Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-20 / 184. szám
LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. szeptember 20., kedd FRIDERIKA Koreai szt. vértanúk napja III. évfolyam, 184. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk------_---------;---6. OLDAL A középkori Esztergom A Széchenyi téri feltárás során, ha az idő is úgy akarja, románkori leletek is előkerülhetnek ........................................................... 3. OLDAL Meghajoltak az Indiánok Nem okozott gondot a Pécsi Indiánok legyőzése a hétszeres bajnok Esztergomi Vitézek rögbicsapatának ........................................................... 7. OLDAL Korrupciós vádak a pozsonyi parlamentben Ma eldől, sikeres-e a harc a független parlamenti képviselők kegyeiért SZLOVÁKIA A mai sorsdöntő parlamenti ülés előtt az ellenzéki és koalíciós pártok vezetői korrupcióval és hatalmi érdekek előtérbe helyezésével vádolták egymást. Robert Fico szerint a kormánykoalíció legalább 15 millió koronát fizet egy-egy független honatya voksáért. Ezzel kapcsolatban Fico összefüggést lát a KlA-telekeladások és Miroslav Abelovsky szerepvállalása között. A független képviselő ugyanis hozzávetőleg 30 millió koronát keresett a Zsolna melletti telektulajdonosok képviseletével. „Ez is a függetlenek megvásárlásának egyik formája. Abban az esetben, ha Abelovsky úr nem lett volna biztos a dolgában, soha nem vállalkozott volna ilyen .bizniszre. A függetlenek megnyerésének másik lehetséges módja az állami megrendelések odaítélése” - fogalmazott Fico. Állítását alátámasztó bizonyítékok feltárására viszont nem volt hajlandó, mert úgymond „nem akarja hírbe hozni” bizalmas informátorait. Mikulás Dzurinda kormányfő blöffnek nevezte Fico kijelentését, és azt tanácsolta neki, hogy forduljon a bűnüldöző szervekhez. A miniszterelnökhöz hasonlóan Bugár Béla, az MKP elnöke is visszautasította Robert Fico vádaskodását. (folytatás az 5. oldalon) Hol a pénz? Még mindig kísért a dorogi Globex-ügy DOROG A Fővárosi Bíróság a múlt héten tárgyalta ismét a dorogi Globex- ügyet A Richter-részvények 1997- ben történt eladása akkoriban erősen megosztotta a város közvéleményét. Az adásvétel körülményeinek tisztázására polgári per indult, amely azonban - jó magyar szokás szerint - már évek óta húzódik. A dorogi önkormányzat még 1997- ben Tittmann János polgármester javaslatára egy csomagban eladta a német Globex Holdingnak az önkormányzat tulajdonában lévő, és a tőzsdei árfolyamán több mint egymilliárd forint értékű Richter- részvényeket. Az adásvételi szerződés értelmében a vevő Globex Holding Deutschland a részvények értékének felét fizette ki az önkormányzatnak, a többire értékpapírban biztosított fedezetet - tudtuk meg Kövecs Károly volt önkormányzati képviselőtől, aki az adásvételi eljárásban több szabálytalanságot is felfedezett. A Richter részvények kisebb árfolyamértékű értékpapírra történő cseréjénél felmerült a pénzmosás gyanúja is. Kövecs Károly és egy dorogi lakos tehát polgári pert indított a részvények eladása ügyében. Céljuk az volt: vizsgálják meg, hogy a részvények eladásakor betartották-e az 1997 január elsejétől érvényben lévő értékpapír-törvényben foglaltakat. A polgári pertől függetlenül az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet 1998 szeptemberében felfüggesztette a Globex tevékenységét, és zárolta számláit. folytatás a 4. oldalon) A Bazilika mellé költöznek az iskolák Csődközeiben a kistelepülések Kísért a tanácsrendszer: a kormány csak feladatokat ad, pénzt nem ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Katasztrofálisan érintheti jövőre a kistelepüléseket az állami bevételek apadása. Az adócsökkentések miatt közel háromszázmilliárd forinttól búcsúzik jövőre az állam, s ez egyben az önkormányzatok anyagi kereteinek szűkülését is jelenti. A kistelepülések ingatlanjaik értékesítésével próbálják betömni a költségvetési lyukakat, a problémák hosszú távú megoldására azonban egyelőre semmilyen megoldás nem kínálkozik. A Belügyminisztérium politikai államtitkára, Juhász Gábor még a múlt héten jelentette be a szigorító intézkedéseket, vagyis az állami bevételek apadásával együtt járó önkormányzati költségcsökkentést. Szó esett arról is, hogy valójában azoknak a feladatoknak a finanszírozása szűnik meg, amelyeket egyébként is kivonnak az önkormányzati hatáskörből. Bár konkrét tények még nem hangzottak el, az már most borítékolhatónak tűnik - ismerve a kisebb települések költségvetési problémáit —, hogy bármilyen kismértékű bevételkiesés végzetes következményekkel járhat. Piliscsaba polgármestere, Manek János kérdésünkre beismerte: már ma sem tudnak kijönni az állami normatív támogatásból. Véleménye szerint a magyar önkormányzatok döntő többsége felélte minden tartalékát. A képviselő-testület legfrissebb határozata értelmében pedig az önként vállalt feladatok (például a civil szervezetek) támogatása sem megoldható a továbbiakban. Csolnokon csak működési hiánnyal tudták megtervezni már az idei költségvetést is, így a helyzet valószínűleg akkor is romlani fog, ha az állami támogatás mértéke nem változik - erősítette meg Bérces József polgármester. folytatás a 4. oldalon) Hangulatos szellemi központtá alakulhat a székesegyház környéke Ki fizeti ki az új diákigazolványokat? MAGYARORSZÁG 2006 tavaszára ígéri a kormány a modem, elektronikai funkciókkal ellátott diákigazolványok előállítását A szakértői becslések szerint háromezer forintba kerülnek majd, amit a jelenleg hatályos kormányrendelet értelmében a diákoknak kell megfizetniük. A kormány előnyöket és hosszú távú megtakarítást emleget, az ellenzék azonban felesleges pénzkidobástól tart A diákigazolvány-tender lebonyolításával megbízott Diák-Bónusz Kht. tájékoztatása szerint az új okmányokat felmenő-rendszerben osztanák ki, és 2006 elejéig minden intézményben megteremtenék az elektronikus érvényesítés lehetőségét. folytatás az 5. oldalon) ESZTERGOM Lassan körvonalazódik Esztergomban egy oktatási-kulturális negyed a Bazilika környékén. Az önkormányzati elképzelések szerint egyszerűen „latin negyednek” elnevezett részen csoportosulnának a jövőben az esztergomi közép- és felsőoktatási intézmények, a múlt heti testületi döntés értelmében immár a könyvtárral együtt. A katolikus egyház a rendszerváltást követően elkezdte visszaigényelni az ötvenes évek óta önkormányzati iskoláknak helyet adó épületeit. Akkor világossá vált, hogy három esztergomi középiskolának idővel költöznie kell. A legjobb megoldásnak a város tulajdonában maradt Kanonok-sor épületegyüttese látszott, így több intézmény jóval korszerűbb, tágasabb helyre kerülhet. A Kanonok-sor épületegyüttesébe első lépésként tavaly októberben a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola költözött be, két lépcsőházat foglalva el az épületből. Az intézménnyel idén júliusban ösz- szeolvadt Balassa Bálint Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola is hamarosan átköltözik a Berzeviczy mellé a maradék négy lépcsőházba, és így csaknem ezer tanuló kerül egy helyre. A költözés egy két éve elfogadott ütemterv alapján zajlik, megszabott határidőkkel. A Balassa iskolának jövő szeptemberig elvileg el kell hagynia a Kis-Duna parti épületet, mert ott ugyanezzel az időponttal az egyház elindítja az Árpádházi Szent Erzsébet gimnázium nyolc osztályos gimnáziumát. folytatás a 3. oldalon) Csitulóban a helységnévtábla-háború Tüntetés a Holcim ellen Egyre többen tiltakoznak az új cementgyár felépítésének terve miatt TER-GRANUM EURORÉGIÓ Tömegdemonstrációt szerveznek látón a Holcim Hungária Nyergesújfalun tervezett veszélyeshulladék-égető cementgyára ellen a civil szervezetek csütörtökre. Az esemény része annak a tiltakozáshullámnak, amelyet egyre több térségbeli önkormányzat támogat. A térségben élők azt követelik, hogy a Holcim vegye figyelembe az itt élők véleményét. Csütörtökön délután öt órától a táti kultúrházban tartanak lakossági fórumot a Holcim Hungária tervezett beruházásával kapcsolatban. Előtte fél órával azonban a táti civil szervezetek tartanak demonstrációt ugyanott. Arra szeretnék felhívni a döntés- ! hozók - így az engedélyt kiadó kör- ; nyezetvédelmi hatóság, valamint ; Nyergesújfalu önkormányzatának - j figyelmét, hogy tovább már nem tér- j helhető káros anyagokkal a térség. A j Táti Civil Szervezet vezetőségi tagjai 1 konkrét adatokra hivatkozva megerő- i sítették lapunknak: a porszennyezés j már most jelentősen túllépi a megen- j gedett határértéket, a tervezett gyár j pedig csak tovább rontaná a térség í levegőjének minőségét, amely már j most is kritikus. folytatás a 4. oldalon) j Meddig sértenek még érdeket a kétnyelvű feliratok? tt .. ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Szlovákiában minden olyan településen, ahol a kisebbség száma eléri az összlakosság 20 százalékát, az ön- kormányzat köteles kiírni a nemzeti kisebbség nyelvén is a helységnevet Néhány évvel ezelőtt a magyar nyelvű települések többsége szabályos „táblaháborút” vívott, nemcsak a nemzeti érzelmű szlovák politikusok, hanem a magyar táblákat rendszeresen megrongáló helyi „aktivisták” ellen is. Mára többé-kevésbé rendeződött a helyzet, a vegyes lakosságú településeken megtűrik a kétnyelvű táblákat, igaz, akadnak kivételek. Magyarországon ezzel szemben nem kötelező nemzetiségi nyelven is feltüntetni a helységneveket, ám önkéntes alapon minden további nélkül pülés lakossága eléri a 20 százalékot, lehetőség van rá. A környékbeli pili- joga van az önkormányzatnak a telesi falvak többsége ki is használja ezt a pülés nevét magyar nyelven is kiírni lehetőséget. Ami azonban Szlováki- - tudtuk meg Bíró Ágnestől, a Kul- át, közelebbről a Felvidéket illeti: a turális Minisztérium államtitkárától, jogszabályok értelmében, ha a tele-" " ~ folytatás a 4. oldalon) 7717851 0590261
