniós támogatási szint 54 százalékát érik el a Brüsszeltől kapott dotációval és az ehhez kapcsolódó, a szlovák büdzséből hozzáadott összeggel. Vagyis jövőre a parasztok már krőzusi jólétben fognak találtatni, hiszen a „relatíve” azt jelenti, hogy több mint a felét megkapják annak, amit francia, belga, vagy spanyol társaik. Szemben a 42 százalékkal, amit Ivan Miklós pénzügyminiszter eredetileg javasolt. Úgy tűnik, megérte egy kicsit zsarolgatni Dzurindáékat az előrehozott választások rémével, amit a kormánykoalícióból éppen az MKP szorgalmazott a legvehemensebben. A győzelem az MKP mezőgazdasági minisztere, Simon Zsolt számára ugyanakkor könnyen pirrhuszi lehet, mert előfordulhat, hogy hamarosan megbuktatják. Az ok, amiért az ellenzék célkeresztjébe került, régen ismert: Simon mezőgazdasági cége állami támogatást kapott, ami közszereplők esetében nem kóser. Erre fizetett rá többek közt a nemrég távozott szociális miniszter, Ludovít Kaník is, aki a testvérének juttatott sokmilliós (panzió felújítására adott) támogatás miatt volt kénytelen felemelni arrogáns ülepét a miniszteri bársonyszékből. Az ellenzék most azt követeli a kormányfőtől, hogy ugyanazzal a mércével mérjen Simon esetében is, mint a Kaníkéban vagy a Ruskóéban. Holott a három esetet nem lehet egy kalapba dobni. Mert míg Rusko szinte saját cégeként kezelte a gazdasági minisztériumot, és csak úgy hajigálta a külföldi befektetőknek a közpénzek milliárdjait, Kaník pedig még némi köztartozást is összebrusztolt, addig Simon cége csak ugyanazt a támogatást kapta, amelyet Szlovákia valamennyi földműveléssel foglalkozó cége megkap alanyi jogon. Simon esetleges bukását nem is ez okozhatja, hanem az, hogy nem tudta idejében eladni a cégét. Magyarán: kissé ügyetlen volt, vagy talán abban bízott, hogy egy minisztert nem lehet kikezdeni ilyen „apróságért”. Egyébként, ha úgy belegondolok, valahol sántít az ellenzéki érvelés, hiszen csak azért, mert állami hivatalt vállal, a földjeit nem fogja elkótyavetyélni az ember. Legföljebb „átpasszolja” valakinek arra a pár évre. A támogatásról pedig egyik mezőgazdasági vállalat sem mondhat le, különben azonnal csődbe megy. Ha viszont csak olyan ember lehet mezőgazdasági miniszter, akinek semmi köze a földhöz, akkor egy ornitológus is lehet kulturális miniszter. Ettől függetlenül, meglehet, hogy Rusko és Kaník után Simon lesz a háromkirályok szerecsenje. Ami a gazdákat valószínűleg hidegen hagyja. Rajtuk csak az segít, ha év végéig megkapják az idei támogatást, mert a bankok falán ketyegnek az órák. Bírság fizetése helyett bíróság Nem kell kifizetni az Onyxnak a tavalyi vízszennyezésért kivetett bírságot, amíg bírósági ítélet nem születik az ügyben, így akár évekig elhúzódhat a peresített eljárás. Rendkívül súlyos környezeti katasztrófát okozott A tavalyi súlyos vízszennyezésért az Észak-dunántúli Természetvédelmi és Környezetvédelmi Felügyelőség megállapítása szerint akkor egyértelműen az Onyx Kft. volt a felelős és százötvenmillió forintos bírságot vetett ki a cégre. Az Onyx Kft. keresettel támadta meg az ítéletet és fizetés helyett fellebbezett. Az Országos Természetvédelmi és Környezetvédelmi Főfelügyelet Hatósági Osztálya lapunkat arról tájékoztatta, hogy a több mint egy éve történt vízszennyezés miatt az Onyx Kft.-re kivetett bírság ügyében a peresített eljárás még folyamatban van, és amíg az le nem zárul, az Onyx Kft.-nek nem kell befizetnie a bírságot. • MUZSLAI
