Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-22 / 186. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. szeptember 22., csütörtök • HÍDLAP 3 Esztergom nem lesz megyei jogú város A tucatnyi jelöltből csak Érdet találták érdemesnek a rangra Brüsszelben az Ister-Granum Eurorégió küldöttsége Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága további tizenegy várossal egyetemben elutasította Esztergom megyei jogú várossá történő nyilvá­nításának kérelmét A kerek egy tu­cat jelentkező közül mindössze Érd emelkedik megyei jogú városi rang­ra jövő ősszel, a következő önkor­mányzati választásoktól kezdődően. Érden kívül Esztergomot, Baját, Balassagyarmatot, Ceglédet, Gödöl­lőt, Gyulát, Jászberényt, Pápát, Sá­toraljaújhelyt, Szentest és Vácot aján­lotta módosító javaslatában megyei jo­gú városi címre történelmi múltjuk és jelenlegi, térségi szerepük miatt Szentgyörgyvölgyi Péter, Kontrát Károly, Kovács Zoltán és Zsigó Péter fideszes, valamint Kiss Zoltán SZDSZ-es honatya. Az indítványozó képviselők utaltak arra, hogy az 1950- es években, a tanácsrendszer beveze­tését követően több, akkor virágzó nagyváros veszítette el megyeszék­hely státuszát. Az Országgyűlés ön- kormányzati bizottsága tegnapi ülé­sén azonban csak Érdet ítélte érde­mesnek a megyei jogú városi rangra. A cím elnyerését olyan, ötvenezres lélekszám feletti városok kezdemé­nyezhetik, amelyek megyei szintű feladatokat és hatásköröket is ellát­nak. A megyei jogú városok többlet- bevétellel gazdálkodhatnak, miután a befolyt illetékbevétel teljes összegét megőrizhetik. Érd esetében ez mint­egy 250-300 millió forint többletfor­rást jelentene évente. Érd a XX. szá­zad első felében még Fejér megyéhez tartozott, 1979-ben kapott városi ran­got, és 2003-ban vált a budaörsi köz­pontú kistérség egyik tagjává. Utol­jára egyébként 1994-ben született Magyarországon döntés megyei jogú várossá nyilvánításról. • KONCÉ Az Európai Parlamentben mutat­ta be fejlesztési programját teg­nap az Ister-Granum küldöttsége. A Meggyes Tamás vezette cso­port, melyben a térség polgármeste­rei, térségfejlesztési szakemberei vettek részt, Pálfi István magyar és Jan Olbrycht lengyel Európai Uniós képviselő meghívására utazott Brüsszelbe - tájékoztatta a Hídlapot Halász Zsuzsa, az esztergomi ön- kormányzat sajtószóvivője. Meggyes Tamás köszöntőjében arról beszélt, hogy a huszadik század két világhá­borúja keserű tréfát űzött a Kárpát­medencei népekkel, különösen a magyarokkal. Területünk kétharma­dát vették el, és a kommunizmus karjába lökték az országot. A Mária Valéria híd, mely az unió jelentős pénzügyi és hathatós politikai támo­gatásával 2001-ben újraépült, kezde­te volt egy olyan reményteljes folya­Esztergomban az országos meg­mozduláshoz csatlakozva szeptem­ber utolsó vasárnapján, szeptember 25-én tartják a Szívünk Világnapját. Az idei rendezvény központi témája az „Egészséges testsúly, egészséges matnak, mellyel a huszadik század sebeit begyógyíthatjuk - tette hozzá Meggyes Tamás. A vendéglátó, Pálfi István és Jan Olbrycht tájékoztatta a jelenlévőket az Európai Parla­mentben jelenleg folyó bonyolult tárgyalásokról, amelyek a határon átnyúló regionális együttműködé­sek finanszírozási kérdéseit taglal­ják. Egyetértettek abban, hogy az unióban jelenleg nem tűnik túlzot­tan fontosnak ez a kérdés, így még az is kérdéses, biztosít-e az unió pénzt erre a célra. Éppen ezért az ilyen alkalmak, az ilyen prezentáci­ók nyomós érvet jelenthetnek a pénzről szóló vitákban. A magyar előadást követően a lengyel, cseh, szlovák határ mentén kialakult szi­léziai régió fejlesztési programjáról az együttműködés tapasztalatairól szóló előadást hallgathattak meg az Ister Granum képviselői. alak”, melynek oka, hogy az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) szak­értői szerint a szív- és érrendszeri be­tegségek kialakulásában a legfőbb szerepet a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód játssza. • m Szívünk Világnapja Kivágták az életveszélyes fákat Jövőre jönnek az oszlopos gyertyánok Lecsupaszították az esztergomi Vitéz János főiskola udvarát, ahol az el­öregedett kanadai nyárfák már komoly veszélyt jelentettek a környezetre. $3 (fi) iSHMsáfe a» Qí O ►— * > ex LÜ Ö h­o Három napig dolgoztak a főiskola által megbízott vállalkozó emberei a 15 fa szakszerű eltávolításán, miután kiderült, hogy életük 42 éve alatt részben, vagy egészben kiszáradtak, elkorhadtak - tudtuk meg Láng Istvánnétól, a főiskola gondnokától. A kanadai nyárfák sajátosságuknál fogva nemcsak gyorsan nőttek, ha­nem öregedtek is, így már néhány évvel ezelőtt is szükségessé vált ritkí­tásuk. Mivel a folyamatos töredezés miatt komoly veszélyforrást jelentet­tek környezetükre, mostanra halaszt­hatatlanná vált eltávolításuk. A mun­kára az Oktatási Minisztérium egy­házi felsőoktatási intézményeknek szánt keretéből kerülhetett sor, me­lyet fejlesztésekre, vagy beruházá­sokra használhatnak az intézmények. Az esztergomi főiskola a kényszerű beruházással azonban kimerítette idei kereteit. A munkát végző vállal­kozó tájékoztatása szerint a kivágott fákat térítésmentesen a rászorulók rendelkezésére bocsátják. Láng Istvánná elmondta, jövőre jegenye, vagy más néven oszlopos gyertyán fák telepítését tervezik a megürese­dett területre. A kanadai nyárfák ki­vágásának valószínűleg a környék la­kói is örülnek, mivel virágzáskor nemcsak komoly allergiás reakciók­kal kellett megbirkózniuk, hanem a csatornahálózat dugulásával is. • JuhAsz Autómentes nap Esztergomban Európa szerte szeptember 22-én tarják az Autómentes napot. A kezdeményezés 1997-ben indult a franciaországi La Rochelle-ből. Az ötlet sikerét mutatja, hogy 2000-ben végül Európában Autómentes nappá nyilvánították ezt a napot. Ennek nyomán kéri a lakosságot az ANTSZ Esztergom Városi Intézete, hogy kapcsolódjanak a programhoz, és ha tehetik, aznap közlekedjenek gyalog, vagy kerékpáron. Felújítják az esztergomi rendőrség épületét Megkezdődött az Esztergomi Rend­őrkapitányság épületének külső felújí­tása. Bognár Ferenc rendőrkapitány lapunknak elmondta, hogy az elmúlt évben az ablakokat cserélték ki, most pedig a külső felújítás során hőszigete­lő réteggel látják el az épületet. Az energiatakarékosság jegyében készülő beruházást pályázati támogatásból és saját erőből valósítják meg. Az eszter­gomi rendőrség épülete huszonhárom éve épült, és akkor ez új és korszerű építménynek számított. Az évek során azonban a fűtés-korszerűsítés és az energiatakarékos szemlélet mindin­kább előtérbe került, ezért a felújítások során előnyben részesítették az ener­giatakarékos megoldásokat. Bár az el­látandó feladatok és az állomány lét­száma az évtizedek során folyamatosan nőtt, a rendőrség épületének bővítésé­re anyagi megfontolásokból egyelőre nem gondolnak. - mondta el a rendőr- kapitány, ehelyett belső átalakításokkal igyekeznek helyet biztosítani feladata­ik megfelelő ellátására. MÁ. Hóban-fagyban az utcán? Kevés a hajléktalanszállás megyénkben Régiónkat is elérte az a tenden­cia, ami Budapesten, és a nagyobb városokban már jó ideje érezhető: évről évre több hajléktalan jelenik meg az utcákon. A helyi otthontala­nok számára az önkormányzat nap­pali melegedővel segít a telet átvé­szelni, éjszakára azonban itt sem megoldott a helyzet. Hajléktalanok számára létrehozott menedék megyénkben Esztergom­ban, Tatabányán, Tatán, Komárom­ban és Oroszlányban létezik. Az esz­tergomi intézményt a Máltai Szere­tetszolgálat üzemelteti, itt viszont a hajléktalanok egyelőre nem marad­hatnak éjszakára. A nappali ellátó népszerű a hajlék­talanok körében, mondta el Cifráné Hidas Ágnes, az intézmény vezetője. A tavalyi évben összesen 92 főt fo­gadtak, s idén még nagyobb létszám­ra számítanak. Az intézmény az oda betérőknek többek között tisztálko­dási, mosási lehetőséget biztosít, va­lamint ha szükséges, szociális mun­kás segít a hajléktalanoknak abban, hogy igazolványukat, hivatalos ügye­iket el tudják intézni. Emellett egy pályázatnak köszönhetően beindult egy álláskereső klub is, ahol az arra igényt tartók számára keresnek mun­kát, de mindezek mellett a hajléktala­nok hideg élelmet kaphatnak. A téli időszakra még nyáron meg­kezdték a felkészülést, a nyár folya­mán két pályázatot nyújtottak be, ebből az egyiket meg is nyerték. En­nek következtében hosszabb nyitva tartással várják majd a hajléktalano­kat, valamint szállást is tudnak biz­tosítani az arra igényt tartóknak - mondta Cifráné Hidas Ágnes. A má­sodik pályázat eredménye, amelyet azért nyújtottak be, hogy éjszakára is befogadhassanak hajléktalanokat, egyelőre még nem ismert. A Tatabányán üzemelő menedék­hely vezetője, Gehirné Németh Klá­ra kérdésünkre elmondta, hogy egy épületben működik a nappali mele­gedő, az éjjeli menedék és az ingyen konyha is. A hajléktalanoknak itt is van lehetősége a tisztálkodásra, étel­melegítésre és az itt dolgozó szociá­lis munkások segítik őket az egész­ségügyi és hivatalos ügyeik intézésé­ben is. Az intézmény 23 férőhelyes, mondta el Gehirné Németh Klára, de ebédelni naponta ötvenen járnak hozzájuk. A téli időszakra november elsejétől, a hivatalosan meghatáro­zott kezdőnaptól várják a hajléktala­nokat. Az intézmény tavaly óta 15 fővel többet fogad be, de így is meg­történhet, hogy nem sikerül elhe­lyezni valakit. Párkány alpolgármes­tere Magyar Bertalan arra a kérdés­re, hogy van-e hajléktalanszálló a vá­rosban, egyértelmű nemmel felelt. Julius Rapavy, a Lakáskezelő Válla­lat igazgatója viszont elmondta, hogy a város vezetésétől kaphatnak olyan utasítást, hogy szállásoljanak el utcán élőket. • Hatvani Bernadett i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents