Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-15 / 138. szám
HÍDLAP • 2005. július 15., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Felújítják a komáromi hidat Koronamilliárdokat szán Pozsony a közlekedés fejlesztésére Folytatás az I. oldalról A komáromi híd felújítása mellett a tervek között szerepel a kassai bekötőút építése, valamint a Nyitrai járásbeli gímesi I/59-es útszakasz megépítése is. A legnagyobb kiadást (1,28 milliárd koronát) a nagyszombati körgyűrű kialakítása emészti majd fel, amelyet a Peu- geot-Citroen autógyár miatt megnövekedett forgalom tett indokolttá. A szaktárca 2013-ig szóló fejlesztési tervei között a pozsonyi régióra 29 milliárd, a nyugati régióra 78 milliárd, a középső régióra 112 milliárd, a keleti régióra pedig 53 milliárd koronát szán. • Czigler Nem lesz főiskola Párkányban Az állami egyetemek professzorai nem örülnek a konkurenciának Folytatás az I. oldalról Tavaly főiskolai szintű végzettséget nyújtó, két éves továbbképzést is indított adószolgáltatás szakon. A magán- egyetemnek az elképzelések szerint a Kereskedelmi Akadémia épülete adna otthont. A felsőoktatási intézmény főként tandíjakból, központi támogatásból és vállalkozói tevékenységből tartaná fenn magát. Mokos úgy látja, hogy Párkány és környéke lakói számára fontos lenne az intézmény létrejötte, mert így lehetőség nyílna a továbbtanulásra anélkül, hogy a diákoknak messzebbre kellene utazniuk. Ondrej Mokos lapunknak elmondta, hogy függetlenül az idei kudarctól, jövőre újra beadja a kérvényt, ám a képzéshez több tanárt biztosít majd. • SzÉ Nem tartanak igényt az apanázsra Kevés szlovák munkavállaló él az útiköltség-térítés lehetőségével Folytatás az 1. oldalról A projekt lehetőségeit csak a határvidéken élők aknázhatják ki, ők a munkaügyi hivatalokban kérvényezhetik az útiköltség megtérítését. Egy személy havonta legfeljebb 2000 koronát vehet fel ilyen célra, és azt is csak három hónapon keresztül. A költség-térítéshez fel kell mutatni az érvényes munkaszerződést a külföldi vállalattal, a munkavállalónak a határ mentén állandó lakhellyel kell rendelkeznie, valamint bizonyítania kell, hogy valóban a saját költségén utazott (vagyis nincs lehetőség visszaélésre). Ez viszont csak a tömegközlekedési eszközök igénybevételére vonatkozik, a benzinköltséget nem térítik meg. A támogatási rendszer 4000 munkavállaló igényeit képes kielégíteni, ám Belická szerint nem kell attól tartani, hogy a kérvényezők száma meghaladja a keretet. • Cz. M. LAP(SZ)EL Pöltl „Oxi” Zoltán Mozi jövőkép Egy határozott kezű markoló-kezelő irányítja a dózer gépet, a tetőszerkezet, az első emelet és a nézőtéri rész, a gépház, a földszint mennyezeti födémje már porig sújtva, most a maradék falak jönnek. Az oldalsó falon még egy szertefoszlatott hirdetés: „Előadások kezdete...” a többi már olvashatatlan. (Ez is milyen filmszerű, nincs több előadás itt, az utolsó „katasztrófafilm” valóságos kockái peregnek...) A porta is hátravan még, a két kis kirakat, ahová az előzetes és az aktuális filmek jeleneteinek fotóit rakták, de a bejárati üvegajtókat és az egykori jegypénztárat, a plakáttal borított belső várót az előtérrel együtt hamarosan az örökkévalóságba szanálja a munkagép. Szomorúan állok a mozi bontását figyelve, egyik barátom vigasztal: „Nem akartak az emberek már moziba menni, nem volt érdemes fenntartani ezt a mozit.” Igazi halál ez - vélem - a legfélelmetesebb pusztulás, a kultúrától való elfordulás, a kultúra támogatásának hiánya, de ez a közönség és a döntnökök felelőssége, mindannyiunké tehát. Az esztergomi Petőfi mozi épülete egyetlen célból épült egykor, filmek vetítésére. Ezt a viszonylag nagy épületet mindvégig nem is tartottuk, tartották másnak. Mikor kiderült, hogy a Petőfi mozi működése, fenntartása ellehetetlenült, az épület lebontása mellett döntöttek. Ha nincs mozi, akkor az épület sem kell. Én egyik lépést sem értem, és nem is tartom jónak. Egy korábbi jegyzetemben már leírtam, hogy a mozi megszűnése a helyi kulturális életben milyen veszteséget jelent. Most, az épület végső összeomlását látva, mint megrögzött filmrajongó, nem tehetek mást, mint, hogy új fejezetet nyitok lelkemben, melyben a film forog tovább... Mondjuk írjunk 2015-öt. Ekkor nyílik meg majd az esztergomi Gojko Mitic Filmszínház és Kultúrpavilon, ahol a nagy jugoszláv-német-apacs koprodukciósztárról elnevezett mozi „Horányi” termében indul a vetítés, az olasz filmek hetének programjaként. A „Pusztaszeri” teremben egy japán akciófilmet mutatnak be éppen, s a „Tótágas” óriásteremben premiervetítésként a Tótágas 2-őt adják. S én, mint egykori mozigépész most is a gépházba igyekszem, mert már elhangzott az első csengőszó, a lámpák hamarosan kialszanak, és surrogva indul az első tekercs... A Benes-dekrétumok továbbra is tabu marad A szlovákok lezártnak tekintik a második világháború kérdéskörét A visegrádi négyek tárgyalásokat fognak kezdeményezni az EU költségvetését érintő kérdésekről Tony Blair angol miniszterelnökkel és Jósé Manuel Barrosoval az Erurópai Bizottság elnökével - nyilatkozta Mikulás Dzurinda a V/j-ek találkozója után. A hűvös magyar-szlovák kapcsolatokról kérdező újságírónak a szlovák kormányfő annyit mondott, hogy „létezik egy érvényes kétoldalú alap- szerződés. Abban az esetben, ha felmerülne valamilyen probléma, és tárgyalóasztalhoz kellene ülni, akkor tárgyalni fogunk.” Jirí Paroubek cseh miniszterelnök szlovák partnerével együtt jelezte, hogy megbékélési gesztust kíván tenni a szudétanémetek irányába. Ezzel kapcsolatban Mikulás Dzurinda megismételte korábbi álláspontját: „a második világháború kérdéskörét lezártnak tekintem. Aki meg szeretné bolygatni a potsdami szerződést, nem cselekszik helyesen, és terve eleve kudarcra van ítélve. A Benes-dekrétumok jogrendünk szerves részét képezik, és bármilyen kárpótlásra irányuló kezdeményezés semmi jóhoz nem vezethet.” Véleménye szerint Szlovákiát nem érinti Csehország ilyen irányú igyekezete, mert a szlovákiai magyarok kitelepítése a két ország közt kötött, lakosságcseréről szóló megállapodás alapján történt. Egyúttal utalt rá, nem szabad elfeledkezni a háború előtti müncheni egyezményről és a bécsi döntésről sem. „Jobban megértjük ezen döntéseknek a háború utáni következményeit is, amelyek végül sok félreértéshez vezettek” - fogalmazott a szlovák miniszterelnök a magyarok kitelepítésére célozva. Mikulás Dzurinda szerint Csehország belügye, hogyan viszonyul a Benes-dekrétumokhoz, de Szlovákia nem óhajtja napirendre tűzni ezt a kérdést, és e tényt már közölte is a cseh államfővel. • (zc) Elvileg drágulhatnak az elektronikai iparcikkek Augusztustól kötelező és díjmentes lesz az e-hulladék visszaváltás Folytatás az 1. oldalról A gyártókat ezentúl arra is kötelezik, hogy regisztrálják magukat az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségen, igaz, eddig mindösz- sze 400 érintett vállalat jelentkezett. A nagyobb kereskedelmi egységek már felkészültek a feladatra, és ezekben az üzletekben akár ma is leadhatók az elhasznált háztartási gépek. A multinacionális vállalatoknál egyaránt megoldott a raktározás és a szállítás, a kisebb vállalkozásoknak viszont gondot okozhat az új feladat. Kelmer József, a KWM hulladékgazdálkodási főosztályának vezető főtanácsosa a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a márkaszervizek nagy része díjmentesen hajlandó visszavenni a használt termékeket. A jogszabály viszont lehetőséget ad arra, hogy a gyártók az új termék árába elkülönített díjat kalkuláljanak, amely a hulladékkezelés során felmerülő költségeiket fedezi majd. Ez a díj például egy hűtő esetében 2-3 ezer forint, míg egy kompakt fénycső esetében 70 forint körüli árnövekedést jelent majd. A gyártók a visszavétel és a hasznosítás megoldásának érdekében koordináló szervezeteket hozhatnak létre. A begyűjtő hálózat kiépítése a mai napig folyamatban van. Eddig öt koordináló szervezet jött létre, amely az érintett cégek majd 90 százalékát magába foglalja. Ha a gyártók teljesítik az előírt újrahasznosítási feltételeket, mentesülnek a termékdíj-befizetési kötelezettség alól. Az e-hulladék feldolgozása kapcsán a begyűjtés jelenti a kisebb problémát. Nagyobb gondot okoz a termékek lebontása, majd újrahasznosítása, ugyanis az elektromos berendezések összetett felépítésűek, így több fajta hulladék is képződik. Esztergomban az Atek Computers Bt. az egyike azoknak a cégeknek, amelyek felelnek a megye elektromos hulladékának begyűjtéséért, majd feldolgozásának irányításáért. Több nagyvállalat használt elektromos berendezéseinek visszavétele is rájuk hárul. A cég ügyvezetőjének elmondása szerint náluk havonta egyszer van hulladékszállítás. A vállalat nem csak a tényleges vásárlóitól veszi át az elektromos cikkeket, ráadásul az átvételéért sem kérnek külön díjat. A szállításért és az újrahasznosításért egy budapesti cég, az Enviroinvest-Waste Kft a felelős. Kérdésünkre az esztergomi Coel Számítástechnikai Kft. illetékese ugyancsak megerősítette: náluk sem fog gondot okozni az új jogszabály bevezetése, mivel budapesti központjuk még hosszabb ideje biztosítja az e-hul- ladékok elszállítását, újrahasznosítását. •Szép Éva Az unió szigorúan előírja, hogy évről évre hány százalékkal kell növelni az elektronikai berendezések visszavételi arányát. Hazánkban a nagyobb gépek esetében az idén 9 százalékra, 2008- ban már 36 százalékra számítanak. A hasznosítás és újrafeldolgozás előírt aránya 2005-ben 13- 20 százalék, melyet 2008-ra 50-80 százalékra kellene emelni. A sörimportőrök nem haboznak Veszélyben a magyar piac, olcsó üveges sörök váltották az import dobozosokat Folytatás az 1. oldalról Az Auchan tájékoztatása szerint fontos számukra a környezettudatos magatartás, és nem dolgoznak akkora árréssel, hogy még a magas ökoadót is finanszírozni tudják. Éppen ezért nem ragaszkodnak az olcsó, vevőcsalogató dobozos sörhöz (ezt cáfolni látszik, hogy ma is kapható a cég üzleteiben alig 80 forintos, alacsony alkoholtartalmú, tisztázatlan származású, névtelen import dobozos sör - a szerk.). A vásárlókra sem kívánták áthárítani a széles választék pluszköltségeit, így inkább az átstrukturálás mellett döntöttek - mondta Gillemot Katalin, az Auchan szóvivője. Egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy környezetvédelmi indokkal képtelenség meggátolni az olcsó import üveges sör beáramlását (ezek zöme szlovák, szlovák és lengyel termék). Fehér Imre szerint ezzel a helyzettel együtt kell élni, hiszen minden ágazatban megjelenik előbb-utóbb a kevésbé jó minőségű versenytárs. A baj ott kezdődik, hogy szezonban számos kereskedő a gyenge minőségű, reklámárú sörök értékesítésével próbálja becsalogatni a vevőket. A beszerzési ár alatti értékesítés persze tilos, ám nemzetközi viszonylatban mégsem értelmezhető az agrárrendtartási törvény ezen tilalma. Ezek szerint bármelyik külföldi tulajdonú kereskedelmi lánc élhet a lehetőséggel, illetve bármilyen importtermék esetében magyar kereskedő is megteheti ugyanezt. Az egyensúly tehát hiába állt vissza a dobozos és üveges sörök arányában, ha az import üveges áru továbbra is komoly veszélyt jelent a magyar sörgyárakra. • Juhász Regina