Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-01 / 193. szám

w% LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. október 1., szombat MALVIN Lisieux-i Szent Teréz napja III. évfolyam, 193. szám Napi hírújság a régió életéről "ngyen Új igazgató a Poliklinika élén Czékus András folyamatos fejlesztéseket és a régiós kapcsolatok erősödését ígéri L i* 1 Sport-staféta a békéért Különböző nemzetiségű és kultúrájú gyerekek együtt futnak mind az öt kontinensen a béke és a testvériség jegyében ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk oldal hétvégi magazin Borravaló: nem nyúlhatnak a zsebünkbe Nem kötelező’ csupán választható a szervízdíj, de adózni kell utána MAGYARORSZÁG Nagy felzúdulást váltott ki szak­mai körökben az a hír, miszerint októbertől megadóztatnák a borra­valót. Az érdekképviseleteknek vé­gül sikerült elérniük, hogy a fel­szolgálási díj bevezetése csak le­hetőség legyen. A borravaló után többnyire eddig is egyéni bevallás alapján adóztak a fel­szolgálók, ám ez „egyéb jövedelem­nek” számított, így, aki bevallotta ezt az igencsak ellenőrizhetetlen bevétel- forrást, attól csaknem a keresett ösz- szeg felét levonták személyi jövede­lemadóként, illetve társadalombiztosí­tási járulékként. Mostantól a „jatt” és az újonnan bevezetett felszolgálási díj is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, legalábbis a személyi jövede­lemadó szempontjából. Ellenben míg a szervízdíj után ezentúl kötelezően 15 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot fizet a munkáltató, amennyiben beve­zeti, addig a munkavállalónak ezt nem írja elő a jogszabály. Tehát a felszolgá­lóra bízzák, gondol-e nyugdíjas éveire, másrészt ezzel valószínűleg a bevallási kedvet szeretnék serkenteni. (folytatás az 5. oldalon) Patthelyzet a KIA-beruházás körül Több milliárd koronába kerülhet Szlovákiának az építkezés csúszása SZLOVÁKIA Tovább gyűrűzik a KIA zsolnai be­ruházása körüli bonyodalom. A kor­mány és a földtulajdonosok között is­mét patthelyzet alakult ki: míg utób­biak addig nem írják alá a tulajdon eladásáról szóló becsületbeli nyilat­kozatot, amíg a szerződést az új fel­tételek alapján nem módosítják, a pénzügyminiszter addig nem hajlan­dó átutalni a 350 koronás négyzet­méterenkénti árat, amíg minden tulaj­donos alá nem írja a nyilatkozatot Annak ellenére, hogy Pozsony meghátrált a földtulajdonosok előtt, és jóváhagyta a négyzetméterenkénti 350 koronás vételár kifizetését, egye­sek tovább kukacoskodnak. Megköze­lítőleg nyolcvan személy ugyanis ad­dig nem kívánja aláírni az eladásról szóló becsületbeli nyilatkozatot, amíg az adásvételi szerződést az új feltéte­lek alapján nem módosítják. Ivan Miklós pénzügyminiszter ellenben határozottan kijelentette: amennyi­ben csak egy tulajdonos is akad, aki nem hajlandó aláírni a nyilatkozatot, az állam senkinek nem fizeti meg a 350 koronás négyzetméterenkénti árat. Margita Moravcová, a tulajdo­nosok ügyvédje igazságtalannak tart­ja, hogy a minisztérium rajtuk ke­resztül próbál nyomást gyakorolni a tiltakozó tulajdonosokra. A földtulaj­donok rendezése viszont sürget, hi­szen Szlovákiának minden száz napos késésért négymilliárd korona kártérí­tést kell fizetnie a KIA-nak. (folytatás a 4. oldalon) Választási kacsa Szlovákiában Az ellenzék és a kormánykoalíció egymásra mutogat Haláltánc a Bozsik-stadionban exkluzív Exluzív interjúsorozatunk a Buda­pest Honvéd labdarúgócsapatának háza táján kialakult helyzetet elemzi: elmondja indokait Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) el­nöke, akinek döntését követően csü­törtökön kizárták az NB I-ből a kis­pestieket, mivel a klub szeptember 28-ig, a legvégső határidőig nem tör­lesztette a Tornyi Barnabással szem­beni adósságát. Kistelekin kívül Kiss Zsolt, a Budapest Honvéd csapatát működtető gazdasági társaság ki­sebbségi tulajdonosa is nyilatkozik a Hídlapnak, aki elmondja, hogy miért nem utalták át a pénzt a menesztett vezetőedzőnek, továbbá megemlíti, hogy milyen esélyei vannak a Kis­pestnek arra, hogy ne zárják ki az Arany Aszok Ligából. (interjúnk a 7. oldalon) Kérészéletű lesz a benzinár-idill? Az elemzők szerint heteken belül ismét felszökik az üzemanyagok ára MAGYARORSZÁG Az üzemanyagok esetében előre­hozott 5 százalékos ÁFA-kulcs csök­kentéssel körülbelül négy százalék­kal mérséklődik a benzin és a gáz­olaj ára a hazai kutaknál. Szakértők szerint ez a kedvező változás csak bizonytalan ideig érvényesülhet. Természetesen nem beszélhetünk ezután sem egységes árakról, mert an­nak ellenére, hogy a csökkentés egy­formán érint minden töltőállomást, azok nagyon különböző árakkal dol­goznak, de várhatóan a 95-ös benzin ára átlagosan 11^2, míg a gázolajé 10,84 forinttal lesz kevesebb. Leg­alábbis egy ideig, mert a MÓL előre­jelzése szerint azon túl, hogy valószí­nűleg magas marad a világpiaci ol,aj­és üzemanyagár, továbbra is előfor­dulhatnak olyan, a piacot erősen befo­lyásoló események, melyeket akár 25- 30 százalékos áremelkedés is követhet. Az egyik legintenzívebben fejlődő hazai diszkontbenzinkút-lánc, a Klubpetrol ügyvezető igazgatója, Hajdú Miklós szerint a kedvező ha­tás csak rövid ideig tarthat, arra pe­dig nem számít, hogy ennek követ­keztében nőhet a forgalom, hiszen az arányok végeredményben változatla­nok maradnak. Ok is a tőzsdéről vá­sárolnak, ahol rendkívül gyorsan vál­toznak az árak, így bármikor várható áremelkedés. A Klubpetrol kútjainál eddig nagyjából 270 és 260 forint kö­rül mozgott a 95-ös bén án, illetve a gázolaj ára, mától a benzint 260-265, a gázolajat literenként 252-256 közöt­ti árakon adják majd. (folytatás a 4. oldalon) Éhségsztrájkba kezd a polgármester Egyelőre nem zárják le a szlovák-magyar határt Pácinnál MAGYARORSZÁG A környékbeli polgármesterek ké­relmét figyelembe véve mégsem zárja le a Bodrogköz egyetlen szlo­vák-magyar határátkelőjéhez vezető utat a magyarországi Pácin polgár- mestere, de éhségsztrájkkal tiltako­zik a pénzügyminisztérium által ígért támogatás elmaradása ellen. Barati Attila azért szánta rá magát a figyelemfelkeltő akcióra, mivel a pénzügyminisztérium egyelőre nem adott választ arra, hogy beépíti-e a jövő évi költségvetésbe Pácin és a környékén lévő településeknek ígért, infrastrukturális fejlesztésre szánt 35 milliárdos összeget. A Vásárhelyi-terv részeként, a 2004/67-es törvény alapján 2004 és 2007 között tizenegy víztározó épül a Tisza-völgyben. A beruházás 130 milliárdba kerülne, ebből az összeg­ből mintegy 55 település infrastruk­túrájának fejlesztésére 35 milliárd fo­rintot kellene fordítani. Annak elle­nére, hogy a törvény szerint a táro­zók megépítése előtt infrastrukturá­lis fejlesztésen kell átesnie az érintett településeknek, a cigándi-tiszakarádi víztároló munkálatait elkezdték. A környező településeken - Cigánd, Riese, Nagyrozvágy, Pácin - nem volt ezzel kapcsolatos fejlesztés, így például nem valósult meg a csatorna- hálózat építése, közúti útszakaszok felújítása, a belterületi víz elvezetésé­nek megszervezése. Lapunk ismét megkereste Barati Attilát, aki el­mondta, hogy a múlt heti helyzethez képest szinte semmi sem változott. A polgármester Gyurcsány Ferencnek címzett levelére még a mai napig sem kapott választ, annak ellenére, hogy az iratban arra kérte a miniszterelnö­köt, hogy szeptember 30-áig vála­szoljon a felvázolt problémára. (folytatás a 4. oldalon) SZLOVÁKIA Az időelőtti parlamenti választá­sok meghiúsulása miatt a politiku­sok egymást vádolják Szlovákiában. Az MKP és KDH vezetése úgy véli, hogy az ellenzék által beharangozott áprilisi időpontot a Smer, a HZDS és a KSS nem gondolja komolyan. Az ellenzéki pártok ezt visszauta­sítják, és azzal vágnak vissza, hogy az MKP és a KDH saját csapdájába esett. Először ugyanis határozottan kiálltak az időelőtti választások mel­lett, majd visszakoztak, és az ellenzék javaslatát már nem támogatják. A KDH vezetése úgy gondolja, hogy az ellenzék áprilisban valójában nem is akar parlamenti választásokat. Pavol Minárik (KDH) szerint az elő­rehozott választások szükségességét az ellenzéki pártok csupán azért har­sogják az éterbe, mert tisztában van­nak vele, hogy az MKP és a KDH e témában nem fog fellépni az SDKU és a Lintner szárny ellen. Viszont, ha beigazolódna a parlamenti voksokkal történő kupeckedés vádja, a KDH kilépne a kormányból. Vladimír Palkó (KDH) belügyminiszter ezzel kapcsolatban csütörtökön feljelen­tést tett a bűnüldöző szerveknél. Kvadra József (MKP) szerint az ellenzék csak kihasználta a politikai helyzet kínálta lehetőséget. A Vla­dimír Meciar vezette HZDS kezdet­től fogva ódzkodott a parlamenti vá­lasztások áprilisi időpontjától. Úgy véli, hogy a választási ciklus lerövi­dítésének gondolata már elvesztette időszerűségét. (folytatás a 4. oldalon) Megisszuk a borhamisítások levét? Brüsszel csak biztosítékok ellenében támogatja a borlepárlást MAGYARORSZÁG Hazánk késlekedik az uniós bor- lepárlási program egyik részletének kidolgozásával. Az unió ugyanis a korábbi magyarországi borhamisí­tási botrányokra hivatkozva garan­ciát kér, hogy az általa támogatott 500 ezer hektoliter bor lepárlásába hamisított nedű nem kerül. Magyarország a tavalyról származó hazai borfeleslegek egy részének el­tüntetése érdekében kért uniós támo­gatást. Még mindig megoszlanak azonban a vélemények arról, meny­nyire lesz hasznos a magyar borászok­nak és fogyasztóknak a kényszerlepár­lás, bár sokan magasabb felvásárlási árakat várnak az intézkedéstől. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium késlekedik a megfelelő biztosítékok kidolgozásával, amellyel garantálhatnák, x hogy hamis borok nem kerülnek a támogatott keretbe. Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő birtokigazgatója az Országos Bor­minősítő Intézet (OBI) közreműkö­désében látná a megoldást. Vélemé­nye szerint, ha egy helyen végeznék a lepárlást, kivitelezhető lenne az OBI ellenőrzése. Elképzelhető azon­ban, hogy ez a megoldás túlzottan drága, illetve bonyolult a kivitelezé­se. Amennyiben nem egy helyen történik a lepárlás, úgy Kovács Ti­bor sem lát más járható utat a ga­rancia biztosítására. (folytatás az 5. oldalon) ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Nem épül biogáz erőmű Tatabá­nyán, mivel a képviselők úgy dön­töttek, nem módosítják a hárommil- liárd forintos beruházás kedvéért a településszerkezeti tervet. A Biogas-Energy Kft. hárommilli- árd forintos beruházás keretén belül biogáz erőművet épített volna Tatabá­nyán, a képviselő-testület azonban el­lenszavazat nélkül döntött a beruhá­zás elutasításáról. Lévai Ferenc, Tata­bánya alpolgármestere lapunknak el­mondta, hogy „a város területén belül egy ilyen objektum létrehozása nem kívánatos, ezért a településszerkezeti tervet nem kívánja módosítani.” (folytatás a 4. oldalon) Tatabányai nem a biogázra

Next

/
Thumbnails
Contents