Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-21 / 207. szám
4 • HÍDLAP • 2005. október 21., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Választási összefogás a magyarok ellen A szlovák pártok etnikai elvek alapján alkotnak koalíciót Megint túllihegtük az uniós előírásokat? Brüsszeli intő a termékdíjtörvény magyarországi szigorítása miatt Folytatás az 1. oldalról A törvény jelenlegi formájában azonban szinte csak a sörgyártókat nem érinti hátrányosan, akik eleve visszaváltható üvegbe töltik termékeik túlnyomó többségét - szemben az ásványvízgyártókkal, amelyek kivétel nélkül ráálltak az eldobható palackok forgalmazására. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MUSZ), valamint a Magyar Ásványvízszövetség és Terméktanács viszont már évek óta tiltakozik a szerintük diszkriminatív és teljesíthetetlen feltételek ellen. Ám hiába fordultak beadvánnyal Brüsszelhez és az Alkotmánybírósághoz a törvény tavaly őszi szigorítása előtt, Mádl Ferenc köztársasági elnök végül is aláírta a törvénymódosítást. A két szervezet által képviselt gyártók elsősorban műanyagpalackokban forgalmazzák termékeiket, ezért ezek visszagyűjtése, vegyszeres kimosása nem csak költséges, de cseppet sem környezetkímélőbb az újrahasznosításnál - állítják még ma is az érdekképviseletek. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) régóta vitatkozik ezzel az állásponttal, azt állítván a gyártók adatokkal alátámasztott kifogásairól: a piacvizsgálat során születő eredmények sokszor hajlamosak a megrendelő érdekeit alátámasztani. Kiss Gáborné, a MUSZ főtitkára ennek ellenére a formai hiányosságon túl a törvén)’ szövegezését is pontatlannak tartja. Igaza alátámasztására érvként azt hozza fel: a január óta eltelt 10 hónap alatt egyetlen hivatalos szervtől sem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésükre, hogy a szabályozás tulajdonképpen mely termékkörökre vonatkozik. Pedig a feltételek teljesítése legkevesebb 800 milliós beruházásra kényszerítené a kis- és középvállalkozásokat. A főtitkár a brüsszeli figyelmeztetésről annyit mondott: azt újabb halogató időhúzás fogja követni, mivel szerinte a januári törvénymódosítás a mára még erősebbé váló sör-lobbi hatására nyerte el végleges formáját. Fehér Imre, a Borsodi Sörgyár Rt. kommunikációs igazgatója ironikusan „megtisztelőnek” nevezte a „vizesek” feltételezést, ám azt mondta: a jelenlegi piaci előnyük mindössze egy jó időben hozott jó döntésnek köszönhető. Úgy döntöttek ugyanis, hogy annak ellenére folytatják a hagyományos üvegpalackozást, hogy az import fémdobozos sörök erősen megrengették a hazai piacot. Mindenesetre attól nem tartanak, hogy a brüsszeli dörgedelmek miatt esetleg felfüggesztenék a törvényt, így a közeljövőben újra szembe kellene nézniük az olcsó külföldi konzervsörök dömpingjével. Az uniós politikai Figyelmeztetést ugyanis valószínűleg hosszú egyeztetés követi majd, sikertelenség esetén pedig akár az Európai Bíróságig juthat az ügy. Nem véletlen egyébként, hogy a termékdíj-szabályozást az unióban is főként az italdobozgyártók szövetsége és az alumínium szövetség csomagolási csoportja támadja. A Hulladék Munkaszövetség szakértője, Tömöry Balázs kérdésünkre kifejtette, hogy a darabalapú termékdíjak bevezetése minden vita ellenére elsősorban a környezetvédelmet szolgálja, így mindenképpen helyeselhető. Cáfolta viszont az üdítőital-gyártóknak a műszaki megvalósításra vonatkozó kifogásait. A gyártóknak és kereskedőknek ugyanis mindössze a termékek 1 százalékát kellene újratölthető palackozásban forgalomba hozniuk, s az arány két év múlva is csupán 3, majd valamivel később is csak 7 százalékra növekedne. Idejük tehát bőven lenne a gyártástechnológiai átállásra. Tarthatatlan viszont az a helyzet, hogy a környezettudatos vásárlóknak sok esetben esélyük sincs a választásra, hiszen ásványvizet szinte kizárólag eldobható palackban gyártanak és forgalmaznak. Ezért is félő, hogy a cégek megelégednek majd a feltételek minimális teljesítésével, míg a hulladék ártalmatlanítását lényegében az adófizetők pénzéből fedezik - fűzte hozzá Tömöry Balázs. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Ján Kovarcík, a HZDS kerületi elnöke úgy véli, hogy bár az SNS csatlakozása bizonyos veszélyeket rejt magában, de ezt a kockázatot vállalniuk kellett. Ettől szerinte még nem lehet rájuk sütni, hogy nacionalisták lennének, hisz úgymond nem a magyarok ellen harcolnak, csak az MKP megyei politikája ellen. Grigorij Meseznikov ismert politológus viszont nem tartja szerencsésnek, hogy különböző programmal és ideológiával rendelkező pártok etnikai alapon szerveződtek Nyitra megyében. Az elemzők egybehangzó véleménye szerint november 26-án alacsony, 30 százalék alatt lesz az urnákhoz járulók részvételi aránya. Machevsky ismert szociológus ezt a tényt azzal magyarázza, hogy a polgárokat egyre kevésbé érdeklik a választások. Pedig egyes régiók A Dorogi Kistérségi Társulás csütörtöki ülésén a résztvevők elutasították a Nyergesújfalura tervezett cementgyár építését Tittmann János, Dorog polgármestere a társadalmi ellenérzésekkel indokolta a határozatot, ami azért érdekes, mert az Onyx-szal kapcsolatos szeny- nyezések ügyében a lakosság nem tapasztalt ilyen határozott fellépést. Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (EKÖKÜ) munkatársa sikeres közreműködésnek tartja a Dorogi Kistérségi Társulás döntését, amit Tát polgármestere, Szenes Lajos kezdeményezett. A Környezetvédelmi Felügyelőség döntésére még néhány hetet várni kell, ám az EKÖKÜ reméli, lesz hatása a jogilag nem kötelező érvényű szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy hány helyi képviselőt sikerül bejuttatniuk a megyei parlamentbe. Tudniillik a megyei képviselő-testület a következő választási ciklusban aránylag nagy pénzösszegekről fog dönteni és döntéseivel nagymértékben befolyásolhatja az egyes régiók közötti különbségek felszámolását. Csupán idén a kerületek hozzávetőleg 22 milliárd korona szétosztásáról döntenek. Az MKP bízik abban, hogy minél több szavazópolgáruk az urnához járul, Bugár Béla szerint különösen fontos, hogy Nyitra megyében minél több magyar jelölt jusson be az ön- kormányzatba, illetve hogy a magyar párt megyei elnökjelöltje, Szigeti László megszerezze az elnökségi címhez szükséges voksokat. • Oravetz Ferenc lakossági döntésnek, és a felügyelőségnek sikerül felülkerekednie eddigi beruházó-párti szemléletén. A jogszabályok betartása azonban még nem jelenti feltétlenül a környezet- védelmi szempontok érvényesülését, hiszen számtalan pontja van a cementgyár építésének, ami csupán jogértelmezés kérdése. Az ivóvízbázis esetében a problémát például az jelenti, hogy nincs hivatalosan bejegyezve, vagyis elvileg nem is létezik. A Dorogi Környezetkultúra Egyesület tagja, Kövecs Károly kevésbé osztja Szuhi véleményét, szerinte a kistérségi társulás döntésének semmiféle jelentősége nincs, mivel a cementgyár építésébe elsősorban a környezetvédelmi felügyelőségnek van beleszólása. • J.R. Dorog sem támogatja a cementgyárépítést LAP(SZ)ÉL Vödrös Attila Határon túl nincsen regimentje A gazdag és hatalmas Magyarország kórházat épít a kicsi és szegény Kínai Népköztársaság hazánkban élő polgárainak. így összegezhető az a hír, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott Gyurcsány nyilatkozatból derül ki. A magyarországi kínai kolóniával kapcsolatban a magyar miniszterelnök leszögezte: „Kórházat fogunk építeni a kínaiaknak”. Szerkesztőségünkbe a hírt Biber József Tibor, a Jobbik országos választmányának alelnöke jutatta el azzal a kitétellel, hogy miután a magyar miniszterelnök a kínaiak felé sorozatosan felelőtlen gesztusokat tesz, felszólítják felelős politizálásra, s figyelmeztetik, nem Kína magyarországi nagykövete, hanem Magyarország miniszterelnöke. Valóban a kínai látogatása alkalmával vízummentes beutazást ígért Magyarországra Kína minden állampolgárának, ami kellőképpen mellbeverte a brüsszeli urakat, talán az egy szem Kovács László biztost kivéve... Egyben természetesen biztosak lehetünk, Gyurcsány Ferenc fecseghet és locsoghat Pekingben holmi vízummenteségről, mondhat butaságokat az Allgemeine Zeitung munkatársának, de nem kapnak vízummenteséget az Európai Unió egyetlen tagországában sem, illetve soha nem fog a kínaiaknak kórház épülni a magyar adófizetők pénzén, mert ezt még a nemzet pénzéért aggódni képtelen liberálisok, s a leginternacionalistább baloldaliak torkán sem tudná lenyomni a vállalkozó-miniszterelnök. Önmaga meg kevés ehhez az ügyhöz, mert, bár hirdeti a bátorságot, alapjába véve gyáva, amit az bizonyít a legjobban, hogy az október 20-i bukaresti románmagyar kormányülést követően nem bátorkodik ellátogatni az árvízsújtotta Székelyföldre, mert hogy onnan azt üzenték, hogy ottan néki /• nincsen regimentje. A bátorságot hirdető alamuszi pénzember elkerüli hát a Székelyföldet, hiszen nem a határon túli magyaroknak szándékozik kórházat építeni, s a 2005. december 5-i népszavazás előtt a határon túli magyarok ellen izgatott, azaz nem vízummentességet ígért nekik, hanem azt, hogy törődjenek csak bele sorsukba. Később megkíséreltek valamiféle nemzeti vízumot bevezetni, ám erre az október 20-i internetes hírforrások szerint Brüsszel nem reagált, azaz a Gyurcsányék elképzelte nemzeti vízumügyet Brüsszelből válaszra sem méltatták, ami egyértelműen azt jelenti, tisztában vannak miniszterelnökünk hebehurgya cselekedeteivel, s aki hebehurgya azt sem Brüsszelben, sem Székelyföldön, s valószínűleg Kínában sem szokták komolyan venni. Magyarország az más. Magyarországon a hebehurgyaságokat messzemenőkig támogatja a közszolgálati és kereskedelmi hírforrások majd’ egésze, hiszen ők ugyanabban utaznak, amiben Gyurcsány Ferenc, azaz kizárólag pénzügyekben. Menekülés a fővárosból vidékre A Budapest környéki kistelepülések tárt karokkal várják az új lakókat Egyre népszerűbb a fővárosiak körében Budajenő és Telki, így a településeken több mint százhektáros terület parcellázása és közművesítése van folyamatban. A fejlődésnek az infrastrukturális felkészületlenség és a naponta előforduló közlekedési dugók szabhatnak csak határt. A festői környezetre és Budapest közelségére hivatkoznak azok a fővárosiak, akik Telkin, vagy Budajenőn kívánnak letelepedni. A két település meg. is tesz mindent, hogy az elkövetkezendő években gyarapodjon a lakosság, elsősorban a jobb önfenntartás érdekében. A Zsámbéki-me- dencére jellemző közlekedési viszonyok megoldásához azonban nem elegendő két falu összefogása, mivel az MO-s autópálya megfelelő szakaszának megépítésére lenne szükség. Telki polgármestere, Varga Mihály kérdésünkre elmondta, a lakóterület bővítése érdekében egy 24 hektáros területet közművesítettek még 2004- ben, ahol 120, egyenként 1500-1600 négyzetméteres telket jelöltek ki. Emellett aszfaltos út és kandeláberes közvilágítás is működik a területen. A faluhoz tartozó üdülőtelep egy része, közel 40 százaléka is lakófunkciót kapott, a fejlesztés pedig tovább folytatódik. Tíz év múlva akár kétszeresére is duzzadhat, a jelenleg 2600 főt számláló Telki - tette hozzá a polgármester. A megfelelő körülmények kialakítása érdekében 2004- ben szennyvíztisztítót is építtetett a falu, és felkészült az óvoda és általános iskola bővítésére is. Problémák Budajenő látképe kizárólag a rendkívül drága víz és a közlekedési nehézségek miatt vannak, de a falu vezetése már tett lépéseket ezek leküzdése érdekében. Varga Mihály elmondta, az érintett településekkel egyeztetve Telki megterveztetett egy elkerülő utat, ami a Budajenővel közös határról indulna, és célja az Ml-es autópálya elérése. A kivitelezés csupán pénz kérdése, és ideális esetben 2007-ben megkezdődhet az útépítés. Telki emellett az MO-s autópálya nyugati-északnyugati szektorának megépítéséért is lobbizik - erősítette meg Varga Mihály. A szomszédos Budajenőn a közelmúltban újabb 92 hektáros mezőgazdasági terület övezeti átsorolására került sor a tulajdonosok kérésére, hogy kertvárosi lakóterületként lehessen hasznosítani azt. Bálint Dénes, a falu alpolgármestere a Hídlapnak elmondta, a terület parcellázását még nem kezdték meg, de 200 és 10 ezer négyzetméter közötti telkek kijelölését tervezik. A terület tulajdonosai egy év haladékot kaptak az infrastrukturális háttér megteremtésére, illetve egy elkerülő aszfaltút megépítésére. Bálint Dénes hozzátette, a beruházók a telkek vonzerejének növelése érdekében 250 millió forinttal járulnak hozzá a falu fejlesztéséhez. A támogatásból szeretnének új tornatermet építeni, és 72 millió forintos adósságuk jelentős részét is tör- lesztenék. A Hill Top I. és II. névre hallgató lakóparkok mellett a jelenlegi fejlesztés közel 600 fős lakosság- növekedést idézhet elő, ami viszályt szít a lakosság és a falu vezetése között. A táj szépségéért egyébként nagy árat kell fizetniük a fővárosi nyüzsgés elől menekülőknek, mivel a forgalmi dugók itt is mindennaposak. Emellett a nagymértékű beépítettség is hozzájárult a lakosság tiltakozásához, illetve ahhoz, hogy a falu veszített népszerűségéből. „Ennek megtartása a beruházók érdeke.” - hangsúlyozta az alpolgármester. • JuhAsz Regina
