Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-14 / 180. szám
2 HÍDLAP • 2005. szeptember 14., szerda ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu Árat emelnek a fuvarozók (H) A teherfuvarozóknak nem jelent változást az üzemanyag áfatartalmának várható csökkentése, mivel a vállalkozók visszaigényelhetik a gázolaj után befizetett forgalmi adót. A kabinet mostani lépése az ágazat versenyképességét sem javítja - mondta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének társelnöke. Galambos István hozzátette, hogy ennek ellensúlyozására már megkezdődött a fuvardíj 15-20 százalékos emelése, de ennek kiterjesztése csak a jövő hónaptól várható. Nem mérséklődnek a taxistarifák sem az előrehozott áfacsökkentés miatt. Rekordösszegű bírságot szabtak ki tavaly (H) Az elmúlt évben a Gazdasági Versenyhivatal rekordösszegű, összesen 8 milliárd 888 millió forintos bírságot vetett ki - közölte a hivatal 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, és az ennek elfogadását kezdeményező határozati javaslat keddi, parlamenti vitájában a szervezet elnöke. Nagy Zoltán hozzátette: ha ebből levonjuk az egy ügyre eső legnagyobb bírságot, amely 743 milliárd forint volt a feltárt autópálya-kartell ügyben, akkor is 1,8 milliárd forint az összes többi ügyben kivetett bírság összege. Az elnök arról is beszámolt: tavaly 847 bejelentést intézett el a hivatal, amelynek döntéshozó testületé 189 ügyzáró határozatot hozott. Igen a román és a bolgár csatlakozás ratifikációjára (H) Egyhangú szavazással támogatta a Románia és Bulgária EU-csatlakozásának ratifikációjára vonatkozó törvényjavaslatot kedden az Ország- gyűlés külügyi bizottsága - mondta a testület fideszes elnöke az ülés után. A nagyobbik ellenzéki párt támogatja az előterjesztést, helyteleníti ugyanakkor a ratifikáció időzítését — jelentette ki Németh Zsolt. Ügy vélte: az idő előtti magyar ratifikáció üzenete az lehet, hogy Magyarországnak nem fontos a csatlakozási szerződésben foglalt feltételek teljesítése. Hozzátette: mindemellett a Fidesz is úgy ítéli meg, hogy fontos Románia EU-csatlakozása, mind a régió stabilitása, mind a nemzetegyesítés célkitűzése szempontjából. Kevesebb a szérum Szlovákiában (SK) Idén kevesebb influenza elleni védőoltást kap Szlovákia, ennek ellenére a Közegészségügyi Hivatal szakemberei azt állítják, hogy ez is elegendő lesz. Még az idén 550 ezer adag védőoltás érkezik az országba, de a tavalyi adatokat figyelembe véve nem lesz gond a betegség megelőzésével. 2005-ben 570 ezer embert oltottak be az országban, s közel százezer adag szérum megmaradt. Jól keresnek a távközlésben (SK) Az idei év első hat hónapját figyelembe véve Szlovákiában a legjobban a távközlésben dolgozók kerestek. Az alkalmazottak havi átlagbére 37 ezer korona körül mozgott, őket az ipar, a közlekedés és a nagykereskedelem területén dolgozók követték. A legrosz- szabb havi keresetet a kiskereskedelemben munkát vállalóknál regisztráltak, az ő fizetésük 11 ezer korona körül alakult. Nyilatkozatpárbaj a határon túliak ügyében A kormányfő szerint reál-, a Fidesz szerint elvi politika szükséges A miniszterelnök szerint reálpolitikára van szükség a határon túli magyarok ügyében. A Fidesz szerint ehelyett a megfontolt, elvi politika kell. „Bátor reálpolitikát szeretnék csinálni, határon túli ügyben is, nem menekülni szeretnék a felelősség elől, hanem teljesíteni azt” - mondta a közrádiónak, kedden sugárzott nyilatkozatában a kormányfő. Gyur- csány Ferenc közölte: nem elég felpiszkálni az embereket, olyan megoldást is kell találni, amelyet a magyarok túlnyomó többsége határon belül és kívül is egyaránt támogat és Európában is elfogadásra talál. Álláspontja szerint ehhez kompromisszumra van szükség. Hozzátette: „Annak semmi értelme nincsen, hogy alkotunk például egy státusztörvényt, nem tudjuk végrehajtani, és sok-sok változtatással a végén egy kedvezménytörvény lesz belőle” - emlékeztetett a jogszabály körül kialakult vitákra. Mint mondta, „jobb lett volna, ha olyat vállalunk, amit meg tudunk csinálni”. A miniszter- elnök úgy fogalmazott: csak az érdekek türelmes egyeztetése visz előre, egyoldalú kijelentések pedig sehova nem vezetnek. „Megszokhattuk már, hogy Gyurcsány Ferencnél a szavak sajátos jelentéstartalmat kapnak” - reagált a kormányfő által elmondottakra a Fidesz külpolitikai kabinetvezetője, aki szerint annyiban jellemzi reálpolitika a miniszterelnök tevékenységét, hogy az nem járt kézzel fogható eredménnyel a határon túli magyarok számára az elmúlt három évben. Németh Zsolt úgy vélte: annyiban bátornak is tekintheti a kormányfő politikáját, hogy „felrúgta a határon túli magyarok kérdését övező nemzeti konszenzust, és szembeállította Magyarországot a határon túli magyarokkal”. „Gyurcsány Ferenc Magyarországon gyanakvást keltett, a határon túli magyarokban pedig csalódást” - közölte Németh Zsolt, aki szerint a bátor reálpolitika helyett megfontolt, elvi politika kell a határon túli magyarok ügyében. • KONCZ ENDRE A benzinár csökkentése ellen tiltakoznak A Levegő Munkacsoport tiltakozik az üzemanyagok adójának csökkentése miatt. Eközben Ausztria pénzügyminisztere fenyegetéssel érte el, hogy csökkenjenek a benzinárak. A 10-es elkerülő út építését mindeddig akadályozó Levegő Munkacsoport most a benzinárak csökkentése miatt tiltakozik. A távirati irodához eljuttatott közleményükben elfogadhatatlannak minősítik a kormány azon döntését, amelyben az üzemanyagok adójának csökkentését irányozza elő, mert ezáltal támogatja az autózást. Lukács András, a szervezet elnöke úgy fogalmaz: az adócsökkentés azt a látszatot kelti, hogy kívánatos a közúti közlekedés további növekedése. Ez a döntés pedig ellentétes az unió azon törekvésével, amely a kőolajfogyasztás csökkentésére irányul. Mellesleg az olajválság megoldását sem segíti elő és hozzájárul a katasztrófával fenyegető éghajlatváltozáshoz is. A magas benzinárakat Ausztriában is csökkentették. A pénzügyminiszter mindezt úgy érte el, hogy különadó kivetésével fenyegette meg az olajtársaságokat. Karl-Heinz Grasser fellépésének köszönhetően a BP Plc. 1 centtel csökkentette a benzin és a gázolaj árát. • GÁL Ösztöndíjak határon túli magyar diákoknak Az Oktatási Minisztérium döntése értelmében 146 határon túli magyar diák kezdheti meg felsőfokú tanulmányait államilag finanszírozott formában magyarországi egyetemeken a 2005-/2006-0S tanévben. Az ösztöndíjkérelmek elbírálásakor az egyik fő kritérium az volt, hogy a hallgatók, tanulmányaik befejezése után, visszatérjenek szülőföldjükre. Súlyos helyzetben a mezőgazdaság? ✓ Újratárgyalnák az agrártámogatásokat a V4-ek Veres a gazdasági bizottság előtt Terítéken a BA eladása és a földgáz ártámogatási rendszere A visegrádi négyek agrárkamarái az EU-s agrártámogatások kérdésének újratárgyalását követelik Brüsszeltől. A kamarák vezetői egyeztettek Rudolf Schwarzböck- kel, az európai agrárkamara (COPA) elnökével a dél-morvaor- szági Zidlochovicében. A V4-ek úgy látják: jelenleg nem versenyképesek nyugat-európai partnereikkel szemben a térségbeli gazdák a számukra rosszul és kedvezőtlenül megállapított feltételek és egyezségek miatt. Szerintük a helyzet egyik súlyos következménye, hogy Közép-Európában csökken az állatállomány, és nő az agrárimport. Csehországban például idén tízszeresükre nőttek a tojásárak. Ivan Oravec, a szlovák agrárkamara elnöke közölte: „Csak a felét kapjuk annak a támogatásnak, amit nyugati kollégáink. így nem vagyunk versenyképesek.” „Tudatosítjuk, hogy a problémák rendezése csak hosszabb távon lehetséges - mondta a tanácskozás után Jan Velebe, a cseh agrárkamara elnöke. Az eszmecsere fő célja az volt, hogy részletesen tájékoztassák a COPA elnökét, miért van olyan súlyos helyzetben az új uniós tagállamok mezőgazdasága a csatlakozás után. A résztvevők valamennyien úgy vélték, hogy a rosszul beállított támogatási politika szinte megfojthatja az egyes agrárágazatokat. A COPA elnöke nem kívánta kommentálni az esetleges diszkriminációval foglalkozó okfejtéseket, és utalt rá, hogy a belépési feltételekről minden állam külön-külön egyezett meg az EU-val. ígéretet tett azonban arra, hogy a COPA latba veti befolyását a kelet-európai gazdák érdekében. Mint mondta, „célunk az, hogy egységesen hallassuk hangunkat az EU-ban”. Szerinte is változásokra van szükség az unió agrárpolitikájában, mert olyan nagy nyomás alá került az ágazat, ami a jövőben komoly gondokat okozhat. Párizs azonban éppen vasárnap hangsúlyozta, hogy a maga részéről érinthetetlennek tartja az eddigi uniós mezőgazdasági politikát. A visegrádi államok agrárkamaráinak elnökei találkozójukon hangsúlyozták: nemcsak az agrárkamarákkal, hanem a kormányokkal is tárgyalni akarnak, és nem zárták ki az esetleges tiltakozó akciókat sem. • PALOTÁS A földgáz új ártámogatási rendszere várhatóan olyan irányban mozdul el, hogy a háromezer köbméternél többet fogyasztó lakosok ne vehessék igénybe az annál kevesebbet fogyasztók teljes kedvezményét - közölte a pénzügyminiszter a parlament gazdasági bizottsága előtt kedden, Budapesten. Veres János hozzátette: a környező országokban már bejelentették, hogy a világpiaci árak emelkedése miatt 15- 20 százalékkal emelik a földgáz árát. Ez alól Magyarország sem tudja kivonni magát, de szándékuk szerint megoldják, hogy ez a fogyasztókat minél kevésbé terhelje. Elmondta: októberben, novemberben, decemberben még a jelenlegi kompenzációs rendszer működik, de már foglalkoznak átalakításával. Európai uniós elvárás, hogy a támogatást szociális alapon kapja a lakosság. Jelenleg, aki 3 010 köbmétert fogyaszt, az igénybe veszi az 1 500 köbméterig, illetve a 3 000 köbméterig járó kedvezményeket. Ugyanekkor beszélt Veres János a Budapest Airport privatizációjáról is. Elmondta: „Az rt. eladásából befolyó pénz azt eredményezi, hogy az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsáVeres János tani az államadósság finanszírozására, így közvetve hozzájárul annak csökkentéséhez”. Fónagy János, a bizottság fideszes alelnöke több más ellenzéki képviselővel együtt azt kérdezte a tárcavezetőtől, hogy mire költi majd a BA Rt. eladásából származó pénzt az állam. Többen állították, hogy ezt a jelenlegi kormány több éves rossz gazdálkodásának elfedésére akarják felhasználni. Veres úgy reagált: a Budapest Airport privatizációjában az állam nem a tulajdont adja el, hanem az üzleti tevékenység jogát, 75 éves használatra. • CZE A szlovák köztársasági elnök szerint minden megoldásnak, amely felszámolná a szlovák politikában tetten érhető feszültséget, teret kell adni. Ilyen lehet például az előrehozott parlamenti választás is. Ivan Gasparovic kifejtette véleményét a jelenlegi szlovákiai politikai helyzetről. Szerinte a Mikulás Dzurinda vezette hármas koalíció kínálta kormányzás Lubomír Lintner liberális szárnyával kiegészítve, számos kétséget és gyengeséget rejt magában. Úgy véli, egyelőre nehéz megítélni, hogy az eltolódott erőviszonyok kapcsán a parlamenti képviselők miképpen fognak reagálni, és Mikulás Dzurinda kormánya képes lesz-e kisebbségben tovább kormányozni. Gasparovic: fel kell számolni a feszültséget Az ellenzék egy része már jelezte, hogy obstrukcióhoz folyamodik, és számos jel utal arra, hogy kormány- váltásra kerülhet sor. Az ellenzéki pártok viszont nem képviselnek egységes álláspontot. A Smer az előrehozott parlamenti választások híve, a kommunisták azonnali hatállyal leváltanák a kormányt, a Meciar vezette HZDS azonban rendkívül óvatos, ezért a jelenlegi kormány sorsa szempontjából döntő szerepet játszhat az ellenzéki pártok magatartása. A kormány ellen esetleg benyújtandó bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nem az államfő feladata javaslatokat kidolgozni a jelenlegi politikai válság megoldására, de úgy véli, hogy a koalíció által nyújtott forgatókönyvhöz képest a bizalmatlansági indítvány jobb változat lenne. Leszögezte, a polgárok érdekében minél előbb megoldást kell találni a jelenlegi politikai helyzetre. • (zc) Kétséges az euró bevezetése Több hazai pénzintézet és a Magyar Nemzeti Bank elnöke is megalapozottnak tartja azokat a nemzetközi elemzéseket, amelyek megkérdőjelezik az euró 2010-es magyarországi bevezetését. Az OTP Bank, az Erste Bank és a Takarékbank elemzői is egyetértenek abban, hogy a legfőbb akadály a magas államháztartási hiány. Bár elképzelhetőnek tartják azt is, hogy Magyarország nagyjából teljesíti majd a maas- trichti kritériumokat, és a kisebb hiányosságok fölött az Európai Bizottság szemet huny majd. Az euró öt év múlva történő bevezetésével kapcsolatos aggályokat Járai Zsigmond is megalapozottnak találta. • GK
