Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-28 / 190. szám
RÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. szeptember 28., szerda • HÍDLAP Magyarázzák a fizetés-elmaradást Célkeresztben a 13. havi fizetés Somorja bemutatkozik Budapesten A Rákóczi Szövetség szervezésében mutatkozik be október 5-én, 17.00 órakor Budapesten a Magyarok Házában a felvidéki kisváros, Somorja. A találkozón a város közéletét szeretnénk bemutatni: az önkormányzat, a Csemadok helyi kulturális szervezet, a Somorja és Vidéke Kulturális Társulás összefogásának eredményeként. A rendezvényen a szervezők tervei szerint egy hangulatos beszélgetéssel, kultúrműsorral, értékes kiadványokkal és jóféle borral, a helyi pékség termékeivel mutatják be a magyar nyelvhatár egyik végvárának számító, Pozsony melletti kisvárost. Bűnmegelőzési koncepció Lábatlan. A település képviselői legutóbbi ülésükön egyhangúan fogadták el a Közbiztonsági és Bűn- megelőzési Koncepciót. Az alapvető emberi jogok érvényesítésére, az életminőséget javító közbiztonság megteremtésére, a lakossági és anyagi javak védelmére és az eredményes bűnüldözésre fordítják majd a legnagyobb figyelmet ennek keretén belül, és kiemelten foglalkoznak a büntető törvénykönyvben szerepelő bűnesetekkel is. Többféle értelmezés létezik a 13. havi fizetések nulladik havi külön juttatássá történő átalakulásával kapcsolatban. Elenyésző azok száma, akik szerint ezzel bárki is jól járt volna, a szakszervezetek régóta szorgalmazzák a felülvizsgálatot, mondván: egyhavi fizetés egyszerűen eltűnt a közszféra dolgozóinak zsebéből. „A 13. havi illetmény év eleji egyhavi külön juttatássá történt átalakítása nem tekinthető alkotmányellenesnek, és nem von maga után jogilag érvényesíthető, visszamenőleges, a 2004. évre vonatkozó 13 havi illetmény kifizetéseket” - áll abban a levélben, amit Czizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter küldött válaszul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének augusztusi megkeresésére, és amelyet Kerpen Gábor elnök juttatott el lapunkhoz. Még értelmezik az Alkotmánybíróság döntését, többfajta számítás létezik arról, valójában mekkora összegről van szó, és hány alkalmazottat érint pontosan - kommunikálja most a Pénzügyminisztérium. Az biztos, hogy az Alkotmánybíróság hétfői ülésén egyes rendelkezések megsemmisítése mellett döntött. Két pontban találták teljesen önkényesnek és alkotmányellenesnek az illetményváltozásokat. Egyrészt a kifizetés nem köthető ahhoz az egyetlen feltételhez, hogy január 1-jén - azaz egyeden napon - fennáll-e foglalkoztatási jogviszony, másrészt „megfelelő átmeneti szabályok” híján a rendelkezés egyértelműen hátrányosan érinti azokat, akiknek jogviszonya 2004-ben év közben szűnt meg. Jogos lehet a visszamenőleges kifizetés azok esetében is, akik idén januárban fizetés nélküli szabadságon vagy gyesen voltak. A régi gyakorlat szerint féléves folyamatos munkaviszony után járt a decemberi külön juttatás. A pénzügyi tárca sajtófőnöke cáfolta azokat a lapértesüléseket, miszerint 2006-tól visszaállna a régi rendszer. A cáfolhatadan tény azonban az, hogy egyévi juttatást nem kapott meg a közszféra többszázezer érintett dolgozója. Ez ügyben csaknem négyszázan a peres út mellett döntöttek, változó sikerrel. A Fidesz egyértelműen úgy véli, ez az elmaradt, tulajdonképpen „el- sinkófált” összeg jár minden érintettnek, ezt költségvetési hiányra való hivatkozással nem lehet elutasítani. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa figyelmeztetett arra, hogy a késlekedés akár tüntetésekhez is vezethet. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szeretné, ha a kifizetésekre lehetőleg még decemberben, legkésőbb jövő januárig sor kerülne. A Pedagógusok Szakszervezete reálisabban próbálja megoldani a felemás helyzetet, Varga László elnök lapunknak elmondta, hogy az ügy megoldása érdekében indítványozni fogják az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács mielőbbi összehívását. Megpróbálják elkerülni az egyéni pereket, de válaszokat várnak a kormánytól azokra a kérdésekre: kinek, mikor, hogyan és mennyit fizetnek ki az elmaradt juttatásból. Tisztában vannak azonban azzal, hogy a döntést finanszírozási gondok és.jogszabályi hiányosságok is hátráltatják, valamint további bizonytalanság lehet az év közben nyugdíjba vonult, valamint az akár több éve fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógusok járandóságának tekintetében. Míg előbbieket a nyugdíjbeszámítás miatt hátrányosan érinthette az új rendszer, addig a szabadságoltakat legalábbis erkölcsileg vitatható előnyhöz juttatja az Alkotmánybíróság hétfői döntése Varga László szerint. • SZABÓ Megtalálták a lezuhant repülőgépet A baleset helyszínétől kétszáz méterre bukkantak rá a roncsra Egy speciális berendezés segítségével megtalálták a vasárnap Nagymarosnál a Dunába zuhant kisrepülőgép roncsait, a baleset helyszínétől alig kétszáz méterre. A roncsokat várhatóan még ezen a héten kiemelik a mederből. A víz alatti keresésre készített különleges lokátor a tegnap délutáni órákban a folyóba zuhanás helyszínétől mintegy 200 méterre megtalálta a kisrepülőgép roncsát. A teljesen a víz alatt lévő gép teste 50 méternyire a nagymarosi Duna- parttól állt meg a sodrásban. így még-mindig nem veszélyezteti a hajózási útvonalat. A gép kiemelésére a hét folyamán kerül sor, amikor a tűzoltóság és a katasztrófavédelem biztosítani tudja a kellő gépi-, és Hazaengedték a zsolnai kórházból és itthon kezelik tovább a vasárnap Szlovákiában lezuhant kisre- pülőgép két magyar pilótáját. Az 52 és 65 éves miskolci férfiak egy völgykatlanba zuhantak, a balesetben mindketten súlyosan megsérültek, de tegnapra több sikeres műtétet követően stabilizálni tudták állapotukat a zsolnai kórház orvosai. lapunknak elmondta, hogy, amint ebben a konkrét esetben is, a rendőrségtől kapják egy zárt láncú riasztó rendszer segítségével az értesítést, hogy egy bejegyzett repülőgép bajba került. Amíg a rendőrség vizsgálja az ügyet, a légügyi hatóságok bevonják a pilóta repülési engedélyét, és részt vesznek a baleset szakmai elemzésében. A szakember megerősítette lapunk korábbi információit, miszerint egyre többen, egyre kevesebb rutinnal vezetnek kisrepülőgépeket, ez állhat a mind gyakoribb balesetek hátterében. • P.Z. Lemaradtunk a rákgyógyítás terén is ✓ Évente több mint harmincezren halnak meg rákban Magyarországon Magyarország több éve vezeti a daganatos megbetegedésekből következő nemzetközi halálozási statisztikát. Minden évben közel 33 ezer ember hal meg gyógyíthatatlan betegségben, vagyis egy Esztergom méretű város teljes lakosságával csökken hazánk népessége. A gyilkos kór áldozatainak száma rendszeres szűrővizsgálatokkal csökkenthető lenne. A Nemzeti Rákellenes Program keretében tervezett intézkedések elsősorban a speciális onkológiai központok létrehozását célozzák, emellett javítanák a rendkívüli fontosságú szűrések eredményességét, fejlesztenék a terápiás berendezéseket, és a szakemberképzést. Ezzel párhuzamosan az életmód egészségesebbé tételével szigorúbban korlátoznák a dohányzási lehetőségeket (egészség- ügyi intézményekből, óvodákból, bölcsődékből teljesen száműznék a dohányosokat), de közvetve az iskolai büféprogram is ebbe a sorba tartozna a rehabilitáció, az utógondozás fejlesztésével együtt. A gyógyulás esélyeit jelentősen rontja a korai felismerés és a szűrővizsgálatok elhanyagolása. Az egészségügyi tárca ezen a helyzeten többek között a nők emlő- és méhnyakrák szűréséhez társított nyereményjáték szervezésével próbál segíteni. Egyes szakemberek szerint viszont inkább a büntetés, semmint a jutalmazás lenne célravezetőbb. A szűrővizsgálatok kiterjesztése ráadásul nem utolsósorban pénzkérdés is. Egy időben sokat hallhattunk a szintén jó eséllyel gyógyítható vastagbél- és végbélrákszűrés országossá tételéről, ám ez a technikai feltételeik miatt költséges vizsgálat, míg a legutóbb fókuszba került prosztatarákszűrés a diagnózis bizonytalanságai miatt tűnik megoldhatatlannak. Egy napilap nemrégiben felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyítás terén is számtalan kihívással küzd a magyar egészségügy. Hiányosságok vannak a személyi és tárgyi feltételek terén, sokszor pedig a spórolás okozza a terápia eredménytelenségét. Szűcs- Miklós, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnöke úgy véli, hogy a betegek 15-20 százalékát nem a számára legmegfelelőbb helyen kezelik. Sajnos elterjedt gyakorlat, hogy szinte minden kórház kezel daganatos betegeket, akkor is, ha erre nem teljesen adott minden feltétel. Elsősorban azért, mert a betegeket a diagnózistól az utókezelésig végigkövető centrumok híján kénytelen ezt tenni. Az ^esztergomi Vaszary Kolos Kórházban is van onkológiai részleg, itt szerencsére a legkorszerűbb berendezések, terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak. A szakorvosok mellett kéthetente az Országos Onkológiai Intézet egy szaktekintélye is eljön személyes konzultációra - mondta lapunknak Pák Gábor, a kórház orvos-igazgatója. A legújabb onkoterápiás eljárásoknak megfelelően az intézmény központi „recept” alapján, patikában összeállított infúziókat alkalmaz a gyógyításban. A nyugat-európai országok statisztikáitól messze elmaradó eredményeinket az orvos azzal magyarázza, hogy a legtöbb helyen évtizedek óta működik a rendszeres szűrés. Finnországban például évente körülbelül tíz nő halálát okozza méhnyakfák, míg nálunk több százan halnak bele. Mivelhogy erre a szűrésre itthon is biztosított a lehetőség, csupán a nők szemléletén, személyes felelősségén múlik, hogy az érintettek esetleges félelmüket legyőzve elmennek-e a vizsgálatokra. A korai felismeréshez mindenekelőtt ezen kell változtatni a szakemberek egyöntetű véleménye szerint. • Sz. H. A 10-15 évre tervezett rákellenes programmal kapcsolatban a Fidesz erősen szkeptikus, leginkább újabb pr-fogásnak minősítik a terveket. Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter szerint nem ötletek kellenek, hanem pénz, hiszen programok már vannak. A szakma viszont már azt is előrelépésként értékeli, hogy végre nyíltan beszélhetnek a régóta egy helyben topogó terület megújításáról, és nem egy kész programmal szembesülnek, hanem lehetőséget kapnak a tervezetek megvitatásra. Mennyire tartja fontosnak a megelőző rákszűrést? Évente közel 33 ezer ember hal meg különböző daganatos megbetegedésekben Magyarországon. A rendszeres szűrő- vizsgálatokon a rák már kezdeti stádiumban kimutatható, és jó eséllyel gyógyítható, sokan mégsem veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Velekei Fanni (gyakornok) Nem bízom a szűrő- vizsgálatokban. A tüdőrák például egyoldali tüdőgyulladással kezdődik, aztán lesz kétoldali és így tovább. De ezeket másképp kezelik, mint a tüdőrákot, így aztán semmi értelme az egésznek. Ha meg befektetik az embert kivizsgálásra, több problémával távozik, mint amennyivel a kórházba került. Idehaza még nem képes arra az orvostudomány, hogy egy olyan súlyos betegséget, mint a rák, kezelni tudjon. Donát Edit (portás) A megelőzés fontos, de százszázalékosan nem lehet megbízni a szűrővizsgálatokban. Ha súlyos problémáról van szó, akkor nyilván kimutatja a szűrés, de lehet, hogy már későn. A kisebb elváltozásokat viszont néha csak komolyabb vizsgálatokon veszik észre. Ennek ellenére bízom a szűrésben, nem is olyan régen voltam. A bajt csírájában kell megelőzni. Kosztrihán Karolina (vágó) A szűrővizsgálatoknak semmi értelme, úgysem megy el senki kivizsgáltatni magát. Az emberek félnek, hogy kiderül a baj, inkább reménykednek, hogy ők lesznek a kivétel. Ha fjedig ki is derül valami, nem biztos, hogy a megfelelő helyre fordul segítségért. A beteg ember mindenben hisz, százféle gyógyszert beszed, pedig a betegségek nagyrészt lelki eredetűek. Müllnerné Virág Ildikó (titkár) Sajnos már nem kötelező a vizsgálatokra elmenni, ezért mindenkinek a felelősségtudatára bízzák ezt a dolgot. Én minden évben járok tüdőszűrésre, nemsokára időszerű lesz a következő. Mellrákszűrésen is voltam nemrég. Szerintem nagyon fontos, hogy az egészségre odafigyeljünk, és lehetőleg megelőzzük a bajt. Előadás a vízlépcsőről Október 1-jén, szombaton Herczegh Géza, az MTA tagja, a Hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája tart előadást délután 17 órakor a Verőcei Művelődési Házban „A dunai vízlépcső pere Hágában a Nemzetközi Bíróság előtt” címmel. Nyugdíjasok Dorogon Az Idősek Világnapja alkalmából október 2-án, vasárnap 15 órától a dorogi és a Dorog térségi nyugdíjas egyesületek ünnepi gálaműsort adnak a József Attila Művelődési Ház színháztermé-j ben. A rendezvényen közreműködnek a környék településeinek nyugdíjas klubjai, a műsor vendége Krizsán Sándor, az „Életet az éveknek” országos nyugdíjas egyesület tiszteletbeli elnöke A fotón szerepló' géppel azonos típusú repülő járt szerencsétlenül a hét végén. emberi erőt a munkához. A magánkézben lévő kisrepülőgépek elterjedésével egyre gyakoribb, hogy a légi közlekedési szabályokat és a repülő vezetési technikákat nem egy esetben mellőzve röpülnek ezek a gépek. Simon Károly, a Polgári Légi Közlekedési Hatóság munkatársa
