Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-08 / 176. szám

2 HÍDLAP • 2005. szeptember 8., csütörtök ORSZÁG-VI LÁG www.esztergom.hu Többnapos sztrájk is lehet Ferihegyen (H) Az érdekképviseletek kompro­misszum hiányában akár többnapos sztrájkot is hirdethetnek a jövő héten Ferihegyen - közölte Kovács Zoltán, a Budapest Airport üzemi tanácsá­nak korábbi elnöke szerdán. Mivel az egyeztetések nem voltak eredménye­sek, a felek igénybe veszik a Munka­ügyi Döntőbírói Szolgálatot, amely újabb öt napra további tárgyalásokat ír elő. „Amennyiben vasárnap éjfélig nem születik megállapodás, az érdek- képviseletek általános, akár többna­pos munkabeszüntetést is hirdethet­nek” - tette .hozzá. Hamarosan költözhet Sólyom (H) Hosszas tanácskozás után kedden dőlt el, hogy a jelenlegi államfő abba a Béla király úti villába költözik, amelyet új otthona elkészültéig előd­je, Mádl Ferenc most is használ - ér­tesült a Népszabadság. A napokban készítette el a kormányrezidencia parcellázási tervét az illetékes XII. kerületi önkormányzat. Ez az épület körül egyhektárnyi zöldterületet biz­tosít a mindenkori köztársasági el­nöknek. Sólyom László a mai napig nem vehette igénybe a köztársasági elnöknek járó lakóingatlant. Kérdőre vonják a pénzügyminisztert (H) Kérdőre szeretnék vonni a pénz­ügyminisztert az egyetemi vezetők a szeptember 20-ra összehívott rendkívüli rektori konferencián. Ve­res Jánost elsősorban arról szeret­nék megkérdezni, mi indokolta, hogy újabb összegeket zároltak a felsőoktatási intézmények vagyoná­ból. Egyes vélemények szerint a kormányzat úgy akarja kozmetikáz­ni az idei költségvetési számokat, hogy januárra tolja át az év végi ki­fizetéseket. Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: az Eötvös Lóránd Tu­domány Egyetemnek négy hónap alatt 2,1 milliárd forintot kell meg­takarítania, ami körülbelül az éves költségvetés tíz százaléka. Mint mondta: nem érti, hogy mi alapján kötelezték erre őket, amikor a jog­szabály szerint csak 1 százalékos va­gyont kell zárolni, ezt pedig már ta­vasszal megtették. Növekvő termelés a Tondachnál (SK) Felújítja nyitrai üzemét az oszt­rák tetőcserepeket gyártó Tondach cég. Az 500 millió koronás beruhá­zás célja, hogy az évi 11 millió dara­bos cserépgyártást 20 milliósra nö­velje. Nemcsak az előállított csere­pek száma nőhet meg a felújítás után, hanem a gyári munkások szá­ma is. A nyitrai üzemben jelenleg 42 alkalmazott dolgozik, ez a jövő­ben 90-re növekedhet. Nyolcán tettek ajánlatott (SK) Nyolc cég gondolja komolyan, hogy privatizálná a pozsonyi repülő­teret, ennyien nyújtottak be ugyanis ajánlatott a 66 százalékos részvény- csomagért. A legesélyesebb pályázó - az osztrák Flughafen Wien - sze­rint a jelenlegi 16 milliós utasforgal­mat, tíz éven belül 30 milliósra lehet növelni. Az ügyben végleges döntés 2005 végére várható. Mennyi pénzt kaptak a Gyurcsány-cégek? A kormánypárt és az ellenzék a vizsgált időszakról vitázik Gyurcsány Ferenc cégei összessé­gében több mint félmilliárd forint­nyi állami szerződésben, megren­delésben és támogatásban része­sültek - mondta Szijjártó Péter, az Apró-Gyurcsány bizottság fideszes elnöke szerdán, a bizottsági ülést megelőző sajtótájékoztatóján. „Több mint ötszázmillió forintra tehető azon szerződések, megrendelé­sek és támogatások összege, amelyeket cégek akkor kaptak, mikor Gyurcsány Ferenc a cégekben közvetlenül vagy közvetve, de tulajdonosként érintve volt” - mondta a politikus, hozzátéve: ezt az összeget a minisztériumok 1995 óta regisztrált adatai alapján számol­ták ki. Az ellenzéki képviselő szerint a bizottságnak meg kell vizsgálnia azt is, hogy azok a személyek, akik állami szervezetek vezető tisztségviselőiként döntéshozatali pozícióban voltak ak­kor, amikor a miniszterelnök cégei privatizációs eljárásokban vettek részt, szerepet kaptak-e a későbbiekben „Gyurcsány-cégekben”. A bizottsági ülés előtt Vadai Ágnes mszp-s képviselő sajtótájékoztatóján azt mondta: Gyurcsány Ferenc cégei 2003-tól - attól az időponttól, mikor a jelenlegi miniszterelnök sportmi­niszter lett - összesen 886 ezer fo­rintnyi állami megrendelést, támo­gatást, megbízást kaptak. A szemé­lyeskedéstől sem mentes bizottsági ülésen hosszas vita alakult ki arról, Szijjártó Péter milyen időszakot vizsgálhat a bizott­ság. A kormánypárti képviselők sze­rint 2002 utáni időszakot kell vizsgál­ni Gyurcsány Ferenc tevékenységé­ben, míg az ellenzéki képviselők azt hangoztatták, hogy a korábbi idősza­kot is a vizsgálat tárgyának tekintik. Szijjártó Péter annak tisztázása ér­dekében, hogy vezető köztiszt­ségviselők és állami tulajdonú társa­ságok vezetői szereztek-e tulajdon- részt vagy kaptak-e valamilyen veze­tői megbízást Gyurcsány Ferenc tu­lajdonában lévő társaságokban, azt mondta: a bizottsághoz került doku­mentumok alapján e kérdéskörben Szilvásy György és Szabó Pál neve merült fel. Szilvásy György 1990 és 1995 között a kancellárián gazdasági és pénzügyi területeket is felügyelő helyettes államtitkárként dolgozott, 2005-től pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnökeként tevékenykedik, míg 2000 és 2002 kö­zött az Aldo Kft.-ben tulajdonosként szerepelt - jegyezte meg. A másik személy, aki a bizottság látókörébe került Szabó Pál, aki jelenleg a Ma­gyar Posta vezérigazgatója, korábban a Motim Rt. felügyelő bizottságának tagja volt - mondta a testület elnöke. Balsai István fideszes képviselő az ülésen további három nevet említett ebben a kérdéskörben: Kiss Elemér, Apró Piroska és Dobrev Klára nevét. A kormányoldal azt közölte az ülésen, hogy addig érdemben nem tárgyal­nak a kérdésről, amíg a bizottsághoz írásos formában be nem nyújtják a ja­vaslatot. Vadai Ágnes rámutatott, hogy ha az ellenzéki képviselők leírják a neveket, hozzájuk rendelve a külön­böző tisztségeket és dátumokat, ab­ban az esetben meg tudja nézni a bi­zottság, hogy vannak-e olyan köztiszt­ségviselők, akik tulajdont szereztek Gyurcsány Ferenc cégeiben. Amikor az ülés végén Csiha Judit szocialista alelnök szavazásra bocsátotta azt a kérdést, hogy „kaptak-e a vállalkozá­sok több jogcímen több száz millió fo­rintos megrendelést, illetve támoga­tást”, a kormányoldal egyhangú nem­mel, míg az ellenzék egyhangú igen­nel válaszolt a kérdésre. • KONCZ ENDRE Az Orbán-bizottság is összeült Szabó Zoltán szocialista politikus elnökletével, meghallgatásokkal folytatta munkáját tegnap az Or- bán-család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság. Az ülés lap­zártánk után ért véget. Szabó Zoltán az ülés előtt elmondta: a bizottság tegnapi ülésére ismét meg­hívták Stumpf Miklóst, a Tokaj Keres­kedőház Rt. korábbi vezérigazgató-he­lyettesét, aki az előző meghívásnak nem tudott eleget tenni. Várták az ülés­re a felügyelő bizottság és az igazgató­ság több korábbi tagját, valamint egy helyi szőlősgazdát is. A politikus hoz­zátette: úgy tudni, hogy ennek a gazdá­nak számos információja van a Tokaj Kereskedőház Rt. 2000. évi felvásárlá­sairól. A meghívottak közül kedd dél­utánig senki nem jelezte távolmaradá­sát - közölte Szabó Zoltán. Az ülésen arról szerettek volna többet megtudni, hogy 2000-2001-ben hogyan zajlottak a felvásárlások a Tokaj Kereskedőház Rt.-nél, mire használták fel a 2000-ben adott 1,5 milliárdos és a 2001-ben nyúj­tott 2,5 milliárdos állami támogatást, volt-e valamiféle összeférhetetlenség a cég vezető tisztségviselői és a társaság­gal kapcsolatban lévő vállalkozások kö­zött. Szabó Zoltán elmondta: Orbán Viktor volt miniszterelnök június 6-án megjelent a bizottság előtt, de meghall­gatását nem fejezték be, csak felfüg­gesztették. Várhatóan még az ősszel sort kerítenek a folytatásra, ám az idő­pontról még nem egyeztettek. • KE Orbán csak januártól kampányolna A Fidesz elnöke szerint plakátokkal nem lehet kormányozni A Fidesz firtatja Bárándy megbízását Összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel az ügy A Fidesz elnöke szerint nem sza­bad túl korán kezdeni a kampányt, elég lesz januárban, februárban. Orbán Viktor erró'l a köztévé regge­li műsorában beszélt. Úgy fogalma­zott: bajok vannak a gazdaságban, ezzel kell foglalkozni, nem lehet hét-nyolc hónapot eltölteni kam­pányolással. „Nem akarom versenyfutásra kényszeríteni a kormányt a következő három-négy hónapban, azt javaslom, hogy a kampányt kezdjük meg majd valamikor jövőre, és amennyit csak tudunk, mentsünk meg az időnkből az értelmes döntéseknek” - mondta a pártelnök, aki szerint hároméves kor­mányzás után egy párt nem foglal­kozhat azzal, hogy plakátokon hatá­rozza meg az identitását. Leszögezte: „plakátokkal nem lehet kormányozni, és imázst sem lehet alkotni”. Az ellenzéki vezető kiemelte: a Fidesz 2006 után egy olyan kabine­tet szeretne látni, amely a munka és a család kormánya. Ebben döntő szerepet játszana a bürokrácia le­építése, a radikális adócsökkentés, az adórendszer egyszerűsítése, a vállalkozók terheinek csökkentése és a közmunkák szervezése. Hozzá­tette: hosszabb és középtávon is csak a sok embert foglalkoztató, versenyképes magyar kis- és közép­vállalkozások mentik meg a magyar gazdaságot. A politikus a privatizá­cióval kapcsolatban azt mondta, a doktrinerség provincializmushoz vezet, és ma Magyarországon olyan vitákat folytatnak ebben a kérdés­ben, amelyeket a világ már megha­ladt. Véleménye szerint a nyugati országok már régen nem azt vallják, hogy az állami tulajdon rossz, ha­nem állami cégeikkel inkább kül­földre terjeszkednek, például Ma­gyarországra. Úgy vélte: a „legsa­nyarúbb”, ha a kormányon lévők mondják azt, hogy az állam rossz tulajdonos, hiszen ők a tulajdono­sok. „Tessék rendesen gazdálkodni, tessék rendbe hozni” - mondta Or­bán Viktor hozzátéve: amennyiben külföldi cégeknek megéri, hogy ki­vásároljanak magyar állami vállala­tokat, akkor nekünk is megéri. Mint mondta, több önbizalmat, az új kor kérdéseit jobban megértő politikát, közbeszédet szeretne, pezsgőbb, élet­szerűbb, európaibb, nyitottabb viták­ra volna szükség provincializmus he­lyett. A volt kormányfő közölte: a gazdaságba való állami beavatkozás szempontjából a mostani kormány gazdaságpolitikáját szélsőségesen li­berálisnak tartja, és vállalja, hogy eb­ben a tekintetben a Fidesz balolda- libb álláspontot képvisel. • KONCZ Arra kéri az igazságügyi minisztert a Fidesz, hogy hozza nyilvánosságra, milyen intézkedéseket tett elődje, Bárándy Péter Schönthal Henrik ki­adatása ügyében, mert álláspontjuk szerint etikai és összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, hogy a volt tárca­vezető elvállalta a K and H ügy egyik gyanúsítottjának védelmét - jelentet­te ki Répássy Róbert .az ellenzéki párt országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján. A politikus úgy fogalmazott: "Számos problémát, etikai, összefér­hetetlenségi kérdéseket vet fel Bárándy Péter megbízása". Répássy Róbert szerint tisztázni kell, hogy Bárándy Péter mikor ismerte meg Lapzártánkkor érkezett az informá­ció, amely szerint Bárándy Péter lemondott Schönthal védelméről. Bár sem jogilag, sem etikailag nem tartja aggályosnak a vállalkozó vé­delmét, ügyfele érdekére hivatkoz­va visszalépett. A European Action Citizens Servi­ce (ECAS) legfrissebb tanulmányá­ból az derül ki, hogy jelenleg 150 ezer szlovák dolgozik az Európai Unió tagországaiban. A felmérés szerint a legtöbben a szomszédos Csehországban vállalnak munkát. A tanulmányban számszerű ada­tok' szerepelnek arról, hány szlovák állampolgár dolgozik jelenleg az Eu­rópai Unió tagországaiban. A felmé­résből kiderül, hogy 61 ezren dolgoz­nak a Szlovákiával szomszédos Cseh­országban, húszezren vállaltak Ma­gyarországon munkát, míg Nagy- Britanniában 18 ezer szlovák állam­polgárt regisztráltak. Közel hatezren dolgoznak Olaszországban és Iror­Schönthal Henrik tartózkodási he­lyét, mikor vette fel vele a kapcsola­tot a gyanúsított, illetve hogy szer­zett-e korábban olyan információt, amelyet most felhasználhat a véde­lemben. Hozzáfűzte: az a kérdés is felvetődik, hogy milyen okok miatt húzódott el Schönthal Henrik kiada­tása, amelyet Bárándy Péter nem, utódja viszont két nap alatt aláírt. Az ellenzéki képviselő arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a büntetőel­járási törvény szerint nem lehet védő az, aki korábban a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított. Mindenképpen jogi következménye lesz az ügynek, hiszen az a tény, hogy Bárándy elvállalta a védelmet, azt je­lenti: korábban tárcavezetőként nem tanúsított a terhelt érdekével ellenté­tes magatartást. Ha azonban volt mi­niszterként végezte a munkáját, ak­kor most nem lehetne a gyanúsított védője. Hangsúlyozta: példa nélküli a fejlett jogállamokban, hogy egy jo­gász védője lesz annak a gyanúsí­tottnak, akit korábban üldözött. • PALOTÁS szágban. Az Európai Unió tagorszá­gaiban munkát vállaló egyének legin­kább a mezőgazdaság, a közlekedés, az építkezés és az egészségügy terü­letén helyezkedtek el. A tanulmányból kiderül az is, hogy a vártnál kevesebben vállaltak munkát azokban az uniós országok­ban - Nagy-Britannia, Írország, Svédország -, melyekben az új tagok csatlakozását követően nem kellett munkavállalási engedély. Az ECAS felmérése továbbá kitér arra is, hogy az új tagok csatlakozá­sával nem volt felfedezhető na­gyobb kivándorlás, de hasonlóan mint a csatlakozás előtt, most is a lengyelek voltak túlsúlyban. • HAJDÚ Elmarad Gasprovic és Dzurinda találkozója Ivan Gasparovic, államfő munkahe­lyi elfoglaltságra hivatkozva lemond­ta találkozóját, Mikulás Dzurinda kor­mányfővel. A találkozót Dzurinda kezdeményezte, az új gazdasági mi­niszterrel kapcsolatban szeretett vol­na beszélni az államfővel. Mikulás Dzurinda miniszterelnök, Jirko Malchárek személyében találta meg Pavol Rusko, volt gazdasági mi­niszter utódját és ezt szerette volna beterjeszteni a köztársasági elnök­nek. Az államfő viszont az utolsó pil­lanatban, munkahelyi elfoglaltság miatt lemondta a találkozót. Gasparovic szóvivője, Marek Trubac elmondta, hogy az elnöknek halaszthatatlan munkája van, minden idejét leköti a luxemburgi főherceg érkezésével kapcsolatos tennivalók in­tézése. A találkozó nem marad el, de egyelőre új időpontot nem tűztek ki. A szóvivő szerint erre a luxemburgi főherceg távozása után kerülhet sor. • NB Szlovák munkavállalók az EU-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents