Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-13 / 136. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. O ­július 13., lr> O * szerda CM ­CT) _____ fO O —' JENŐ LÓ .1 ■ ■ co ■" N­O Szt. Jenő, Szt. Henrik CO ■ co ■ ■ “=00 r­és Szt. Petronella napja-T ■ -■ 0 III. évfolyam, 136. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk 6. OLDAL Salvador Dali a Rondellában A Rondella Galéria eddigi, talán legnagyobb volumenű kiállítását nyitja meg július 29-én .......................................................... 3. OLDAL Ed zőtáboroztak ! az edzők A Magyar Kick-Box Szövetség Szegeden edzőképző és továbbképző tábort szervezett I ........................................................... 7. OLDAL A vizsgálat tart, de iható Esztergom vize Ismét szennyező anyagok kerültek ki a dorogi hulladékégetőből ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Az elmúlt év nyarán történt rend­kívüli ivóvízszennyezés után a do­rogi hulladékégető területéről most ismét szennyeződés került Esztergom-Kertvárosnál a Kenyér- mezei-patakba. Az Észak-Dunántúli Környezetvé­delmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez július nyolcadikán déli egy órakor érkezett a bejelentés, hogy a dorogi ONYX Kft. területé­ről szennyezőanyagok folynak a Ke- nyérmezei-patakba. A felügyelőség szakemberei a helyszínen megvizs­gálták a szennyeződést, és vizsgálati mintát vettek a hulladékégető terüle­tét elhagyó vízből, a patakból és a mederiszapból. Az ONYX Kft. tájé­koztatása szerint egy építés alatt álló kármentő medence vízzárósági pró­bájából származó szennyezetlen - mintegy 200 köbméternyi vizet - en­gedtek a csapadékvíz-csatornába. (folytatás a 3. oldalon) Nem kellenek a magyar papok Szlovákiának? Újmisés papot ünnepelhetett a napokban Csata. Bajkai Csabát jú­nius 24-én szentelték fel a győri egyházmegye papjává. Ennek kap­csán annak próbáltunk utánajárni, miért választják a szlovákiai ma­gyar fiatalok a magyarországi pa­pi szemináriumokat. Kiderült, hogy míg az egyházi elöljárók Szlovákiában arra hivatkoznak, hogy a magyar plébániákat nem tudják magyar papokkal betölteni, addig a szlovák szemináriumok­ban a magyar jelentkezőt nem rit­kán eltanácsolják. Bajkai Csaba a hét végén Lekéren is tartott szentmisét. A falu polgár- mestere, Béres Lajos elmondta: nem a szlovák pap és a szlovák nyelvű mi­sék ellen van kifogása a magyar hí­veknek, hanem az ellen, hogy a szlo­vák miséket a magyar nyelvű misék rovására tartja a helyi plébános. „Akár minden nap tarthat a szlová­koknak szentmisét a plébános, de ne hagyja el a magyar szentmiséket se” - jelentette ki a község polgármestere. Az újmisés papot a hívek nagy örömmel fogadták, hiszen hosszú idő óta az övé volt az első színtiszta, ma­gyar nyelven bemutatott szertartás. A fiatal pap úgy gondolja, inkább Ma­gyarországon szeretne maradni, mert nem tartja tisztességesnek, hogy ha valaki hat évig az anyaországban ta­nult, és tanulmányait az ottani püs­pök finanszírozta, akkor más egyház­megyében teljesítsen szolgálatot. Kiss-Rigó László esztergom- budapesti segédpüspök szerint ab­ban az esetben térhetnek vissza gond nélkül a felvidéki papok hazájukba, ha előzőleg szlovák szemináriumba nyertek felvételt, és az adott szlovák egyházmegye küldi őket Magyaror­szágra tanulni. (folytatás a 4. oldalon) \ Hiányoznak a kegyeleti szobák MAGYARORSZÁG jövőre komoly büntetésekre szá­míthatnak azok a kórházak, ahol nem alakítanak ki az előírásoknak megfe­lelő kegyeleti szobákat A legtöbb in­tézményben az elhunytat búcsúztató hozzátartozók kérésére egy paraván­nal kerítik el a betegágyat ám ez több szempontból is kifogásolható. Az országos tisztifőorvos körlevélben hívta fel a kórházak figyelmét arra, hogy amennyiben év végéig nem telje­sítik az előírásokat, működési engedé­lyük kerülhet veszélybe. A halottbú­csúztató szobák kialakítását ugyanis egy 2003-as miniszteri rendelet írja elő, az eddigi, több esetben sérelmes gya­korlatot pedig az ombudsman is kifogá­solja. E szerint az intézmények minden osztályon kötelesek egy ilyen helyisé­get biztosítani a méltó búcsúhoz. {folytatás az 5. oldalon) Azik a gabona, romlik a minőség Az idén is bőségesnek ígérkezik a gabonatermés MAGYARORSZÁG A júliusi eső a legrosszabbkor jött a mezőgazdaságnak, mivel je­lentősen hosszúra nyújthatja az aratást. Az árpa nagy része már a magtárakban van. a búza betakarí­tására azonban még várni kell, köz­ben pedig folyamatosan romlik a gabona minősége. Komárom-Esztergom megyében az eső miatt már a múlt héten leáll­tak a kombájnok, és még napokig nem lehet a földekre menni a sár mi­att. Az érett gabonaszemeket ért nagy mennyiségű nedvesség takar­mányminőségűvé rontja a termést, különösen, ha a magok kicsíráznak a kalászban, vagy leperegnek - mond­ta Maller László, a megyei FM Hiva­tal vezető-helyettese. A búzával még lehet szerencséjük a termelőknek, hi­szen egyes fajták még nem értek meg. Amennyiben hihetünk az időjá­rási előrejelzésnek, a hétvégére ismét beköszönt a nyár, és sikerülhet be­hozni a lemaradást. Komárom-Esz­tergom megyében egyébként jó ter­més várható a szakember szerint, őszi árpából hektáronként 4,4 tonnás, míg őszi búzából közel öt tonnás ter­mésre számítanak. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura Jó­zsef kevésbé bizakodó, és a minőség romlása mellett a mennyiségi károk­tól is tart. A heves esőzések és viharok ugyanis jelentős kárt tettek a földeken azzal, hogy megtörték a kalászokat. Az árpának közel nyolcvan százalékát sikerült már learatni, a repce vágása is folyamatos, ám nagy terméskiesések­kel kell számolni. Az országos adatok szerint közel tíz százalékkal kevesebb gabona várható a becsültnél. (folytatás a 4. oldalon) Civilek a gyorshaj tok ellen Ha a rendőrség tehetetlen, a helyiek lassítják a forgalmat Pl LISSZENTLÁSZLŐ A kistelepüléseken áthaladó fő­utak forgalma nem egyszer megke­seríti és veszélyezteti az ott lakók életét. A Visegrádi-hegység szívé­ben megbúvó Pilisszentlászlón ke­resztül halad a Szentendre felé ve­zető lepencei út, melyen hét végén a motorosok szívesen próbálják ki gyorsaságukat. Most a faluban civil kezdeményezés született a vad­motorosok megszelídítésére. Gyurkovich György felhívást tett közzé a pilisszentlászlói Falulapban, hogy július - augusztus hónapban, hétvégéken a gyorsan hajtó motoro­sokat, autósokat lassításra bírják. A tervük az, hogy sárga mellényben ki­állnak a falun keresztül haladó lepen­cei útra, és a szemmel láthatóan is gyorsan haladó járműveket megállít­va, a járművezetőket megkérik, hogy a sebesség korlátozó tábla figyelembe vételével haladjanak át a falun. Egyenlőre csak kéréssel próbálko­zunk - mondta Gyurkovich György. - Eddig négyen jelentkeztek, hogy kijönnek velem az útra. A lakosok se­besség korlátozó próbálkozásait se­gítheti majd a mobil sebességjelző berendezés. Dr. Illés György, Pilisszentlászló polgármestere la­punknak elmondta, hogy a Szent­endrei Polgárőrség megbeszélésre hívta a kistérségben működő polgár­őröket. Ott felvetődött az a gondolat, hogy pályázati úton mobil sebesség- mérőket vásárolnának. (folytatás a 4. oldalon) Szlovákiai egérút magyaroknak Egyre több magyar vállalkozás települ át a szomszédba Bajban a pékségek: friss kenyér helyett csődhullám várható MAGYARORSZÁG Míg a dél-szlovákiai határ menti régióból sokan Magyarországon vállalnak munkát, a magyarországi vállalkozók előszeretettel alapíta­nak céget Szlovákiában. Az uniós csatlakozás óta hozzávető­leg ezer magyarországi kis- és közép- vállalat helyezte át székhelyét Szlová­kiába. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása szerint hozzávetőleg ÍJ - 1,6 millió dollárnak megfelelő vagyon (45-52 millió koro­na) Szlovákiába történő kihelyezésére került sor. A magyarországi vállalko­zók Pozsony, Kassa és Komárom iránt tanúsítanak komoly érdeklődést. Csak a révkomáromi adóhivatal adatai sze­rint az elmúlt félévben 144 magyar cégbejegyzést vettek nyilvántartásba. Révkomárom fekvése és infrastruktú­rája révén vonzó a letelepedésre vágyó magyarországi cégek számára: a Du- na-parti városban nincs nyelvi nehéz­ség és határátkelőhellyel is rendelke­zik. Párkány megítélése a magyaror­szági vállalkozók szemében nyilván akkor változna, ha a város rendelkezne ipari parkkal és felépülne a Párkányt Esztergommal összekötő teherhíd. A magyar befektetők előtt elsősor­ban az alacsony munkaerő-költségek és adók, illetve a politikai stabilitás teszi vonzóvá Szlovákiát. Tavaly a kormányzat bevezette az egykulcsos adót, 19 százalékra módosítva ezzel a személyi jövedelem-, a társasági- és a forgalmi adót. (folytatás az 5. oldalon) MAGYARORSZÁG Nem sikerült érvényesítenie a pékségeknek az elsejétől ígért ár­emelést, sőt, az éles versenyhelyzet miatt több helyen tovább csökkent a kenyér átvételi ára. A Pékszövet­ség új programokkal próbál küzdeni a várható csődhullám ellen. Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszö­vetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy levélben már megkeresték Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Gráf József agrárminisztert is. En­nek eredményeként a közeljövőben asztalhoz ülhetnek a sütőipar helyze­tének megvitatására. A Pékszövetség azonban saját programokkal is küzd a kialakult helyzet ellen, augusztusban ugyanis megjelenik a Coop üzletlánc boltjaiban a „pékmesterek kenyere”. A későbbiekben ez a fajta kenyér csak olyan üzletekben lesz kapható, ame­lyek nem forgalmaznak import sütő­ipari terméket. A kenyér különleges­sége, hogy az átlagnál jobb minőségű búzából készül majd, elérhető áron, adalékanyagok nélkül. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents