Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-01 / 128. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. július 1., péntek • HÍDLAP 5 Kétezer százalékkal drágább a ribizli? A lánckereskedelem mellett az olcsó külföldi gyümölcs is fenyegeti a piacot Folytatás az 1. oldalról A nagy felvásárlónak számító Bogica és Szobi feldolgozók is áttértek az import gyümölcsre. Két évvel ezelőtt még 180 forintot tudtak adni a kistermelőknek a ribizliért, ma már csak negyven-hatvan forintot, attól függően, hogy fekete, vagy piros ribizliről van-e szó. Ezzel az árral azonban még háromszáz forintos órabérre sem jöiTki a termelők munkája, vagyis teljes a ráfizetés. A faluszövetkezet sem jár jobban, hiszen Svájcnak is csak százötven forint körüli áron tudta továbbadni a gyümölcsöt, most viszont ennek a lehetőségnek is vége. A piros ribizliből minimális mennyiséget az idén is feldolgoznak majd, de a feketét a bokrokon hagyják, ráfizetés lenne leszedni. A málnával kicsit jobb a helyzet, bár a külföldi felvásárlók rohamosan fogynak. A termelőktől 230-250 forintért tudja felvásárolni a gyümölcsöt a faluszövetkezet, és feldolgozás után 420 forintért adja tovább, a haszon tehát itt is kicsi. Schmidt Józsefné attól tart, hogy a termelők öt éven belül teljesen felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a szövetkezet hűtőházának megszűnéséhez is vezethet. A hazai hipermarketek, bár állandó támadások kereszttüzében állnak, mégis a legtöbb esetben előnyben részesítik a hazai gyümölcsöt, különösen a ribizli, a málna és a meggy esetében. Ha viszont jelentősen olcsóbb a külföldi gyümölcs, az üzletláncok is kénytelenek váltani, hogy ne maradjanak le a versenytársak mögött. Az Auchanban negyed kilogramm ribizli 149 forintért kapható, málna pedig 199-229 forintért, ami a piaci árakhoz képest alacsony, a felvásárlási árhoz képest viszont rendkívül magas. Az Interspar áruházakban még magasabb árréssel dolgoznak, negyed kiló ribizli és málna 299 forintba kerül. A Zöldség és Gyümölcs Termék- tanács elnöke, Szabó József úgy fogalmazott: „meg kell barátkozni a hipermarketek árpolitikájával, vagyis az alacsony felvásárlási árral, mivel az uniós csatlakozással vállaltuk a piac egységesítésére vonatkozó előírásokat”. Ezeknek az áruházláncoknak pedig szükségük van a kistermelőkre, de csak akkor, ha nagy mennyiségben számíthatnak tőlük árura, ehhez viszont összefogásra volna szükség. Szabó szerint a legfőbb probléma az, hogy hazánkban nem hajtják végre a harmadik országokból érkező élelmiszerek ellenőrzését, és nem szabnak ki belépési árat. Ez az az ár, amivel az unió saját termelőit védi a máshonnan érkező olcsóbb áruval szemben, ami ennek értelmében csak jelentős büntetővámmal kerülhetne a tagországok piacára. Ezt értelemszerűen érvényesíteni kellene az olcsó bolgár és szerb ribizli behozatalakor is, ám Lengyelország esetében már más a helyzet. Egyrészt uniós tagországról van szó, másrészt az olcsó munkaerőnek és a jó klímának köszönhetően kétszer annyi jó minőségű gyümölcsöt képes termelni alacsonyabb áron, mint Magyarország. A jelek szerint sok minden nem változott nálunk a harminc évvel ezelőtti viszonyokhoz képest. Akkoriban a lánckereskedelem ellen hirdettek harcot a hatóságok, de hiába. Mire a termelőtől a felvásárlón és a nagybani lánckereskedőkön át az üzletekbe jutott a termés, több száz százalékkal emelkedett az ár. Ma az Európai Unióban sincs ez másként, csakhogy most már - például a ribiz- linél - az árdrágítás mértéke elérheti a 2400 százalékot is. • Juhász Regina Megoldja a lánckereskedelem problémáját a csatlakozás A legtöbb áru, de különösen a zöldségek, gyümölcsök esetében „elszaladt" az árrés nagysága. Amíg. a termelőtől a fogyasztóhoz jut az árucikk, akár a harmincszorosára is nőhet az ára. Koo András (őstermelő) N k'nk d'knak ij ben nem jó, sőt úgy de átvették tőlünk a terményt, de egyre inkább elárasztja az országot az olcsó külföldi áru, és attól tartok, hogy eljön az ideje, hogy egyáltalán nem veszik meg azt, amit mi megtermeltünk. Göndöcs Terézia (varrónő) A kistermelőket mindig ki fogják használni. A rendszerváltozás óta még inkább megeszi a nagyhal a kicsit, és mindig a kisember jár rosszul. Nem hiszem, hogy bármi is változna ezen, csak remélem, hogy végre javul a helyzetünk. Benkó' Tamás (vállalkozó) Mostoha helyzetben a szlovák gazdák A Felvidéken is a raktárakban hever a tavalyi termés Bábszínház és rockkoncert Szőgyén. Falunapot tartanak Szőgyénben júlis 2-án. Bábszínház, különböző kultúrműsorok, kézművesfoglalkozás, esti mulatság és rockkoncert vár az érdeklődőkre. Nyár a Duna partján Verőce. A verőcei Dunaparti nyár elnevezésű rendezvény keretén belül július 2-án „Ez vagy...” címmel részletek hallhatóak a Hair című musicalből a Kaposvári Roxinház előadásában, 8-án pedig Tankcsapda koncert lesz. Futballkupa a kispályán Csata. Szombaton falunapot rendeznek a településen. A felnőtteket pörköltfőzéssel, a gyerekeket ügyességi vetélkedőkkel várják. A hagyománnyá vált kispályás Vándor fut- ballkupát délután tartják meg, a rendezvény este utcabállal zárul. Folytatás az 1. oldalról A gazdák ugyan részesülnek állami támogatásban, de az vajmi kevés ahhoz képest, amit az értékesítési gondok okoznak. A kilátástalan helyzet ellenére Bottka Pál állítja: nem lehet a gabona- termeléssel felhagyni, mert az ország gazdaságának alapvető forrását képezi. „Itt egyszerűen piacot kell teremteni. Ebben a kérdésben sajnos az Európai Unió sem dolgozik rugalmasan. Viszont tény, hogy a gazdáknak is szorosabban kell együttműködni az állammal az intervenciós felvásárlás terén” - jelentette ki Bottka Pál. Meggyőződése, hogy az uniós csatlakozás után rosszabbodott a gazdák helyzete, amiért egyértelműen Szlovákiát terheli a felelősség. Az ország ugyanis olyan körülményeket teremt a gazdáknak, hogy azok teljesen ellehetetlenülnek. Bottka követelné, hogy a fejlett országokban hasonló hozzáállást tanúsítson Szlovákia is a mező- gazdasághoz. „A paraszt tolvajnak és piócának van minősítve, aki csak elvonja az állami pénzeket. Azzal azonban senki sem számol, hogy a mezőgazdaság mennyi befolyásolhatatlan tényezőnek, például az időjárásnak van kitéve” - adott hangot elégedetlenégének Bottka Pál, aki nem tartja lehetetlennek: a termelőket szándékosan akarják tönkre tenni, hogy aztán külföldi mezőgazdasági befektetőkkel helyettesítsék őket. • Cz. M. Nem látom az össze- függést a kettő között. ■ Az unióban is érvé- ’üfelitSí * «yesül a lánckereske- !pi delem, szerintem a csatlakozásunkkal ez ^ | még nem fog megoldódni. Talán még rosszabb lesz a hazai termelők helyzete, mert ezentúl nem tőlük, hanem a versenyképesebb külföldi partnereiktől fogják megvásárolni az árut a kereskedők. Benkő Tamásné (eladó) Nem az unió fogja megoldani ezt helyettünk, azt kellene elérnünk, hogy a termelő és a vevő között minél kevesebb lépcsőfok legyen. A kis- és nagy- kereskedő bőven elegendő lenne, a többi köztes vállalkozás csak élős- ködik. Szomorú, hogy a spekulációból jobban meg lehet élni, mint a valódi munkából. Jó üzlet: 12 milliárdot 32 ezerért? Itthon államosítanák a nyugdíjas gazdák földjét Demokratikusabb érettségi Jövőre a szlovák diákok megismételhetik a vizsgát Folytatás az 1. oldalról „A megállapodás egyik pontja volt az előnyugdíjazás rendszerének bevezetése, ami már a Nemzeti Fejlesztési Tervnek is része volt” - tájékoztatta lapunkat Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. „Az egyezség lényege az volt, hogy a családon belüli birtokátadás illetékkötelességét szüntessék meg, mivel az uniós országokban sem kell fizetnie annak a gazdálkodónak, aki a saját fiára vagy egyéb hozzátartozójára ruházza át a földbirtokot, illetve a mezőgazdasági gépeket. Úgy véljük, hogy elsősorban ezt kellene támogatni, nem pedig a földet életjáradékért programot, aminek keretében a gazdák az államnak adják át a földjeiket” - mondta Obreczán. Ez utóbbi program keretén belül egyébként eddig összesen több mint 17 ezer szerződés született, amely keretén belül 49 ezer hektárnyi termőföld került állami tulajdonba. Ennek piaci értéke ma meghaladja a 12 milliárd forintot, miközben az életjáradékként folyósított havi összeg átlagosan 32 ezer forint. Az uniós jogszabállyal kapcsolatosan felmerül, hogy amennyiben nem a családon belül kerül új tulajdonoshoz a föld, akkor előfordulhat, hogy a gazdálkodó az adásvételt sújtó illetékfizetést követően jut a nyugdíjhoz, amelynek összege ugyancsak változó lehet. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a nyugdíj ösz- szege az átlagos minimálbér fele, illetve annak duplája között mozog majd. A kormány tervei szerint januártól a minimálbér összege 70 ezer forint lesz, vagyis a gazdák számára folyósított életjáradék 35 és 140 ezer forint között mozogna. Balogh Zoltán jogász, a Magosz Komárom-Esztergom megyei elnöke további kételyeket is megfogalmaz. „Ez egy jó lehetőség arra, hogy a parasztember is nyugdíjba tudjon menni, de hogy ezeket a feltételeket mihez kötik, és hogyan oldják meg, egyelőre kérdéses. A minisztérium és a gazdálkodók szándékai ugyan többé- kevésbé egyeznek, de fennáll annak a veszélye, hogy azokban az esetekben, amikor nem a családon belül adják át a földeket, azok esetleg különböző cégeken keresztül külföldi tulajdonba kerülnek” - mondta Balogh Zoltán, hozzáfűzve, hogy a jogszabályt a gazdák érdekvédelmi szervezetei mindenképpen megvizsgálják, és véleményükről tájékoztatják a termelőket. • BUKOVICS Minisztériumi rendelettel módosítaná Martin Frone oktatásügyi miniszter az új érettségi rendszert. A rendelet célja, hogy okulva az eddigi érettségi rendszerből olyan módosításokat fogadjanak el, amelyek gördülékenyebbé és hatékonyabbá teszik az egész folyamatot. A módosítások között az is szerepel, hogy amennyiben az érettségizettek elégedetlenek a teljesítményükkel, módjuk van kérvényezni, hogy egy őszi időpontban új vizsgát tegyenek - mondta Szigeti László oktatásügyi államtitkár. Szigeti úgy véli, az új rendszernek köszönhetően objektívabb képet kapnak a diákok felkészültségéről. „Nem szabad tragédiaként kezelni azt, hogy a tanulók mintegy öt százaléka nem felelt meg a vizsgán. Ezt kétféleképpen lehet magyarázni. A rosszindulatú vélemények szerint a rendszerben keresendő a hiba. A szakmai megközelítés viszont úgy indokolja, hogy az előző érettségik nem mérték fel objektívan a tanulók tudását” - jelentette ki Szigeti. Újdonságnak számít az is, hogy a minisztérium az Állami Pedagógiai Intézet mellett egy speciális intézet létrehozását is tervezi. Ezzel Szigeti szerint az Állami Pedagógiai Intézet azon részlegét kívánják megerősíteni, ami az érettségi vizsga előkészítésével, lebonyolításával és ellenőrzésével foglalkozik. Ehhez viszont a minisztériumnak meg kell keresni az anyagi hátteret és a koordináló személyeket. • Czigler Mónika Az emlékezetes pozsonyi adó-vevő készülékes felvételi botrányokkal kapcsolatban Szigeti László elmondta: tekintettel az egyetemek autonómiájára, a minisztérium nem tehető felelőssé a történtek miatt, mindössze annyit tehet, hogy felhívja a vezetőség figyelmét: szigorúbb feltételek és ellenőrzések között rendezzék meg a felvételi vizsgákat.
