Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-29 / 191. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. szeptember 29., csütörtök • HÍDLAP • Felhasadt a duzzasztógát Bősnél Ma már nem tudni, veszélyes volt-e a napokig tátongó húszméteres repedés Folytatás az 1. oldalról Ján Stolicny, a bősi vízerőmű ille­tékese szerint azonnal értesítették a magyar felet a helyzetről. Az Orszá­gos Vízügyi Főhatóságnál (OVF) azonban azt a tájékoztatást adták, hogy a történtekről nem rendelkez­nek részletes információkkal. A szlovák vízügyi hatóság a repe­dés kialakulásának okait nem ismeri, Stolicny szerint azonban valószínű­leg egy hajó okozta azt. Boros Isván, az OVF szóvivője szerint elképzelhe­tő, hogy a földgát mozgásától is ki­alakulhatott a repedés. Boros ezt ter­mészetes jelenségnek tartja, és sze­rinte katasztrófától ilyen esetben semmiképp sem kell tartani. Ugyan­ezen a véleményen van Stolicny is, aki szerint katasztrófa nem fenyege­tett. A szakértők mégis úgy látták jó­nak, ha még a tél beállta előtt korri­gálják a hibát. Droppa György, a Duna Kör ügy­vivője lapunknak elmondta: a szlovák hatóságok nekik sem jelezték a prob­lémát, ám ilyen esetben a szlovák ha­tóságoknak mindenképpen értesíte­nie kell a magyar felet. Droppa György lapunknak elmondta: érte­sülései szerint uszálybaleset okozhat­ta a problémát. Am bármilyen kis re­pedésről is legyen szó, az akár ka­tasztrófát is okozhat, ha a víz a nyí­lást idővel annyira kiszélesíti, hogy gátszakadás történik. „A legkisebb hiba esetén is megvál­tozhatnak a nyomásviszonyok, ezért azt azonnal ki kell javítani a kataszt­A bősi erőmű térségében a Danubia Invest társaság három- hatmilliárd korona értékű beruhá­zást tervez. A tervek jóváhagyásá­tól számítva - jelenleg a szlovák kormány előtt van az ügy - két éven belül üdülő- és szabadidő- központot, valamint egy aquaparkot is létesítene a szlovák vállalat, amely télen hatszáz, nyá­ron pedig ezer vendég számára biztosítana felüdülést. Tervezik ezenkívül egy dunai kikötő létesí­tését is, közel ötszáz jacht számá­ra. A környéken exkluzív szállodá­kat, gyógyászati és relaxációs központokat is építenének. rófa elkerülése érdekében” - szögezte le Droppa, aki figyelmeztetett: az Egyesült Államokban sem a Katrina hurrikán, hanem egy víztározó átsza­kadt gátja okozta az igazi katasztrófát. • CzM Kismértékű emelés óriási viták után Vissza a múlt rendszerbe Októbertől emelkedik a minimálbér Szlovákiában Ismét központi ellenőrzés alatt a szlovák önkormányzatok A kormány jóváhagyta a minimál­bér emeléséről szóló rendeletet, így az október elsejétől a jelenlegi hat és félezer koronáról 6900 koro­nára (45 ezer forintra) emelkedik. A minimálbér emelése a Szakszer­vezetek Szövetsége (KOZ) és a Mun­kaadók Szövetsége (AZZZ SR) között lezajlott küzdelem és kölcsönös enged­mények eredménye, amelyre múlt hé­ten a Dzurinda-kabinet is áldását adta. Ludovít Kaník munkaügyi-, szociális és családügyi miniszter szerint ez az első olyan eset, amikor az említett két szervezetnek kemény csatározások árán ugyan, de sikerült közös nevezőre jutnia. Á KOZ és az AZZZ SR egyez­kedéssel megbízott képviselői mielőtt tárgyalóasztalhoz ültek volna, eléggé eltérő kiindulási összeget jelöltek meg tárgyalási alapul. Míg a KOZ 7250 ko­ronának megfelelő minimálbérrel in­dított, az AZZZ SR csupán száz koro­na emelést javasolt. A minimálbér 400 koronás növelése hozzávetőleg 40 jogszabályt érint Szlo­vákiában. Ezzel kapcsolatban módosul­nak például a munkahelyteremtést tá­mogató állami juttatások és a társada­lombiztosítási járulék alsó határa is. Az utóbbi elsősorban a kisebb forgalom­mal, kevesebb nyereséggel gazdálkodó magánvállalkozókat érinti hátrányosan. A minimálbér megítélését illetően megoszlanak a vélemények. Míg Ivan Saktor, a KOZ elnöke hosszú távon az átlagbér 55 százalékának megfelelő összegre (Szlovákiában jelenleg 16737 korona az országos átlag, ennek meg­felelő 55 százalék 9200 korona), ezzel szemben Ludovít Kaník és a Munka­adók Országos Uniója (egyébként ez a szervezet elutasította és alá sem írta a 6900 korona összegű kompromisz- szumot) megszüntetné a minimálbér intézményét. A minimálbér ellenzői azzal érvelnek, hogy az olyan régiók­ban, ahol aránylag alacsonyak a bérek a nagyobb minimálbér fékezi a mun­kaerőpiac egészséges fejlődését. • Oravecz A parlament elfogadta azt a tör­vényjavaslatot, amely értelmében a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (NKÚ) a települések és a megyei önkormány­zatok vagyonkezelését ellenőrizheti. Az új törvény az állami szervek ré­széről lehetőséget ad visszaélésekre. A 2006. január elsejétől életbe lépő törvény értelmében az NKÚ figye­lemmel kísérheti, hogy a települések il­letve a megyék a jogszabályokkal össz­hangban, célszerűen gazdálkodnak-e vagyonukkal. A szlovák jogszabályok értelmében jelenleg ugyanis a hivata­lok csak az államtól átruházott feladat­köröket ellenőrizhetik. A parlament ugyanakkor nem hagyta jóvá az ellen­zéki Smer javaslatát, amely értelmé­ben az NKÚ ellenőrizhetné az egyes politikai pártok finanszírozását is. Szigeti János parlamenti képvise­lő, Búcs polgármestere szerint az új törvény egy újabb pofont jelent az önkormányzatoknak. „A javaslat ellen velem együtt még 13 MKP-s képviselő szavazott a 20-ból. Az Igazságügyi Minisztérium által be­terjesztett javaslatot azonban megle­pően sokan támogatták” - tájékoztatta lapunkat Szigeti János. A honatya sze­rint a módosítás azt eredményezte, hogy az állam a pénzügyi decentrali­zációt követően újfent rátette kezét a községek és a megyék gazdálkodására. Az igazságügyi-miniszter, Dániel Lipsic szerint viszont az új törvény az önkormányzatok érdekeit védi, éppen a hivatali visszaéléseket hivatott meg­gátolni. Szigeti János ugyan egyetért azzal, hogy az adófizetők pénzének felhasználását az új törvénynek kö­szönhetően jobban ellenőrzik, ám a módosítás egyúttal okot szolgáltathat a visszaélésekre is. Szigeti szerint a polgármesterek így ki lesznek szolgál­tatva a politikai támadásoknak. A nem kívánatos politikai pártok színeiben hatalomra kerülő polgármesterek ese­tében ugyanis megsokszorozódhatnak az ellenőrzések. • Czigler Mónika Növekszik a magyar hitelezők száma Szlovákiában Érdemes körültekintően választanunk a csábító ajánlatok közül, mivel a Duna bal partján is csak a bankok haszna biztos A magyarországi vállalatok szá­mára Szlovákia nemcsak a beruhá­zások, hanem a hitelrendszer szem­pontjából is egyre vonzóbb. Hitelt azonban inkább csak azok a cégek vesznek fel Szlovákiában, akiknek itt működik leányvállalatuk, de egy­re több magánszemély is érdeklő­dik a lehetőségek felől. A különbö­ző hitelkonstrukciók között azonban nem könnyű eligazodni, és minden­képpen érdemes részletesen tájé­kozódni, mielőtt valamelyik pénzin­tézettel szerződést kötnénk. A Világgazdaság információi szerint az ügyfél Szlovákiában a magyarorszá­ginál sokkal kedvezőbb hitelkamat­kondíciókkal találja szemben magát. Az itt kínált lehetőségeket több ma­gyar vállalat is kihasználja. Az OTP Banka Slovensko-nál például a hitelező cégek általában üzleti tevékenységet folytatnak Szlovákiában. Ezek a válla­latok általában Magyarországon is az OTP ügyfelei. Hasonló a helyzet a HVB Bank Slovakia esetében is, ahol külön előnyt jelent, ha a Szlovákiában leányvállalatot üzemeltető cég Ma­gyarországon is a bank ügyfele. Egy általunk megkérdezett pénz­ügyi tanácsadó szerint az úgyneve­zett uzsorahitelek magánszemélyek számára bármilyen célra felhasznál­hatóak, és általában 20-30 ezer koro­náig vehető fel kölcsön. A lakosok kö­rében az ilyenfajta kölcsön a háztartá­si cikkek vásárlásá­nál népszerű. A pénzügyi szakértő szerint azonban fontos odafigyelni a szerződés feltét­eleire. Előfordul­hat ugyanis, hogy a hitelező csak 1-2 százalékos kamatot ígér, azt azonban nem hangsúlyozza ki, hogy annak mértéke nem-éves, hanem valójában havi kamat. A személyi kölcsön esetében általá­ban tíz százalék feletti éves kamatot számítanak fel az intézetek, de eseten­ként előfordul ennél kedvezőbb kamat is. Ilyen esetben azonban szintén érde­mes résen lenni, hiszen előfordulhat az, hogy egy bizonyos intézménynél csak öt százalék kamatot ígérnek az ügyfél­nek, azonban a járulékos költségekért, a számlavezetésért borsos árat kell fizetni a hitelezőnek, ráadásul kötelező biztosí­tást is köttetnek az illetővel. Egy magyarországi pénzintézet ve­zetője szerint sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem jelent aka­dályt az állampol­gárság sem a szám­lák, sem a lekötött betétek esetében. Ami a betétet illeti, szerinte inkább Magyarországon éri meg lekötni a pénzt, hitelt ezzel szemben Szlováki­ában éri meg fel­venni. Hasonló vé­leményen van pénzügyi szakértőnk is, hiszen mint mondta: itt alacsonyabbak a kamatlábak, mint Magyarországon. Arra azonban számítani kell, hogy a korona forintra történő átváltásakor veszíthet az ügyfél (a korona eladása jelenleg 6,2b, vétele pedig 6,70 forint). A hitelkamatok és a letéti kamatok esetében az alacsony kamatlábak azzal is összefüggenek, hogy Szlovákia 2009- ben szeretné bevezetni az eurót, míg Magyarország csak 2011-ben. Ennek értelmében Szlovákia számára sürgető, hogy a kamatok terén közelebb kerül­jön az uniós kamatlábak szintjéhez. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a banki letétkamatok szintje is. Magyar- országon ugyan valóban nagyobbak a kamatlábak, hiszen Szlovákiában egy­éves lekötés esetén a kamat általában 1,3 százalék körül mozog, szemben a ma­gyarországi nagyjából négy százalékkal. Elvileg tehát a Magyarországon lekötött összeg jobban kamatozik, mint Szlová­kiában. A szakértő szerint Szlovákia gazdasága jelenleg felfelé ível, nagy mennyiségű külföldi tőke áramlik az országba, ezzel együtt pedig a korona erősödik. Épp ezért érdemes összeha­sonlítani a forint, a korona és euró árfo­lyamát. A forint árfolyamváltozása ugyanis látszólag azt eredményezi, hogy a nagyobb kamat miatt többet kap az ügyfél. A számítások azonban azt mutatják, hogy jelenleg a korona erősö­dése miatt jobban jár az, aki Szlovákiá­ban koronában fekteti be a pénzét. • -erM­Kockázatos konstrukciónak tartja-e az autólízinget? Egyre kedveltebb Magyarországon a gépkocsilízing: az autó viszonylag ala­csony alapösszegért elvihető, de komoly kockázatot jelent, hogy ha mégsem tudja törleszteni a leendő tulajdonos a részlete­ket, a tulajdonjog és az addig befizetett összeg is „elszáll”. Polgárdi István (vállalkozó) A mostani autónkat is lízingeljük. Három éve cseréltük le az aktuális, szintén lízingelt gépko­csinkat, most is azt vár­juk, hogy milyen új szériát hoznak ki. Vá­laszthatnánk azt a verziót is, hogy ki­fizetjük a kocsit, de mi inkább újabb­ra cseréljük, és tovább törlesztjük. Sosem féltünk lízingelni, a legtöbben ma már így vásárolnak autót. Somogyi Péter (SMD-operátor) Éppen két hete vágtam bele egy autólízingbe. Muszáj volt így dönte­nem, mert a munkahe­lyemre jutás busszal elég körülményes. Nulla forint befizetés­sel hoztam el az autót elméletileg, amúgy egyhavi keresetem megy rá az üzembe helyezésre. Tízéves fu­tamidőre szól a szerződés, sokáig rá­gódtam rajta, de azt hiszem, hogy stabil a munkahelyi státuszom. Minczérné Zsuzsa (vállalkozó) Drágábban vettünk autót, mint ahogyan szándékoztunk, elég magas önrészt kellett fizetnünk, ezért minél hosszabb futamidőt kértünk a banktól, amelyen keresztül lízingelünk. így alacsonyabb a havi törlesztő rész­let. Hat évre vettünk fel hitelt az autóhoz. Ha az embernek nincs annyi pénze, hogy készpénzért ve­gyen kocsit, csak úgy tudja ezt megoldani, ha lízingel. Pozsonyi Réka (főiskolai hallgató) Jelenleg édesapám ko­csiját vezetem, de gon­dolkodom azon, hogy miként tudnék autót lízingelni. Jó hasznát venném egy saját ko­csinak, de egyelőre nem merek belevágni, de ha mégis rászánom magam, mindenképpen egy alacsony fogyasztású kisautót vásárolnék, valószínűleg lízingre. Szűréssel a rák ellen Dorog, Emlőszűrési járat indul szeptember 29-én Dorog térségében. A szűrési járat különjáratként műkö­dik, s azokba a településekbe tér be, ahol a hölgyek megkapták a behívót a szűrésre, de nehezen jutnak be Ta­tabányára a Szent Borbála Kórház­ban lévő szűrési központba. A szűrés ingyenes, a vizsgálatra a 45 és 60 év közötti korosztály a beutalót a házi­orvosuktól kérheti. Kápolnaszentelés Bajcs. Kápolnát szenteltek fel a felvidéki Bajcshoz tartozó Ellető ma­jorban. A lepusztult kápolnát, mely­nek rekonstrukcióját az Európai Szo­ciális Alap finanszírozta, Mátrai Ist­ván, Nagybajcs káplánja szentelte fel. A 115 lelket számláló Ehetőn a harangláb is felújításra került.

Next

/
Thumbnails
Contents