Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-06 / 174. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. szeptember 6., kedd • HÍDLAP A kormányváltásig nem lesz MÁÉRT A Fidesz szerint kormányzati PR-találkozó volt a tegnapi magyar-magyar konzultáció Folytatás az 1. oldalról A Parlament épületében tartott megbeszélés után három pontban foglalta össze Gyurcsány Ferenc a ja­vaslatokat. Véleménye szerint elő­ször is alkotmányba kell foglalni, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, másod­szor egy úti okmányként is funkcio­náló személyi igazolvány megadásá­ról szólt a miniszterelnök, végül tá­mogatandónak ítélte azt az elképze­lést, amely szerint állandó, a határon túliak ügyeivel foglalkozó bizottságot kell felállítani. A tanácskozást értékelve lapunk­nak adott nyilatkozatában Szabó Vil­mos, a miniszterelnöki hivatal ki­sebbségi ügyekért felelős politikai ál­lamtitkára elmondta: őszinte hangú beszélgetést folytattak a határon túli szervezetek képviselőivel. Számba vették, mely kérdésekben tér el a két fél véleménye, és melyekben lehet közös platformot létrehozni. „Persze a határon túliak fenntartották azt a véleményüket, hogy a kettős állam- polgárság megadását tartják igazi megoldásnak, de ezen kívül minden olyan javaslatot nyitottan fogadnak, amelyek hozzájárulnak a szülőföldön maradáshoz, identitásuk, nyelvük megőrzéséhez, valamint a határokon való átkelés, utazás könnyítéséhez is” - mondta Szabó Vilmos. Az államtit­kár közölte, két héten belül az írásos dokumentumokat elküldik a szerve­zetek képviselőinek, hogy szakértői egyezetést folytathassanak az adott országon belül. Emellett az Európai Uniónak is jelezték már, hogy a kér­désben a magyar kormánynak lesz­nek javaslatai, valamint a magyaror­szági politikai szereplők között is el­indulni látszik a párbeszéd. A Magyar Állandó Értekezlet ösz- szehívásával kapcsolatos kérdésünkre az államtitkár elmondta: a kormány felfogása szerint úgy érdemes össze­hívni a MAERT-et, ha készülhetne egy olyan memorandum, amit már az értekezlet előtt minden érintett fél el­fogad. „Nincs értelme annak, hogy azért jöjjön össze egy magyar-magyar csúcstalálkozó, hogy végül megálla­pítsuk, miben nem értünk egyet” ­fogalmazott Szabó. Az államtitkár szerint a legutóbbi MAÉRT és a de­cember 5-i népszavazás után a mosta­ni találkozó pozitívuma, hogy a kor­mány és a határon túli magyar szerve­zetek jobban értik egymás pozícióját. Bállá Mihály, a Fidesz Nógrád me­gyei országgyűlési képviselője, kül­ügyi bizottsági tag az egyeztetést a kormány PR-fogásának minősítette. „Semmilyen érdemi döntés nem született a hétfői megbeszélésen, egyértelmű - és ezt a határon túli magyarok jelenlévő képviselői is ha­tározottan kijelentették -, hogy a Magyar Állandó Értekezletet semmi­lyen más fórum nem helyettesítheti”- fogalmazott a politikus. „A kor­mányfő által felvázolt három javaslat semmilyen előrelépést nem jelent, közülük kettő már régóta megvaló­sult. Az alkotmány egy mondata ugyanis már kimondja, hogy a hatá­ron túli magyarok is a magyar nem­zet részei, a javasolt állandó bizottság szerepét pedig a MÁERT-en túl több, régóta működő fórum betölti”- tette hozzá Bállá. „A harmadik ja­vaslat, az úti okmányként szolgáló személyi gazolvány pedig a Magyar Igazolványon keresztül már meg is valósulhatott volna, ha a kormány az elmúlt években nem üresíti ki annak célját” - mondta. A megbeszélés után lapunknak si­került Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is elérni, aki egyelő­re nem kívánta értékelni Gyurcsány Ferenc három pontját, mivel annak pontos tartalmát egyelőre nem ismeri. A szándékkal kapcsolatban azonban elmondta: el tudja képzelni, hogy az alkotmányban rögzítik a határon túli­ak jogállását és egy bizottság felállí­tást is támogatná. A kettős állampol­gárság kérdésében azonban más véle­ményen vannak, és ezt a magyar kor­mánynak is el kell fogadnia. „A kettős állampolgársági senki sem fog lemondani, azért sem, mert szimbolikus jelentőséggel bír szá­munkra és minden határon túli ma­gyar számára” - jelentette ki a szlová­kiai magyar politikus. Hozzátette: et­től függetlenül vannak olyan kérdések, amelyekben együtt tudnak működni a magyar kormánnyal. Az állampolgár­ság kérdésén túl a MÁERT-tel kap­csolatban sem várható, hogy hamar közös nevezőre jutnának. Bugár Béla szerint - ellentétben a miniszterelnök véleményével - akkor is van értelme összehívni a MÁERT-et, ha nincs egy közös, konszenzusos memorandum a találkozó végén. „Mivel a kormány azonban csak ilyen feltételek mellett hajlandó összehívni az értekezletet, a közeljövőben, vagyis ebben a kor­mányzati ciklusban már nem lesz ma­gyar-magyar egyeztetést” - fűzte hoz­zá Bugár. • Gál Kata Vásárolna-e bioüzemanyagot? A kőolajszármazékok árának emelkedé­sével mindinkább előtérbe kerül az alter­natív üzemanyagok felhasználása. A bio­üzemanyagok alkoholból, gabonából, rep­céből, sőt használt sütőolajból is előállít­hatok, így a mezőgazdasági túltermelésre is megoldást jelenthetnek. Hutera Erzsébet (gazdaságmenedzser asszisztens) Í m Még nem hallottam eddig erről az üzem­ig lasztanám. Tudom, ez egy kissé reklámszlo- gen-ízű kijelentés volt tőlem, de úgy gondolom, hogy fontos az em­berek környezettudatossága, ami ilyen apróságokon múlik. Jancsurák Bence (programszervező) A munkahelyem és a lakóhelyem közti tá­volság miatt kénytelen vagyok autózni, habár a biciklizés híve va­gyok. A legjobb az lenne, ha egyáltalán nem lenne szükség üzemanyagra, mert mindenki helyben mozogna csak. Ha valóban igaz, hogy ol­csóbb lenne a biobenzin és a minő­sége azonos lenne a megszokottal, szerintem az utóbbi idők leghasz­nosabb intézkedése volna azt széles körben bevezetni. Októberben nyitja kapuit a dorogi kórház Folytatás az 1. oldalról Csak ezután köthetnek finanszí­rozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Áz intézménybe egyébként még toborozzák a nővéreket és az orvosokat, de előre láthatóan októ­ber elején már tudják fogadni az időskorú betegeket. A Szent Borbála Szakkórházba az ország egész területéről fogadhatnak betegeket, ehhez a sztborbala.hu honlapról letölthetők a felvételt kérő űrlapok. A felvételkérő lapokat el­juttatták már az esztergomi és a do­rogi háziorvosokhoz, valamint az esztergomi Vaszary Kolos Kórházba is. Az ápolási osztályon az OEP által részben finanszírozott ellátást bizto­sítanak az ápolásra szoruló idősek számára. Ezen az osztályon napi 2000 forintot kell majd fizetni az el­látásért. A kórházakban az aktív ágyakon viszonylag rövid ideig lehet a beteg, ezért a gyógyulási folyamat után a még gyönge időskorú betege­ket beutalhatják a Szent Borbála Szakkórházba utógondozásra ­mondta Gabányi József. Az ápolási osztályon két hónapig, a másik két osztályon egy hónapig fekhet majd a beteg. Természetesen, ha az állapota igényli, az ellátási időszakot a határ­idő lejárta után meg lehet hosszabbí­tani. Lehetőség lesz arra is, hogy az egyébként családban ápolt idős be­teget is elhelyezzenek átmenetileg az ápolási osztályon. • MUZSLAI Megtisztult az Ipoly mente Áram mezőgazdasági hulladékból Ceglédi Rita (jazzénekes) Tízezer lakás energiaszükségletét fedezné a tatabányai üzem Tatabányára telepíti első biogáz üzemét Magyarország egyik vezető környezetvédelmi vállalkozása, várhatóan már a jövő évben meg­kezdődik az építkezés. Földvári Péter, a Biogas-Energy Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre el­mondta, hogy a Tatabányára tervezett erőmű nem az egyetlen lesz Magyaror­szágon. Hazánkban várhatóan még to­vábbi húsz településen építenek hason­ló üzemet. A fejlesztések az egész or­szágra kiterjedően 100 milliárd forint körüli tőkét igényelnek. A tatabányai üzemmel kapcsolatban az ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy a beruhá­zás értéke meghaladja a hárommilliárd forintot. Az erőmű hatástanulmánya már elkészült, jelenleg fjedig az építési engedélyt várják, hogy jövőre megkez­dődhessen az építkezés. A létesítményt a lakóterülettől távol, a tatabányai hű­tőtó mellett építik fel. Földvári Péter kérdésünkre elmondta, hogy az üzem­be bevitt anyagokat zárt rakterű jármű­Az uniós jogszabályok értelmében az évtized végére too millió négyzetmé­ternyi napelemet kell üzembe helyez­ni az Európai Unió területén. Minded­dig csak í,7 millió négyzetméternyi napelemet adtak át, nagy részüket Németországban. Magyarországon háromezer négyzetméternyi napele­met működtetnek, ezzel 2,1 mega­watt-órányi energiát előállítva. vekben szállítják majd, és az üzem terü­letéről sem várható károsanyag-kibo- csátás. A biogáz előállítása az ügyveze­tő igazgató elmondása szerint 350-400 tonna mezőgazdasági és állattenyészté­si szerves hulladékból történik majd. Ennek köszönhetően az erőmű 3 mega­watt villamos energiát, valamint 3,5 megawatt hőenergiát állít elő óránként. A tervek szerint a megtermelt energiát a helyi, illetve az országos hálózatba to­vábbítják, s ezzel tízezer háztartás ener­giaellátását tudják biztosítani. • H. B. Nagy szükség lenne erre az energiaforrás­ra, nemcsak az autók esetében. Véget kelle­ne már vetni ennek az esztelen levegőszeny- nyezésnek. Biztos va­gyok benne, hogy drágább lenne ez a megoldás, mint a mostani üzemanyag. Jómagam a környezet érdekében kiadnám rá a pluszt, de a legtöbb ember szerintem nem fi­zetné meg. Blaskó Gerzson (nemezruha készítő) Nemsokára így is, úgy is kifogynak a Föld olajkészletei, ezért nem kérdés, hogy át kell állni valamilyen alternatív energiafor­rás használatára. Per­sze amíg van olaj, az érdekszféra nem fogja engedni, hogy a bioüzemanyag elterjedhessen. Ho­lott nagy igény volna rá, én fix, hogy csak olyat tankolnék. Nem kérnek a mobilpostákból vidéken s Újabb több száz kistelepülés tiltakozik a posta vitatott szolgáltatása ellen Illegális szemétlerakókat számoltak fel a folyó mellett A váci székhelyű Magosfa Alapít­vány tavaly decemberben indított szlovák-magyar közös akciót az Ipoly mente megtisztítása céljából. Nemré­giben zárult le az unió, a környezet­védelmi tárca, valamint a Közép-és Kelet-Európai Regionális Környezet­védelmi Központ által is támogatott program második szakasza. Az egyedülálló kezdeményezéssel az Ipoly mente kistérségben felmértek 100 illegális hulladéklerakót, 5 tör­vénytelen szennyvízbekötést, valamint 12 potenciális ipari szennyezőforrást. Hat településen számoltak fel szemét- lerakókat: Bernecebaráti, Kemence, Szob, valamint kisebbeket Vámos- mikola, Perőcsény és Kóspallag terüle­tén. Tésától Szobig kenukkal haladtak végig az Ipolyon és összeszedték a part menti szemetet. Az alapítvány munka­társai vándorkiállítást is szerveztek az akcióról, melyet egy-egy hétre az ösz- szes érintett településre eljuttatnak. Az Ipoly szlovákiai oldalán az akcióval párhuzamosan hasonló tevékenységet végzett az ipolysági székhelyű Ipoly Unió, akikkel összevették tapasztalata­ikat, információt cseréltek, együttmű­ködtek. A cél többek közt a biogazdál­kodás, a falusi és az ökoturizmus terje­désének segítése. • Sz. H. Folytatás az 1. oldalról Legfőképpen nyugdíjfizetési na­pokon késik sokat a szolgáltatás, de általános panasz az is, hogy ezeknél az autóknál nem lehet hírlapot venni, és ha nincs térerő - ami kisebb, elzárt településeknél gyakori -, a pénzkiadó automata sem működik. A posta sze­rint ugyan menetrendszerűen jár a mobilposta, ugyanakkor nincs pon­tos érkezési időpont. Nem tudni te­hát, hogy mikor érkezik egy-egy tele­pülésre a postaautó, meddig marad ott, és hol áll meg pontosan. Van olyan település, ahol a bezárt hivatal üresen áll, mert bíznak abban, hogy lesz még náluk helyi kisposta. A települések tiltakozását nem ma­ga a mobilposta-rendszer szolgáltatá­sainak minősége váltotta ki elsősor­ban, sokkal inkább a kisposták bezá­rása. Az ivádi polgármester szerint a kisposta egyfajta szociális intézmény volt, ahol a helyiek összegyűltek be­szélgetni, találkoztak az emberek, ez­zel szemben napjainkban hóban, fagyban, esőben, kényelmetlen kö­rülmények között kénytelenek postai ügyeiket intézni. Idén tavasszal a Zempléni Településszövetség aláírás- gyűjtést kezdeményezett 900 község­ben azért, hogy mobilposta-szolgál- tatás csak az illetékes települési ön- kormányzattal egyetértésben működ­hessen. Mivel az Országos Választási Bizottság szerint nem gyűlt össze ele­gendő érvényes aláírás, eredményte­lennek nyilvánította a kezdeménye­zést. A fellebbezés és felülvizsgálat után a Legfelsőbb Bíróság is helyt adott az OVB döntésének. Az ivádi falunapon az elmúlt hét végén tiltakozásul felgyújtottak egy mobil postakocsinak „beöltöztetett” furgont. Az akcióban részt vett a falu több száz lakója, akik lelkes tapssal kí­sérték a furgon elhamvadását. Köte­les László, Komlóska polgármestere lapunknak elmondta: egyre több tele­pülés ért egyet és támogatja a Zemp­léni Településszövetség kezdeménye­zését. Ha a Magyar Posta Rt., illetve az Országgyűlés továbbra sem reagál leveleikre és megmozdulásaikra, akár országos méretű demonstrációt is szerveznek - mondta Köteles László. • (diAna)

Next

/
Thumbnails
Contents