Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-01 / 171. szám
RÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. szeptember 1., csütörtök • HÍDLAP • Rosszul érzi magát Dorogon a Sanyo Öt éve nem képes rendezni a vízjogi problémákat az önkormányzat Folytatás az 1. oldalról Ezért a telektulajdonosok birtokháborítás miatt pert indítottak a BSB ellen. Balogh Zoltán független dorogi önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: a vízjogi engedély hiányában a Sanyo a közelmúltban átadott új üzemét sem tudta rákötni a szennyvízcsatornára, és más, költséges műszaki megoldást kellett találni a problémára. Viszont az önkormányzat idén áprilisban mégis ipari park címet adományozott a területet jelenleg működtető vállalkozásnak, a BEADIP Kft.-nek, amelynek tulajdonosa szintén Berezvay Balázs. Lapunk megkereste a hosszú pereskedés vétlen, szenvedő alanyát, a Sanyo Hungary Kft.-t. A cég illetékese, Hohl Zoltán elmondta, hogy máris több millió forintos a káruk a pereskedés miatt, miután nem használhatják azt a vízvezetéket, ahonnan megfelelő nyomású vízhez juthatna az üzem. Helyette egy sokkal kisebb kapacitású vezetékről kapják a vizet, a gyenge víznyomás miatt pedig költséges eljárással külön nyomásfokozókat kellett beépíteni. Az engedély hiányában egyébként a napokban átadott napelemgyártó üzemet sem tudták rákötni a szennyvízhálózatra, helyette többmilliós költséggel hatalmas méretű tartályokat kellett a földbe süllyeszteni a keletkező szennyvíz tárolására. A Sanyo vezetőinek meggyőződése, hogy a gyár szempontjából különösen jó lenne, ha lezárulna végre a hosszadalmas bírósági eljárás az ipari park tulajdonosa és a kistulajdonosok között - mondta Hohl Zoltán. A rendezetlen viszonyok miatt egyébként a Sanyo munkásainak étkeztetését is csak úgy lehet megoldani, hogy az éttermet üzemeltető cég Budapestről szállítja a meleg ételt. A mostani feltételek mellett tehát esély sincs rá, hogy saját konyhát létesítsen a vállalat, és hogy jobb minőségű ételhez, alacsonyabb áron jussanak a dolgozók. Ez az áldatlan helyzet a létszám bővítésével még inkább problémát fog jelenteni. A japán vezetőség - látva, hogy még mindig nem megoldottak az öt évvel ezelőtti problémák, illetve tudva azt, hogy nagyobb fejlesztések nem végezhetők a jelenlegi állapotok mellett - , egyre inkább úgy látja: a cég újabb beruházásai számára máshol, akár más országban keres megfelelő területeket. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Tittman János dorogi polgár- mestert, egyben a térség szocialista országgyűlési képviselőjét. Szerettük volna megtudni: a dorogi önkormányzat mit tesz azért, hogy a Sanyo üzemeit érintő vízjogi probléma megszűnjön, illetve, hogy felgyorsítható-e a vízjogi eljárás rendezése, valamint a megegyezés a kistulajdonosokkal, annak érdekében, hogy a Sanyo ne hagyja el a térséget és az országot? írásban érdeklődtünk a polgármestertől azzal kapcsolatban is, hogy ha már öt ével ezelőtt (1999- ben) kiderült, hogy a dorogi ipari parkot működtető cég nem képes megegyezni a pereskedő felekkel és megfelelő infrastruktúrát biztosítani a Sanyonak, akkor a dorogi városvezetés miért adományozta az ipari park címet idén tavasszal a működtető vállalkozásnak? Kérdéseink azonban megválaszolatlanok maradtak, mivel Tittmann János polgármester közölte: a Hídlap egyetlen kérdésére sem válaszol. Értelmezésünk szerint ez annyit jelent, hogy Dorog polgármestere, a térség MSZP-s országgyűlési képviselője nem kívánja tájékoztatni az őt megválasztó adófizető állampolgárokat. Tittmann János hozzáállása azért is meglepő, mivel lapunk mindeddig pontosan idézte a polgármester nyilatkozatait - ha azok nagy késéssel megérkeztek szerkesztőségünkbe. A polgármester némasági fogadalma azért is elképesztő, mert ahogyan a dorogi képviselő-testület egyik független képviselője, Balogh Zoltán fogalmazott: valójában a dorogi önkormányzat érdeke lenne, hogy megnyugtatóan lezárulhasson az említett hosszú pereskedés, és a Sanyo munkaadóként és adófizetőként Dorogon maradjon. • Muzslai Ágnes Megbocsátott agrárhulladékok Szankció nélkül átadhatók a lejárt szavatosságú gyomirtók Jövőre megépül a párkányi árvédelmi gát A környezetre veszélyes, lejárt szavatosságú, fel nem használt növényvédőszerek, gyomirtók begyűjtése és ártalmatlanítása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata. Nemrégiben akciót hirdettek egy széleskörű begyűjtésre, melynek során bármiféle szankció nélkül adhatják le az agrárcégek, magánszemélyek az eddig szabálytalanul tárolt vagy rég lejárt szereket. Környezetvédő szervezetek a közelmúltban alapos kutatást végeztek Győr-Moson Sopron, Nógrád és Pest megyében. A felmérések során 34 tonna lejárt szavatosságú veszélyes hulladékot találtak. Ezek elszállítása, biztonságos megsemmisítése azért olyan sürgető, mert bármikor komoly kárt okozhatnak a földbe, vízbe kerülve, nem ritka, hogy a felelőtlen tárolásnak védett madarak esnek áldozatául. Ez a 34 tonna azonban csupán töredéke annak a mennyiségnek, amennyi az országban található. A minisztérium becslése szerint összesen körülbelül 300 tonnáról van szó. A tárcának jelenleg 25 millió forintos keret áll rendelkezésére a telepek felszámolásához, ez az összeg nagyjából 60 tonna mérgező hulladék ártalmatlanítását fedezi. A tárca által vázolt helyzetkép megdöbbentő. Hazánkban az elmúlt ötven évben csaknem két és fél millió tonna növényvédőszert használtak fel, melynek húsz százaléka a környezetre rendkívüli veszélyt jelentő úgynevezett POP hatóanyagtartalmú hulladék. Ilyen szereket nagyrészt az 1950-es évektől a hetvenes évek közepéig használtak, ám még ma is sok van belőlük raktáron, hollétükről, mennyiségükről nincsenek pontos információk. A felderítést többnyire elkötelezett civil szervezetek, hatóságok végezték és végzik napjainkban, így a Reflex Környezetvédelmi Egyesület és a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat. A régi készítményekkel az a legnagyobb gond, hogy azonosíthatatlanná válnak, ezért a legnagyobb elővigyázatosság szükséges a megsemmisítésükkor. Az újonnan képződő hulladékok ártalmatlanítása teljes mértékben biztosított, ezt a 20 legnagyobb gyártóból álló CSEBER Kht. végzi. Kovács Tibor, a Reflex egyesület projektfelelőse arról számolt be, hogy megyénkben körülbelül két éve végeztek felmérést, akkor körülbelül 15 tonnányi veszélyes szert gyűjtöttek be. Az akkori kampánynak köszönhetően a lakosság is megmozdult, megszüntették a romos raktárak többségét, elszállították a hulladékot. Most arra hívja fel minden érintett figyelmét, hogy jelentkezzen a minisztériumnál vagy akár egyesületüknél, mert ha nem is intézkednek azonnal, legalább a listára felkerülhetnek. A magánraktárakat ugyanis szinte lehetetlen egytől egyig felderíteni, ehhez mindenképp a lakosság segítsége szükséges. A tárca idén még csak két megyében végzi el a gyűjtést, ám a későbbiekben az anyagi lehetőségektől függően az akciót az ország egész területére kiterjesztik. • Szabó Hajnal Hamarosan megkezdik az új, párkányi árvízvédelmi gát építését, a város már megadta az engedélyt a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalatnak - tájékoztatta lapunkat Miroslav Safranko, a párkányi építésügyi osztály igazgatója. A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója, Fekete György a Hídlap- nak elmondta, hogy a régi árvédelmi vonal kerül majd felújításra. A Duna- partot résfallal és betonfallal fogják védeni, melyek magassága 90-120 centiméter lesz, egy méterrel magasabb, mint a régi vonal. Az építkezést idén ősszel, de legkésőbb jövő tavasz- szal kezdik el. Fekete tájékoztatása szerint a vízjogi engedélyek már megvannak és a védőfal megépítéséhez szükséges papírokat bármikor kézhez kaphatják. Ezután nyújtják majd be az Európa Unióhoz azt a pályázatot, mellyel a beruházáshoz szükséges összeg egy részét szeretnék elnyerni. A pénz másik részét a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat biztosítja. Bár egyelőre még nem eldöntött, hogy ki lesz a kivitelező, de az már biztosnak látszik, hogy a jövő év folyamán megépül a párkányi árvédelmi gát. • SzÉ Ifjúsági közéleti-politikai tábor Paton Csáky Pál lesz az MKP Ifjúsági Csoportjának vendége Az MKP Ifjúsági Csoportja (ICS) a hét végén tartja nyárzáró táborát Paton. A rendezvényre ellátogat Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Gyürk András, a Fidelitasz elnöke is. A hét végi rendezvény legfőbb célja, az ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és azokkal való jövőbeli párt melletti együttműködés lehetőségeink megtárgyalása. Nagy Péter az ifjúsági csoport részéről hangsúlyozta, hogy az MKP megyei kampányában számít az ICS tagjaira, így a rendezvény egyik küldetése a közös munka megszervezése. A programok közt több kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül, melynek témái a fent említett együttműködésen kívül, a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteivel való kapcsolat kiépítése és az ICS- MKP kapcsolata lesznek. A beszélgetésen részt vesz Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Gyürk András, a Fidelitasz elnöke, Bene László a Magyar Tudományos Akadémia tagja, továbbá vendégeket várnak a Vajdaságból, Erdélyből és Kárpátaljáról is. Az MKP már 2002-ben kezdeményezte a csoport megalakulását, melyet az MKP ifjúságpolitikai bizottsága épített fel. Jelenleg 892 taggal - járási, megyei és országos csoporttal - rendelkeznek, melyekben 15 és 35 év közötti olyan fiatalok vesznek részt, akik érdeklődnek a közélet és a politika iránt. Az Ifjúsági Csoporttal 82 alapszervezet működik együtt, ilyen többek között a Magyar Ifjúsági Közösség, Cserkész Szövetség, Csemadok ifjúsági csoportja. • Szép Éva Milyen anyagi terhet jelent a tanévkezdés? A szeptember nemcsak a diákoknak fájó pont a szünidő vége miatt, hanem a szülők is jajgathatnak, ha belegondolnak, hogy milyen költségekkel jár gyermekük iskoláztatása. Szentpéteri Szilvia (fodrász) Jelen esetben a nagy többséggel ellentétes véleményt fogok megfogalmazni, ugyanis nem mondhatok semmi rosszat. Mivel egyedül nevelem a gyermekeimet, az amúgy méregdrága tankönyveket ingyen kapjuk, így számomra nem jelent különösebb megterhelést a tanévkezdés. Ferenc Józsefné (titkárnő) Durván százezer forint, alsó szinten. Egy gyermekem van, középiskolába jár. Már tavaly is, elsős korában 36 ezer forintba kerültek a tankönyvei, idén nyilván még drágábbak lesznek. Nagyon elszálltak az árak. A lányom próbálkozik eladni a tankönyveit és ebből finanszírozni az idei könyveket, de sajnos erre kevés lehetőség adódik. Ezenfelül a füzetek, tollak, hátizsák, ebédbefizetés, buszbérletek mind plusz költséget jelentenek. Tercsinecz Lászlóné (varrónő) Katasztrofális a helyzet. Informatikusnak készül a kisebbik fiam. Konkrétan még nem tudjuk, hogy mennyibe fognak kerülni a könyvek, de mivel speciális tankönyvekről van szó, nem számítunk olcsó vásárra. Egy osztálytársa 30 ezer forintról mesélt, azt hittem, hogy elájulok, mikor ezt meghallottam. Az a szerencsénk, hogy az idősebbik fiam úgy fest, hogy egy időre befejezte tanulmányait. A nagyszülők is besegítenek, a gyerekek nyáron dolgoznak, ők is beleadnak a családi kasszába. Hartl Mónika (főiskolai adjunktus) Két gimnazistakorú gyermekem van, a lányom idén érettségizik, a fiam most kezdi az első osztályt. Mindketten Esztergomba járnak iskolába, az egyikük bejárás, a másik kollégista lesz a Ferenceseknél. A könyvek drágák, a füzetek, ceruzák, tolltartók, iskolatáskák ugyancsak. Ráadásul a minőségben sem lehet megbízni, egy év - egy táska. A második hullám az első héten derül ki: osztálykirándulás, osztálypénz befizetése. A tanévkezdés elvihet egy fél fizetést, ha szerencsés a szülő és a gyerek helyben tanul, akkor is 30-50 ezer forint között van a költség. Ismét üzemel a bölcsőde Dorog. Októbertől újra kinyit a bölcsőde Dorogon. 1992-ben a csökkenő gyermeklétszám miatt az intézményt bezárták és az épületben rehabilitációs óvoda működött. Az ön- kormányzat tavaly döntött úgy, hogy uniós támogatással felújítja a bölcsődét és a megnyert 76 millió forinthoz 5 milliót tettek hozzá. Egyelőre huszonnégy gyermek jár majd az intézménybe, melynek szabadon maradó részébe idősotthont tervez a város.
