Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-01 / 171. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM-RÉGIÓ 2005. szeptember 1., csütörtök • HÍDLAP 3 Kőmíves Kelemenék Hejőcsabán Teli Vilmos sem hagyná szó nélkül a Holcim zavaros részvényügyeit Kálmán János, a Magyar Cement KfL Ügyvezetője május végétől demonstrál Zürichben a Hokim központja előtt Május végétől demonstrál a Hol­cim cementipari vállalatóriás zürichi székháza előtt Kálmán János, a Ma­gyar Cement Kft ügyvezetője, a Hejőcsabai Cement és Mészipari (HCM) Rt többségi részvényeinek tulajdonosa. Kálmán annak a ma­gyar konzorciumnak a vezetője, amely 11 évvel ezelőtt az Állami Va­gyonügynökségtől megvásárolta a cementgyár többségi részvényeit. Mint mondja: a kisebbségi tulajdo­nos Hokim az első naptól kezdve si­keresen akadályozta meg a birtok­bavételt, s miután a magyar bíróság ítéleteinek nem tud érvényt szerez­ni, a svájci közvéleményben bízik. A magyar cementipart két nem­zetközi cementipari cég birtokolja. Egyikük a Schmidheiny család többségi tulajdonában lévő Hokim (korábbi nevén Holderbank), amely a világ hetven országában van jelen. A másik cég a Schwenk család tu­lajdonában lévő Heidelberger Schwenk konzorcium, amely Euró­pa egyik legnagyobb cementgyártó­ja. E két család szerezte meg az öt magyar cementgyárat. Hejőcsaba esetében 1994 augusz­tusától egy külön történet kezdődött, amely a magyar állami vagyon priva­tizációjának történetében példa nél­kül álló. A Budapesti Műszaki Egye­tem kémiai technológiai tanszékén dolgozó környezetvédelmi szakem­berek által létrehozott, hat magyar cégből álló, Kálmán János által veze­tett konzorcium pályázaton megsze­rezte a több mint másfél milliárd fo­rint törzstőkéjű gyár részvényeinek 57 százalékát. A Holderbank a pályá­zaton alulmaradt, így a részaránya továbbra is 33 százalék. „Az ezt köve­tő események vizsgálatából kibonta­kozik politikai és gazdasági kiszolgál­tatottságunk a pénzzel és tapasztalat­tal felfegyverzett multinacionális céggel szemben” - olvasható a hazai privatizációt 2002-ben vizsgáló parla­menti albizottság jelentésében. A továbbiakban a parlament elé az­óta sem kerülő jelentésből idézünk. „A Hejőcsabán többségi tulajdont szerző magyar konzorcium át akarta venni az irányítást a cementgyár fe­lett. A Holderbank-csoport az igaz­gatóság manipulálásával, majd ellen­érdekelt részvénykivásárlással gya­korlatilag elkobozta a gyárat, a bá­nyát, a már megtermelt nyereséget. A hitelkövetelés-engedményezés- nek álcázott ellenérdekeltségű kivá­sárlás létrejöttét valószínűleg külső befolyásolással hozták létre az Erste Banknál, akkori nevén Mezőbank Rt.-nél. Abban az időben, 1996-ban a Mezőbank Rt. felett a tulajdonosi jogokat formálisan a pénzügymi­niszter (Medgyessy Péter), gyakor­latilag pedig az APV Rt. vezetője, a privatizációs miniszter (Suchman Tamás) gyakorolta.” A HCM részvénycsomagját erede­tileg E-hiteles konstrukcióban, 1994- ben vette meg az Állami Vagyonügy­nökségtől a Magyar Környezetvédel­mi Kft. és a vele társult öt kft. A ma­gyar befektetők a HCM 57 százalékát szerezték meg, ám az akkor már 33 százalékkal rendelkező Holderbank a menedzsment segítségével a jogerős bírói ítéletek szerint jogsértő módon mindvégig megakadályozta, hogy új tulajdonostársai élhessenek részvé­nyesi jogaikkal. Miután a Holder­bank az elképzeléseiről személyesen kézbesített levélben (?) tájékoztatta Suchman Tamás privatizációs mi­nisztert, 1996. október elején az E-hi- telt folyósító Mezőbank Rt. eladta a Holderbanknak ezt a követelést, majd - bár az adósok rendben tör­lesztettek - a Holderbank felmondta a hitelszerződést, s így megszerezte a biztosítékul letétbe helyezett 57 szá­zaléknyi HCM-részvényt. A magyar kft.-k már akkor vitatták a hitelátru­házás jogszerűségét, s a Fővárosi Bí­róság ideiglenes intézkedésként már 1996. november közepén kötelezte a Holderbankot a részvények bírósági letétbe helyezésére. A svájci kon­szern - a részvényeket taxikkal Bécsbe fuvarozva - azonban már túladott a részvényeken, ráadásul közvetítőkön keresztül, így azokat úgymond jóhiszeműen szerezték meg az - ugyancsak holderbankos érdekkörbe tartozó - új tulajdono­sok. Egzotikum, hogy a Quayale Ventures S. A. (Panama), az Ellice Investment Inc. (Panama), a Cem Holdings Ltd. (Yersey), a Nemtec Holdings Ltd. (Yersey), a Rainbow Worldwide Ltd. (Bahamák) és a Herald Resources Ltd. (Malajzia) váltak a hejőcsabai cementművek új társtulajdonosaivá. Ma már szinte történelem: az 1994 és 1998 közötti parlamenti ciklusban számos interpelláció hangzott el a ce­mentiparral kapcsolatos kérdésekkel, különösen a Hejőcsabai Cement­gyárral kapcsolatban. A kapott vála­szok bizonytalanok, elfedők voltak Azóta már a sok per közül egy lé­nyeges lezárult, két évvel ezelőtt meg­született a fellebbezhetetlen ítélet is: a részvényeket jogszerűtlenül szerezték meg a külföldi befektetők. Mivel cég­összevonásokkal a HCM Rt.-t jogilag már meg is szüntették, az eredeti helyzet visszaállítása leheteden, kárté­rítés illeti meg a magyar felet. A 11 éve tartó perekkel, jogerős végzéssel s különös ügyletekkel kap­csolatban szerettük volna a zürichi Holcim képviselőinek álláspontját megtudni, ám ezt a kérést udvariasan elutasították. A magyarországi nyi­latkozataikból kitűnik: a magyar kon­zorcium E-hitelének kivásárlását kö­vetően azért mondták fel a hitelszer­ződést, mert a magyarok nem teljesí­tették a szerződést, s nem egyenlítet­ték ki időben a másfél milliárd forin­tos hiteltartozást sem. A volt parlamenti albizottság veze­tője, Ivanics István országgyűlési képviselő azt közölte: az Orbán-kor- mány utolsó hónapjában elkészült vizsgálati jelentést a szocialista kor­mányzat az elmúlt közel négy év alatt nem vette napirendre, így az Országgyűlés a tartalmát nem ismer­hette meg. „Tizenegy éve a vételár kifizetését visszaigazolták nekünk, a részvénye­sek könyvébe bejegyeztek minket, de már az első közgyűlésen sem enged­ték nekünk, hogy javaslatainkat a na­pirendi pontok közé felvegyék” - kö­zölte a Zürichben tiltakozó Kálmán János, hozzátéve: „Kis törvénysérté­sekkel, nagyon ügyes jogászok segít­ségével olyan helyzetet teremtettek, hogy a részvényesi jogunkat nem tudjuk gyakorolni”. Kálmán plasztikus példával jellemzi az akkori helyzetet: ők addig még rész­vényeket sem láttak, a Hokim pedig vi­lágszerte úgy bánt a gyárak részvényei­vel, mint ma bárki a bankkártyájával. A bíróságon indított pereknek, ha lassan is, de meglett a hozadékuk: ki­lenc év után a magyar bíróság jog­erősen kimondta, hogy a részvények megszerzése jogellenesen történt, és mivel az eredeti helyzet már nem ál­lítható vissza, kártérítés illeti meg a magyar felet. „Ebből az ügyből nem pénzkérdést csinálunk, ez a mi vagyonunk, ezt tő­lünk tizenegy évvel ezelőtt törvényte­lenül elvették, és mi azt várjuk el, hogy visszaadják. Ez Magyarországon lehetetlen, Svájcban viszont máshogy gondolkodnak. Itt az a koncepció, hogy ha valaki törvénysértő úton sze­rez meg egy vagyont, azt nem tarthat­ja meg” - véli Kálmán János, így je­lölve meg fő okként a zürichi tartóz­kodását és demonstrációját. • Varga Attila // Őszi programok Szentgyörgymezőn Megígérték, de nem lesz ingyenes tankönyv Sok helyen az iskolakönyvtárból kölcsönzik a diákok a tankönyveket Az esztergomi Szentgyörgymezői Olvasókör sokféle foglalkozást hir­det gyerekeknek. Október 1-től agyagozó, gyöngyfűző szakkör, nép­tánc foglalkozás és sakk-klub indul. A felnőtteket kosárfonás, csuhézás, gyöngyfűzés, valamint hagyomány- őrző kör és sakk-klub várja. Szep­tember 8-tól jógatanfolyamot indíta­nak, a gyerek néptáncszakkör pedig szeptember 19-én indul (tegnap té­vesen szeptember 14-ét írtunk). A Váralja Néptánc Együttes folyama­tosan várja az együttes munkájában részt venni szándékozó kezdő, vagy haladó néptáncosok jelentkezését szeptember 13-tól. Folytatás az 1. oldalról A teljesen ingyenes tankönyvhasz­nálat biztosítása azonban csak hat kategóriában kötelező: amennyiben a gyermek tartósan beteg, netán sa­játos nevelési igényű, esetleg három, vagy annál több gyermek él egy csa­ládban, s ha a szülő egyedül neveli gyermekét, a tanuló rendszeres gyermekvédelmi támogatásban ré­szesül, esetleg már nagykorú, de sa­ját jogán családi pótlékra jogosult, il­letve nemzetiségi oktatásban vesz részt - tájékoztatta lapunkat az esz­tergomi önkormányzat oktatási osz­tályának illetékese. Az állami nor­matíva 75 százalékának sorsáról az igazgatók elméletileg szabadon dönthetnek, ám erre a legtöbb eset­ben nincs mód. Az állami normatíva ugyanis elenyésző részét képezi a tankönyvcsomagok teljes árának, ezért az iskolák képtelenek olyan tankönyvcsomagot összeállítani, ami megvehető a normatívából. Sőt, már egyetlen nyelvkönyv ára önmagában kimeríti a keretet. A legtöbb iskolában pedig annyi a rászoruló, hogy miután számukra biztosítják a törvényileg kötelezően előírt ingyenes tankönyvet, a többi gyermek számára ezt már nem tudják megtenni. Az esztergom-kertvárosi Arany János Általános Iskola igazga­tója, Baranya István kérdésünkre el­mondta: a tanév elején felmérik, hogy kik a rászorulók. Ok azok, akik megkapják a tankönyveket ingyen, majd ha maradt még pénz, a többi ta­nuló között is szétosztják azt. A baj akkor kezdődik, amikor nem marad pénz. Saját forrásból nem tudnak hozzájárulni ehhez, ezért előfordul, hogy az állam által juttatott normatí­va ellenére sem juthat minden gyer­mek ingyenesen könyvhöz, ha nem különösen rászoruló. Baranya István szerint azonban ez is relatív, hiszen akár egy kétgyermekes család is lehet nehéz helyzetben, még ha nem tarto­zik bele egyik olyan kategóriába sem, amit az állam meghatározott. Az esztergomi Gyakorló Általános Iskolában is arra törekszenek, hogy akinek ingyen jár a tankönyv, az való­ban ingyen kapja - mondta Drobino- ha Mária igazgatóhelyettes. Eddig egy esetben tudtak visszaadni kisebb összeget a szülőknek, de természete­sen ezt sem készpénz, hanem tan­könyv formájában. A problémákra megoldást jelent­het, ha a könyvtári állományokat tar­tós tankönyvekkel töltik fel, így azo­kat kikölcsönözve valóban ingyen jut­hatnak a diákok tanulnivalóhoz. Bara­nya István azonban ezt a rendszert sem tartja kifogástalannak, hiszen sok esetben a szülő reklamál, ha a gyer­meke ingyenes tankönyvhöz jutását csak használt könyv ideiglenes hasz­nálatával tudják biztosítani. Több esetben pedig a kikölcsönzött köny­vek olyan állapotban kerülnek vissza, hogy abból több diák már képtelen tanulni. A rendszerben tehát alapvető hibák vannak, ez a módszer túlságo­san szelektál, és sokszor megalapozat­lanul tesz különbséget a családok kö­zött - teszi hozzá Baranya István. • Juhász Regina NEMETH BT PAPIR-IROSZER ES AJÁNDÉK BOLTJA Iskolai füzetek kedvező áron a NÉMETH BT- NÉL, A/5 füzet 16,- Ft A/4 füzet 65,- Ft AJ4 spirál füzet 110,- Ft ESZTERGOM, Aradi vértanúk tere 2/A Tel/fax: 33/401 -673 E-mail:nemethbt@vnet.hu

Next

/
Thumbnails
Contents