Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-18 / 204. szám
4 Csak a csillagos rendszámtábla a garancia Továbbra is szabálysértés, ha nincs H betű az autónkon • HÍ DL AP • 2005. október 18., kedd RÉGIÓ www.istergranum.hu Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják: Magyarország uniós csatlakozásával a jogi környezet, ha nem is teljesen, de jelentősen megváltozott a közlekedésben - érvel Urbán György, a BM Központi Hivatalának vezetője, hozzátéve: bár a közlekedés világrendje továbbra is mindössze két nemzetközi szerződésen nyugszik. Az 1968-ban aláírt bécsi közlekedési egyezményen és a római egyezményen. Az Európai Unió valamennyi mai tagországa aláírta a bécsi egyezményt, míg az ázsiai és az amerikai kontinens legtöbb országa a római egyezményt tartja magára nézve kötelezőnek. Az EU ezenkívül további előírásokat határozott meg tagjai számára, amelyek elsősorban a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra és az együttműködő-képességre vonatkoznak. A csatlakozás miatt tehát a magyarországi belső szabályrendszert jó előre az unió követelményeihez, igényeihez és jogszabályaihoz kellett igazítani, ami a korábbi gyakorlathoz képest egyértelmű szigorítást jelent - erősítette meg a hivatalvezető. Ez természetesen érinti a járművek műszaki nyilvántartását és a vezetői engedélyek adattartalmát is. A forgalmi engedélyek cseréjére például azért van szükség napjainkban, mert a régi típusú igazolványok adattartalma egészen egyszerűen nem felel meg a közösségi követelményeknek. A régi forgalmik cseréje azonban nem egyik napról a másikra valósul meg, hanem a járművek műszaki érvényességéhez kötötten, folyamatosan. Mivel pedig a műszaki érvényességet a régebb óta forgalomban lévő gépjárművekre legfeljebb két éves időtartamra lehet megadni, ezért 2-3 éven belül teljesen meg fognak szűnni a korábbi okmányok, és olyan „EU-konform” igazolványokat vezetnek be, melyek adattartalma, formátuma már teljeskörűen megfelel az unió előírásainak. A jogosítványra ugyanez vonatkozik, noha az már ma is megfelel a brüsszeli követelményeknek. Csakhogy az EU alapszabálya kimondja: a jogosítványok kölcsönös elismerése, adattartalma és a hozzá kapcsolódó egyéb jogosultságok egységes formátumot igényelnek. Régebben, nálunk, például a pályaalkalmasság feltüntetése a jogosítványban szigorú előírás volt, de ez az adat ma már nem szerepel az okmányban, mert az uniós gyakorlatban ilyenre nincs szükség. Szemben a vezetői igazolvány uniós szabványosításával, amire mindenképpen szükség van. Hiszen ha valaki egy másik tagországban szándékozik tartózkodni huzamosabb ideig, akkor ehhez a vezetői engedélyt előbb le kell cseréltetnie. Hogy erre a drága és időigényes eljárásra ne kerüljön sor, egységesíteni kellett az okmányokat, az okmányok nyilvántartását, a vezetői engedélyekből történő adatszolgáltatást és sok minden mást. Az uniós csatlakozás természetesen a járművek nyilvántartási rendszerének egységesítésén túl a rendszámokat is érintette - erősítette meg Urbán György. Ennek ellenére általános rendszámcsere nincs folyamatban Magyarországon. Csupán az először forgalomba helyezett járművek kapnak új típusú rendszámot, a régi autókon mindaddig fennmaradhat a régebbi típusú rendszám, míg érvényes forgalmi engedéllyel rendelkeznek. Persze, ha valaki mégis szeretné uniós rendszámtáblára cserélni a régit, mert erre van kedve, csupán ki kell fizetnie az igazgatási szolgáltatási díjat és kész. Ám a csere nem kötelező. Vagyis még jó ideig használatban maradnak a trikolóros rendszámok is. Egyébként a bécsi egyezmény kimondja: az a hatósági jel, ami rajta van a gépjármű hátulján, s amelyből egyértelműen meghatározható a jármű ország szerinti hovatartozása. Tulajdonképpen ezért kell a kocsira felragasztani a H betűs matricát. Ha azonban már uniós rendszámmal rendelkezik egy autó, vagyis látható rajta az EU csillagos jele, altkor többé nincs szükség külön országjelzés felragasztására, a jármű uniósnak tekintendő - függetlenül attól, mely országban tartják nyilván. Az előzőekből viszont az is következik, hogy hiába tartozunk az unió kötelékébe, ha a régi, trikolóros rendszám mellé kötelezően alkalmaznunk kell az országjelzést az autónkon - különben akár még ma is jogszerűen megbüntethetnek a közlekedési rendőrök bármely tagországban. • Munkatársunktól Felújítások az esztergomi vasúti vonalon Tizenöt milliárd forintba kerül az Esztergom-Budapest vonal korszerűsítése Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Államvasutak (MÁV) Rt számos fejlesztést hajtott végre a Budapest-Esztergom közötti vonalon. Ennek részeként az év végéig tíz Siemens Desiro típusú vonatot állítanak szolgálatba a két város között, valamint, várhatóan egy-két éven belül, megoldódik a sínpálya felújítása is. . Az Esztergom és Budapest közötti elővárosi vasútvonal az évek során egyre rosszabb állapotba került, ezért született meg a megegyezés az Európai Beruházási Bank (E1B) és a Pénzügyminisztérium között, miszerint rehabilitálják a sínpályát. A szaktárca és a pénzintézet 2003- ban írta alá a szerződést a munkálatokra vonatkozóan, tudtuk meg Kavalec Imrétől, a MÁV sajtószóvivőjétől. A megállapodás értelmében az esztergomi vasútvonalat és az ahhoz tartozó Északi Összekötő Vasúti Duna-hidat újítják fel. A beruházás összköltsége eléri a 15 milliárd forintot. Mint azt lapunk a MÁV sajtószóvivőjétől megtudta, a munka az Északi Összekötő Vasúti Duna-hí- don kezdődik el, amit a híd meglehetősen rossz állapotú szerkezete tesz szükségessé. Itt a munkálatok várha- j tóan jövő nyárig elkészülnek, ezt kö- j vetően a Budapest-Piliscsaba közti j vonal felújítását és kibővítését vége- j zik el, a tervek szerint itt két forgal- j mi kitérőt iktatnak majd be. A pálya i teljes átalakítása akár több évet is j igénybe vehet, a MÁV tájékoztatása szerint legkésőbb 2007-2008-ban fejezik be a vonal modernizációját. • H.B. i Bányásztelepülések összefogása Megalakult a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége Harmincnégy település részvételével megalakult a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége, a szervezet elnökének Rajnai Gábort, Oroszlány polgármesterét választották meg. Régiónkat Dorog, Tát és Tokodaltáró is képviselte. Az- egyesület annak reményében jött létre, hogy a valamikori bányász- városok támogatást kaphassanak az uniótól ahhoz, hogy különböző rendezvények, programok szervezésével ápolhassák hagyományaikat. A későbbi tervek közt az is szerepel, hogy környezetvédelmi, tájrehabilitációs célokra is sikerüljön uniós forrást szerezniük. Magyarországon összesen mintegy 80-85 településen folyt valamilyen formában bányászat, a szövetség arra számít, hogy a tagok száma még bővül a közeljövőben. A szervezet távolabbi célja, hogy csatlakozzon az unió bányásztelepüléseinek önkormányzati szövetségéhez, az ERACOM-hoz. Ivák István, az oroszlányi önkormányzat sajtóreferense elmondta, hogy máris érkezett brüsszeli meghívás bemutatkozásra. Az egyesület a fenti célok mellett törekedni fog arra, hogy a természeten hagyott mély nyomokat, tájsebeket, gödröket, meddőhányókat mielőbb rekultiválják. • SZH Bukovics Krisztián LAP(SZ)ÉL Nagy dobás az utolsó üzlet Ha pénzről van szó, semmi sem drága a temetkezési vállalatoknak A partvonal mellől Mielőtt még bármi mással traktálnám az olvasót, le kell szögeznem: nem ez az első és holtbiztos, hogy nem is az utolsó keresztvíz-leszedő iromány a magyar labdarúgással kapcsolatban. Még csak azt sem tudom határozottan állítani, hogy az alábbiak már valahol, valamikor nem hangoztak volna el, vagy e sorok írása közben országszerte több tucat kolléga nem pötyög hasonló sorokat egy szerkesztőség sötét sarkában, ráncolt homlokkal. Nem új, de nem múlandó, hovatovább húsz éve folyamatosan aktuális megállapítás, hogy az, ami nálunk labdarúgás címszó alatt zajlik, komédia, kutya- avagy éppen tragikomédia, ízlésektől, vérmérséklettől függően. További fontos megjegyzés: nem kívánok sem Máttheus, sem a szövetségi kapitány sorsáról döntők mellett állást foglalni, ezzel kapcsolatban több fórumon kérték már ki az emberek véleményét. Más tészta, hogy ezek a felmérések egyértelműen a német szakember népszerűségét mutatják... Az elmúlt hetekben-hónapokban a sajtó hasábjain, és - feltehetően a kulisszák mögött - meglehetősen éles hangú kijelentések láttak napvilágot, amelyek a magyar foci sanyarú helyzete elé különböző meglapozott és megalapozatlan anyagi jellegű kérdéseket helyeztek. Tették ezt nagyrészt olyan emberek, akik évtizedek óta töltenek be- vezető pozíciókat a magyar labdarúgásban és vesznek részt az egykor népszerű sportnak a lezülleszté- sében, mi több: laknak jól belőle, átgázolva edzőkön, játékosokon, utánpótláson és a megmaradt legendákon. Puskás nevét ezek, a magukat a labdarúgás őrzőinek tekintő és hirdető emberek járatták le úgy, hogy előbb csak a Real Madrid, majd a FIFA illetékesei is kötelességüknek érezték figyelmeztetni az illetőket. Szomorú, de tény, hogy labdarúgásunkban elmaradt a rendszerváltás, vagy csak olyan csökevényes próbálkozások történtek, ami például anno a Ferencváros szétszedését eredményezte. Most ezek az emberek éppen Máttheus-t találták meg: nem vitás, sokallják a fizetést, ami a saját zsebük helyett a német edzőjébe csepeg. Köztük és a (mindenkori) szövetségi kapitány között azonban van különbség, óriási: még akkor is, ha történetesen nem akadt ember, aki az ellenük vívott belháborúban kivéreztetve sikerre vezérelte volna a változatlanságba szintén belefásult labdarúgókat. A legvéresebb szájú Máttheus-ellenzők azt szajkózzák, hogy vezénylete alatt tétmeccseken a válogatott a neves ellenfelek ellen (Svédország, Horvátország, Bulgária) mindössze egy gólt és két pontot szerzett. Hozzá kéne tenni ilyenkor, hogy ezek a fociguruk uralmuk több évtizede alatt még ennyi eredményt sem tudtak felmutatni, sajnos. Akkor most kinek/kiknek is kellene menniük?! Folytatás az 1. oldalról Az utóbbi években a hagyományos koporsós temetkezés mellett teret nyertek a kevesebb gondot igénylő temetkezési formák, például a hamvasz- tás. Az urna ugyanis elhelyezhető egy szép temetői falban vagy éppen a templomban, kriptában, ami mentesíti az embert a folyamatos sírgondozástól. Sokszor anyagi megfontolások is közrejátszanak a választásban: az ur- nás temetkezés olcsóbb, mint a klasz- szikus sírhelyes. Egy urna ára hétezer forinttól negyvenezer forintig terjed, a választék rendkívül széles, sokkal többféle urna közül lehet választani, mint koporsó közül. Sőt, léteznek urnakoporsók is. Maga a hamvasztás körülbelül hetvenezer forint, így egy átlagos temetésnek mindössze a felébe kerül, ha hamvasztás után egyszerűen hazaviszik az urnát - amit engedélyez a törvény. Ilyen esetben nem kell például urnahelyet és egyéb temetői díjakat fizetni, és a viráglopástól sem kell félni. Vannak, akik otthon állítanak emléket elhunyt hozzátartozójuknak egy kegyeleti sarokkal, ahol elhelyezhetik az emlékezés virágait és egy szép fényképet. Van, akit egyszerűen megnyugtat a tudat, hogy szerettei hamvai ott vannak a közelében és van, akit ugyanez mélységesen taszít. Nem véletlenül tör előre a hamvak szétszórásának - esetleg vízzel földbe mosásának - ceremóniája. Mindezek ellenére a legtöbben a hagyományos, koporsós temetés mellett döntenek. Túlzottan nyomottak a vidéki temetkezési díjak, és még ezen a kis üzleten is több vállalkozás kénytelen osztozni - állítja egy vidéki temetkezési vállalat vezetője, aki szerint egy hatezer lelkes településen évente átlagosan 60-80 temetésre kerül sor, vagyis ha a kiadásokat számoljuk, egy temetkezési vállalkozó nem él meg ebből a munkából.. Igaz, a bevétel sem kevés, ám mivel a számlaadási kötelezettség nem kerülhető meg, az adóterhek is elviselhetetlenek. Ennek ellenére a legtöbb kistelepülésen is működik konMagyarországon legalább 550 vállalkozás szakosodott a temetkezésre, ami hűen mutatja, az elmúlás szomorú pillanatai egyeseknek zsíros üzletnek számítanak. Óriási tehát a konkurenciaharc, s ebben a kiélezett helyzetben sok vállatkozó a legvisszataszítóbb trükkök bevetésétől sem riad vissza profitjának növelése érdekében. A temetés költségei ma összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a rendszerváltás előtti időben. Ennek ellenére még mindig sok ügyfelet becsapnak azok a cégek, amelyek nem egyértelműen tüntetik fel az árakat. Ha valaki nem figyel, a bruttó árból nettó tesz és az áfát kétszer is felszámítják. Az sem ritkaság, hogy az ur- nás temetésnél a sírásást is kifizettetik, vagy a ravatalozó használatáért bérleti díjat számítanak fel. A sírkövek minősége is sokszor kívánnivalót hagy maga után, nem beszélve a sírfeliratok helyesírási hibáiról. kurens vállalkozás. A piac felosztása miatt azonban ma már végképp nem üzlet a temetkezés, csak úgy, ha egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak: virágüzletet üzemeltetnek, esetleg sírköveket is faragnak, speciális temetkezési szolgáltatásokat nyújtanak. Esztergomban két nagyobb temetkezési cég üzemel, egységes díjak azonban nincsenek, mert nagyon sok különböző dologtól függ az ár. Nem mindegy, hogy melyik temetőben, milyen sírhelyre temetnek, milyen szertartás szerint, koporsós vagy ur- nás a temetés. Az átlagár 150-160 ezer forint, felső határ természetesen a csillagos ég. A legtöbben itt is és a város környékén is koporsós temetést kérnek, urnás temetés alig van. Akinek egyáltalán nincs pénze egy temetésre, az az önkormányzatnál kérelmezheti a szociális temetést. • MUNKATÁRSUNKTÓL Egy temetkezési kellékekkel foglalkozó cégnél megtudtuk, hogy mennyibe kerül náluk a legolcsóbb, úgynevezett szociális komplett-csomag. Eszerint a legolcsóbb koporsó szemfedővel, lepedővel, párnával, fejfával és egyéb kiegészítőkkel, áfával együtt körülbelül 18 ezer forint. De ezenkívül még nagyon sok kiadás felmerül egy temetéssel kapcsolatban, az újsághirdetés is legalább hat-hétezer forint, így a legpuritánabb temetés is belekerülhet 60-90 ezer forintba.
