Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-30 / 192. szám
HÍDLAP • 2005. szeptember 30., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Sírva ünnepelnek az önkormányzatok A helyhatósági struktúra egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül Elbagatellizálják a bősi haváriát Már az építkezés során számos műszaki hiányosság merült fel Folytatás az 1. oldalról Azt viszont nem igazán látja senki, mely feladatok csökkenéséről van szó. Szita Károly nemrégiben azt indítványozta: a kormány oldja fel az év elején zárolt államháztartási tartalékot, mely 21,7 milliárd forint szétosztását jelentené. A pénzügyminiszter mindeddig nem adott számára időpontot személyes találkozóra, ezért a kaposvári polgármester aláírásgyűjtést folytat az elvonások ellen. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) szocialista elnöke jóval derűlátóbb a fideszes politikusnál. Azt ugyan belátja, hogy közel sem valósult még meg a valódi decentralizáció, azaz a települések önrendelkezése, ám úgy véli, a kormány nyitott az egyeztetésre, és a miniszterelnök tisztán látja a problémákat. Az elnök szerint van ok az ünneplésre, az évforduló független a jelenlegi gondoktól és az uniós csadakozással új, biztató helyzet állt elő a gazdálkodásban. Az kétségtelen, hogy át kell alakítani a finanszírozási rendszert, ám ez nem egyszerű feladat - mondta . Ma a legtöbb saját bevétel a településeken működő vállalkozásokból, iparűzési adókból képződik. Még kérdéses, végül hogyan alakul át ez az adónem. A jelenlegi tervek szerint a bevétel ugyanúgy az önkormányzatoknál marad, csak nyereség vagy vagyonadó, illetve ezek kombinációjának formájában. A legsürgetőbb probléma Zongor Gábor szerint is az, hogy az önkormányzatoknak tágabb mozgásteret, nagyobb döntési szabadságot kellene biztosítani, hogy megszűnjön végre az ország „vízfejűsége”. Ehhez pedig az kell, hogy az állam és az ön- kormányzatok közösen gondolkodjanak, amire Zongor Gábor szerint Politikai villongások Nyitra megyében Belica szerint jogtalanul írt alá szerződéseket a megyei alelnök Folytatás az 1. oldalról Az önkormányzat márciusban ugyanis jóváhagyott egy határozatot, amelynek alapján az alelnöknek az elnökéhez hasonló hatáskört biztosított annak távollétében, igaz, az ön- kormányzat határozatát Belica szintén nem írta alá. Nagy Géza, Zselíz polgármestere, megyei képviselő lapunknak elmondta: azok után, hogy az önkormányzat másodszor is megerősítette a Belica által visszadobott határozatot, Fehér Miklós ugyanolyan jogköröket kapott, mint az elnök. Nagy Géza inkább azt tartja felháborítónak, hogy a megyei-elnök az önkormányzati határozatokat rendszerint nem írja alá. A szlovák sajtó rögtön felröppentette a hírt, hogy az alelnök egy nem létező épület megvételét is aláírta. Nagy Géza szerint azonban itt egy megye számára épülő épületről van szó, amelyet a szerződés értelmében akkor vásárol meg az önkormányzat, ha az elkészül. A megye alelnöke az épület megvásárlására aláírt egy hitelfelvételt is, amelyhez Nagy Géza szerint valószínűleg szintén joga volt. • CzM LAP(SZ)ÉL Vödrös Attila Hazudozni, pénzt számolni Bizonyára nem kerülte el Kedves Olvasóink figyelmét, hogy a közelmúltban Gyurcsány Ferenc a búzaégetésről elhíresült Karsai József szocialista képviselőnél vendégeskedett Battonyán. Vendégeskedtek még rajta kívül ott több ezren, főképpen nyugdíjasok, akiket még Parciumból (Romániából) is hoztak buszokkal, s akiknek negyvenegy mázsa húsból főtt a pörkölt. A jelenlévők szerint a hangulat akkor hágott a tetőfokára, amikor Gyurcsány Ferenc lépett a mikrofonhoz, s elmondta: „Tudom és ismerem, milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki két szobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, ha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogyan olvassa a gázórát, hogyan számolja, hogy hány köbméter fogyott ebben a hónapban.” A miniszterelnök vagyona az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió forinttal gyarapodott, éppen ezért az MSZP-n belül is komoly felháborodást váltottak ki Gyurcsány demagóg, populista mondatai. Ez a példa is mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök büntetlenül mondhat ostobaságokat, senki nem kéri, hogy szíveskedjék székéből felállni, s minél előbb írják ki a választásokat, hiszen hiteltelen ember nem lehet egy ország kormányának a vezetője. Márpedig Gyurcsány Ferenc hiteltelenné vált, immár nemcsak a nyugdíjasok előtt, hanem Brüsszelben is, ahol az Európai Unió kormányának próbáltak meg csalárd módon sminkelt költségvetést eladni. Nem sikerült, mint ahogy eddig az égvilágon semmi nem sikerült a szocialisták és a szabad demokraták alkotta koalícióból létrejött kormánynak. E példa is mutatja, Gyurcsány Ferenc az igazságnál, a tisztán megfogalmazott gondolatoknál jobban szereti a hatalmat, meg az azzal járó pénzt. Az előbb említettem, hogy következmények nélküli országban élünk. Tessenek mondani, vajon, ha Önöket csaláson kapják, akkor tudnak-e úgy viselkedni, mint ama Havas Henrik a Mokka című televíziós műsorában teszi? Havas jogtalanul szed pénzt a diákoktól a szegedi egyetemen, de biztosíthatom Önöket, a jogtalanul beszedett pénzt nem fogja visszafizetni, s ugyanúgy emelt fővel, öntelt módon terjeszti majd „igazságait”, mint tette eddig, sőt talán fizetésemelést kér a TV2-nél, mert hogy ezzel az üggyel reklámot csinált a csatornának (kanálisnak). Hava? reggeli „eszmefuttatásaiban” gyakorta undorodik a Kossuth Rádióban közvetített déli harangszótól, s nem egyszer kifejtette: gyűlöli a harangszóhoz Bőzsöny Ferenc által elmondott információkat. Nyilván jobban kedveli a harangzúgásnál a forintok csengését, a húszezresek zizegését. Lamperth Mónka belügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján ígéretet tett arra, hogy 3 milliárd forint kiegészítő támogatást osztanak szét az önkormányzatoknak a közalkalmazotti béremelések kompenzációjához. A tervek szerint a pénz október 5-ig megérkezik a települések számlájára. A belügyminiszter azt is bejelentette, konkrét javaslatcsomag készült a 48 legnehezebb helyzetben lévő kistérség, települési önkormányzat felzárkóztatására. A közeljövőben egyfajta VIP szolgáttatásként külön tanácsadó segíti majd a településeket az uniós források, pályázatok leghatékonyabb kihasználásában. minden esély megvan, míg Szita Károly reménytelennek ítéli a helyzetet. • Szabó Hajnal Még várják az adományokat A romániai árvízkárosultak megsegítésére továbbra is várja az adományokat a megyei Vöröskereszt. A romániai fél javaslatára azonban csak pénzadományokat kémek, mert a tartós élelmiszerek olcsóbbak Romániában, és egyelőre ruhaneműt sem várnak. Megyei segítségre várva Nyergesújfalu. A város önkormányzata támogatási pályázatot nyújt be a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. A vis maior keretből igényelhető segítségért az augusztus 23-i rendkívüli esőzések okozta károk miatt folyamodnak. A település bel- és külterületi útjai károsodtak, valamint néhány helyen megcsúszott a partfal. A helyreállításhoz 12 millió forintra lenne szükség, de ezt az önkormányzat saját keretből nem tudja kifizetni. Folytatás az 1. oldalról A gát szigetelésével kapcsolatban már az építésnél felmerültek környezetvédelmi problémák. A kátrányszerű anyaggal végzett szigetelést ugyanis a vízben található baktériumok kioldják, ezáltal bekerül a természet körforgásába. Az anyag súlyosan rákkeltő, ám ezzel a tényezővel csak a mikrobiológusok számoltak évekkel ezelőtt - hívta fel a figyelmet Illés Zoltán erre a nem elhanyagolható részletre, rámutatva: a Duna magyarországi szakaszán számos település - többek között Budapest - ivóvizét is a folyamból nyerik a partmenti csápos kutak. A fejetlenség valószínűleg a tulajdoni viszonyok rendezetlenségéből Folytatás az 1. oldalról Több helyen korlátozás nélkül elfogadják a vásárlóktól a régi villanyvasalókat, monitorokat, porszívókat, a legtöbb kereskedő azonban vásárláshoz köti az átvételt. Az esztergomi ATEK Computer üzletben is azt a választ kaptuk, hogy az emberek zöme hallott az újfajta hulladékgyűjtési lehetőségről és közülük sokan élnek is a lehetőséggel. Benedek Attila üzletvezető elmondta: náluk kizárólag akkor adható le bármi, ha ezzel egy időben vásárolnak is az ügyfelek. Naponta átlagosan 2-3 használt berendezéssel szaporodik a raktárkészlet, viszont az elszállítás nem napi gyakorisággal megoldott. Általában havonta egyszer jön érte egy begyűjtéssel foglalkozó vállalkozó, a szállítás költségét a boltnak kell állnia. Az ATEK Computer vezetője ennek ellenére optimista az új környezetvédelmi rendelkezés hatását ilered, bár Illés Zoltán szerint ezek a viszonyok már teljesen egyértelműek: Magyarországot megilleti a szlovákok által egyoldalúan elterelt Duna mindenkori átlagos vízhozamának ötven százaléka, valamint az erőmű által termelt áram fele. Ez azért fontos szempont, mert a szlovák fél 1992 október 23-a óta nem az előírt meny- nyiséget, hanem a vízhozam 83 százalékát használja. Magyarország soha nem kapott áramot, sem a többletvízmennyiségnek megfelelő kártérítést, holott azt könnyen ki lehetne számolni - emlékeztet Illés Zoltán. Erdei György, környezetvédelmi helyettes államtitkár lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. letően. Mint Benedek Attila rámutatott: a szervezett gyűjtés révén jelentősen javítható a cégükről kialakult vásárlói kép, ami idővel növelheti a törzsvásárlók körét is. A Printer Fair Kft. üzletvezetője, Trengerné Dudics Valéria szintén megerősítette, hogy a begyűjtési rendszer jól működik, noha náluk eddig mindössze néhány berendezést adtak le a vásárlók. Országos szinten talán még sikeresebbnek bizonyult a törvény adta e- hulladékgyűjtési akció. Az egyik legnagyobb országos bolthálózattal rendelkező elektronikai áruházlánc csak augusztus második felében összesen 18 tonna használt eszközt vett át. A Media Markt 11 budapesti és vidéki üzletében ez a tendencia szeptember végéig fennmaradt. A Tesco közel 50 szupermarketjében és hipermarketjé- ben ugyancsak növekszik hétről hétre a leadott berendezések menynyisége. • V. • ). R. Egyelőre nem üzlet az e-hulladék Alacsony profit ellenében is átveszik a használt elektronikus eszközöket Hídkonferencia Esztergomban Hamarosan új hidak épülhetnek az Ister-Granum Eurorégióban „A száztíz éves Mária Valéria híd” címmel tartott nemzetközi hídkonferencia második napjának Esztergom adott otthont A rendezvény apropója a két várost először összekötő vashíd megépítésének 110. évfordulója. A kecsesen ívelő hidat a történelem során többször is felrobbantották, a Duna két partját, és két országot is összekötő híd újjáépítésére egészen 2001-ig kellett várni. Az évforduló alkalmából a Magyar Útügyi Társaság Hídtagozata, az Ister Granum Eurorégió és az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság hídkonferenciát szervezett A rendezvény alatt számos olyan előadást tartottak, melyek témája a térségünket érintő fejlesztéseket, azok esélyeit boncolgatták. A konferencián elhangzott, hogy a Dunán - Budapest és Pozsony között - egyetlen komolyabb teherbírású híd van, mégpedig a vámosszabadi határátkelőnél, ezért nagy fontossággal bír az, hogy a jövőben több teherhidat is építsenek. Molnár László, a FÖMTERV RT vezér- igazgatója a V/C korridorról tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, hogy a hiányzó kapocs, amely a BaltiA tervek szerint, az új négysávos gyorsforgalmi út az Esztergom és Párkány közé tervezett teherhídhoz csatlakozik majd, melynek megépítéséig a két város között teherkom- pot szeretnének üzemeltetni. kumot és a Balkánt kötné össze, éppen az a gyorsforgalmi út, amelyet térségünkön keresztül építhetnének meg és a Zsámbéki-medence-Eszter- gom-Párkány-Zselíz-Léva-Beszterce- bánya-Zsolna nyomvonalon húzódna. Marian Miskovic, a Közlekedési Posta és Hírközlési Minisztérium közútfejlesztési igazgatója az elhangzott előadásokat értékelve elmondta, hogy Magyarország és Szlovákia között intenzívebb együttműködésre lenne szükség. Véleménye szerint több szempontból is jobb megoldásnak bizonyulna a Zsámbéki-medence- Esztergom-Párkány (vagy Ipolyság)- Zsel íz-Lé va-Garamszentkereszt- Zsolna vonal. A kivitelezést tekintve is ez látszik az ésszerűbbnek, mert így például Donovalynál sem kellene alagutat fúrni a hegybe. A már többször is említett Ipoly-hidak felújításával kapcsolatosan Miskovic elmondta, hogy jelenleg két vasszerkezet rekonstrukciójáról folynak egyeztetések. A második világháború előtt 47 híd volt az Ipolyon, amelyből jelenleg csupán négy üzemel. Sitku László, főmérnök elmondta, hogy a jövőben több hidat is szeretnének felújítani - ennek érdekében már készülnek az engedélyeztetési tervek. Egy sikeres INTERREG-es pályázat után akár már a jövő évben elkezdődhetne az építkezés, többek között Rákospusztán, Pőstyénpusztán, Újkőváron vagy éppen Ipolydamásdon. • Szép Éva
