Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-24 / 188. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. szeptember 24., szombat • HÍDLAP Megszépült orvosi rendelő Tatabánya. Közel 55millió forintos beruházással két hónap alatt újították fel a dózsakerti felnőtt- és gyermekorvosi rendelőt Tatabányán. Az intézmény alapterülete a bővítésekkel mintegy 600 négyzetméterrel nőtt, megújult a külső környezet is és akadálymentessé vált a közlekedés az épületen belül, melynek vizesblokkját, nyílásszáróit és fűtési rendszerét is korszerűsítették. Pedagógusképzés megyénkben „EU-Oktatás és Képzés 2010” címmel rendeznek ingyenes tájékoztató előadást szeptember 28-án Komá- rom-Esztergom megye pedagógusai számára a Megyeházán. A megjelentek arról kapnak információkat, hogy milyen oktatási programmal válhat az unió 2010-re a világ legversenyképesebb tudás alapú társadalmává, valamint arról, hogy az ehhez szükséges oktatás és képzés milyen fontos. Az érdeklődők szeptember 27-ig adhatják le jelentkezésüket a megyei önkormányzat Pedagógiai Intézetében. Szlovák sorompó az utazók előtt Pozsony továbbra sem dönt a letkési átkelő nyitva tartásának meghosszabbításáról Folytatás az 1. oldalról Valasek Árpádot, Ipolyszalka polgármesterét a nyár folyamán úgy tájékoztatták, hogy október elsejétől lép érvénybe az új nyitvatartási rend, igaz, minderről csak szóban informálták. A kérvény jelenleg a szlovák Belügyminisztérium illetékesei előtt van - nyilatkozta a Hídlapnak Valasek. Kovács István, Letkés polgármestere már régebben elmondta, hogy az új szabályozás nagy előrelépést jelentene, hiszen így például Esztergom könnyebben elérhető lenne, az emberek egyszerűbben és időben meg tudnák közelíteni munkahelyüket. Kovács szerint amennyiben a szlovák belügyi tárca áldását adná az ügyben, 15 napon belül életbe léphetne a módosítás. A magyar fél egyébként szintén több hónapon keresztül ült az ügy felett, május közepén a határőrség munkatársai úgy informálták lapunkat, hogy legkésőbb június elején megszületik a döntés. Ehelyett másfél hónappal később határoztak az illetékesek. Kovács Iván, a határőrség sajtószóvivője a mostani helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy amíg a szlovák kormány nem dönt, addig a magyar fél tehetetlen. A Hídlap a szlovák Belügyminisztériumot is megkereste, de hosszas ide-oda irányítgatás után sem sikerült választ kapnunk kérdéseinkre. Farkas Iván véleménye szerint 2007- től, a schengeni szerződés életbelépésével megoldódnak az ilyen jellegű problémák. Addig - úgy tűnik - a szlovák kormánynak nem sürgős az Ipolyszalka-Letkés közötti határátkelő kibővített nyitva tartásával kapcsolatos döntés. A két település egyébként arról már lemondott, hogy 2007 előtt éjjel-nappal üzemeljen a határátkelő, hiszen ezt a kérelmüket az illetékesek az elégtelen létszámú személyzetre hivatkozva utasították el, ami a határőrséget fenyegető létszámleépítések tükrében meglehetősen érthetetlen indoklás. • Szép Éva Többe kerül a KI A beruházása Eltitkolt milliárdokra derült fény az átvizsgált szerződésekből A Zsolna mellett épülő Hyundai/KIA autógyár állami támogatása 77,45 százalékkal, vagyis 5,8 milliárd koronával túllépheti az eredetileg vállalt kötelezettséget - derül ki a tervezet jelenlegi állapotáról és lehetséges kockázatairól készült, a gazdasági tárca által készített jelentésből. A tervezet megvalósítására a kormány eredetileg 7ft milliárd korona állami dotációt hagyott jóvá. „A kormány elé soha nem került semmilyen információ a további kötelezettségekről és járulékos plusz költségekről” - áll az említett jelentésben. Eddig 406,7 millió koronát fordítottak Zsolna város fejlesztésére, és a most kiderült információk alapján további 14 milliárd koronát kell fordítani erre a célra. A tárca szerint ez a tétel eredetileg nem szerepelt a kormány által jóváhagyott tervezetben. „Ennek ellenére 2004 márciusában - amikor Zsolna fejlesztéséhez szükséges állami támogatással foglalkozott a kabinet - Pavol Rusko, a gazdasági tárca volt vezetője úgy tájékoztatta a kormánytagokat, hogy ezek a kiadások a kormány által jóváhagyott Kia tervezet szerves részét képezik” - állítja a gazdasági tárca vezetője. Emellett a kormány kötelezettséget vállalt, hogy 380 millió koronát kifizet az olcsóbban felvásárolt telkek után. További 425,7 millió koronába kerül újabb telkek felvásárlása az infrastruktúra kiépítésének céljával. Az említett jelentés szerint - amelynek kormányszintű tárgyalása hamarosan terítékre kerül - ezek a plusz költségek a kormány számára az állami költségvetés szempontjából elfogadhatatlanok, ugyanakkor az állami támogatás módosítását részben meg lehetne magyarázni az autógyár kapacitásának bővítésével. Az eredeti elképzelésekhez képest a koreaiak egyrészt 50 százalékkal több gépkocsit szeretnének gyártani, másrészt 2391-ről 3110-re bővül az új munkahelyek száma. • (zc) Szlovákia várja önt! Százmilliárd forintos magyar befektetések a szomszéd adóparadicsomban Megközelítőleg 40 milliárd forint magyar működő tőke érkezett tavaly Szlovákiába, ezzel szemben Magyar- országra összesen csak 7,15 milliárd forintnyi szlovák tőke talált utat A legnagyobb lehetőséget azonban maga a piacteremtés rejti magában. Ján Vlcko, a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara főtitkára lapunknak elmondta, adataik szerint Magyarországról csak tavaly 6,2 milliárd korona (40,3 milliárd forint) értékű működő tőke érkezett Szlovákiába, főként a vállalkozások szférájába. Magyarország ezzel első számú befektetőnek számított északi szomszédunknál, mára azonban „visszacsúszott” az ötödik helyre. Első helyen Hollandia áll, őket követi Németország, Ausztria és Olaszország. A külföldi tőkebeáramlásnak főleg munkahelyteremtés szempontjából van jelentős szerepe, a befektetők számára Szlovákia az olcsó munkaerő szempontjából is vonzó. Ján Vlcko szerint nemcsak az unióba lépés következtében megnyílt lehetőségek vonzzák a magyar vállalkozásokat Szlovákiába, hanem a szomszédos országok hasonló piaci körülményei is. Ezzel megegyezik Major Péter, a MetaloBox fém öltözőszekrényeket gyártó vállalat igazgatójának véleménye is, aki szerint A szlovák tőkekivitel sokkal jelentéktelenebb, mint a behozatal. Szlovákia 2004 végéig összesen 19,7 milliárd korona (0,518 milliárd euró) értékű beruházást vitt ki külföldre. Ebből 19,1 milliárd a vállalkozások területét érinti, fét- milliárd pedig a banki szektort. A szlovák befektetők célpontja túlnyomó részben Csehország, majd sorrendben őket Nagy-Britannia, Ukrajna és Írország követi. Az ötödik helyen Magyarország foglal helyet, ahová eddig 1,1 milliárd koronás (7,15 milliárd forint) szlovák beruházás érkezett. azonban a szlovákiai üzlet a magyar- országinál kevésbé bürokratikus. A Világgazdaság szerint Szlovákiában a társasági adó ugyan magasabb a magyarországinál, de az osztalékadó nulla százalék, így a társasági adózás eléri a magyar szintet, ezzel pedig a személyi jövedelemadónál lehet nyereségre szert tenni. A leginkább telített a banki szektor, ezen a téren is jelentős helyet foglal el Magyarország, köszönhetően az OTP térnyerésének, ráadásul a jövő hét elején dől el, hogy a PSZÁF áldását adja-e több magyarországi takarékpénztárnak a szlovákiai terjeszkedésre. • Czigler Mónika Mennyire versenyképesek a régió borai az EU-ban? A kérdésben a leginkább kompetens személyeket kérdeztük, a környék elismert szőlész-borász szakembereit, a Vinum Ister-Granum Eurorégió Borlovagrendjének újonnan felesküdt tagjait. Tóth Tivadar (kancellár) Most kezdett el komolyabban fejlődni a régió borászata, elsősorban a szlovák oldalon. Gyor- san jutnak előre a tech- ■ V ■ nológiában, minőség- ben. Ugyanakkor a magyar oldalon található Gimeskövi Borászat is versenyképesnek mondható. Abban bízunk, hogy a borrend a maga eszközeivel elérheti, hogy egyre inkább ismertek és elismertek legyünk Európában. Miroslav Petrech (főborász) Már negyedik éve szervezzük a bélai kastélyban a borkóstolást, aminek nemzetközi híre van. Palackjainkat megtalálhatjuk Japántól Ausztrálián át, Amerikán keresztül Új-Zélan- dig. Ha az ember szívvel, odaadással teszi a dolgát, és nem a pénzért csinálja, a kis tudását hozzátéve csak jó dolgok születhetnek. Ez a versenyképesség alapja is. Dékány József (szervező) Felvidékiként inkább a szlovák oldalt ismerem jobban. A boraink az unióban igencsak versenyképesek, főleg a déli vidék nedűi. Szégyenben, ahol tevékenykedem, minden új szlovák szőlő- és borfajta megtalálható. Közel kétszáz fajta szőlő van jelen a dombtetőnkön, ami fantasztikus génbankot képvisel a nemesítők számára. Drozdik József (borrendi tag) Párkányban borász- kodom idestova 30 esztendeje. Kissé heterogén a kérdés abból a szempontból, hogy a párkányi borrégió Kö- zép-Európa egyik legjobb éghajlati adottságokkal rendelkező területe, és az ott termő szőlő nagyon keresett. A különleges minőségű alapanyagból készült kiváló boraink nemcsak országos rendezvényeken, hanem nemzetközi versenyeken is előkelő eredményeket érnek el. Önkormányzati fejlesztések Elsősorban a kistelepüléseket támogatja a megyei területfejlesztési tanács Tornádóveszély a Kárpát-medencében A kiszámíthatatlan időjárás komoly kockázatot jelent a régiónak A területfejlesztési források fel- használására kötött támogatási megállapodásokról is tájékozódott legutóbbi ülésén a Komárom-Esz- tergom Megyei Területfejlesztési Tanács, amely a keletkezett egymilliós pénzmaradványról úgy határozott, hogy a Kecskéden kialakítandó építési telkek vízellátásának támogatására fordítja. A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanácshoz idén 89 pályázatot nyújtottak be a megye ön- kormányzatai, melyből 65 fejlesztést részesített támogatásban a tanács. A területi kiegyenlítést szolgáló keretből 29 fejlesztés valósulhat meg a Bakonyalján, Csémen és Oroszlány térségében. A beruházások összértéke 2,6 milliárd forint, melyhez a tanács 254,3 millió Ft támogatást biztosított. A szerződéskötések kapcsán 1,1 millió forint maradvány keletkezett, melynek felhasználásával kapcsolatban a tanács úgy határozott, hogy az összeggel támogatja Kecskéd községben 40 építési telek vízellátási rendszerének kialakítását. Csütörtöki ülésén két vis major kérelemről is határozott a megyei területfejlesztési tanács. Az augusztusi rendkívüli esőzések miatt Tardos és Epöl területén következtek be káresemények: Tardoson az idősek klubjának udvarán lévő támfal dőlt össze, Epölön útbeszakadások, árokfelisza- polódások keletkeztek. A csütörtöki döntés értelmében a két település kárelhárítási munkálatait összességében 64 M Ft-tal támogatja a tanács. • vies Folytatás az 1. oldalról Hogy Európában a megváltozott feltételek miatt mire számíthatunk, megosztja a szakembereket. Az általános vélekedések szerint a globális felmelegedés miatt a szélsőségek jelentkezése lesz meghatározó, mind a hőmérsékletben, mind a csapadék mennyiségében. Hurrikánok nem alakulhatnak ki Európában, egyszerűen azért, mert nincsenek meg hozzá a légköri feltételek, Anglia partjait szokta ilyenkor elérni egy-egy ciklon, de ezek közel sem nevezhetőek hurrikánnak. A Magyarországon egy éven belül mért maximum és minimum hőmérsékleti rekord, valamint az egymás után megdőlő csapadékrekordok a globális felmelegedés következményei lehetnek, és ha a szén-dioxid kibocsátás tovább emelkedik, az éghajlat a Kárpát-medencében további szélsőségek felé fog eltolódni. A meteorológus szerint az sem rendkívüli, ha Magyarországon, vagy Szlovákiában tornádót regisztrálnak, hiszen évente mintegy négy-öt szokott belőlük előfordulni. A tornádók zivatarokhoz kötődnek, nyaranta megjelennek és nincs közük a globális felmelegedéshez. Molnár Gábor geofizikus szerint azonban az utóbbi tíz legmelegebb nyár az elmúlt években fordult elő, és ez azt jelzi, hogy az eddig ismert szabályozott rendszer kezd kicsúszni a szabályozott szakaszból. Véleménye szerint a helyi, lokális szinten jelentkező szélsőségek a globális felmelegedés következményei, és egyre inkább kiszámíthatatlanok. Az ELTE Rita jelenleg a Mexikói-öbölben tombol, mivel azonban irányt váltott, a szakemberek pontosan nem tudják megmondani, hol fog lecsapni. A térségben magyarok is tartózkodnak, számuk pontosan nem ismert, a washingtoni magyar nagy- követség 24 órás telefonügyeletet tart fent a rendkívüli helyzet miatt. Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport tudományos munkatársa szerint a szabályozott rendszer kicsúszását jelzik a sorozatos árvizek a Kárpát-medencében, és egyre inkább úgy tűnik, hogy az utóbbi száz évben állandósult rendszer egyre inkább átalakul, és egyre kiszámíthatatlanabbá válik. • Gál Kata