Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-22 / 208. szám

HÍDLAP 2005. október 22., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Elsorvad a gyümölcstermesztés az unió miatt? Újratelepítés helyett inkább felszámolják a gyümölcsösöket Nem Eu-konform a szlovák alkotmány? Jogszabályellenes a pozitív diszkrimináció Szlovákiában Míg az erdőterületek nagysága évről évre növekszik, a gyümöl- csöskertek területe fokozatosan csökken a régióban. Utóbbi okai többek közt abban keresendők, hogy az uniós csatlakozás óta meglehetősen megnehezült a tá­mogatások igénybevétele. Az addi­gi nemzeti támogatást felváltotta az igencsak szűkös AVOP rendszer, ahol nem mindig arra kínálkozik le­hetőség, amit a magyar mezőgaz­daság szerkezete igényelne. Az erdészetekben most végzik a minden évben betervezett telepítése­ket, állományújításokat. Ez egy gondo­san szabályozott és az Állami Erdésze­ti Szolgálat által ellenőrzött 10 évre elő­re ütemezett üzemterv előírásai szerint zajlik a Pilisi Parkerdő Rt-nél is. Az ül­tetéseknél elsőrendű szempont, hogy az erdőket őshonos fajtákkal újítsák fel, ehhez csemetekertekben magból nö­velt fiatal fákat használják. Régiónk fa­állományát szerencsére most nem fe­nyegeti semmilyen veszély, a csapadé­kosabbra fordult időjárásnak köszön­hetően megszűnt az évekig igen ag­gasztó tölgyszáradás is - mondta el ér­deklődésünkre Áprily Róbert, erdő­gazdálkodási főelőadó. Az állami tulaj­donban lévő erdőket gondosan tisztít­ják, felügyelik, ám a magánerdőkkel kapcsolatban már annál több probléma merül fel. A tulajdonosok hajlamosak arra, hogy végsőkig kiszipolyozzák a fa­állományt, majd a megújításról nem gondoskodnak megfelelően. Az erdőte­lepítést egyébként a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) ke­resztül az Európai Unió is támogatja. Nem mindig bizonyul azonban ele­gendőnek a szintén brüsszeli jóváha­gyással az MVH-n keresztül megpá­lyázható mezőgazdasági fejlesztésekre biztosított keret. A sajtóosztálytól meg­tudtuk, hogy az az összeg, melyből újabb gyümölcstelepítésre lehetne pá­lyázni, a nyár derekán kimerült és pilla- natnyilag bizonytalan, újra hozzáférhe­tő lesz-e a jövőben. Ezzel párhuzamosan - amint arról Maller László, a Komá- rom-Esztergom Megyei Főfalugazdász Hivatal vezetőhelyettese is beszámolt -, Kisbér környékén például jelentős terü­leten folyik elöregedett almaültetvé­nyek felszámolása. Ennek következté­ben a jelenleg 358 hektár almás területe 200 hektár alá csökken a megyében. Al­mán kívül feketeribizliből találhatók még nagy kiterjedésű ültetvények a ré­gióban, ám ezek sorsa is egyre bizonyta­lanabb a rendkívül alacsony felvásárlási árak miatt. A csatlakozásunk előtt még egyértelműen emelkedő tendenciát mu­tató gyümölcstelepítés várhatóan foko­zatosan visszazuhan, a gazdák egyre in­kább a felszámoláshoz kérnek segítsé­get, semmint a bővítéshez. Az uniós csatlakozás abban viszont előnyt jelent, hogy immár tulajdonképpen szabadon áramolhatnak a facsemeték az országok között. A csemetekertekből szigorú növényegészségügyi ellenőrzés után „útlevéllel” ellátott gyümölcsfákat a ha­táron már senki nem ellenőrzi. Az áru- dákban mindenképp ellenőrizzük, van-e a fácska törzsén a termelő regisztrációs számát, a származás helyét igazoló mű­anyagszalag. Csak így lehetünk ugyanis biztosak abban, hogy a fa teljesen egész­séges, nem fertőzött semmilyen úgyne­vezett „karantén kártevővel”, például az­zal, ami az almafajtákat pusztító tűzel- halást okozza. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról A. Nagy László, a szlovák parla­ment emberjogi biztosa a Hídlapnak elmondta, hogy az Alkotmánybíró­ság két nappal ezelőtt hozott ítéletet, miszerint az antidiszkriminációs jog­szabály nyolcadik paragrafusának nyolcadik bekezdését törölni kell. Ez a bekezdés kimondta, hogy hátrányos helyzetben lévő csopor­tok érdekében alkalmazhatók olyan pozitív intézkedések, amelyek a hát­rányos helyzet megszüntetését segí­tik elő. A. Nagy László elmondta, hogy ezentúl minden pozitív intéz­kedés alkotmányellenesnek mond­ható és megszüntethető. Példaként a cigány lakosság felzárkóztatását említette, majd hozzátette, hogy így alkotmányellenessé váltak többek között a roma programok, vagy a ro­ma kormánybiztos léte is. Az ombudsman elmondása szerint az Európa Bizottság ajánlása miatt épí­tették be a jogszabályba a pozitív diszkriminációt, amely a roma nem­zetiségű lakosság esélyegyenlőségé­nek fokozatos megteremtését céloz­ta. A. Nagy véleménye szerint a jog­* N szabály megváltoztatása rossz dön­tés volt és nem szakmai, hanem po­litikai érdekeknek köszönhető. A. Nagy László elismerte, hogy a szlo­vák alaptörvény 12. cikkével valóban nincs összhangban a tavaly megho­zott törvény, de véleménye szerint Szlovákia jogrendje ellentétben áll az európaival. A helyes megoldás valószínűleg az lenne, hogy ha a szlovák alkotmányt az érvényes eu­rópai joghoz kezdenék „közelíteni”. • Szép Éva Az időjárás a vásár ellen dolgozik Az eső és a hűvös idő ellenére tízezreket vonz a Simon-Júda Példátlan nemtörődömség Dorogon A súlyos környezeti terhelés ellenére nincs környezetvédelmi bizottsága a városnak . \ Folytatás az l. oldalról A vásár jellege - eltekintve az új hely­színtől - nem változott az évek alatt megszokotthoz képest: kézművesek, kolbászosok, lángososok, pattogatott kukoricásosok és a legkülönbözőbb ter­mékekkel felszerelkezett árusok kínál­ják portékáikat. A vásár hivatalos meg­nyitásának részeként a városvezetés tegnap fogadást adott a Polgármesteri Hivatal nagytermében, amelyen több meghívott vendég mellett Meggyes Ta­más, Esztergom polgármestere, Szigeti László oktatási államtitkár és a párká­nyi vállalatok vezetői is jelen voltak. Ján Oravec polgármester beszédében mél­tatta a hivatal és a városi intézmények közötti korrekt viszonyt, és reményét fejezte ki, hogy Párkány felvirágoztatá­sa érdekében a jövőben is gyümölcsöző lesz ez az együttműködés. A komoly környezeti terhelésnek kitett városok közül szinte példát­lan módon egyedül Dorogon nincs önálló környezetvédelmi bizottsága az önkormányzatnak: a sorozatos szennyezésekkel, a súlyos ökológi­ai problémákkal egy összevont bi­zottság foglalkozik, amely a termé­szetvédelem mellett a gazdasági beruházásokat is hivatott intézni. A két terület pedig szöges ellentétben áll egymással: a gazdasági érdekek sokszor háttérbe szorítják a környe­zetvédelmi követelményeket. Amíg például a szintén komoly környezeti terhelésnek kitett Tatabá­nyán például az önkormányzatban ki­emelt szerepet kapott a környezetvé­delem, Dorogon a város környezetvé­delmével a gazdasági, városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság foglal­kozik. Tatabánya levegőszennyezett­ség szempontjából az egyike volt az ország legszennyezettebb településé­nek. A jelenlegi önkormányzatban ki­emelt szerepet kapott a környezetvé­delem. A városfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottságon belül külön környezetvédelmi munkabizottság működik és a polgármesteri hivatal részéről környezetvédelmi referens és környezetvédelmi nevelő tanácsos se­gíti annak munkáját. Lapunknak Ta­kács Péter a városfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság szocialista elnöke elmondta, hogy szándékosan kapott hangsúlyos szerepet a bizottsá­gi munkában a környezetvédelem. Céljuk, hogy környezettudatos szem­léletet alakítsanak ki a város lakóinál, amelynek pozitívumai már érezhetők Tatabányán. A fiatalokat a városban működő szolgáltatókkal együttmű­ködve az iskolákon keresztül nevelik a környezetvédelemre. Nagyon sok környezetvédelmi rendeletet is átdol­goztak a civil szervezetek, környezet- védők bevonásával. A környezetvéde­lem és városfejlesztés összehangolásá­val Tatabányán javult a levegő tiszta­sága. - mondta Takács Péter. Tatabányához hasonlóan Dorog egyike a legnagyobb környezeti terhe­lésnek kitett településeknek. Az egy­kori bányászváros mintegy ezerkét­száz hektáros területén most külön­böző ipari vállalatok működnek. A legnagyobb telephelye a Richter Ge­deon Rt. dorogi gyárának van, mellet­te épült az ország egyik veszélyes hul­ladékokat égető üzeme, amely az Onyx Magyarország Kft. tulajdona, az ipari parkban pedig a Sanyo Hun­gary Kft üzemei telepedtek le. Rajtuk kívül még több kisebb ipari és szolgál­tató cég működik Dorogon. A koráb­bi önkormányzatok 1990-től különös figyelmet fordítottak a környezetvé­delemre. A város levegőjének tisztasá­gát mérő monitor állomások adatai és az üzemektől kapott tájékoztatók alapján a környezetvédelmi bizottság figyelemmel kísérte a város levegő- tisztaságnak állapotát még az 1994-98 közötti önkormányzati ciklusban is. Majd Tittmann János polgármester javaslatára az 1998-ban megválasztott testület takarékosságra hivatkozva összevonta a környezetvédelmi és gazdasági bizottságot. Akkor a bizott­ság elnöke Jászberényi Károly sza­bad demokrata képviselő volt. Ez a bi­zottsági forma megmaradt a jelenlegi önkormányzatnál is, és így a környe­zetvédelmi problémák a gazdasági, városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartoznak. A bi­zottság vezetője, Molnár Albert, a Dorogi Vállalkozók Egyesülete listá­járól bekerült képviselő. Meglepő, hogy bár a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke és az egyesület két tagja is bekerült a képviselő-testület­be, még sem emelkedett az önkor­mányzatban önálló bizottsági szintre a környezetvédelem. Balogh Zoltán, önkormányzati képviselő a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke szerint a gazdaság és környezetvéde­lem nincs mindig összhangban. Ezért ellentmondásos, hogy Dorogon egy bizottságba tartozik a gazdaság ügye és a környezetvédelem. Hosszú távon a környezetvédő technológiák alkal­mazása ellensúlyozhatja a többlet ki­adással járó profitcsökkenést, azon­ban rövid távon sok esetben a gazda­sági érdek érvényesül a környezetvé­delemmel szemben. Manapság ez történik Dorogon is, amit az Onyx Kft. sorozatos környezetszennyezése és az ezzel kapcsolatos önkormányza­ti , illetve polgármesteri magatartás példáz a legjobban. „Egy rendkívüli testületi ülésen kérdeztük meg Tittmann Jánost, hogy valóban üzleti kapcsolatban áll-e cége révén az Onyx Kft.-vel, a polgármester elis­merte a fennálló üzleti kapcsolatot és kitérő választ adott arra, hogy mindez befolyásolja-e a döntésekben. Annyi azonban egyértelmű, hogy az Onyx Kft. sorozatos szennyezéseivel kap­csolatban nem születik állásfoglalás Dorogon” - mondta Balogh Zoltán. • Kertész Viktor LAP(SZ)EL Kövesdi Károly Háromkirályok? A Magyar Koalíció Pártja végül csak elérte, amit akart. A szlovákiai gaz­dák relatíve jól járnak Szlovákiában jövőre is, hiszen 54 százalékos terület­alapú támogatást sikerült kibokszolni a jövő évi költségvetésből. Pontosab­ban: az uniós támogatási szint 54 százalékát érik el a Brüsszeltől kapott dotációval és az ehhez kapcsolódó, a szlovák büdzséből hozzáadott összeg­gel. Vagyis jövőre a parasztok már krőzusi jólétben fognak találtatni, hi­szen a „relatíve” azt jelenti, hogy több mint a felét megkapják annak, amit francia, belga, vagy spanyol társaik. Szemben a 42 százalékkal, amit Ivan Miklós pénzügyminiszter eredetileg javasolt. Úgy tűnik, megérte egy ki­csit zsarolgatni Dzurindáékat az előrehozott választások rémével, amit a kormánykoalícióból éppen az MKP szorgalmazott a legvehemensebben. A győzelem az MKP mezőgazdasági minisztere, Simon Zsolt számára ugyanakkor könnyen pirrhuszi lehet, mert előfordulhat, hogy hamarosan megbuktatják. Az ok, amiért az ellenzék célkeresztjébe került, régen is­mert: Simon mezőgazdasági cége állami támogatást kapott, ami közsze­replők esetében nem kóser. Erre fizetett rá többek közt a nemrég távozott szociális miniszter, Ludovít Kaník is, aki a testvérének juttatott sokmilliós (panzió felújítására adott) támogatás miatt volt kénytelen felemelni arro­gáns ülepét a miniszteri bársonyszékből. Az ellenzék most azt követeli a kormányfőtől, hogy ugyanazzal a mércével mérjen Simon esetében is, mint a Kaníkéban vagy a Ruskóéban. Holott a három esetet nem lehet egy kalapba dobni. Mert míg Rusko szinte saját cégeként kezelte a gazda­sági minisztériumot, és csak úgy hajigálta a külföldi befektetőknek a köz­pénzek milliárdjait, Kaník pedig még némi köztartozást is összebrusztolt, addig Simon cége csak ugyanazt a támogatást kapta, amelyet Szlovákia va­lamennyi földműveléssel foglalkozó cége megkap alanyi jogon. Simon esetleges bukását nem is ez okozhatja, hanem az, hogy nem tudta idejében eladni a cégét. Magyarán: kissé ügyetlen volt, vagy talán abban bízott, hogy egy minisztert nem lehet kikezdeni ilyen „apróságért”. Egyébként, ha úgy belegondolok, valahol sántít az ellenzéki érvelés, hiszen csak azért, mert állami hivatalt vállal, a földjeit nem fogja elkótyavetyélni az ember. Legföljebb „átpasszolja” valakinek arra a pár évre. A támogatásról pedig egyik mezőgazdasági vállalat sem mondhat le, különben azonnal csődbe megy. Ha viszont csak olyan ember lehet mezőgazdasági miniszter, akinek semmi köze a földhöz, akkor egy ornitológus is lehet kulturális miniszter. Ettől függetlenül, meglehet, hogy Rusko és Kaník után Simon lesz a há­romkirályok szerecsenje. Ami a gazdákat valószínűleg hidegen hagyja. Rajtuk csak az segít, ha év végéig megkapják az idei támogatást, mert a bankok falán ketyegnek az órák. Bírság fizetése helyett bíróság Nem kell kifizetni az Onyxnak a tavalyi vízszennyezésért kivetett bírsá­got, amíg bírósági ítélet nem születik az ügyben, így akár évekig elhú­zódhat a peresített eljárás. Rendkívül súlyos környezeti katasztrófát oko­zott A tavalyi súlyos vízszennyezésért az Észak-dunántúli Természetvé­delmi és Környezetvédelmi Felügyelőség megállapítása szerint akkor egyértelműen az Onyx Kft. volt a felelős és százötvenmillió forintos bír­ságot vetett ki a cégre. Az Onyx Kft. keresettel támadta meg az ítéletet és fizetés helyett fellebbezett. Az Országos Természetvédelmi és Környe­zetvédelmi Főfelügyelet Hatósági Osztálya lapunkat arról tájékoztatta, hogy a több mint egy éve történt vízszennyezés miatt az Onyx Kft.-re ki­vetett bírság ügyében a peresített eljárás még folyamatban van, és amíg az le nem zárul, az Onyx Kft.-nek nem kell befizetnie a bírságot. • MUZSLAI

Next

/
Thumbnails
Contents