Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-12 / 135. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. július 12., kedd • HÍDLAP 5 Az almatermesztés oázisa lehet a Felvidék A világhírű szabolcsi alma újabb; üzletet szimatoló olasz konkurenst kap Folytatás az 1. oldalról A környékbeli falvakban további elhanyagolt szőlőterületek is vannak, ám a cég egyelőre más községben nem kíván gyümölcsöst létesíteni. Michlian Etelka lapunknak megerő­sítette: a községben raktárt és osztá­lyozó helyiséget is építene a vállalat. A beruházásnak amellett, hogy a he­lyiek megszabadulnak a kihasználat­lan területtől, abban is óriási jelentő­sége van, hogy idénymunkát biztosít a község lakosainak. Magyarországon évek óta óriási gondot okoz az alma eladása, Cyprich szerint azonban Szlovákiá­ban a gyümölcstől gond nélkül meg tudnak majd szabadulni, annak szer­vezett felvásárlása biztosított, miután egy szlovákiai és egy olaszországi céggel is szerződtek. Köztudott, hogy a magyar almater­mesztés évek óta válságban van. Ma­gyarországon 32-33 ezer hektár terüle­ten termelnek téli almát, a termőterü­letek kétharmad része, megközelítő­leg 22 ezer hektár Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében található. A hazai fogyasztás visszaesése, valamint a be­vásárló-központok befolyása alá ke­rült piac következtében több ezer csa­lád megélhetése lehetetlenült el mára. Az importáru Magyarországra utazta­tása után is olcsóbb, mint a szabolcsi alma. Annak ellenére, hogy a magyar alma sokkal jobb minőségű, a raktáro­Zalabán az almaültetvény mellett ősszel nyúlfarm is létesülhet. Egy dunaszerdahelyi vállalkozó érdek­lődött az itteni kihasználatlan föl­dek iránt, aki a községben egyhektárnyi területen szeretné megvalósítani elképzelését. A vál­lalkozás valószínűleg az itteni la­kosoktól is vásárolna fel nyulakat. zási gondok miatt a termelők egyre inkább csak lé-almaként tudtak meg­szabadulni a gyümölcstől. Tavaly már elfogadhatatlanul szégyenletesen ala­csony áron, kilónként 25-40 forintért tudtak csak túladni a termésen (mi­közben a napszám személyenként há­romezer forint), ezért nagyon sokan inkább az almáskertek kivágása mel­lett döntöttek. • Czigler Mónika Milyennek látja az idei esztergomi programokat? Az önkormányzati értesítőkből, röpla­pokból, plakátokról értesülhetünk arról, hogy mikor, hol, milyen esemény várja idén nyáron a szórakozni vágyót. Évről évre színesebb a rendezvénysorozat, ma már ott tartunk, hogy az „üres” napokból van ke­vesebb. Ha valaki mindenhol ott akar len­ni, mielőbb klónoztatnia kell magát. Lackó Tünde (tanuló) . mhu Évről évre látom, l' ^1 hogy a város prog­ran'ja> nemcsak színe- sebbek, hanem min­S-kidégítőck, és minden korosztály számára megtalálható a kulturált pihenési lehetőség. Az Ákos koncert nagyon tetszett, a Várszínházi programo­kat eddig is látogattam. Horváth Barnabás (kőműves) Az unió okolható a gazdák káráért? A WWF szerint indokolatlan pazarlás az agártámogatás A Hankook már kevesebbel is beérné Folytatás az 1. oldalról Az unió - hogy biztosítsa termelő­inek a magas áron történő értékesítés lehetőségét - garantált áron vásárolja fel a piacon eladhatatlan gabonát. Ehhez azonban állami pénzből újabb és újabb raktárakat kell építeni, hogy tárolni tudják a felesleget. A raktá­rakból azután az állam csak további támogatások segítségével tudja érté­kesíteni a világpiacon a túlkínálatot”. A szervezet mindezeken felül úgy véli, hogy a mezőgazdasági túltermelés melléktermékeként a túlzott környe­zetszennyezés is párosul, amelyeket ép­pen a túlzott mezőgazdasági támogatá­sok átcsoportosításával lehetne orvosol­ni. A szervezet álláspontjával szemben a gazdák máshol látják a hibát, noha azt több mezőgazdasági szakember, köz­tük Jakab István, a Magosz elnöke is el­ismeri, hogy az utóbbi időben eltorzult az állattenyésztés és növénytermesztés aránya az ágazaton belül. Jelenleg a nö­vénytermesztés túlsúlya jellemző. A mezőgazdászok szerint az arányok fel­borulása éppen a helytelen támogatási rendszernek köszönhető, mivel az alul­támogatott álltenyésztés esetében sok­kal nagyobb leépítések történtek, mint a növénytermesztés terén, és jelenleg az a termény jelent elsősorban problé­mát, amit eddig az állatokkal etettek fel. A gazdák azonban a WWF-fel szemben nem a növénytermesztés, il­letve az arra fordítandó támogatások összegének csökkentésében látják a megoldást, hanem a nem is olyan ré­gen külföldön is elismert és keresett magyar állattenyésztés fellendítésével, valamint a magyar agrárágazat unión belüli kellő nemzeti képviseletével tud­nák elképzelni a jövőt. Abban mindegyik fél - természet- védők, a kormány illetékesei, mező­gazdászok, gazdák - egyetért, hogy a jelenlegi állapotok hosszú távon tart­hatatlanok, és a magyar mezőgazda­ság összeomlásához vezethetnek, így rövid időn belül megoldást kell talál­ni a problémára. • BK Folytatás az 1. oldalról A szlovák fél azonban ezt sem tartja elfogadhatónak, legfeljebb a teljes be­ruházás hat százalékát, azaz körülbelül 1,2 millárd koronát lenne hajlandó kifi­zetni. A gazdasági miniszter szerint - akit a miniszterelnök rögtön a Soo Woo-val folytatott megbeszélés után tájékoztatott - az üzlet Szlovákia szá­mára nyilván elveszett, és más külföldi beruházásokat is kedvezőtlenül érinte­ne. A kormányfő viszont úgy vélte, hogy „jelenleg végérvényesen még nem zárult le az ügy. A koreai fél bizo­nyos engedékenységről tett tanúbi­zonyságot, a javaslatot át kell gondol­ni”. Az említett 380 millió korona elen­gedését a koreaiak részben adókedvez­ménnyel szeretnék kompenzálni. Ivan Miklós pénzügyminiszter úgy gondol­ja, hogy „a koreaiaknak adott pénzt más fontos tervezetektől vonnák el. Rá­adásul gondot jelent az is, hogy a jövő évi költségvetés megvitatása előtt me­rült fel ez a külföldi beruházást ösztön­ző négymilliárd koronás támogatás”. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nyári szünet előtt a héten tárgyal utoljára a kormány. A koreaiakkal vi­szont már a héten meg kellene egyez­ni. Rusko ezért levélben kérte a koreai felet, hogy augusztus végéig tolja ki a megegyezés határidejét - nyilatkozta Lubomír Lintner a Szlovák Televízió vitaműsorában. Ugyanebben a mű­sorban azt állította a politikus, hogy ha a Hankook Tire szlovákiai beruhá­zásával kapcsolatban a liberálisok előbb ismerik kormánykoalíciós part­nereik álláspontját, nem kizárt, hogy támogatták volna a Mikulás Dzurinda kormányfővel szembeni ellenzéki bi­zalmatlansági indítványt. • (zc) Nukleáris és radioaktív eredetű veszélyforrások Katasztrófák elhárítói (6. rész) A vészhelyzetek elhárítását végző szakemberek szerteágazó munkájá­ról keveset tudunk. Erre a hiányos­ságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári védelem, a katasztrófavédelem kü­lönböző szakterületeit és az ott dol­gozók tevékenységét. A sorozat ha­todik részében a nukleáris és radio­aktív eredetű veszélyforrásokkal is­merkedhet meg az olvasó. Az atomenergia békés célú felhasz­nálása, - a fosszilis tüzelő anyagok hát­térbe szorulása miatt - egyre inkább előtérbe kerül és az élet minden terüle­tén elősegíti az életfeltételek javítását. Ugyanakkor helytelen alkalmazása je­lentős veszélyeket rejt magában. Az or­szág területén négyféle módon jöhet létre radioaktív szennyeződés. Először is a hazai nukleáris ener­giarendszerek -, a Központi Fizikai Kutatóintézet kutató reaktora és a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleá­ris Technikai Intézet tanreaktora - je­lentenek potenciális veszélyforrá­sokat. A paksi reaktorblokkok tovább­ra is megfelelnek nukleáris biztonság szempontjából a szigorú nemzetközi elvárásoknak. A Paksi Atomerőmű Rt atomreaktorai elsősorban Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyében élő lakosságot veszélyeztetik. A legsúlyo­sabb veszélyeztetettség a jelenlegi szabályozásban meghatározott 30 ki­lométer sugarú körzetet érinti. Másodsorban veszélyforrás a nuk­leáris anyagok szállítása során kelet­kező balesetek. Nukleáris veszély- helyzetet okozhat a reaktorok kiégett fűtőelemének, és a szennyezett ruhá­zat, eszközök, anyagok szállítása so­rán bekövetkező baleset. Harmadsorban említendő az or­szághatáron kívüli atomerőművek és más nukleáris létesítmények balese­tei. A magyar határtól számított 50 kilométeres körzetben működő vagy most épülő, de rövidesen üzembe helyezésre kerülő atomerőművek je­lentik hazánkra a legnagyobb ve­szélyt. A Szlovák Köztársaságban Bohunicén négy blokk üzemel, melyből kettő nem felel meg a világ­ban és hazánkban is érvényes bizton­sági előírásoknak. A Bohunice-i erő­mű elsősorban Győr-Moson-Sopron valamint Komárom-Esztergom me­gyéket veszélyezteti. Esztergomtól légvonalban 60 kilométerre fekszik. Szintén Szlovákiában található a Mohovce-i atomerőmű, amely első­sorban Pest és Nógrád megyéket ve­szélyezteti. Magyarország számára az említett erőművek bármelyikének üzemzavara, balesete - az uralkodó meteorológiai viszonyok miatt - je­lentős kibocsátás esetén komoly ve­szélyt jelenthet. Végül veszélyforrást jelenthetnek a meghibásodott űrobjektumok által okozott balesetek is. Urbalesetről be­szélhetünk, amikor az űrben tevékeny­kedő objektumok balesetéből követke­zően nukleáris szennyeződés kerül a levegőbe, vagy a talajra. Ezen balesetek megelőzhetőek lehetnének, ha megol­dás születne az űrben működő objek­tumok biztonságos befogására. Jelenleg az ország területén műkö­dő monitoring rendszer mintegy 70 mérőállomással rendelkezik, ame­lyek nagy része közvetlen összekötte­tésben van a központi szerver gépei­vel. Ezenfelül a Szlovákiában telepí­tett sugárzásmérő berendezések ada­tait is megkaphatja az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság. (folytatjuk) • Gál Kata Fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy mi mindenről maradok le. Tíz éve még alig volt valami Eszter­gomban, ma pedig szinte minden nap történik valami. Mindenem a ze­ne, de valószínűleg csak kevés koncertre tudok majd elmenni a nyáron. Demeter Etelka (nyugdíjas) Mivel sok szabadidőm van, amire csak tu­dok, elmegyek. Télen a Városi Szimfoniku­sok koncertjeire vál­tok bérletet, nyáron pedig az egymást érő fesztiválokra látogatok el. Örülök, hogy újra van gitárfesztivál. Elhunyt Komlósy Zsolt Múlt pénteken szívinfarktusban elhunyt Komlósy Zsolt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselője, az Országos Tanács elnöke. Az MKP sajtószóvivője, Pokstaller Lí­via lapunknak elmondta, hogy a képviselőt múlt pénteken a komá­romi járásbeli Virten érte a hirte­len halál, ahol egy falunapi ren­dezvényen volt jelen meghívott vendégként. A képviselővel a ren­dezvényen szívinfarktus végzett. Az 50 éves politikus az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagja, 1992-től az Együttélés, 1998-tól az MKP parlamenti képviselője. 1998-tól Rimaszombat alpolgár­mestere, az MKP Országos Taná­csának elnöki posztját 2003-tól töltötte be. Komlósy Zsolt temeté­se csütörtökön 13.00-kor lesz Ri­maszombaton. • Cz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents