Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-08 / 133. szám

2 HÍDLAP • 2005. július 8., péntek www.esztergom.hu ÖRS Z Á G - V I L Á G Nincs megfelelő jelölt a közrádió élére (H) Nem sikerült jelöltet állítania a Magyar Rádió elnöki posztjára az in­tézményt felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének csütörtö­kön, amely ezt követően úgy döntött, hogy új pályázatot ír ki a tisztségre. A név nélkül nyilatkozó kuratóriumi tagok úgy fogalmaztak: mivel a jelen­legi elnök mandátumának e hó végi lejártáig esélytelen, hogy új elnököt válasszanak, várhatóan átmenetileg ügyvezetőnek kell majd irányítania a közszolgálati médiumot. Az MDF az iparűzési adó mellett (H) Az iparűzési adó fenntartása mellett érvel a Magyar Demokrata Fórum, mert úgy véli: a megszüntetéssel elvi­selhetetlen mértékben csökkennének az önkormányzatok forrásai. Herényi Károly frakcióvezető kijelentette: az adórendszer módosításával meg kell találni a módját, hogy az iparűzési adó fenntartása mellett ügy csökkent­sék a terheket, hogy a vállalkozások valóban jobb helyzetbe kerüljenek. Mégsem alapít pártot Medgyessy (H) „Nem volna baj, ha az MSZP-től balra elhelyezkedő, kiszámítható, a szegény rétegek érdekeit erősen kép­viselő párt bekerülne az Országgyű­lésbe” - jelentette ki Medgyessy Péter volt kormányfő a 168 óra című lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: nem ártana, ha egy „negyvenes évekbeli kisgazda- párt" is megjelenne a politikai palet­tán. A volt miniszterelnök ugyanakkor határozottan cáfolta azt a feltételezést, miszerint pártot akarna alapítani. Mandur: jogi problémák az elnökválasztás körül (H) Mandur László a Sólyom László megválasztása során felmerült jogi problémák kapcsán a köztévében azt mondta: azt kell megnézni, hogy „keli-e és mely pontokon esetleg az alkotmányt is módosítani annak ér­dekében, hogy ilyen méltatlan hely­zetek ne adódhassanak elő”. Hozzá­tette: már a köztársasági elnök-vá­lasztást követő első házbizottsági ülésen felkérte a jegyzői kart, hogy a házszabály és a házszabály mellékle­teinek áttekintése után -, amelyek alapján bonyolították a köztársasági elnök választást és a titkos szavazást - őszre készítsenek el egy javaslatter­vezetet, amely, ha szükséges, tartal­mazza a szükséges módosításokat is. Másfél milliárd korona lakásfelújításokra (SK) A nyitrai kerületből érkezett be a legtöbb kérvény a lakások szerkezeti hibáinak kijavítására kiírt pályázat­ra. Az építésügyi tárca július 1-ig várta a pályázatokat az ország egész területéről, melyből 593 érkezett meg, 1,6 milliárd korona értékben. A minisztérium erre a célra 14 milli­árd koronát különített el. Ludovít Stúr-érdemrendet kapnak (SK) A szlovák kormány jóváhagyta azon művészek névsorát, akik Ludovít Stúr-érdemrendet kapnak szeptemberben Ivan Gasaprovic köztársasági elnöktől. A kitüntetet­tek között van Stano Radic művész is, aki nemrég hunyt el. Csapást mért Londonra az al-Kaida Összehangolt terrortámadás volt a robbantássorozat, eddig 40 halottról és ezer sebesültről tudnak Dániát és Olaszországot is megfenyegették „Örvendezz, iszlám nemzet. Örvendezz, arab világ. Eljött az idő, hogy bosszút álljunk a brit cionista keresztes kormányon az Irakban és Afga­nisztánban elkövetett mészárlás miatt” - áll a szövegben, amelyet al- Kaida titkos szervezte tett közzé egy honlapon. A csoport támadásokat helyezett kilátásba Dániában és Olaszországban is. Egy német hetilap szerint a brit támadást az afganisztáni brit szerepvállalásra válaszul kö­vették el, és ezért fenyegetik az említett két országot is, amelyek még jelenleg is állomásoztatnak csapatokat a térségben. Folytatás az 1. oldalról Az olaj ára több mint négy dollárral esett a támadás után. A tőzsdék in­dexe Európa szerte több százalékot esett. Az esemény hatására négy­száz ponttal esett a Budapesti Érték­tőzsde vezető indexe, a BUX is, és több részvény, így a MÓL és az OTP papírjai is vesztettek értékükből. A G8 csúcsra kivezényelt terrorel- hárítók zömét Londonba irányítot­ták. A brit fővárosban összeomlott a tömegkommunikáció, a túlterhelt vo­nalak miatt az emberek nem tudták elérni barátaikat, ismerőseiket. A Hídlapnak a helyszínen tartózkodók közül néhányan arról számoltak be, hogy óriási pánik tört ki a metróállo­másokon, sőt néhány órával a rob­bantások után incidens ért több arab származású személyt is. Az angliai eseményeket követően több európai nagyvárosban riadóké­szültséget rendeltek el a tömegközle­kedési központokban. Krízistanácsko­zást tartottak Berlinben, Párizsban, Madridban is, bár fenyegetés nem ér­kezett a hatóságokhoz. Ellenben internetes üzenetben fenyegette meg az al-Kaida Dániát és Olaszországot arra az esetre, ha a két ország nem vonja ki katonáit Irakból. Világszerte szigorították a biztonsági intézkedése­ket, az Európai Bizottság pedig arról döntött, hogy rendkívüli ülésen vitat­ja meg a jövő héten a terrortámadás­okra adandó gyors és hatékony vála­szok formáját. Portugáliában és a NATO-nak, illetve az Európai Unió számos hivatalának otthont adó Belgi­umban is a legmagasabb készültséget rendelték el a rendőrségnél, illetve a hadseregnél, Hollandia is fokozta a határellenőrzést. Oroszországban szintén szigorították a rendőri ellen­őrzéseket, New York rendőrfőnöke pedig kisebb válságtörzset hozott lét­re a lehetséges veszélyek elemzésére. Tony Blair brit miniszterelnök, aki éppen a G8-ak csúcstalálkozóján vett részt a skóciai Gleneaglesben, rendkívü­li sajtótájékoztatóján egyértelműen ter­rortámadásnak minősítette az esetet, és úgy vélte: nem véletlenül történt éppen a csúcstalálkozó nyitónapján. Az al-Kaida Európai Szent Hábo­rújának Titkos Csoportja nevű szer­vezet egy internetes honlapon közzé­tette nyilatkozatában magára vállalta a merénylet elkövetését. A közlemény hitelességét lapzártánkig nem erősí­tették meg. Elemzők szerint a táma­dás nagyon hasonlít a tavaly március 11-én Madridban elkövetett merény­lethez, ahol sporttáskákba rejtett po­kolgépek robbantak négy vasúti sze­relvényben. Egyébként Londonban egyre inkább tartja magát az a véleke­dés, hogy öngyilkos merényletsorozat történt. Nem hivatalos források sze­rint a terrortámadásnak 40-45 halálos áldozata és ezer sérültje lehet. A váro­si rendőrfőnök megerősítette, hogy legalább két helyszínen találtak rob­banóanyag-maradványokat. Tony Blair a G8-akkal közösen ki­adott nyilatkozatában az olvasható, hogy a londani támadás, „nem egy nem­zet elleni, hanem valamennyi nemzet és civilizált nép elleni támadás” volt. A résztvevő országok vezetői elítélték a történteket, George Bush amerikai el­nök kijelentette, nem hátrálnak meg a terrorizmus elől, amely ellen a „hábo­rút” tovább folytatják. Mádl Ferenc köztársasági elnök dél­után részvéttáviratot küldött II. Erzsé­bet brit uralkodónak. Nógrádi Zsolt biztonságpolitikai szakértő az esettel kapcsolatban a kö­vetkezőt nyilatkozta lapunknak, hivat­kozva egy német biztonságpolitikai ve­zető szakemberre: „A biztonság a múlt­Rendkívüli intézkedéseket léptet­tek életbe Budapesten, miután nem sokkal a londoni robbantás­sorozatot követően három fővárosi bevásárlóközpontot is bombatáma­dással fenyegetett meg egy isme­retlen telefonáló. A Nyugati téri West End, az Örs vezér terei Árkád és a Széna téri Mammut bevásár­lóközpontokat délután fél kettőkor kiürítették. Megerősített rendőrségi készültség volt tegnap délután a város több forgalmas pontján és a bevásárlóközpontok előtt is. Dél­utáni rendkívüli sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: nincs terror-fenyege­tettség hazánkban, de fokozott az ellenőrzés Budapesten. A Külügy­minisztériumnak egyelőre nincs in­formációja magyar áldozatokról. ban abszolút, a jelenben relatív, a jövő­ben kiszámíthatatlan.” Vagyis mindig, minden fenyegetést komolyan kell ven­ni. Kérdésünkre, hogy mennyire jelent az al-Kaida üzenete veszélyt Magyar- ország számára - hiszen Dániához és Olaszországhoz hasonlóan, támogatta a NATO iraki szerepvállalását -, a szak­ember közölte: „Magyarországnak nin­csenek harcoló alakulatai Irakban, konkrét fenyegetettség nincs, de ma tö­kéletes biztonság sincs.” Egy másik ismert biztonságpolitikai szakértő, Georg Spötle azt mondta la­punknak: előre kiszámítható volt, hogy Nagy-Britannia lesz a terrortámadás kö­vetkező célpontja. Ezt azóta tudták Lon­donban is, mióta az Egyesült Államok mellé álltak az iraki háború során. Véle­ménye szerint a londoni eseményeket lehetetlen volt kivédeni. Ügy véli a G8- as csúcstalálkozó és az olimpia rendezé­si jogának szerdai elnyerése tökéletes al­kalom volt a terroristák számára, hiszen támadásuk célja az imidzs-rombolás is. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy Ma­gyarország mennyire veszélyeztetett azt válaszolta: „ugyanolyan mértékben mint a többi NATO-ország.” • ÖSSZEÁLLÍTOTTA: GÁL Szlovákia tudott a merényletről? A szlovák közszolgálati hírügynökség tájékoztatása szerint a szlovák tit­kosszolgálat már régóta megfigyelt egy személyt, aki merényletre készült a londoni metró ellen. A titkosszolgálat (SIS) szóvivője, Vladimir Simko nem kívánta kommentálni a hírt, de Vladimir Palkó belügyminiszter azt mondta, hogy „ez egy régi információ”, és biztosan nem hozható össze­függésbe a tegnapi merénylettel. A hírügynökség a SIS tavalyi jelentésé­re hivatkozva közzétette, hogy a titkosszolgálat szerint tavaly fokozódott a Szlovákia elleni fenyegetettség kockázata, és több, az országba beszi­várgott „kockázatot hordozó személyről” is tudomásuk volt. Szlovákia: 2009-től euro Orbán elmegy a találkozóra A szlovák kormány jóváhagyta az euró bevezetésének 2009-es határidejét Az új fizetőeszköz a tervek szerint január í-jén kerül forgalomba. Párhuzamosan az eurót és a koronát január 16-ig le­het majd használni. A szlovák kormány döntött arról, hogy 2009 január 1-jén vezetik be az eurót. A tervek szerint 2009. január ló­ig lehet párhuzamosan használni az eurót és a koronát és ezután már csak euróval lehet fizetni. A visegrádi or­szágok közül Csehország és Lengyel- ország még nem véglegesítette a dátu­mot, Magyarország pedig csak 2010. január 1-re tervezi azt megtenni. A je­lenlegi állás szerint tehát a négyek kö­zül Szlovákia elsőként vezetheti be az eurót. Csáky Pál (MKP) miniszterel­nök-helyettes korábban lapunknak el­mondta: Szlovákia próbálta összehan­golni az időpontot a négy országgal, de miután a szlovák korona eléggé se­bezhető pénznem, ezért úgy döntöt­tek, nem fognak más országokra várni. Az euró bevezetése egyébként ko­moly versenyelőnyt jelenthet az or­szágnak, mivel az elsőség beruházáso­kat szívhat el a többi országtól. A nyu­gat-európai cégek számára ugyanis így megszűnik az árfolyam-kockázat. • Cz. M. Lesz ma Gyurcsány-Orfoán találko­zó, a Fidesz Magyar Polgári Szövet­ség elnöke hajlandó beszélgetni a hi­vatalban lévő miniszterelnökkel Egy óra lenne számára megfelelő. „A számháború az egy játék. Pén­teken ott leszek. Dolgozni szeretnék, örülnék, ha együtt tudnék működni a miniszterelnökkel, örülnék, ha né­hány dologban meg tudnánk állapod­ni, és ennek az ország hasznát látná. Úgy megyek oda, hogy tudjunk meg­állapodásokat kötni” - nyilatkozta a közrádiónak az ex-kormányfő. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Gyurcsány Ferenc azon kijelentését, hogy megfutamodott a vita elől, Or­bán Viktor kifejtette: kerülni szeret­né ezeket a színpadias, show-jellegű díszleteket, megnyilvánulásokat. „Nem bokszmeccsre készülők, re­mélem, hogy a miniszterelnök nem kényszerít bokszmérkőzésre” - mondta, persze, ha így alakul a hely­zet nem hátrál meg. Rogán Antal az ellenzéki párt frakcióvezető-helyet­tese közölte: az egy óra megfelelő lenne, a Gyurcsány Ferenc által ja­vasolt öt óra azért nem jó, mert Or­bán Viktornak hat órakor Győrben programja van, amelyet már két hét­tel korábban meghirdettek. • Palotás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents