Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-24 / 188. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. szeptember 24., szombat • HÍDLAP Megszépült orvosi rendelő Tatabánya. Közel 55millió forintos beruházással két hónap alatt újítot­ták fel a dózsakerti felnőtt- és gyer­mekorvosi rendelőt Tatabányán. Az intézmény alapterülete a bővítések­kel mintegy 600 négyzetméterrel nőtt, megújult a külső környezet is és akadálymentessé vált a közlekedés az épületen belül, melynek vizesblokk­ját, nyílásszáróit és fűtési rendszerét is korszerűsítették. Pedagógusképzés megyénkben „EU-Oktatás és Képzés 2010” cím­mel rendeznek ingyenes tájékoztató előadást szeptember 28-án Komá- rom-Esztergom megye pedagógusai számára a Megyeházán. A megjelen­tek arról kapnak információkat, hogy milyen oktatási programmal válhat az unió 2010-re a világ legversenyképe­sebb tudás alapú társadalmává, vala­mint arról, hogy az ehhez szükséges oktatás és képzés milyen fontos. Az érdeklődők szeptember 27-ig adhatják le jelentkezésüket a megyei önkor­mányzat Pedagógiai Intézetében. Szlovák sorompó az utazók előtt Pozsony továbbra sem dönt a letkési átkelő nyitva tartásának meghosszabbításáról Folytatás az 1. oldalról Valasek Árpádot, Ipolyszalka pol­gármesterét a nyár folyamán úgy tá­jékoztatták, hogy október elsejétől lép érvénybe az új nyitvatartási rend, igaz, minderről csak szóban informál­ták. A kérvény jelenleg a szlovák Bel­ügyminisztérium illetékesei előtt van - nyilatkozta a Hídlapnak Valasek. Kovács István, Letkés polgármes­tere már régebben elmondta, hogy az új szabályozás nagy előrelépést je­lentene, hiszen így például Eszter­gom könnyebben elérhető lenne, az emberek egyszerűbben és időben meg tudnák közelíteni munkahelyü­ket. Kovács szerint amennyiben a szlovák belügyi tárca áldását adná az ügyben, 15 napon belül életbe lép­hetne a módosítás. A magyar fél egyébként szintén több hónapon keresztül ült az ügy felett, május közepén a határőrség munkatársai úgy informálták lapun­kat, hogy legkésőbb június elején megszületik a döntés. Ehelyett más­fél hónappal később határoztak az il­letékesek. Kovács Iván, a határőrség sajtószóvivője a mostani helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy amíg a szlovák kormány nem dönt, addig a magyar fél tehetetlen. A Hídlap a szlovák Belügyminisz­tériumot is megkereste, de hosszas ide-oda irányítgatás után sem sike­rült választ kapnunk kérdéseinkre. Farkas Iván véleménye szerint 2007- től, a schengeni szerződés életbelépé­sével megoldódnak az ilyen jellegű problémák. Addig - úgy tűnik - a szlovák kormánynak nem sürgős az Ipolyszalka-Letkés közötti határátke­lő kibővített nyitva tartásával kap­csolatos döntés. A két település egyébként arról már lemondott, hogy 2007 előtt éjjel-nappal üzemel­jen a határátkelő, hiszen ezt a kérel­müket az illetékesek az elégtelen lét­számú személyzetre hivatkozva uta­sították el, ami a határőrséget fenye­gető létszámleépítések tükrében meglehetősen érthetetlen indoklás. • Szép Éva Többe kerül a KI A beruházása Eltitkolt milliárdokra derült fény az átvizsgált szerződésekből A Zsolna mellett épülő Hyundai/KIA autógyár állami támogatása 77,45 százalékkal, vagyis 5,8 milliárd koro­nával túllépheti az eredetileg vállalt kötelezettséget - derül ki a tervezet jelenlegi állapotáról és lehetséges kockázatairól készült, a gazdasági tárca által készített jelentésből. A tervezet megvalósítására a kor­mány eredetileg 7ft milliárd korona állami dotációt hagyott jóvá. „A kor­mány elé soha nem került semmi­lyen információ a további kötelezett­ségekről és járulékos plusz költségek­ről” - áll az említett jelentésben. Eddig 406,7 millió koronát fordí­tottak Zsolna város fejlesztésére, és a most kiderült információk alapján további 14 milliárd koronát kell for­dítani erre a célra. A tárca szerint ez a tétel eredetileg nem szerepelt a kormány által jóváhagyott tervezet­ben. „Ennek ellenére 2004 márciu­sában - amikor Zsolna fejlesztésé­hez szükséges állami támogatással foglalkozott a kabinet - Pavol Rusko, a gazdasági tárca volt vezető­je úgy tájékoztatta a kormánytago­kat, hogy ezek a kiadások a kormány által jóváhagyott Kia tervezet szer­ves részét képezik” - állítja a gazda­sági tárca vezetője. Emellett a kor­mány kötelezettséget vállalt, hogy 380 millió koronát kifizet az olcsób­ban felvásárolt telkek után. További 425,7 millió koronába kerül újabb telkek felvásárlása az infrastruktúra kiépítésének céljával. Az említett jelentés szerint - amely­nek kormányszintű tárgyalása hama­rosan terítékre kerül - ezek a plusz költségek a kormány számára az állami költségvetés szempontjából elfogadha­tatlanok, ugyanakkor az állami támo­gatás módosítását részben meg lehetne magyarázni az autógyár kapacitásának bővítésével. Az eredeti elképzelések­hez képest a koreaiak egyrészt 50 szá­zalékkal több gépkocsit szeretnének gyártani, másrészt 2391-ről 3110-re bő­vül az új munkahelyek száma. • (zc) Szlovákia várja önt! Százmilliárd forintos magyar befektetések a szomszéd adóparadicsomban Megközelítőleg 40 milliárd forint magyar működő tőke érkezett tavaly Szlovákiába, ezzel szemben Magyar- országra összesen csak 7,15 milliárd forintnyi szlovák tőke talált utat A legnagyobb lehetőséget azonban maga a piacteremtés rejti magában. Ján Vlcko, a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara főtitkára lapunknak elmondta, adataik szerint Magyaror­szágról csak tavaly 6,2 milliárd koro­na (40,3 milliárd forint) értékű mű­ködő tőke érkezett Szlovákiába, fő­ként a vállalkozások szférájába. Ma­gyarország ezzel első számú befekte­tőnek számított északi szomszé­dunknál, mára azonban „visszacsú­szott” az ötödik helyre. Első helyen Hollandia áll, őket követi Németor­szág, Ausztria és Olaszország. A kül­földi tőkebeáramlásnak főleg mun­kahelyteremtés szempontjából van jelentős szerepe, a befektetők számá­ra Szlovákia az olcsó munkaerő szempontjából is vonzó. Ján Vlcko szerint nemcsak az uni­óba lépés következtében megnyílt le­hetőségek vonzzák a magyar vállal­kozásokat Szlovákiába, hanem a szomszédos országok hasonló piaci körülményei is. Ezzel megegyezik Major Péter, a MetaloBox fém öltö­zőszekrényeket gyártó vállalat igaz­gatójának véleménye is, aki szerint A szlovák tőkekivitel sokkal jelen­téktelenebb, mint a behozatal. Szlovákia 2004 végéig összesen 19,7 milliárd korona (0,518 milli­árd euró) értékű beruházást vitt ki külföldre. Ebből 19,1 milliárd a vállalkozások területét érinti, fét- milliárd pedig a banki szektort. A szlovák befektetők célpontja túl­nyomó részben Csehország, majd sorrendben őket Nagy-Britannia, Ukrajna és Írország követi. Az ötö­dik helyen Magyarország foglal helyet, ahová eddig 1,1 milliárd koronás (7,15 milliárd forint) szlo­vák beruházás érkezett. azonban a szlovákiai üzlet a magyar- országinál kevésbé bürokratikus. A Világgazdaság szerint Szlovákiá­ban a társasági adó ugyan magasabb a magyarországinál, de az osztalékadó nulla százalék, így a társasági adózás eléri a magyar szintet, ezzel pedig a személyi jövedelemadónál lehet nye­reségre szert tenni. A leginkább telí­tett a banki szektor, ezen a téren is je­lentős helyet foglal el Magyarország, köszönhetően az OTP térnyerésé­nek, ráadásul a jövő hét elején dől el, hogy a PSZÁF áldását adja-e több magyarországi takarékpénztárnak a szlovákiai terjeszkedésre. • Czigler Mónika Mennyire versenyképesek a régió borai az EU-ban? A kérdésben a leginkább kompetens személyeket kérdeztük, a környék elis­mert szőlész-borász szakembereit, a Vinum Ister-Granum Eurorégió Borlo­vagrendjének újonnan felesküdt tagjait. Tóth Tivadar (kancellár) Most kezdett el komo­lyabban fejlődni a régió borászata, elsősorban a szlovák oldalon. Gyor- san jutnak előre a tech- ■ V ■ nológiában, minőség- ben. Ugyanakkor a ma­gyar oldalon található Gimeskövi Borászat is versenyképesnek mond­ható. Abban bízunk, hogy a borrend a maga eszközeivel elérheti, hogy egyre inkább ismertek és elismertek legyünk Európában. Miroslav Petrech (főborász) Már negyedik éve szervezzük a bélai kas­télyban a borkósto­lást, aminek nemzet­közi híre van. Palack­jainkat megtalálhatjuk Japántól Ausztrálián át, Amerikán keresztül Új-Zélan- dig. Ha az ember szívvel, odaadás­sal teszi a dolgát, és nem a pénzért csinálja, a kis tudását hozzátéve csak jó dolgok születhetnek. Ez a versenyképesség alapja is. Dékány József (szervező) Felvidékiként inkább a szlovák oldalt ismerem jobban. A boraink az unióban igencsak ver­senyképesek, főleg a déli vidék nedűi. Szégyenben, ahol tevé­kenykedem, minden új szlovák sző­lő- és borfajta megtalálható. Közel kétszáz fajta szőlő van jelen a domb­tetőnkön, ami fantasztikus génban­kot képvisel a nemesítők számára. Drozdik József (borrendi tag) Párkányban borász- kodom idestova 30 esz­tendeje. Kissé hetero­gén a kérdés abból a szempontból, hogy a párkányi borrégió Kö- zép-Európa egyik leg­jobb éghajlati adottságokkal rendelke­ző területe, és az ott termő szőlő na­gyon keresett. A különleges minősé­gű alapanyagból készült kiváló bora­ink nemcsak országos rendezvénye­ken, hanem nemzetközi versenyeken is előkelő eredményeket érnek el. Önkormányzati fejlesztések Elsősorban a kistelepüléseket támogatja a megyei területfejlesztési tanács Tornádóveszély a Kárpát-medencében A kiszámíthatatlan időjárás komoly kockázatot jelent a régiónak A területfejlesztési források fel- használására kötött támogatási megállapodásokról is tájékozódott legutóbbi ülésén a Komárom-Esz- tergom Megyei Területfejlesztési Tanács, amely a keletkezett egymilliós pénzmaradványról úgy határozott, hogy a Kecskéden ki­alakítandó építési telkek vízellátá­sának támogatására fordítja. A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanácshoz idén 89 pályázatot nyújtottak be a megye ön- kormányzatai, melyből 65 fejlesztést részesített támogatásban a tanács. A területi kiegyenlítést szolgáló keret­ből 29 fejlesztés valósulhat meg a Ba­konyalján, Csémen és Oroszlány tér­ségében. A beruházások összértéke 2,6 milliárd forint, melyhez a tanács 254,3 millió Ft támogatást biztosí­tott. A szerződéskötések kapcsán 1,1 millió forint maradvány keletkezett, melynek felhasználásával kapcsolat­ban a tanács úgy határozott, hogy az összeggel támogatja Kecskéd község­ben 40 építési telek vízellátási rend­szerének kialakítását. Csütörtöki ülésén két vis major ké­relemről is határozott a megyei terü­letfejlesztési tanács. Az augusztusi rendkívüli esőzések miatt Tardos és Epöl területén következtek be kárese­mények: Tardoson az idősek klubjá­nak udvarán lévő támfal dőlt össze, Epölön útbeszakadások, árokfelisza- polódások keletkeztek. A csütörtöki döntés értelmében a két település kárelhárítási munkálatait összességé­ben 64 M Ft-tal támogatja a tanács. • vies Folytatás az 1. oldalról Hogy Európában a megváltozott feltételek miatt mire számíthatunk, megosztja a szakembereket. Az álta­lános vélekedések szerint a globális felmelegedés miatt a szélsőségek je­lentkezése lesz meghatározó, mind a hőmérsékletben, mind a csapadék mennyiségében. Hurrikánok nem alakulhatnak ki Európában, egysze­rűen azért, mert nincsenek meg hoz­zá a légköri feltételek, Anglia partja­it szokta ilyenkor elérni egy-egy cik­lon, de ezek közel sem nevezhetőek hurrikánnak. A Magyarországon egy éven belül mért maximum és minimum hőmér­sékleti rekord, valamint az egymás után megdőlő csapadékrekordok a globális felmelegedés következmé­nyei lehetnek, és ha a szén-dioxid ki­bocsátás tovább emelkedik, az éghaj­lat a Kárpát-medencében további szélsőségek felé fog eltolódni. A me­teorológus szerint az sem rendkívü­li, ha Magyarországon, vagy Szlová­kiában tornádót regisztrálnak, hi­szen évente mintegy négy-öt szokott belőlük előfordulni. A tornádók zi­vatarokhoz kötődnek, nyaranta meg­jelennek és nincs közük a globális felmelegedéshez. Molnár Gábor geofizikus szerint azonban az utóbbi tíz legmelegebb nyár az elmúlt években fordult elő, és ez azt jelzi, hogy az eddig ismert szabályozott rendszer kezd kicsúszni a szabályozott szakaszból. Vélemé­nye szerint a helyi, lokális szinten je­lentkező szélsőségek a globális felme­legedés következményei, és egyre in­kább kiszámíthatatlanok. Az ELTE Rita jelenleg a Mexikói-öbölben tombol, mivel azonban irányt vál­tott, a szakemberek pontosan nem tudják megmondani, hol fog lecsap­ni. A térségben magyarok is tartóz­kodnak, számuk pontosan nem is­mert, a washingtoni magyar nagy- követség 24 órás telefonügyeletet tart fent a rendkívüli helyzet miatt. Geofizikai Tanszékén működő Űr­kutató Csoport tudományos munka­társa szerint a szabályozott rendszer kicsúszását jelzik a sorozatos árvizek a Kárpát-medencében, és egyre in­kább úgy tűnik, hogy az utóbbi száz évben állandósult rendszer egyre in­kább átalakul, és egyre kiszámítha­tatlanabbá válik. • Gál Kata

Next

/
Thumbnails
Contents