Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-13 / 136. szám
4 • HÍDLAP • 2005. július 13., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu Bajban a pékségek: friss kenyér helyett csődhullám várható Folytatás az I. oldalról A szövetség emellett beszerzési társaságok létrehozásával kíván még segíteni a pékeknek, hogy együttesen sikerüljön érvényesíteni áraikat és költségeiket. Mindezek ellenére a pékségek harminc százalékának csődje elkerülhetetlen az idei évben, és a külföldi tulajdon részarányának folyamatos növekedésével is számolni kell - mondta Ilonka Boldizsár. Hamarosan egész Budapest kenyér- ellátása is külföldi tulajdonos kezébe kerülhet. Ha a hipermarketek továbbra is maradnak az alacsony fel- vásárlási áraknál, nemcsak a pékek, hanem a malmok és a mezőgazdaság is válsághelyzetbe kerül. A tokod i Resszer pékség sem tudta emelni árait, sőt, árcsökkentésen gondolkodik a vevők rossz anyagi helyzetére hivatkozva. Resszer Gábor szerint a szövetség értékesítési szervezetekre vonatkozó ötlete nem járható út, mivel korábbi hasonló kezdeményezések sem vezettek eredményre. Mindenki magára van utalva, és az éles versenyhelyzet miatt sokan az aljas módszerektől sem riadnak vissza. A Resszer pékséghez hasonlóan a dunabogdányi Heim Sütöde is új üzlet nyitását tervezi, hogy ezzel is kompenzálják a forgalom visszaesését. Bolda Antal műszaki vezető elmondta, hogy az Auchan közelsége miatt kellett még tovább csökkenteniük áraikat. Képtelenek tartani a versenyt a négy forintos péksüteménnyel, ami szerinte etikailag helytelen a kis üzletekkel szemben. Az üzemanyag árának folyamatos emelkedésével pedig még lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. • Jrg Civilek a gyorshajtók ellen Ha a rendőrség tehetetlen, a helyiek lassítják a forgalmat | Folytatás az 1. oldalról A berendezéseket a térség önkor- I mányzatai közös összefogással pályá- I zatok és egyéb támogatási lehetősé- ! gek segítségével tudják majd megvá- | sárolni. A motorosok egyik legkedveltebb útvonala a Visegrád és Szentendre közötti kanyargós lepencei út, ahol nem egyszer 150 - 170 kilométeres sebességgel szágul- j dozhatnak. Igen sok a baleset is, j nemrég például súlyos gerinctöréssel ; járó motoros baleset történt. Dr. ! Mlinárikné Csoóri Éva rendőr- I alezredes, a Szentendrei Rendőrka- | pitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a településeken áthaladó gyorsforgalmú utakon már bevált lassító eszköz a sebességjelző. A 11-es főút Dunabogbányon és Leányfalun áthaladó szakaszán régebben nagyon sok baleset történt. A két település önkormányzata sebességjelzőt állított fel a falun belül, a kivezető szakaszokon pedig - dömösi és pilismaróti példa alapján - lassító járdaszigeteket építtetett ki. A járdasziget és a sebességjelző tábla annyira megfékezte a forgalmat, hogy azóta nem történt komoly baleset a lles főútnak ezen a szakaszán. Bár az utakon vadul száguldozó motorosok ellen a járdasziget és a sebességjelző sem nyújt teljes védelmet, ezen lassító technikák mellett azonban követhetjük az uniós példát. Hollandiában például a kistelepülésen a rendőrökkel együttműködve a nyugdíjasok ülnek ki az út mellé, és trafipax fotót készítenek a gyorsan hajtókról. • Muzslai Ágnes Azik a gabona, romlik a minőség Folytatás az 1. oldalról A raktárhiány azonban egyre inkább megoldódni látszik, mivel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal folyamatosan üríti magtárait az idei termésnek, és a falugazdászhálózat is összefogott az ügy érdekében. Ha megjön a jó idő, akár este is megindulnak a kombájnok - mondta Vancsura József. A komáromi Solum Mezőgazdasági Rt. már csak a búza aratására vár, amivel száraz idő esetén alig másfél hét alatt végeznének. Szentirmai András, a cég illetékese elmondta, hogy a sok eső miatt a kenyérnek való búza sikér tartalma folyamatosan csökken. Nem halogatható tehát tovább az aratás, különben óriási veszteséggel kell számolniuk. A tárolással szerencsére nincs problémájuk, pedig kimagaslóan jó az idei termés, árpából ugyanis öt tonnát arattak hektáronként, míg búzából közel hat tonnás hozamra számítanak. Balogh Zoltán, a Magosz elnöke még mindig nem látja megoldottnak a raktározási problémát, és ha nem javul látványosan a helyzet, a lábon álló gabonát lesznek kénytelenek eladni a gazdák. Ez a későbbiekben, az egyébként is alacsony árak további csökkenéséhez vezethet, és beláthatatlan következményekkel járhat. Ha a kormány betartja ígéretét, és valóban magtárak építésébe kezd, még akár előnyös is lehet az aratás késése. A teljes termés raktározására úgysem áll rendelkezésre elég hely a Magosz elnöke szerint. • Juhász LAP(SZ)ÉL Gulya István Minek ez a nagy rohanás? Nem akarom elviccelni, mert a dolog végső soron tragikus, emlékszem még, amikor például Leányfalun egy „tökös” - azt hiszem - brit csávó a szuper verdájával egy buszmegállóba parkírozott be, likvidálva ezzel egy fél családot, de eszembe jut a drága jó Alfonso Csehov-paródiája, amikor Ványa bácsiként fölveti, minek ez a nagy rohanás. Tényleg, minek is? Most, hogy a pilisszentlászlóiak forgalomlassító projektbe kezdenek, miszerint a „kétszázhúsz felett” száguldozó, vagyis a lakott településre (és az azon kívülre) vonatkozó sebességkorlátozással mit sem törődő motorosokat és autósokat megkérik, hogy ne má', azaz hogy hé, ésszel, ember, magam is csatlakozom - virtuálisan - a kezdeményezéshez. Mert látom, hogy a leányfalui és a dunabogdányi „amúgy csak figyelmeztető” tábláknak komoly pedagógiai-lélektani nevelő-hatásuk van, nem tagadom, hogy magam is ösztönösen a fékpedálra taposok, ha megpillantom a vörösen izzó kijelzőket, pláne, hogy szakértő kezek úgy programozták azokat, hogy túl nagy sebesség esetén rögtön kigyullad a „Lassíts!” felirat (parancs). Tudjuk, hogy a lassan járás tovább érést jelent, valóban nem feltétlenül az a gyors, aki rohan - .és még temérdek közhelyet, szentenciát tudnék felsorolni ebben az ügyben (is). De hát az igazság az, hogy ezeknek az elcsépelt frázisoknak jelentős az igazságtartalmuk, tehát tényleg. Szóval maximálisan támogatom az élet mindennemű védelmét, a közlekedésben ártatlanokét éppúgy, mint a vétkes barmokét - sajnos, általában úgy van az, hogy a hibás überhülye túléli az általa okozott balesetet, miközben kiirt egy komplett családot -, mert az idő nem fontos, egyedül az élet számít (mondják ezt egyébként a zseniális Az ötödik elem című filmben). A szentlászlóiak figyelmeztető akciója számomra szimpatikus, mert civil, nincs benne hatóság, és talán el is éri a célját. Általában véve úgy hiszem, nem feltétlenül szükséges hatóság a sikerhez. Más kérdés, hogy amíg a járműgyárak olyan sebesség-lehetőségekkel szerelik fel „készítményeiket” (autókat-motorjaikat stb.), mint amilyenekkel, mindig ott duruzsol majd a sofőrök fülében a kisördög: nyomjad még, kis- komám. A halálig, bébi. Szófiába ért a dunaszerdahelyi kerekes A hátralévő 69 napot már egyedül teljesíti Bújna Zoltán Június utolsó hetében indult nyolcezer kilométeres, kerékpáros teljesítménytúráj'ára a dunaszerdahelyi Bújna Zoltán, hogy expedíciójával állítson emléket a legendás keletkutatónak, Vámbéry Árminnak. Bújna Zoltán a hétvégén Szófiába érkezett. Bújna Zoltán Dunaszerdahelyről indult neki az emberpróbáló, nyolcvannapos túrának, melynek végcélja Teherán. A főiskolás kerekes július első napján érkezett meg Esztergomba, hogy Budapest érintésével, Kecskeméten át Szeged felé vegye az irányt. A városban találkozott brin- gás társaival, akik a szerb-bolgár határig kísérték el. „Július 3-án ünnepeltem 50 ezredik kilométeremet, melyet 1995 májusától sikerült összegyűjtenem” - nyilatkozott Bújna Zoltán az interneten keresztül a Hídlapnak. Bújna társaival egy nappal később már Romániában tekert, hogy köztes célként útba ejtsék Temesvárt. „Nem voltak kellemes élményeink Temesváron, ahol az internet hiányában, képeslapot akartunk küldeni, de a postán egy kisebb rablás áldozatai lettünk” - folytatta beszámolóját Bújna Zoltán. „Csak a lélekjelenlétemnek volt köszönhető, hogy nem lopták el a pénztárcámat, és sikerült megakadályoznunk egy háromfős banda akcióját.” A kerékpáros csapat a romániai kilométerek után a múlt héten pénteken érkezett meg Szerbiába, ahol az első benyomások pozitívak voltak. „Az emberek kedvesek és egy pizza mindössze 150 forintba kerül” beszélt a körülményekről Bújna Zoltán. „Az elszállásolással sincs nagyobb gond, Szerbiában rengeteg félig kész ház van, azokban szoktunk aludni. A nagyobb baj akkor van, ha megérkezik a tulajdonos. Ezeket a helyzeteket úgy szoktam megoldani, hogy elmesélem utazásom lényegét, és akkor elnézőbbek velünk.” Bújna azt is elmesélte, hogy az alvás nem jelent nagy gondot, a megfelelő tisztálkodás viszont annál inkább. Volt, hogy egy hétig nem sikerült normálisan megfürödni. „A Pirot városa felé vezető úton egy kis patakban tudtam csak tisztálkodni, de ez legyen a legkisebb gondom” - mondta Bújna Zoltán, aki a bolgár határnál búcsúzott el társaitól, így a hátralévő 69 kilométert már egyedül teszi meg. A dunaszerdahelyi kerékpáros a hétvégén megérkezett Szófiába, ahol egy bolgár kerékpáros volt a segítségére. „Eddig minden rendben volt az utam során, remélem ezután sem lesz nagyobb baj, bár most már az egyedülléttel is meg kell küzdenem. Legközelebb Törökországból jelentkezem” - ígérte meg Bújna Zoltán. • Nb Nem kellenek a magyar papok Szlovákiának? Előfordul, hogy nem a papjelölt tudása, hanem a nemzetisége számít Folytatás az 1. oldalról Ha azonban egyénileg jelentkeznek a leendő papok a magyar szemináriumokba, akkor automatikusan a magyar egyházmegye papjaivá válnak. „Ebben az esetben ugyanis nem egyszerűen egy teológiai főiskolára jelentkezik valaki, hanem egy adott egyházmegye kötelékébe nyer felvételt. Ami a cseretanulmányokat illeti, a szlovák püspökségek most már li- berálisabban kezelik a kérdést” - jegyezte meg Kiss-Rigó László. Egy magát megnevezni nem kívánó felvidéki származású, de Magyarországon szolgáló paptól megtudtuk: miközben ő Győrben tanult, néhány magyar anyanyelvű ismerőse Pozsonyban felvételizett. Többszöri nekifutásra sem jártak sikerrel, mert az érsektől mindig azt a választ kapták, hogy még várjanak. Természetesen Magyarországon sikerrel jártak, hiszen azonnal felvételt nyertek a teológiai iskolákba. Kiss-Rigó László szerint ennek az lehet az oka, hogy a szlovák szemináriumokban túljelentkezés van. Az viszont szerinte is valóban figyelemreméltó, hogy északi szomszédunknál milyen nemzetiségű fiatalokat részesítenek előnyben. A diszkriminációt azonban nehéz bizonyítani, pedig nem mindegy, hogy valóban a jelentkező felvételi eredménye, vagy csak a nemzetisége miatt tanácsolják-e el az illetékesek. Persze érdekes a szlovák püspökségek érvelése is, vagyis, hogy a magyar plébániákra azért helyeznek szlovák papokat, mert nincs elég magyar nemzetiségű lelkipásztor. Az érintettek ráadásul maguk sem vállalják a felvidéki szolgálatot: aki egyszer már belekóstolt a magyarországi társadalmi, gazdasági és egyházi viszonyokba, nem igazán szeretne visszatérni Szlovákiába. A felvidéki plébániákat ugyanis komoly pénzügyi gondok sújtják. Egy fiatal papnak, aki azt sem tudja, miből fog megélni, könnyen elmegy a kedve attól, hogy olyan helyre költözzön, ahol esetleg a víz és az áram is ki van kapcsolva. Szlovákiában a legtöbb helyen még a templomok javítására sincs pénz, így a plébániákra aligha futja. • Czigler Mónika Szent Jakab napján tartják Zselízen a római katolikus templom kétnaposra tervezett templombúcsúját. A hagyományos rendezvény július 22-én, pénteken délután ötkor kezdődik, betegek gyóntatásával, szentmisével, majd egész éjszaka tartó szentségimá- dással és elmélkedéssel folytatódik. Az ünnepi szentmisét július 25-én, hétfőn délután mutatják be. A két nap imádságait a magyar papi és szerzetesi hivatásokért is felajánlják.
