Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-21 / 185. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. szeptember 21., szerda Szüret-start: az idei év nem lesz kiemelkedő évjárat A csapadékos nyár miatt kevésbé karakteres borok készülnek Újabb ígéretek a határon túliaknak Baloldali politikai ámítás vagy valós segítség a nemzeti vízum? Folytatás az 1. oldalról Arra viszont feltétlen szükség lesz, hogy a cukortartalmat kipótolják és a technikai fegyelmet betartsák. Ha ez megtörténik, nem lehet rosszabb minőségre számítani, mint az eddigi években, mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főigazgató-helyettese. A régióban szőlőtermesztéssel foglalkozók már nem látják ilyen optimistán a jövőt. Kamocsai Ákos, az 560 hektáron gazdálkodó neszmélyi Hilltop Borászat vezetője elmondta: idén augusztus 20. helyett csak szeptember 19-én tudták elkezdeni a szüretet az időjárás miatt. Emellett a termés ízetlennek ígérkezik, a vörösbornál ezért az eddigi évektől jócskán elmaradó minőségű bor készül majd. A fehérbor esetében, ha októberben egy hosszabb ideig tartó napos időszak következik, közepes minőségű bort tudnak majd piacra vinni. Hasonló hírekről számolt be Gimeskövi Károly, kesztölci bortermelő is, aki elmondta, hogy a település 70 hektárnyi szőlőjében a szüretet már megkezdjék, jelenleg még öt fajta szőlő van a tőkéken, amit október végén, november elején szednek majd. A termés idén kevesebb, mint amire számítottak, mondta Gimeskövi Károly, s ha továbbra is ennyi eső esik, az a minőségen is meglátszik majd. Kovács Tibor, a Tokaji-Hétszőlő birtokigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak két hét múlva kezdik meg a szüretet. Egyelőre nem tudják milyen termésre számítsanak, mert ez a következő 2-4 hét során dől el. Ha az időjárás ilyen marad, akkor gyenge termés várható, ha viszont megjön a vénasszonyok nyara, közepes vagy annál kicsit jobb termésre van kilátás Az idei év szeszélyes időjárása tehát nem kedvezett a mezőgazdaságnak, több területen hatalmas károkat okozott az esőzés. Azt pedig, hogy a magyar borok mennyire sínylik meg a korai őszt, csak néhány hét múlva tudhatjuk meg, az első borkóstolókon. A borászok számára az idei év egyetlen pozitívuma, hogy az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok megegyezést kötött, miszerint az EU-ból származó borok nevét az Egyesült Államokban csak korlátozottan lehet majd felhasználni. Ennek értelmében tehát a Tokaji bort senki más nem árulhatja ilyen néven, csak a magyar termelő. Erre reagálva Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főigazgató-helyettese elmondta, hogy szükség van az ilyen jellegű szabályozásra, a névhasználatra vonatkozóan ugyanis nem lehet tág határokat szabni. A főigazgató-helyettes fontosnak tartja a rendeletet, hiszen ez garantálja a visszaélések elkerülését. • Hatvani Bernadett Folytatás az 1. oldalról A szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket. Az új dokumentumba elektronikus csip kerül, amely megköny- nyíti annak használatát. Külön kiemelte: a speciális személyi igazolvány csak megállapítja és nem megteremti a magyarság tényét. Ezenkívül terveik között szerepel, hogy azokban az országokban élő magyarok, amelyek nem lesznek tagjai a schengeni rendszernek, olyan igazolványt adnának, amely beutazást és rövid tartamú tartózkodást tenne lehetővé az Európai Unió tagállamaiban. Avarkeszi Dezső elmondta, hogy a nemzeti vízum ügyében konzultált a kormány az Európai Unió illetékeseivel, akik a vízum bevezetése ellen nem emeltek kifogást. Ez azt jelenti, hogy ez ügyben a kormány hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival. Bugár Béla, az MKP elnöke a szeptember 5-i konferencia után arra hivatkozva, hogy nem ismeri a javaslat konkrét tartalmát, nem kívánt nyilatkozni. Most, hogy nyilvánossá váltak a koncepció részletei, ismét megkerestük, azonban a szlovák parlamentben uralkodó helyzet miatt egyelőre nem kommentálta a javaslatot. • Gál Kata A politikai feszültség prolongálva Továbbra is határozatképtelen a pozsonyi parlament Piacformáló papíripari fúzió Új piacok nyílhatnak a párkányi gyár előtt Az ír Jefferson Smurfit Group és a holland Kappa Packaging vezetése bejelentette a két multinacionális papírvállalat egyesülését. A Kappa párkányi gyáregysége ennek köszönhetően valószínűleg az ír mamutvállalat feldolgozóüzemeinek is szállíthat alapanyagokat. Az új multinacionális cég vagyonának 58,3 százalékát a Smurfit, 41,7 százalékát a holland Kappa részvényesei vitték a közös vállalkozásba. A fúzió értelmében a párkányi Kappa a.s. Stúrovo papírgyárnak és a párkányi Obaly a.s. Stúrovo hullámterméket gyártó üzemnek új tulajdonosa van. Az új nagyvállalat neve feltehetően Smurfit Kappa Group lesz. Bukovics Krisztián A frigyre lépett két hatalmas vállalat világszerte hozzávetőleg 43 ezer embert foglalkoztat a 23 európai és kilenc latin-amerikai gyárában. Évente hozzávetőleg 6,1 millió tonna papírt és 5,1 millió tonna hullámterméket gyárt. Az egyesülésnek köszönhetően a papírvállalatok között mind Latin-Amerikában, mind Európában uralni fogja piacot, emellett világviszonylatban is vezető pozíciót fog betölteni a hullámtermékek terén. Kiszivárgott hírek szerint az említett fúzióval bővülhet a párkányi papírgyárgyárban gyártott papír piaci szegmense. E frigy után a Jefferson Smurfit hullámtermékeket gyártó üzemei feltehetően nagyobb mérLAP(SZ)ÉL Késő bánat vagy eb gondolat? A Gyurcsány Ferenc vezette, a határon túli magyarok irányában az elmúlt években foga fehérjét kivillantó kormány a választások közeledtével meglepően nagy figyelmet fordít a határon túli magyarságra. A két héttel ezelőtti, a kormányfő által kezdeményezett „nyitásként” álcázott erő- és hangulatfelmérést követően tegnap a speciális magyar személyi igazolvány bevezetésével kapcsolatos koncepciójáról tájékoztatta a magyar szervezeteket. Mindez annak fényében igazán meglepő, hogy két héttel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, a jelenlegi kormánynak nem áll szándékában érdemi lépéseket tenni, a találkozót értékelő kormányoldali és határon túli nyilatkozatok merőben ellentétesek voltak. Míg Gyurcsányék a találkozó sikerességét, a közös hang megtalálását kommunikálták, addig Duray Miklós szerint a megosztás és a felszínesség, a politikai taktikázás volt az elsődleges célja a találkának. Az MKP tiszteletbeli elnöke ezt követően hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar vezetéstől nem várnak semmilyen megoldást, mi több, nincs miről tárgyalni velük. És erre bumm, a kettős állam- polgárság megadása ellen uszító baloldal feltalálja a spanyolviaszt, a minden külföldön élő magyar állampolgár által igényelhető speciális személyivel, ami ugyebár az előző ciklusban már „feltalált” magyar igazolvány egy, az uniós csatlakozással megnyílt lehetőségek keretén belül továbbfejlesztett változata. Hogy a három éve hanyagolt, mi több, megtagadott határon túliak felé történő nyitást nem fogadta eget rengető üdvrivalgás határon innen és túl, talán magyarázat nélkül is érthető. Mint ahogyan az is, hogy a köpönyeget váltó kormány miért nem konzultál az ilyen jellegű döntések előtt érdemben, és miért csak értesít azokról: nem akar, nem mer (?!) olyan elfogadott fórumokon megbeszélést kezdeményezni, mint például a MÁÉRT. Gyurcsány Ferenc és tanácsadói megoldásokat keresnek a magyar-magyar kérdésre (ami a mindenkori magyar kormány kötelessége kell, hogy legyen), de a megoldások megtalálásában nem veszi figyelembe, meg sem hallgatja az elsősorban érintettek, a határon túli magyarok észrevételeit. Magyarán: ha a kormányfő - akár politikai megfontolásból, akár meggyőződésből (bár ez utóbbi elképzelhetetlen) - valóban javítani akar a jelenlegi helyzeten, akkor talán érdemesebb lenne erről érdemi megbeszéléseket folytatnia az érintettekkel, mert egy „gyurcsányi” magaslatból érkező világmegváltó önkényes javaslat egyáltalán nem biztos, hogy a határok túloldaláról nézve is az. tékben fogják felhasználni a párkányi hullámpapír alapanyagául szolgáló flutingot. • zc Folytatás az 1. oldalról Tekintettel arra, hogy jelenleg a szlovák parlamentben 149 képviselő van (Keszegh Pál még nem léphetett Komlóssy Zsolt helyére), tegnap a parlamenti többséghez elegendő lett volna plusz egyetlen képviselői voks. Az újabb kudarc után a KDH tárgyalásokat kezdeményez az MKP-vel, hogy közösen kidolgozzanak egy javaslatot az előrehozott parlamenti választásokról. Pavol Abrhan szerint még hétfőn döntött erről a kereszténydemokraták elnöksége. Tekintettel a KDH közelgő országos kongresszusára, személyes kérdésekre vonatkozó javaslatok is felvetődtek az elnökség összejövetelén. Kiszivárgott hírek szerint a kongresszuson ismét Pavol Hrusovsky lesz a mozgalom elnökjelöltje. A KDH vezetése egyébként március végén szeretné megejteni az időelőtti parlamenti választásokat. A korai időponttal nyilván összefügg a politikai pártok támogatottságára vonatkozó utolsó felmérés eredménye, amely szerint az ANO körül kialakult botrány a kereszténydemokratáknak kedvezett. Míg a felmérés szerint az ANO át sem lépné a parlamentbe kerülés küszöbét, a KDI1 támogatottsága az elmúlt hónapban nőtt és elérte a 12,3 százalékot. Bugár Béla az MKP elnöke megkeresésünkre tegnap annyit mondott, hogy próbálják a válságot megoldani. Az előrehozott választások lehetőségét firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy még korai erről beszélni. Egyelőre értékelik a helyzetet, vagyis megvizsgálják, hogy működésbe hozható-e a parlament, és ha igen, akkor tartható-e - és milyen áron - hosz- szabb távon a határozatképesség. Leszögezte: az értékelés után az MKP a megfelelő módon és a megfelelő időben hozza meg a szükséges lépéseket. • ORAVETZ Még nincs a nyakunkon az őszi ár Egyelőre a biztos védelmet ígérő szakemberek, és nem a víz az úr Folytatás az 1. oldalról Egyetlen területen, a lévai járásbeli Visken folynak még árvízvédelmi munkálatok, ahol a gát megerősítésére van szükség. Az őszi árvizektől kevésbé tartanak, hiszen ebben az évszakban a csapadék jobban megoszlik, mint a hirtelen nyári zivatarok idején. Pavol Virág, a Duna vízfelügyelőségének illetékese lapunknak megerősítette: a nagyobb esőzések ellenére az október számít árvíz szempontjából a legkevésbé kritikusnak. Ennek ellenére tartják magukat azok az aggodalmak, amelyek szerint az egy évvel ezelőtti tátrai szélvihar miatt kidőlt erdőségek és a nyári erdőtűz tartós kockázatot jelenthetnek a térség vízháztartására. Ehhez hasonló jelenséggel találkozhattunk már a Tisza vízgyűjtő területén, Kárpátalján, ahol az erőltetett fakivágás miatt akadály nélkül zúdul le az esővíz a hegyekről, s emiatt állandósult az árvízveszély Magyarországon. Pavol Virág szerint azonban a Magas-Tát- rában ettől nem kell tartani, hiszen Párkánynál az árvízvédelmi töltés építésére már minden engedély megvan, a munkálatok még ebben az évben, vagy a jövő év elején megkezdődhetnek. Helembán néhány éve a kiáradt Duna elzárta a települést a világtól, de itt a vízfet- ügyelőség szerint mégsem indokolt gát, vagy töltés építése, hiszen maga a falu nincs veszélyeztetve. sem a Duna vízhozamára, sem a Ga- ramra nem jelent veszélyforrást a hegyekből lezúduló csapadék, miután itt húzódik a vízválasztó, vagyis a lehullott nagy mennyiségű csapadék a Poprád-folyón keresztül észak felé tart. Viszont a Tátra nyugati részéről származó esővíz a Vágón keresztül a Dunába folyik, ám ez a mennyiség jelentéktelennek számít. Ráadásul a Vágón nagyobb víztározók épültek, amelyek árvíz idején nagyobb víz- mennyiséget képesek felfogni. Pavol Virág szerint árvízvédelem szempontjából a Duna legkritikusabb szakasza Pozsonynál található. A főváros árvízvédelmének tervei már elkészülték, de még Brüsszel jóváhagyására várnak. A vízfelügyelőség ugyanis a tervek megvalósításánál az Európai Unió segítségét is kérte. „Amikor Pozsony védelméről beszélünk, akkor az alsóbb területek védelmét is szem előtt tartjuk. Pozsonynál ugyanis olyan esése van a folyónak, hogy ha itt komolyabb gondok merülnének fel, az alsóbb területek is veszélybe kerülnének” - jelentette ki Virág, aki szerint a legmagasabb színvonalú árvízvédelemmel a Duna Szap-Komárom közötti szakasza büszkélkedhet, amit a bős-nagymarosi erőműhöz igazodva erősítettek meg. Czibik József, a Komárom-Eszter- gom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője szerint biztosan lesz vízszintemelkedés a folyókon, hiszen már két napja esik a Duna vízgyűjtő területén, de egyelőre nem kaptak készültséget indokló jelzést a vízügyi igazgatóságtól. A katasztrófavédelem egyébként a vízügyi igazgatóság munkatársaival tartott közös bejárás során minden évben tavasszal és ősszel ellenőrzik a gátak állapotát. Az igazgató elmondta, hogy a nemrég átadott táti elkerülő úttal, amely gátként is funkcionál, közel száz százalékosan biztosított a település árvízvédelme is. • CzM - GK
