Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-28 / 190. szám

2 HÍDLAP • 2005. szeptember 28., szerda ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu A legtöbb kamat csökkent augusztusban (H) Többségükben csökkentek a ház­tartási szektor forinthiteleinek és forintbetéteinek átlagos kamatlábai a múlt hónapban - közölte a jegybank kedden. Szintén mérséklődtek a nem pénzügyi vállalati szektorral kötött forinthitel- és forintbetét szerződé­sek kamatlábai. Augusztusban általá­ban csökkentek a háztartások eurohiteleinek átlagos kamatlábai is, azonban az eurobetétek esetében ezek nem változtak. Digitális tananyag a pénzügyekről (H) A fiatalok pénzügyi és befektetési ismereteinek javítása a célja annak a kilencrészes, 13-16 éveseknek szóló digitális tananyagnak, amelyet ked­den mutatott be az oktatási miniszter és a Budapesti Értéktőzsde elnöke. A dokumentáció a Sulinet-weboldalról érhető el. Az anyag két részből áll: a tanulók egyrészt a pénzügyi szektor legfőbb intézményeit ismerhetik meg, másrészt tőzsdei ismereteket sajátíthatnak el. Jövó're emelkedik a sztrádamatricák ára (H) 2006-ban valószínűleg nem változik az autópálya-matricák bruttó ára, de a nettó ár emelkedik - közölte az Álla­mi Autópályakezelő Rt. szóvivője. Winkler-Virág András elmondta, hogy a társaság több javaslatot tárt az árakat megszabó Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium elé, de az ügy­ben még tart az egyeztetés. A legvaló­színűbb alternatíva szerint a vignetták nettó ára a jövő évi áfakulcs csökkené­sének mértékével emelkedne úgy, hogy a bruttó ár nem változna. Helytelen a kisebbségi törvény (H) Az Alkotmánybíróság kedden úgy határozott: sérti a választójog egyen­lőségének és közvetlenségének elvét, hogy a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett kisebbségi tör­vény értelmében a települési kisebb­ségi önkormányzati választásokon a legtöbb voksot elnyert tag egyúttal a helyi önkormányzat képviselő-testü­letének is tagjává válik. Csehországba menekülnek a romák (SK) Az utóbbi három hónapban megnövekedett azoknak a szlovák ro­máknak a száma, akik Csehország­ban szeretnének letelepedni — állítja a cseh köztelevízió. A tavalyi eszten­dőben csak két esetet regisztráltak, de 2005 júliusától ötszáz szlovák ro­ma kért politikai menedékjogot Prá­gától. A cseh Belügyminisztérium azonban tájékoztatta a romákat, hogy az uniós állampolgárok más tagál­lamban nem folyamodhatnak mene­dékjogért, így kevés arra az esély, hogy jobb életük lesz a szomszédos államban, mint volt Szlovákiában. Egy százalékkal csökken a villanyenergia ára (SK) Egy százalékkal csökkenti a vil­lanyenergia árát a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató, ami elsősorban a vállalatokat érinti. Az októbertől ha­tályba lépő csökkentés után a cégek 32 koronával fizetnek majd keveseb­bet, így egy megawattnyi energia el­sejétől 3033 koronába kerül majd. Adócsalással gyanúsítják a kormányfőt Gyurcsány szerint politikai támadás történt Törvényes tevékenységet folytat­tak azok a cégek, amelyekről a na­pokban adott* hírt a sajtó - közölte a miniszterelnök a közrádiónak adott, kedd reggel sugárzott nyilatkozatá­ban. Gyurcsány Ferenc politikai tá­madásnak minősítette az állításokat A kormányfő az őt és vállalkozása­it érintő kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott: „Teljesen biztos vagyok abban, hogy jogszerű és törvényes üzleti tevékenységet folytattak ezek a cégek, bízzuk az adóhivatalra és a bí­róságra ezeknek az eldöntését”. Gyurcsány hozzátette: a cikkekben megnevezett cég pert indít a „nem igaz, pontatlan és kifejezetten ha­mis” állítások miatt. Közölte azt is, hogy eddig négy ügyben indítottak ellene politikai természetű támadást, és ebből négy személyiségi jogi pert nyertek meg. A kormányfő emlékez­tetett rá, hogy a sajtóban megneve­zett cégnél eddig két alkalommal, 1997-ben és 2000-ben végeztek adó- vizsgálatot, és ezekben mindent tör­vényesnek és jogszerűnek találtak. Az Altus Rt-től is kérne iratokat Szijjártó A parlamenti Apró-Gyurcsány vizs­gálóbizottság elnöke bejelentette: a következő ülésen felhatalmazást kér a testülettől, hogy iratokat kér­hessen be az Altus Rt-től, a földhi­vataltól, a cégbíróságtól, és az ön- kormányzattól, mivel a dokumen­tumok alapján a bizottság több kérdésre kaphatna választ. Példa­ként említette, hogy a kormányfő feleségével közösen létrehozott Fittelina Kft. folytatott-e üzletsze­rűen ingatlanhasznosítási tevé­kenységet, illetve volt-e valós bér­lője Dobrev Klára lakására a kft.- nek 1995 és 2002 között. megjelenteket, miszerint Gyur­csány Ferenc és felesége egy 1995 - ös adójogszabályt követően létre­hozta a Fittelina Kft.-t amely meg­szerezte a Dobrev Klára tulajdoná­ban lévő lakás kizárólagos hasznosí­tási jogát. • KONCZE Hétfőn Szijjártó Péter fideszes képviselő, a Gyurcsány-bizottság elnöke a parlamentben azt mondta: a múlt héten a magyar sajtóban az adócsalás gyanúja merült fel a mi­niszterelnökkel szemben, ami sú­lyos vád. Az ellenzéki politikus fel­szólalásában ismertette a sajtóban Nem szerződik a posta a kistelepülésekkel Nem javasolta tárgyalásra a par­lament önkormányzati bizottsága keddi ülésén azt a két ellenzéki in­dítványt, amely törvényben köte­lezte volna szerződéses viszonyra a Magyar Postát és a kistelepülése­ket a kiszámíthatóbb postai szol- j gáltatás biztosítása érdekében. Pettkó András, aki öt MDF-es frak- j ciótársával együtt kezdeményezte a j postáról szóló jogszabály módosítását, i indoklásában közölte: a szolgáltatá- I soknak a kistelepüléseken élők igé- I nyeihez kellene igazodnia, mert a mo- j bil postákkal szemben tavaly sem j csökkent a lakosság ellenérzése. Az informatikai és hírközlési tárca I szakmai tanácsadója hangsúlyozta: a j szerződések megkötésének lehetősé- I ge jelenleg is adott. Berzsenyi László j a kisposták bezárásának indokai kö- j zött a gazdaságtalan működtetést j említette. Jauernik István, a bizottság i MSZP-s alelnöke azzal indokolta | pártja elutasító álláspontját, hogy [ szerinte a javaslat szövege nem azt a | célt szolgálja, amit az ellenzéki kép- j viselők valójában el akartak érni. • CZE Megválasztották az alkotmánybírákat A parlament nem szavazott az elnök újraválasztásáról Bragyova András alkotmányjo­gászt és Kovács Péter nemzetközi jogászt választotta alkotmánybíró­vá az Országgyűlés hétfőn. A titkos szavazáson Bragyova Andrásra 355 igen és kilenc nem szavazatot, Ko­vács Péterre 359 igen és hét nem voksot adtak le a képviselők. Az eredmény bejelentése után a megválasztott alkotmánybírák letet­ték az esküt. Megbízatásuk kilenc évre szól és egyszer újraválasztha­tók. Utoljára hat éve, 1999 júniusá­ban választott alkotmánybírákat a parlament. Az Alkotmánybíróság tavaly december óta nyolc fővel, a határozatképesség határán műkö­dik.' Németh János megbízatása 2003. július 31-én szűnt meg, Czúcz Ottó 2004. április 30-tól nem tagja a testületnek, Strausz János pedig 2004. december 23-án töltötte be 70. életévét. Legutóbb 1999 júniusában Bihari Mihályt, Kukorelli Istvánt és Tersztyánszkyné Vasadi Évát vá­lasztotta alkotmánybíróvá az Or­szággyűlés. Az MDF nem támogatja a páros jelölést Az MDF szerint elfogadhatatlan az alkotmánybíró-jelölési eljárás. He­rényi Károly úgy fogalmazott: a jö­vőben nem támogatják, ha a pár­tok ismét párosán jelölnek alkot­mánybírákat. Az ellenzéki politikus szerint ez azt jelenti, hogy a két nagy párt saját jelöltje támogatása fejében adja le voksát a másik je­löltre, és nem egy jelöltnek van kétharmados támogatottsága. He­rényi Károly utalt rá, hogy az MDF három nevet terjesztett elő, akiket a nagy pártok nem fogadtak el. Legközelebb november 12-én jár le alkotmánybírói mandátum, éppen a testület elnökéé, Holló Andrásé. Mi­után hétfőn - az előzetes tervekkel ellentétben - nem szavazott a parla­ment Holló András újraválasztásá­ról, az Alkotmánybíróságnak rövide­sen új elnököt kell választania saját tagjai közül. • VÁRY Sikeres antiterror akció London után Párizs lett volna a következő cél az öngyilkos merény­lők számára, amit már régóta sej­tett a francia rendőrség és az egyes titkosszolgálatok. Hétfőn egy sikeres akció keretében kilenc ter­roristát sikerült lekapcsolniuk a kommandósoknak. A potenciális terroristák Algériá­ból származnak és a GSPC (Szalafista Csoport az Imáért és Har­cért) nevű szervezet tagjai. A terro­rista szervezet valamikor egész Algé­riát rémuralma alatt tartotta, ám a kormányerők és a titkos rendőrség nagyrészt felszámolta őket. A még életben illetve, szabadlábon levő ta­gok szervezetüket szorosan az al- Kaidához kapcsolták. A párizsi cso­port vezetője Safé Bourrada már 1995 óta ismert a hatóságok körében, mi­vel többéves börtönbüntetésre ítélték államellenes cselekményekért és egy terrorista csoport létrehozásáért. A párizsi rajtaütéssel egy időben a milánói rendőrök is őrizetbe vettek 11 algériai férfit, akik szintén a GSPC tagjai voltak. Olaszországban összesen 20 lakásban tartottak razzi­át., melyeknél számos irat, banki ki­vonat arra utal, hogy a terroristák kapcsolatban állnak spanyol és brit terrorszervezetekkel is. Párizs főpolgármestere bejelen­tette, hogy londoni mintára kamerá­kat fognak felszerelni a frekventál- tabb utcákon, pályaudvarokon és a metróban. A parlament, pedig több jogot szeretne adni a titkosszolgálat­oknak a megfigyelések és telefonle­hallgatások terén. Madridban eközben megszülettek az első bírósági ítéletek a 2001. szep­tember 11-i terrortámadások spa­nyolországi segítőivel szemben. A Nemzeti ítélőszék 18 személyre 6-27 évi börtönbüntetést szabott ki. Abu Dahdad, szír állampolgárságú fővád­lott ellen az államügyész 74 000 (!) év börtönt kérvényezett 2 973 esetben elkövetett gyilkosság miatt. A bíró azonban nem tette közvetlen felelős­sé a szír terroristát az áldozatok halá­láért és csak 27 évre ítélte őt. • Georg Spöttle Parlamenti igen a román és bolgár EU-csatlakozásra Elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot a parlament. Az Országgyűlés az indítványt 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mel­lett hagyta jóvá. A „nem” gombot a független Balogh László, Boross Im­re, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor és Medgyasszay László nyomta meg, a szintén független Hor­váth Balázs tartózkodott. A voksolás előtt Körömi Attila független ország- gyűlési képviselő ügyrendi hozzászó­lásában amellett érvelt, hogy a tör­vényjavaslatról ne egyszerű többség­gel, hanem kétharmaddal foglaljon ál­lást a Ház. Ezt azzal indokolta, hogy a hivatalos meghívóban, kétharmados szavazási arányt tüntettek fel. „A kép­viselők ebben a hiszemben érkeztek a Tisztelt Ház falai közé. Ha az Or­szággyűlés most feles szavazati arány­nyal szavazna, akkor úgy járna el, Rendzavarás a szavazás alatt Rövid időre megzavarta a lobbik Magyarországért Mozgalom egyik tagja a plenáris ülést, amikor a kar­zatról transzparenst lógatott le és röpcédulákat szórt a képviselők kö­zé. „Ne legyetek hazaáruiók!” - állt a transzparensen. A szórólapokon a Jobbik azt fogalmazta meg, hogy Magyarországnak Erdély autonómi­áját kellene a román EU-csatlakozás feltételéül szabnia. Az ülést megza­varó Novák Elődöt a teremőrök ve­zették ki az Országházból. mintha az alkotmányt kétharmaddal fogadná el, de annak módosítását feles törvényekkel engedné meg saját maga részére”. Világosi Gábor elnök erre úgy reagált: a kormányfő beterjesztő levele és a törvényjavaslat indoklása értelmében egyszerű többség szüksé­ges a jogszabály elfogadásához. • KE / Évi negyvenezerrel bővülhet a foglalkoztatás A kabinet középtávú munkaügyi stratégiája szerint a gazdaság je­lenlegi 4-4,2 százalékos növekedé­se mellett évi 40 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatás a következő évek­ben - mondta Csizmár Gábor foglal­koztatáspolitikai és munkaügyi mi­niszter kedden. A fővárosi fórumon Csizmár Gábor közölte: október végén nyújtja be a parlamentnek a szakminisztérium fog­lalkoztatás helyzetéről szóló jelentését, és jövőbeni terveket. A Fidesz foglal­koztatáspolitikai kabinetjének vezetője az eszmecserén utalt az MSZP 2002-es választások során tett négy­éves, 400 ezer új munkahelyet teremtő ígéretére. Bernáth Ildikó szerint ezhe- lyett a kormány 400 ezer új munkanél­küliről adhat számot. Az MGYOSZ elnöke az önkormányzati törvény mó­dosítását sürgette, mivel az lehetővé tenné az önkormányzati feladatok ki­szervezését a magánszférába. • Palotás Újabb turulmadarat loptak Az első világháború áldozatainak emlékművét díszítő turulmadarat loptak el Szlovákiában. A Kolozs- némán történt eset nem egyedi, előtte öt településen fordult elő ha­sonló eset A lopás ügyében már megkezdő­dött a nyomozás, ami egyelőre még nem vezetett eredményre. Erdélyi Péter, a révkomáromi járási rendőr- kapitányság helyettesének elmondá­sa szerint a korábbi esetekben sem történt előrelépés, a hetényi és nagykesziben történ lopás elkövetőit sem tudták kézre keríteni. A rendőr­ség több lehetőséget is megvizsgált, felmerült, hogy színesfémgyűjtők lopták el a turulmadarakat, de a nyo­mozás során átvizsgált vastelepeken semmit sem találtak. A másik lehető­ség is zsákutca volt, nem régiség- gyűjtők megbízásából tulajdonítot­ták el a turulmadarakat. A Kolozsnémán történt turulma­dárlopás nem az első Szlovákiában, korábban öt településen - Perbete, Hetény, Bátorkeszi, Kürt, Nagykeszi - regisztráltak hasonló esetet. • HAJDÚ

Next

/
Thumbnails
Contents