Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-27 / 189. szám

RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍ DLAP • 2005. szeptember 27., kedd Újra földet osztana a baloldal A gazdák és az ellenzék fenntartásokkal fogadja Gyurcsány bejelentését Rejtélyes baleset Nógrádban Ismeretlen férfira bízta autóját és életét egy házaspár Folytatás az 1. oldalról A kis területű földekre ráadásul ne­hezen kapható hitel, és az nem elegen­dő még a területalapú pályázati támo­gatásokhoz sem. Sőt, amennyiben bérlők művelik a földeket, azoktól a szerződéses határidő lejártáig nem le­het visszavenni azokat. Obreczán sze­rint több mint pikáns, hogy miközben ez a kormány azt állította korábban, hogy 300 hektáros terület alatt nem életképes egy gazdaság, és ezért leállí­totta a támogatásokat is, aközben most ennek ellenkezőjét bizonygatja a beígért földosztással. Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgaz­dasági kabinetvezetője több szem­pontból aggályosnak tartja a minisz­terelnök kijelentését. Egyrészt nagy kérdés, hol vannak, pontosan melyek a felajánlott földek, mert amikor élet­járadék fejében az idősek átadták a földeket, azokról azt mondták, több­ségük haszonbérlettel művelt föld, nem parlagon hagyott területek. Amennyiben ezeket valóban művelik ma is, lehetetlen elvenni azokat a bér­lőktől. A programtervezetet összes­ségében ellentmondásosnak és szak­mailag teljesen megalapozatlannak ítélte a politikus. Az ellentmondás el­sősorban abból adódik, hogy a kor­mány korábban eltörölt egy jól mű­ködő rendszert, emiatt a gazdák már élhettek a kedvezményes hiteltör­lesztés lehetőségével. A MAGOSZ egyébként régóta sé­relmezi a földtörvény olyan jellegű módosítását, amely előnyben részesí­tené az állattartó telepeket a földbér­lettel szemben. Az állattenyésztők ugyanis elő-haszonbérleti jogot kap­nának, majd a föld az elővásárlási jog miatt átmehet a tulajdonukba is. Félő, hogy ezen a módon külföldiek kezébe kerülhetnek a földek, és emellett nem tisztázott az állatlétszám és a hozzá igényelhető földterület aránya sem. A gazdák mindenesetre kilátásba he­lyezték, hogy akár az Alkotmánybíró­sághoz is fordulnak az ügyben. • SZH. Két személy sérült meg abban a vasárnap éjjeli autós balesetben, amelynek okozója elmenekült a helyszínről. A Nógrád megyei Kozárd környékén történt eset ér­dekessége, hogy a sérültek nem tudják, ki vezette a gépkocsit. Vasárnap éjjel két óra körül egy sze­mélygépkocsi Nagymezőpuszta irá­nyából Kozárd felé közlekedett, a me­redek, lejtős útszakaszon egy kanyar­ban kisodródott és az út menti bozótos­ba zuhant. Az autó ezt követően a tete­jére borulva csúszott tovább, majd eg}' fa állította meg - tudta meg lapunk a Nógrád Megyei Rendőr-Főkapitány­ság szóvivőjétől, Kaszás Ottó rendőr alezredestől. Az ügy érdekessége, hogy a sofőr elmenekült a helyszínről, két utasa pedig, nem tudja megmondani, ki vezette a kocsit. Kaszás Ottó el­mondta: a két személy - nevük alapján egy házaspár - közül a 31 éves ecsegi férfi súlyos, a 29 éves nő pedig köny- nyebb sérüléseket szenvedett. A szóvi­Beismerő vallomást tett a tatabányai taxisgyilkos A pénteki bírósági tárgyalás során a 22 éves F.R. beismerő vallomást tett. Azóta a Tatabányai Városi Bí­róságon van előzetes letartóztatás­ban. Az üggyel kapcsolatban a Ko- márom-Esztergom Megyei Rendőr- kapitányság sajtóreferense annyit közölt: jelenleg a szakértői véle­ményeket várják. vő elmondta, hogy a két sérült kórház­ban van, ahol az előzetes meghallgatás során kiderült: a pár kölcsönkért egy autót, amellyel elmentek szórakozni, itt megismerkedtek a későbbi sofőrrel, aki a továbbiakban vezette a kocsit és okoz­ta a balesetet. Azt nem tudták meg­mondani, ki volt a férfi. A rendőrség még vizsgálja a bonyolult baleset kö­rülményeit, különös tekintettel a jár­művezető kilétére. A rendőrség a nyo­mozáshoz a lakosság segítségét is kéri. • GÁL Százezer korona Erdélynek Eredményes volt a bácsi jótékonysági koncert Több mint száztízezer korona gytílt össze vasárnap az erdélyi ár­vízkárosultak számára Búcson ren­dezett jótékonysági koncerten. A szervezők további egy hétig várják a felajánlásokat. Ezerötszáz ember gyűlt össze vasár­nap a búcsi sportpályán, hogy részt ve­gyen és adakozzon a jótékonyság kon­certen, amelyet a Felvidéki Rockszín­ház és a Szövetség a Közös Célokért rendezett. A főszervező, Karkó Henri­ett lapunknak elmondta, hogy 113 ezer korona (körülbelül hétszázezer forint) gyűlt össze a belépőjegyekből, ám so­Nagy Balázs kan jelezték feléjük, hogy szívesen ada­koznának. A szervezők ezért úgy dön­töttek: az eredetileg szeptember 30-án, egy székelyudvarhelyi Kormorán kon­certen tervezett átadást elhalasztják és még egy hétig fogadják a felajánláso­kat. Remélik, sikerül elérni az egymil­lió forintos összeget. A programon részt vett az egyik fővédnök Duray Miklós, míg a másik, Orbán Viktorné Lévai Anikó egyéb elfoglaltságai miatt levélben köszönte meg a szervezőknek, fellépőknek és az adakozóknak, hogy ilyen módon is támogatják az árvízsúj­totta Székelyföldet. • GK LAP(SZ)ÉL Sport határok nélkül A hét végén nem mindennapi eseménynek adott otthont a székesfehérvári jégkorongcsarnok, ugyanis ott játszották a Borsodi Liga nyitófordulóját. A hír önmagában nem jelentene sokat, de a tavalyi bajnok Álba-Volán ellen­fele nem más volt, mint egy szlovák kiscsapat az Érsekújvár. S, hogy a hír miért számít kuriózumnak? Talán csak azért, mert ilyen kezdeményezésre — mármint, hogy külföldi csapat pályára lépjen egy magyar bajnokságban- nem sokszor van példa. Ebből is kitűnik: a sportot nem lehet országha­tárokkal elválasztani. Az Érsekújvár szlovák csapatként lett teljes értékű tagja az idei magyar jégkorongbajnokságnak. Adott volt egy gárda, melyet nem elégített ki a szlovák másodosztályú színvonal (?), s mivel a legmagasabban jegyzett bajnokság elérhetetlennek tűnt - elsősorban az azzal járó költségek miatt -, más kiutat kellett keresni. A határ közelsége Magyarországra irányította a figyelmet, s mivel a hazai szövetség (azért a szlovákok is helyeselték a szereplést) áldását adta a frigyre, így az Érsekújvár megkezdhette a pont­gyűjtögetést. Sőt akár az is elképzelhető - kicsi rá az esély -, hogy az év végén egy szlovák csapat - jelen esetben az Érsekújvár - emeli magasba a magyar bajnoki elsőségért járó kupát. A kezdeményezés, mint azt korábban megjegyeztük nem sokszor fordul elő a világban, nincsenek túlzott mértékű átfedések az egyes országok bajnok­ságai köpött. Annak idején - Csehszlovákia szétválása után - volt róla szó, hogy a két nemzet „kevert” csapatokat indít az egyes világversenyeken, de beszéltek arról is, hogy a bajnokságokban szerepet kaphatnak a másik or­szág együttesei. Ez az ötlet meghiúsult, de a gyökerek megmaradtak. Az Érsekújvár indulása a magyar bajnokságban sokaknak újdonság, én in­kább azt mondanám: nekik összejött. Tavaly az eperjesi kézilabdacsapat próbálkozott hasonlóval, őket elutasították, de ellenpéldaként felhozhat­nánk az osztrák Hypo női kéziseit, igaz ők inkább botrányaik miatt kaptak meglehetősen gyakran helyet a sajtóban. Mégis, egyre inkább úgy tűnik, sikeres és kevésbé sikeres próbálkozásokat követően, hogy a sport nem ismer határokat, évről évre egyre több csapat fi­gyelme irányul Magyarország felé, ami akár visszajelzésnek is felfogható, már ami az egyes sportágakat jelenti. Most már csak azt kéne elérni, hogy olasz, német, angol vagy legalább cseh labdarúgócsapatok jelezzék részvételi szándékukat, s talán akkor a magyar foci sem tartana ott, ahol jelenleg tart... Még a Duna foglya a lezuhant repülőgép A Zlin 142-es roncsainak kiemeléséről egyelőre lemondtak Folytatás az 1. oldalról A kisrepülő ugyanis egy olyan völgykatlanban zuhant le, ahonnét a két súlyos töréseket szenvedett pilóta a térerő hiánya miatt nem tudott segítsé­get kérni. A két sérültet ötszáz méte­ren keresztül hordágyon kellett a men­tőhelikopterig vinni. Július közepén szintén Szlovákiában, Rózsahegynél két magyar gép ütközött össze. Ez a baleset sajnos halálos kimenetelű volt, az egyik gép utasa lelte halálát a föld- befúródott roncsok között. A másik re­pülőt egy biztonsági ejtőernyős fékező rendszer óvta meg a tragédiától. Egy lapunknak név nélkül nyilat­kozó szakértő véleménye szerint az elmúlt években megnövekedett azok száma, akik saját repülőgéppel ren­delkeznek. Az is tendencia viszont, hogy az anyagi lehetőségek kibővülé­se mellett a gépek tehetősebb tulajdo­nos-pilótái a fizika törvényeivel már kevésbé törődnek. A Nagymarosnál távvezetékkel összeütköző és ennek következtében a Dunába landolni kényszerülő kisgép pilótája valószí­nűleg nem tartotta be a repülési szin­tet, hiszen a távvezetékek magasságá­ban nem tartózkodhat repülőgép. Er­re alapozhatták azt a büntetőeljárást, melyet az ügyben indított a Váci Rendőrkapitányság a pilóta ellen. A nagymarosi polgármester, Edöcsény András röviden arról tájé­koztatta lapunkat, hogy mivel a bal­eset egyetlen komolyabb áldozatot sem követelt, sem nekik, sem pedig a rendőrségnek nem kellett az ügyben vizsgálatot tartaniuk. A megrongáló­dott vezetéket, a villamos-szolgáltató, illetve a közúti felügyeleti szervek el­távolították a helyszínről. Az önkor­mányzati vezető reméli, hogy a gép esetleg még a nagymarosi folyószaka­szon fekszik a víz alatt, és roncsait mihamarabb kiemelik a Dunából. • PÓZ Töretlen a magyar dió külföldi presztízse Az őszi gyümölcsök közül a csonthéjas a legnépszerűbb Folytatás az 1. oldalról Az étkezési körtével többnyire nincs gond, minősége is megfelelő, a lékörte értékesítése a zalai jégveré­sek miatt azonban egyre több aggo­dalomra ad okot. Magyarországon a Vilmos és a Bőse Kobakja fajták a legnépszerűbbek, szerte Európában azonban a Fétel Apát mutatós gyü­mölcse terjed a legjobban, melynek zamata meg sem közelíti a magyar körtéét. Szabó József hozzátette: az uniós tagországokból nagy mennyi­ségben hozzánk érkező gyümölcs bár rossz hatással van a magyar ter­melői árakra, meg kell barátkozni a helyzettel, hiszen az uniós csatlako­zással ezt is vállaltuk. Biztatóbb a dió helyzete, annak el­lenére, hogy perspektivikus növény­ről van szó. „Piaci szempontból lan­gyos év volt az idei, de továbbra is jól értékesíthető a dió. Aki ebbe fekte­tett, mindenképpen jól járt” - állítja Szabó József. Az ország egész terüle­tén honos a csonthéjas, a legnagyobb ültetvények pedig Balatonboglár környékén és Szabolcsban találha­tók. A magyar diónak hírneve van külföldön, köszönhetően az eredmé­nyes nemesítéseknek. A termékta­nács elnöke elmondta, Franciaor­szágban nem ritka, hogy külön pol­con árulják a magyar diót, a kiváló minőségnek köszönhetően. A korai fajták szedése már megkezdődött, de a legtöbb ültetvényen még várni kell, amíg a héj megpattan. Komárom-Esztergom megyében is terjed a diótermesztés, közel huszon­hat hektáron foglalkoznak termeszté­sével, és a közelmúltban több telepí­tés is történt - tudtuk meg a megyei Főfalugazdász Hivataltól. Valamivel kevesebb a körte a környéken, körül­belül tíz hektár, birsalmát azonban már a kiskertekben sem látni, pedig a szeptember nem is olyan rég még a birsalmasajt főzésének ideje volt. Or­szágosan is csak elvétve foglalkoznak a termesztésével, mivel nincs rá ke­reslet. A gyakori tűzelhalás miatt pe­dig az 1996-2000 közötti telepítések nagy részét ki kellett vágni. Szabó József szerint a mezőgazda­ság valamennyi ágazatában a TSZ-ek működése, vagyis a közös összefogás hozhat eredményt, mivel így az érté­kesítési problémák is megszűnhet­nek. Az uniós támogatásokból azon­ban még egy fillért sem láttak a ter­melők, különböző mondva csinált in­dokokra hivatkozva. • JUHÁSZ

Next

/
Thumbnails
Contents