Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-16 / 182. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. szeptember 16., péntek Szabadjára eresztik az árakat? Jövő héten dönthetnek az új kereskedelmi törvénytervezet változatairól Szlovákiába tartanak a bankok Jövő hét elejéig döntenek a terjeszkedni kívánó takarékok sorsáról Folytatás az 1. oldalról A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium többek közt a beszerzési ár alatti értékesítés megfékezése érdekében dolgozta ki módosító javaslatait, illetőleg tervezik néhány teljesen új, elsősorban a multinacionális cégeket érintő szabályozás bevezetését is. Az első, szigorúbb változat a tartós fogyasztásra szánt termékek és például a szezonvégi kiárusítások, boltbezárási akciók kivételével minden terméktípus esetében tiltaná a beszerzési ár alatti értékesítést. A második variáció a Világgazdaság értesülései szerint csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozna. A hosszú szakmai egyeztetésekkel született tervezet kitér az üzleten kívüli kereskedelem és az internetes forgalmazás szabálymódosítására is. A „jelentős piaci erővel” bíró vállalkozásokra, azaz az áruházláncokra „magatartás jellegű rendelkezések” vonatkoznának. Annak ellenére azonban, hogy a törvénymódosítás széleskörű egyeztetéssel zajlott, bőségesen maradtak benne kifogásolható elemek is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint nincs szükség a jelentős piaci erő alapján történő szabályozásra, mert az versenyjogi szempontból diszkriminatív, vitatható kitétel lenne, ezen túl a tárgyalásokon felhívták a figyelmet a kivételek körültekintő érvényesítésére is. Ok azt tartanák elfogadhatónak, ha az élelmiszerek és iparcikkek egységes szabályozás alá esnének. Megint drágulnak a gyógyszerek Egyre nagyobb piacot nyernek a generikus készítmények Folytatás az l. oldalról Nemeskéry Edvin, a Megyei Gyógyszerész Kamara elnöke elmondta, hogy a generikus készítményekre óriási szükség van, ezért örvendetes hír, hogy októbertől még több ilyen gyógyszert támogatnak. A tapasztalatok azt mutatják, sok beteg a háziorvosával beszéli meg, van-e lehetőség olcsóbb gyógyszer szedésére, a betegek és nyugdíjasok egyébként bizalmatlanok az újdonságokkal szemben. Előfordul azonban olyan eset is, hogy később visszaállnak az eredeti készítményre, mert mégis hatásoKövesdi Károly sabbnak tűnik generikus párjánál. Egy-egy gyógyszeráremelés a szociális otthonok költségvetését is megterheli. Balázs Éva, az esztergomi Szociális Otthon vezetője kérdésünkre elmondta, hasonló esetekben kénytelenek kigazdálkodni a többletköltségeket, ám gyakran furfangra van szükség, mivel az éves költségvetés nem elég rugalmas. Gyógyszerkiadásuk évente több mint másfélmillió forint, ezért áremelés esetén igyekeznek olcsóbb, generikus készítményeket beszerezni, amennyiben erre van lehetőség. • Jrg LAP(SZ)ÉL Ahány nyelv, annyi ember, de mennyiért? Nemrég láttam egy fdmet, ahol a női és férfi főszereplő két különböző nyelven magyarázott egymásnak, a másik emócióit figyelve azonban jól megértették egymást. Talán jobban járnának a magyar diákok is - anyagilag mindenképp - ha az olcsónak nem mondható nyelvi képzés helyett ezt a módszert választanák. Mindez csak onnan jutott eszembe, hogy felsőoktatási rendszerünk újabb nagyot döccent idén ősszel, amikor kiderült, hogy a felvételikhez, és a majdani diplomákhoz szükséges nyelvi jogosítványok megszerzése nem kevés forintba kerül a diákoknak és másoddiplomásoknak. A nyelvoktatás sosem volt olcsó, még az átkosban megtanulták pedagógusaink, hogy ez a fajta oktatás, mivel otthon is végezhető és népszerű, igen jól tejel. Nem is igazán volt gátja, hogy a kádári „egyenlő elosztás” elvének és gyakorlatának megfelelően egy kis fusi keretében angolt, németet, franciát, vagy egyéb kapitalista nyelveket tanuljunk az adott tanárnál. Ezen kis történelmi átkötés után rá kell, hogy jöjjünk, a mai „szabad és empatikusabb” államformában sem konyákig konyak az élet. Már, ami a nyelvtanulást illeti. Az említett felsőfokú diákság költségtényezői után számolva, egy négyéves tanulmányi időszakot figyelembe véve, milliós összegekre bukkanhatunk. Ezt pedig már a társadalmi igazságosság helyett a mai trendnek megfelelő társadalmi igazgatásnak tudhatjuk be, vagyis, a gazdagabb és szegényebb rétegek eltávolodásának egyik momentumáról van szó megint. Egyszerűen azért, mert ezeket a tételeket csak a tehetősebbek tudják megfizetni. Egy-két példa az érzékletesség kedvéért. Egy angol C-típusú alapfokú nyelvvizsga-felkészítő felnőtteknek, 100 órával számolva, két hónapos időtartamra, Budapesten cirka ötvenezer forint. Nem tévedés, ötvenezer. Ugyanez középfokon már szépen túllépi a százezret. De van ennél döbbenetesebb is, egy kecskeméti iskola gyesen és gyeden lévőknek (!) ajánl alapfokú nyelvképzést, szinte fitykóért, de legalábbis 160.000 forintért. Igaz, itt a képzés ideje 400 óra. Úgy tűnik, az oktatás új rendszerének igazságossága (vagy mondjuk inkább kivédhetetienséget?) a felsőoktatási intézményekbe idén jelentkezők elvérzése láttán sem lesz enyhébb. Csak ismétlésként: színötössel és egy darab sikeres nyelvvizsgával röpültek eminenseink az egyetemek felvételijekor. Hiányzott a második nyelvvizsga, illetve ugyanígy jártak másoddiplomásaink is, akik a döbbenet erejével behorpasztott csudálkozó arcuk padlókövén való koccanását hallották már csak a felvételi pecsétek csattanása helyett. A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) saját szakmai kódexek kidolgozása mellett teszi le a voksát, és az OKSZ-hez hasonlóan elfogadhatatlannak tartják a piaci erő alapján tör-J ténő megkülönböztetést. A kis- és középvállalkozók fokozott védelmével kapcsolatban egységes az álláspont: a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseket meg kell fékezni. Tóth Judit, a GKM sajtóosztályának vezetője cáfolta, miszerint kétféle előterjesztés kerülne a kormány elé, de a tervezetről nem kívánt bővebb tájékoztatást adni. „Egyetlen végleges változat van, melyet két héten belül tárgyalni fog a kabinet, természetesen lehetséges, hogy további változtatásra lesz szükség” - ismerte el lapunknak a szóvivő. • SZH Útfelújítás a Felvidékén A komáromi járásbeli Búcs és Karva között, 2,7 kilométeres szakaszon 1,6 millió koronás (104 millió forintos) útfelújítást hajtottak végre. Az útszakasz hat milliméteres vastagságú speciális aszfaltburkolatot kapott. Tavaly a Dunamocs és Búcs közti négy kilométernyi szakaszt tetette rendbe Nyitra megye 2,5 millió korona (16,25 millió forint) ráfordítással. Szlovák tolvaj Esztergom. Szerdán vették őrizetbe Esztergomban azt a 27 éves szlovák férfit, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy még augusztus 24-én este a Táti úton társával megtámadott egy férfit, és elvette tőle pénztárcáját, valamint mobiltelefonját. A sértettnek 30.000.-Ft. kára keletkezett. Folytatás az 1. oldalról A Rajka és Vidéke azonban felkészülten várja a választ, pozitív elbírálás esetén azonnal be tudják indítani a folyamatot. így még mindig lehetséges, hogy Szlovákiában az idén megnyílik az első olyan takarékszövetkezeti fiók, amelyet magyarországi pénzintézet alapít. Ősztől egyelőre csak úgynevezett határon átnyúló kereskedést folytatnának, ezt követően azonban még az idén megnyitnák az első takarékszövetkezeti fiókot is Szlovákiában. M. Tóth László, az Országos Takarék- szövetkezet ügyvezető igazgatója szerint a rajkain kívül további 3-4 takarékszövetkezet is fontolgatja a szlovákiai letelepedést. Ezek száma a határon túli magyar övezetek esetében egyre gyarapodni fog. Az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet marketing osztályának vezetője szerint ők idén még nem tervezik a párkányi letelepedést, de nem kizárt, hogy a jövőben sor kerülhet erre. A Rajka és Vidékét Szlovákiába az eltérő kamatstruktúra vonzotta, főleg Folytatás az 1. oldalról Az ügy pikantériája, hogy a hivatal említett alkalmazottja az összeférhetetlenség szabályait sértve betegállományban „maszekolt”, ráadásul a hivataltól erre engedélye sem volt. A képviselő-testület keddi ülésén felszólította a polgármestert, hogy bontson munkaszerződést a súlyos vétséget elkövető hölggyel. Tekintettel arra, hogy munkafegyelem megsértése címén előzőleg már kapott fiami a betéti kamatot illeti. Nussár Györgyné szerint a piackutatásaik során kiderült, hogy akár 4 százalék pontnyi különbség is lehet a magyarországi és szlovákiai kamatstruktúrák között. Mint megtudtuk, sem a számlák, sem a lekötött betétek esetében nem jelent akadályt a külföldi állampolgárság. „Jelen pillanatban rendkívül sok szlovák állampolgárságú ügyfelünk van, akik szabadon nyithatnak bármely pénzintézetnél számlát. Ehhez hozzájárul az is, hogy sok szlovák dolgozik magyarországi üzemekben. Nekik jelen pillanatban magyar folyószámlájuk van, hozzá tartozó magyar kártyával” - mondta lapunknak Nussár Györgyné. Ami a betétet illeti, szerinte inkább Magyarországon éri meg lekötni a pénzt, hitelt ezzel szemben Szlovákiában éri meg jobban felvenni. A betét esetében ugyanis Magyarországon a kamat akár kétszer nagyobb hozamot is elérhet, míg a szlovák hitelek esetében épp 50 százalékkal fizethet vissza kevesebbet az ügyfél. • Czigler Mónika gyelmeztetést. Az önkormányzat emellett az ügy átfogó kivizsgálását kérte a főellenőrtől, különös tekintettel az LKV igazgatójának szerepvállalására, hivatali jogkörének túllépésére, és a közbeszerzési törvény betartására. Az LKV igazgatójának további sorsáról a főellenőr vizsgálati eredményének fényében az egy hónap múlva esedékes testületi ülésen döntenek majd a párkányi képviselők. • (zc) Ingatlanbotrány Párkányban Egymillió koronás honorárium — házon belül A hétvégén hazaér a felvidéki kerekes Bújna Zoltán belehúzott a visszafelé tartó úton Több héten keresztül írtunk beszámolókat a dunaszerdahelyi Bújna Zoltánról, aki Vámbéry Ármin híres keletkutató emlékére egy nyolcvannapos, nyolcezer kilométeres expedíciót teljesít kerékpárral. A felvidéki bringás a tervezett időpontban elérte végcélját, Teheránt, a visszafelé tartó úton pedig gyorsabban haladt, így akár már a hétvégén Szlovákiába érhet. Legutóbbi tudósításunkban Bújna Zoltán törökországi élményeiről tartott beszámolót, akkor 140 kilométerre volt Görögországtól és egy állomáson álldogált, vonatra várva. „A kis vonatozásból 27 órás út lett (1300 kilométer), ennyi időbe tellett míg elértem Golbasiból Balikesirbe” - emlékezett vissza a hosszú útra Bújna Zoltán. „Csak, hogy érzékeltessem mekkora az ország: tíz napot tekertem nyugatnak, aztán 1300 kilométert vonaton tettem meg, és ehhez jött még négy nap tekerés. A hegyekből jutott az utolsó napokra is, és bár ahogy csak tudtam, nyomtam a szem- beszéllel szemben, Allah nem engedett olyan könnyen. Húsz kilométeren át toltam a bringát, még dombról lefelé is, akkora volt a szél ereje.” A felvidéki kerekes szeptember első napján, délután egy órakor érkezett meg Görögországba. Négy nap ott tartózkodás után az expedíción lévő Bújna rájött, hogy szinte semmilyen információval nem rendelkezik az országról, de legalább felállította új sebességrekordját (96 km/h). Görögország után Bulgária következett, ahol a célállomás Szófia volt. „Egy olyan internetes kávézóból küldtem a beszámolómat, ahol Teherán felé már megálltam, így az ott dolgozó hölgy nagyon meglepődött” - folytatta Bújna. „Jól éreztem magam Bulgáriában, megértenek, ha szlovákul beszélek, és a pizza is olcsó volt. Két napra tértem le a főútvonalról, hogy a Rila-kolostort megnézzem.” Bújna Zoltán a bolgár élmények után elárulta, hogy legközelebb már csak Szegedről ír beszámolót, de az is elképzelhető, hogy a mostani hétvégére már hazaér a dunaszerdahelyi kerékpáros. • NAGY BALÁZS Gondolatok Bújna Zoltántól „Ma regget volt kilenc hete, hogy elindultam Dunaszerdahelyrői a Vámbéry- térről. Bár még csak Görögországban vagyok, már nagyon befejezés-íze van mostani beszámolóimnak. Nem véletlen ez, mivel már csak pár napot fogok eltölteni az előttem álló országokban. Görögországban és Bulgáriában négyet, Szerbia-Montenegróban ötöt, Magyarországon hármat és Szlovákiában egyet. A megérkezésem szeptember 17-én, 80 nappal az indulásom után tervezem. A kilométereket megnézve már mindenki számára világos, hogy 8 ezer kerékpárral megtett kilométer ebből nem lesz. A már említett nehéz körülmények 6 ezer pár száz kilométerre redukálták a két keréken megtett távot, az össztáv viszont már most 9600 kilométer felett van, és az effektiv munkát nemcsak a táv, hanem a szintkülönbség jelenti. A csomagokkal együtt 50 kilogrammos bringámmal eddig több mint 32 ezer méter magasra tekertem fel.”
