Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-23 / 187. szám
4 • HÍDLAP • 2005. szeptember 23., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Zöld utat kapott a visegrádi városközpont Jövőre elkezdődhet a város főterének építése Folytatás az 1. oldalról A több milliárd forintos költségvetést igénylő kivitelezéshez részben biztosítottak a források, de már több bank is jelentkezett, hogy biztosítana hitelt hozzá. A központban üzletek, gyógyszertár, lakóházak épülnének, a lakások előértékesítéséből származó pénz is hozzájárulna a kivitelezéshez. Visegrád régóta érintett egy másik nagy lehetséges beruházás terveiben is. Ez a Fellegvár és Nagymaros közé tervezett függővasút, az úgynevezett VINA projekt, melyet Nagymaros érthető - turisztikai, anyagi - okokból nagyon szeretne megépíteni. A műszaki tervek ugyan elkészültek és a kivitelezés a nagymarosi polgármester, Edőcsény András szerint fél év alatt megoldható lenne, de az engedélyek és a szükséges pénz még hiányzik, ahogyan Visegrád beleegyezése is várat magára. Hadházy Sándor semmilyen formában nem tartja elképzelhetőnek a libegő megépítését, ebben teljesen egységes a képviselő-testület álláspontja. Egyrészt a Fellegvár műemléki védettsége sem tenné azt lehetővé, illetve a Dunaszoros panorámáját is nagy mértékben rontaná a létesítmény. Másrészt Visegrád rendelkezik elegendő turisztikai attrakcióval, nem fűződik különösebb érdeke a projekt megvalósulásához. Az erről szóló tárgyalások tehát egyelőre holtponton vannak, mindkét fél hajthatatlannak látszik. • SZABÓ HAJNAL Agráralap az elemi károk enyhítésére Az időjárás viszontagságai ellen védene az újfajta biztosítási rendszer Folytatás az I. oldalról A részletekről érdeklődtünk a minisztériumnál, ahol azt válaszolták, még nagyon korai fázisban van a tervezet, azt amennyiben a kormány elfogadja, még az unió is elbírálja. Azt viszont megerősítették, hogy a biztosítás nehézségeit is próbálják kompenzálni ezzel a „katasztrófaalappal”, mely januártól működne közhasznú társaság formájában. Egy Esztergomban is működő biztosító cég munkatársától megtudtuk, hogy a gazdák minden lehetséges időjárás okozta kárra köthetnek biztosítást, természetesen gondos, egyéni mérlegelés után és nem kis összegért. Utóbbit elsősorban a rizikó nagyságával indokolják a biztosítók, régiónkban ezért nagyon kevés termelő él a lehetőséggel, ám az is igaz, hogy a súlyos természeti károk sem gyakoriak. Itt elsősorban a belvizek okoznak gondot, a tárca úgy számol, hogy összességében az aszálykárokra fizetnek majd legtöbbet. A közelmúltig egyébként volt arra lehetőség, hogy a gazdák a biztosítás 30 százalékát visszaigényeljék a biztosítótól. Hegedűs Imre, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó Bicske Rt. vezérigazgatója szerint - bár a részletekről senki nem tud biztosat - jó lépés lenne a kárenyhítési alap létrehozása, mely a biztosítás mellett, illetve helyett is működhetne. A cég évente 12-13 millió forint értékben köt biztosítást a terményre és ez csupán az alap, azaz jég- és viharkár esetén fizet. Az idei termést az igazgató „erős nullásnak” ítélte, nem könyvelhettek el nagy nyereséget, de veszteséges sem volt. A legnagyobb gondot az okozza, hogy míg beszerzési ár alatti értékesítésre létezik érvényes szabályozás, addig az előállított áru önköltség alatti értékesítését semmi nem szabályozza. A gazdaság folyamatosan önköltségi ár alatt kénytelen eladni például a tejet. • SZH Csatornahálózat uniós pénzekből Udvard. A felvidéki település ön- kormányzata 45 millió koronás (293 millió forintos) támogatást kapott az Európai Unió strukturális alapjától csatornahálózat építésre. A tervet a szlovák környezetvédelmi minisztérium is támogatja 2,5 millió koronával (17 millió forinttal). A falu további pályázatai elbírálásra várnak, ezek a Szociális Szolgáltatások Házának létrehozását, az utak, járdák, valamint a szlovák és a magyar tannyelvű alapiskola épületének felújítását célozzák. Kéményellenőrzés Komárom-Esztergom megye. A téli időszak előtt elvégzik a kémények ellenőrzését minden Komárom-Esztergom megyei településen. A Komtűz ezt időszakosan elvégzi kérés nélkül is. Az ellenőrzés azért fontos, hogy az élet-, vagyon-, tűzvédelem, energia-megtakarítás és környezetvédelem is megvalósulhasson. A rendszeres vizsgálat főként a gáztüzelésű technológiáknál fontos. Az Európai Parlament elé kerülhet a Benes-dekrétumok ügye Folytatás az 1. oldalról „A dekrétumokat kizárólag egy új törvény megalkotásával lehet lezárni” - jelentette ki Duray Miklós. A Közép-európai Emberjogi Bizottság főtitkára, Tajnay Nagy MáErdélyi Géza református püspök szerint a Benes-dekrétumok értelmében Szlovákiát ma két háborús bűnös is képviseli az Európai Parlamentben, vagyis Bauer Edit, és Duka-Zóly.omi Árpád, az MKP képviselői. A református püspök azt nehezményezi, hogy a Benes- dekrétumok, amelyek a szlovákiai magyarokat mint háborús bűnösöket tartják számon, még mindig életben vannak Szlovákiában. ria azt is nehezményezte, hogy az MKP bár a kormányban foglal helyet, egyetlen sort sem küldött intézményükhöz a kérdés rendezésével kapcsolatosan. A főtitkár szerint csak a romák helyzetének orvoslása érdekében érkeznek hivataluk felé jelentések. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az MKP korábban csak úgy léphetett be a kormánykoalícióba, ha megígéri: a Benes-dekrétumok ügyét nem fogja feszegetni. Egyesek szerint az elkövetkezendő választásokon akár erre is lehetőség nyílhat, ám Duray Miklós ezzel kapcsolatosan pesszimista, véleménye szerint a szlovák politikai paletta nem készült fel a dekrétumok ügyének újratárgyalására. • Ci. M. Folytatódik a kötélhúzás Pozsonyban Az államfő számon kérné a pártokat a parlamenti botrányért Folytatás az 1. oldalról Viliam Veteska, a HZDS alelnöke burkoltan prostituáltaknak nevezte a mozgalmuktól eltévelygett két bárányt. „Jó lenne, ha a jövőben prostituáltak nem kapnának esélyt a parlamentben” - fogalmazott a politikus. Az ex-kormányfő és az SDKŰ visszautasították, alaptalannak minősítették az ellenzéki képviselők vádaskodásait. Ivan Gasparovic köztársasági elnök szerint a jelenlegi szlovák politikai helyzetet leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy a politikusok beleröhögnek a polgárok képébe. A jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó államfő jelezte, hogy hazatérése után magyarázatot vár Mikulás Dzurinda kormányfőtől és Pavol Hrusovsky házelnöktől arra, hogy demokratikus elvek alapján hogyan képzelik el a parlament további működését. Úgy véli, hogy jelen esetben az előre hozott parlamenti választás igazságosabb megoldás lenne, de ez végül attól is függ, hogy a választási ciklus lerövidítéséhez milyen okok vezetnek. Gasparovic a szlovákiai politikai helyzetről a kormányfőn és házelIvan Gasparovic magyarázatot vár a pártoktól nökön kívül a politikai pártok vezetőivel is eszmecserét szeretne folytatni. „Szörnyű, hogy a politikusok olyan módszerekhez folyamodnak, amelyeknek semmi köze a demokráciához. Úgy vélem, a jelenlegi szlovákiai helyzet úgy megrendítette a polgárok pártokba vetett bizalmát, hogy legalább két választási ciklusra lesz szükség annak helyreállításához” - fogalmazott az államfő. • zc UsP(SZ)ÉL Söröcske, te drága! Lassan elérjük, amit a jóreményű 80-as években: szájról szájra terjednek hírek egy termék árának emelkedéséről, a boltokból való eseteleges eltűnéséről, vagy átalakulásáról. Azt pedig nem csak a Rém rendes család A1 Bundy-ja óta tudjuk, hogy a férfinépnek a sör az evilági létezés egyik jellegzetesen kedves értelme és éltető folyékony eleme. Nem kevés aggodalommal hallgatom tehát a serital állítólagos áremelkedésének hírét, és máris áldom a jó sorsot, hogy Esztergomba, vagyis az olcsó és finom szlovák és cseh sörmárkáknak ékes otthont adó Párkány melletti kiszögelésbe rakott. Na mert, hogy ha a magyar oldalon felemelik a söröcske árát, akkor bizony irány a söntés bal oldala, vagyis Párkány és az Utolsó Esély, ahol még emberbaráti áron mérik a hűs flaskákba tett, habzó nedűt. Én másként gondolkodnék a döntnökök helyében. Nem a sör Katrina és Rita hurrikánnal nem teljesen összefüggésben lévő szállítási és egyéb költségeinek emelkedését stócoltatnám egyre feljebb, hanem az amúgy is hamarosan lesújtó népharagot elkerülendő, kihirdetném a „sörárfixet”, ahogy ezt meg kellett, lehetett volna tenni a kenyérrel, tejjel és más hasonlóan szociálisan hálólyuggató fogyasztási javakkal. Mert mért lenne ez jó? A nép szájának befogása okán, semmi máson. Mert, mint nép, amíg a lecuppantott kupakú üveget a számon tartom, addig se hadová- lok, hogy miért nem tudok megélni ma Magyarországon egyhavi minimáiból. Vagyunk (voltunk és leszünk) erre a témára, ha Kozma atya jól számolt legutóbb, vagy ötmillióan. Nem tévedés, ennyi ember szegény ma itthon. Kínos ez, de nagyon és jó pár kulturális szegmenssel lemaradva az egykor volt Római Birodalomtól, azért ismét megérthetnénk, hogy folyékony kenyér nélkül itt cirkusz lesz. Amúgy meg már úgy is gyanús volt, hogy a forró nyár utáni meleg őszön Esztergom belvárosának egy-két egész kellemes búfelejtőjében 210 HUF- ért kezdték árulni a reklámozási cvakli miatt meg nem nevezhető sörmárkákat. Nos, úgy tűnik, az olcsó söröcske királysága eddig tartott. Keserű a sörgyártók szája íze A jövedéki adó emelésének levét a fogyasztók ihatják meg Az áfa 20 százalékra történő csökkentésével párhuzamosan januártól 20 százalékkal nőne a sör jövedéki adója, ami a fogyasztói árak növekedésével és a forgalom további csökkenésével járhat. A sörgyártók megkísérlik a lehetetlent: meggyőzni a minisztériumot a rendelkezés igazságtalanságáról. A sörfogyasztás évről évre fokozatosan csökken hazánkban, a magyarországi gyártóknak a legnagyobb gondot az olcsó, külföldi import jelenti, melyen csak részben segített a termékdíj januári bevezetése. Termék-, azaz tulajdonképpen „újrahasznosítási” díjat azoknak a gyártóknak kell fizetniük, akik termékeiből az újrahasznosítható csomagolásban forgalmazott áruk aránya 65 százalék alatt marad. Ez valamelyest kiegyenlítette az üveges és a Tavaly a sörszövetség tagvállalatainál összességében ío százalékkal csökkent a fogyasztás, ez nem utolsósorban az importsöröknek köszönhető. A hazai sörgyártók egyébként 2004-ben összesen 57- 58 milliárd forintnyi közterhet fizettek be az államnak, ebből 28- 30 milliárd volt jövedéki adó. rendkívül alacsony árú pléhdobozos sörök arányát, utóbbiak importdöm- pingje tavaly egyszerűen elárasztotta a hazai piacot. Ám továbbra is veszélyt jelent az olcsó külföldi, üveges sör is. Szlovákiában az áfa mértéke egységesen 19 százalék, ráadásul 110 literig jövedéki adó nélkül értékesíthető a sör. A határ mellett nemcsak több étterem, kocsma árul szlovák sört, hanem a fogyasztók is egyre inkább előnyben részesítik a túloldali vendéglátó- helyek kínálatát. A jövedéki adó tervezett 20 százalékos emelése azonban nemcsak a külföldi és hazai termékek között élezi a versenyt, hanem a belföldi piacon is érvényesülhet. Az pe- dig egyáltalán nem garantált,' hogy az áfa csökkentés kompenzálása plusz- bevételeket hoz majd a költségvetésnek. Legalábbis így vélekedik az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, Vámos György és a sörgyártók is. A sörivók ugyanis könnyen átpártolhatnak például a borokhoz, melyek jövedéki adója nem változik, literenként 8 forint marad. A sörgyártók szerint ez alapvetően igazságtalan, mert míg a boradót a tervek szerint marketing célokra fordítják, addig a sör esetében erről szó sincs. Az emelés azt jelentené, hogy a sör hektoliterenkénti jelenlegi 420 forintos jövedéki adója több mint 500 forintra emelkedne, holott az áfacsökkentés kiegyenlítéséhez már 480 forintos adó is elegendő lenne - állítja Kiss Elemér, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. Fehér Imre, a Borsodi Sörgyár Rt. kommunkációs igazgatója kérdésünkre elmondta, még reménykednek a változtatásban, a kormány ugyanis 140 forintos árhoz számította ki az emelés mértékét, míg a gyártók piackutatási eredményeket próbálnak érvként felmutatni, hogy bebizonyítsák, ennél olcsóbban kénytelenek árulni a sörök nagy részét. • Szama
