Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-24 / 188. szám
2 HÍDLAP • 2005. szeptember 24., szombat ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu Nem kritikus a kőolajkészlet mennyisége (H) Magyarországon nem csökkenhetnek a biztonsági szint alá az olajkészletek - közölte a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség vezérigazgatója. Csernák József arra a névtelenül nyilatkozó brüsszeli illetékesre hivatkozott, aki csütörtökön azt mondta, hogy nyolc EU tagországban, közöttük Magyarországon is az előirt 90 napos mérték alá csökkenhet a stratégiai olajkészlet. Hangsúlyozta: jelenleg a magyar tartalékok benzinből 99 napi, gázolajból 94 napi, míg fűtőolajból 160 napi fogyasztás fedezésére elegendőek. Változatlan a kormány szándéka (H) Változatlanok a kabinet szándékai Feriheggyel kapcsolatban - közölte a kormányszóvivő pénteken annak kapcsán, hogy a Fővárosi Bíróság döntött a Budapest Airport Rt. privatizációs pályázatának ügyében. Batiz András elmondta: senki sem akarja a repteret eladni, annak fejlesztése viszont az egész országnak óriási lehetőséget jelent, amit a kormány szerint meg kell ragadni. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a bírósági döntéstől függően vagy tovább folytatható az eredeti feltételekkel a privatizáció, vagy új pályázatot ír ki az APV Rt. Áder egyszerűbb államigazgatást javasol (H) Ader János a Fidesz frakcióvezetője a köztelevízióban tegnap sugárzott adásban kijelentette: egyszerűbb államigazgatási rendszert kell létrehozni. A kormány által javasolt olcsóbb állam jegyében csökkenteni kellene az önkormányzati képviselők, valamint az önkormányzati szintek számát. Véleménye szerint nem tisztázottak a jog- és hatáskörök, amely megnehezíti az állampolgárok számára az ügyintézést. Bombariadó a Főpolgármesteri Hivatalban (H) Egy ismeretlen telefonáló tegnap délben azt közölte a Főpolgármesteri Hivatallal, hogy bomba fog robbanni az épületben. Ez miatt el kellett hagynia, mind az ezerötszáz dolgozónak a hivatalt és elküldték az ügy- félfogadási időpontra érkezőket is. Hazaért az államfő (SK) Szlovákiába érkezett Ivan Gas- parovic, köztársasági elnök, aki kilenc napig tartózkodott az Egyesült Államokban. Az államfő az ENSZ kongresszusán vett részt, de hazatérte után sem tétlenkedik, szeretné orvosolni a Szlovákiában kialakult belpolitikai helyzetet. Az elnök tegnap tárgyalt a parlament elnökével, Pavol Hrusovskyval is, de a kormányfővel megbeszélt találkozó elmaradt, mivel Dzurinda külföldre utazott. Újabb árvízkatasztrófa Romániában Kritikussá vált a helyezet Dél-Ro- mániában az árvíz miatt. A folyamatos esőzés következtében tíz vasútvonalon és hét országút-szakaszon már tegnap nem volt közlekedés. A patakok vize a kiöntési szintet is elérte, a Bukarestet körülölelő Ilfov megye 15 településén készenléti állapotot vezettek be, és nyugat felől már Bukarestet is víz fenyegeti. Államháztartás: a fele sem igaz? Surján szerint „nehéz magyarnak lenni az EU intézményekben” A Fidesz azt várja a kormányfőtől, adjon hiteles képet az állam- háztartás helyzetéről, arról, hogy mire költik az adófizetők pénzét - mondta, a nagyobbik ellenzéki párt parlamenti frakciója gazdasági kabinetjének vezetője pénteken, fővárosi sajtótájékoztatóján. Varga Mihály elmondta: nemcsak az a gond, hogy „a fele sem igaz” annak, amit a kabinet az államháztartásról állít, hanem az, hogy ennek ára van: lehetséges, hogy Magyarországnak büntetést kell fizetnie az EU kasszájába, illetve fennáll a veszélye annak, hogy az ország elesik a kohéziós alap forrásaitól. A volt pénzügy- miniszter úgy vélte, hogy a kormány az elmúlt három évben nem tudta megállítani a túlköltekezést, és a közölt adatok pontatlanságával az ország hitelességét kockáztatja. A szakpolitikus a hiánycsökkentés érdekében alkalmazott kormányzati „trükkök” között sorolta fel az áfa-vissza- tartást, az autópálya-építések költségvetésen kívülre helyezését, a 13. havi bérek kifizetésének áttolását a következő évre, a mezőgazdasági támogatások ki nem fizetését, illetve „faktorálását”, a pályázati pénzek visszatartását, valamint a maradványképzést és a zárolást. Kiemelte: az Állami Számvevőszék indokolatlannak és szakmailag tévesnek minősítette az áfa-visszatartást, ami 2,9 milliárd forintba került az adófizetőknek, az Alkotmánybíróság pedig alkotmányellenesnek mondta ki a 13. havi bérek kifizetésének 2005-re halasztását, amely 15 milliárd forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből. Varga Mihály figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap azon megállapításaira, amelyek szerint a költségvetési előirányzatok független átvizsgálására, illetve a reális célokon nyugvó, nyílt kommunikáció folytatására van szükség. Surján László EP-képviselő úgy fogalmazott: „nehéz dolog ma magyarnak lenni az Európai Unió intézményeiben”. Mint mondta, „furcsán néznek az emberre” és olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek visszaigazolják számára azokat a korábbi, 2002 előtti félelmeit, amelyek szerint szerencsétlen dolog, ha az országot olyan vezetők viszik be az unióba, akiknek a közéleti tevékenysége, a tanulási periódusa még a Varsói Szerződés idejére megy vissza. A politikus hozzátette: a legnagyobb baj a hirtelen jött tekintélyvesztés, amiről a valutaalap úgy fogalmaz, hogy Magyarország a sztárpozícióból került át az új tagállamok lassan növekvő csoportjába. Surján László szerint Magyarország uniós szempontból kedvezményezett a befizetések és kifizetések szempontjából, a tavalyi mérleg mégis mínusz 27 milliárd forint, mert a kincstár „ott üldögél a pénzen”. • PALOTÁS | Az önkormányzatok I pénzéről tárgyalnak Még mindig zajlanak a tárgyalások az önkormányzatok 2006. évi I költségvetéséről, számokat csak a vasárnapi kormányülést követően hozhat nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium. Molnár Albert a tárca politikai ál- j lamtitkára néhány normatíva sorsát, i valamint az áfacsökkentés önkor- j mányzatokra gyakorolt hatását a még i kétséges költségvetési elemek között I említette a Baloldali Önkormányzati I Közösség balatonszemesi tanácskozá- j sán, pénteken. Hozzátette: jövőre sem I valósulhat meg az államháztartás re- j formja, mert ahhoz jóval nagyobb í mértékű politikai konszenzusra lenne j szükség. Mint mondta, történnek j azonban olyan lépések, amelyek i alapján több pénz marad az emberek- I nél. Úgy fogalmazott: „Az önkor- j mányzati szférától is elvárjuk, hogy i feladatait takarékosan és a lehető leg- j olcsóbban lássa el, erre mindenképpen j utalás történik a költségvetésben”. • CZE Hatvanezer új munkanélküli „ Csődtúrára ” indul a Fidesz munkástagozata „Csődtúrát” indít Magyarországon a Fidesz munkástagozata, és mindenhová elmegy, ahol csődközeli helyzetbe kerül egy vállalat, gyárbezárás van, vagy nagyarányú elbocsátást hajtanak végre - mondta a tagozat elnöke pénteken Budapesten. Kontur Pál elmondta: „Felszólítjuk a kormányt, hogy védje,meg a munkavállalókat, hozzon létre biztonságos munkahelyeket, és teremtse meg a családok tisztességes megélhetését biztosító munka lehetőségét”. A képviselő hangsúlyozta: Magyarországon az elmúlt két évben olyan sok csődeljárás történt, hogy ezen a téren megelőzte Lengyelországot, Csehországot, és az uniós átlag fölé került. „Mit kíván tenni Gyurcsány Ferenc, hogy Magyarország ne az üzemi csődök, a gyárbezárások, nagy arányú elbocsátások tekintetében verje meg az uniót, hanem a biztonságos munkahelyteremtés, a beruházások terén?” - tette fel a kérdést a munkástagozat vezetője. Hozzáfűzte: Medgyessy Péter 2002-ben, akkori tanácsadójával, Gyurcsány Ferenccel a háttérben, a választásokat megelőző kampányban 400 ezer új munkahelyet ígért, ehelyett ma 400 ezer munkanélküli van Magyarországon. Hozzátette: 2002 óta 60 ezer új munkanélküli lett. Öry Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője a sajtótájékoztatón „lehangolónak és szánalmasnak” nevezte a kormány teljesítményét a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás területén. Hozzátette: a kormány tényleges cselekvés helyett a számokkal trükközik. A politikus szerint alapvetően a kis- és középvállalkozások számára, elsősorban a szolgáltatási szektorban kell megfelelő környezetet teremteni, hiszen ők a legnagyobb foglalkoztatók. Gazdaságpolitikai változtatás nélkül ez nem megy • KONCZ ENDRE Nagyobb mértékű lakásfelújítási támogatást A lakások energiahatékonysági és egyéb környezetvédelmi felújítási költségeinek 25 százalékát kellene támogatnia az EU kohéziós alapjának, az unió által tervezett 5 százalék helyett a Visegrádi négyek valamint Románia és Bulgária lakásügyi miniszterei szerint. Egyebek mellett ezt tartalmazza a tárcavezetők által pénteken, a VII. lakásvásár megnyitóján Budapesten aláírt közös állásfoglalás. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatón elmondta: a kétnapos tárgyalás célja az volt, hogy a 2007-2013-ra szóló európai kohéziós politikával kapcsolatban összehangolt érdekképviseletet alakítsanak ki. Kifejtette: a V-4-ek, továbbá Románia és Bulgária közös törekvése, hogy a lakóépületek felújítása a strukturális és kohéziós alapokból finanszírozhatóvá váljon, valamint a lakáspolitika megjelenjen a közösségi politika szintjén. Politikai csata a képernyőn Dzurinda és a Fico a köztelevízióban „beszélget ” egymással Élő műsorban beszélget egymással vasárnap Mikulás Dzurinda miniszterelnök és Robert Fico, a Smer vezetője. A köztelevízóban sugárzott Öt perc múlva tizenkettő című műsorban való szereplést a kormányfő kezdeményezte. Az Ot perc múlva tizenkettő című műsorban élőben „csapnak” össze a felek, a köztelevízióban sugárzott beszélgetést Mikulás Dzurinda kezdeményezte. A kormányfő meghívását Robert Fico, a Smer elnöke elfogadta, bár az ellenzéki képviselő szerint már egy héttel korábban kellett volna megejteni az összejövetelt. Mikulás Dzurinda a héten elmondta, hogy itt lenne az ideje, ha a köztelevízió lehetőséget biztosítana egy találkozónak Ficoval. A kormányfő ezzel reagált az ellenzéki képviselő szavaira, aki már a múlt héten is meghívott vendégként szerepelt az Öt perc múlva tizenkettő műsorban, ahol kijelentette: „Nem értem, hogy ebben a kaotikus politikai helyzetben, mit csinál ilyenkor a miniszterelnök, miért nincs itt.” Fico a műsorban elmondta, hogy Dzurinda olyan, mint egy kisgyerek, csak a sövény mögül mer kiabálni. „Úgy gondolom a kormányfőnek itt lenne a helye, hogy elmondhassa a véleményét” - fogalmazott keményen Fico. • HAJDÚ Büntetik a falusi iskolákat? Javaslat a kistelepülések iskoláinak fennmaradása érdekében Törvénymódosítási javaslatot nyújt be a következő héten a Fidesz a kistelepülések iskoláinak fennmaradása érdekében - jelentette be a párt alelnöke pénteken, miskolci sajtótájékoztatóján. Pokomi Zoltán elmondta, a Fidesz azt javasolja, hogy helyezzék hatályon kívül a költségvetési törvénynek azt a passzusát, amely különbséget tesz falusi és városi keret között. Pokorni szerint szeptember elsejétől a falusi gyerekeket „10 ezer forinttal bünteti a kormány”, ennyivel kevesebbet kap ugyanis az az önkormányzat, ahol kis létszámú az iskola. Az alelnök kiemelte: miközben a kabinet azt mondja, szeretné, ha minden gyerek a lakóhelyén tanulhatna, három éve erőteljes körzetesítési politikát folytat. Ezért az ellenzéki párt azt kéri, hogy támogassák javaslatukat és szűnjön meg „ez az erkölcstelen és igazságtalan különbségtétel”, valamint indítványozzák, hogy szeptemberig visszamenőleg kapják meg a gyerekek után járó pénzt az intézmények. Pokorni Zoltán beszélt az oktatás területén elrendelt 47 milliárd forintnyi kötelező maradványképzésről is, amelyből 35 milliárd forintot az egyetemeknek, főiskoláknak kell kigazdálkodniuk. A Fidesz azt javasolja, hogy a kormány ne zárolja ezeket az összegeket. Az MSZP-frakció oktatási munka- csoportjának tagja erre reagálva azt mondta: nagyon rosszul járnának a községi iskolák, ha a parlament elfogadná a Fidesz javaslatát. Tatai-Tóth András közölte: számos olyan támogatás van, amelyet csak a kistelepülések kaphatnak meg. Ha minden lehetőséget igénybe tudnak venni, egy évre akár 150 ezer forintot is kaphatnak gyermekenként. A kormánypárti politikus a Pokomi Zoltán által említett 10 ezer forintról azt mondta: ezt azok az iskolák kaphatják meg, amelyekben magasabb az átlagos gyermeklétszám. Ha alacsony létszámmal dolgoznak, a városi iskolák sem kapják meg ezt a támogatást. • KONCZ Az elnök különgépével utazott Édesanyja nem ismerte meg a balesetben megsérült lányát Az elnöki különgéppel, Ivan Gas- parovic államfővel és a szlovákiai delegációval közösen Szlovákiába érkezett Katarina Skutova, aki az Egyesült Államokban szenvedett súlyos balesetet. A fiatal hölgyet a pozsonyi repülőtérről azonnal kórházba szállították. A Bánovce nad Bebrevou-ból származó szlovák lány hazautazását Ivan Gasparovic államfő tette lehetővé, aki felajánlotta, hogy az elnöki különgépen utazzon. A sérültet édesanyja várta a pozsonyi repülőtéren, aki először nem ismerte meg lányát, mivel az még magán viseli a júliusi közlekedési baleset nyomait. Az édesanya köszönetét fejezte ki az államfőnek és elmondta, ha nincs ez a segítség, akkor lányának egy átlagos járaton kellett volna hazatérnie, amit nem biztos, hogy kibírt volna. „Haza kellett jönnie, hiszen mégiscsak eg)' sérült szlovákiai állampolgárról van szó” - beszélt az esetről Gasparovic. A hazaszállítás előtt az amerikai orvosok arról biztosítottak mindenkit, hogy a sérült lány kibírja majd az utazást. A gép landolása után viszont Skutovát azonnal kórházba szállították további kivizsgálásra. A gép személyzete az újságíróknak elmondta, hogy a fiatal hölgynek nagy fájdalmai voltak a repülőn. Az édesanyja továbbá elmondta, hogy lánya júniusban utazott ki az Egyesült Államokba, majd egy hónappal később nagyon súlyos közlekedési balesetet szenvedett, a medence- és a vállcsontja törött el. A lányt egy zebrán gázolták el, de a rendőrök az elkövetőt nem tudták kézre keríteni. A szlovákiai hölgynek volt biztosítása, de ez a kórházi kezelés, költségeinek csak a felét fedezte. '• • NB
