Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-30 / 169. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. augusztus 30., kedd • HÍDLAP Újabb fővesztések Rusko ügyletei miatt A leváltott gazdasági miniszter megosztja saját pártját Folytatás az 1. oldalról Elemzők szerint a közeljövőben többféle forgatókönyv szerint folytatódhatnak le az események. Az a változat, amely értelmében a kormányfő eleget tesz Pavol Rusko követelésének és meneszti Rudol Zajac egészség- ügyi és Frantisek Tóth kulturális minisztereket, az elemzők szerint valószerűtlen. A másik változat szerint Mikulás Dzurinda elutasítja az ANO elnökének követelését, és a két liberális tárcavezető (Zajac és Tóth) a posztján marad. Egyúttal a miniszterelnök valakit az ANO képviselők közül - akik keményen bírálják a váltóbotrányba keveredett volt elnöküket - kinevez a gazdasági tárca élére. A politológusok közül sokan ezt a változatot tartják kivitelezhetőnek, mert mind az MKR mind a KDH számára elfogadható. Mivel az ANO képviselők közül a liberális honatyák többsége Lubomír Lintnert támogatja, valószínű, hogy a jövőben a hármas kormánykoalíció nem az ANO elnökével fog együttműködni, hanem a Lubomír Lintner féle csoporttal. Felmerült annak a gyanúja is, hogy a HZDS egyes képviselői a szavazások alkalmával nem véletlenül közelítettek a kormány álláspontjához. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: együttműködés a kormánykoalíció és a HZDS között nem várható. „A kormánykoalíció biztosan nem • DALLOS JENŐ RAJZA fog most nyíltan támogatást kérni Meciar pártjától. Azt hiszem, a HZDS-nek ez nem is érdeke. Ha egy párt három évig kibírta ellenzékben, butaság lenne részéről a negyedik évben kormánytámogató pártként megjelenni, mert az ellenzék arculatát elveszítené. Nyilatkozataik azt bizonyítják, hogy a Smerhez hasonlóBár Pavol Rusko az ANO alapítása előtt látványosan eladta a Markíza televízió tulajdonrészét, felesége révén (aki az esti híradó kiadásve- zetőj'e) még mindig óriási befolyást gyakorol a televízió működésére. Az ANO most is indokolatlanul gyakran szerepel az esti híradóban. Ezért a legtöbb büntetést a Markíza kapja. Nem kizárt, hogy a választási kampányban téma lesz a magántévé működési engedélyének kiadása. Rusko ugyanis attól tart, hogy nem hosszabbítják meg további 12 évre a működési engedélyt. A volt gazdasági miniszter elszólásaiból arra lehet következtetni, hogy a tulajdonjog még mindig nem rendezett a televízió körüt. Ha ez igaz, a televízió már hat éve engedély nélkül működik. an nyíltan nem támogatják az időközi választásokat, de azért megpróbálnak akadályokat gördíteni a kormány elé” - mondta Csáky Pál. • Oravetz, Czigler Nem került cián a Dunába Folytatás az 1. oldalról A magyar hatóságok ennek ellenére a biztonság kedvéért elvégezték a szükséges ellenőrzéseket. Janák Emil lapunknak megerősítette: a Dunába nem kerültek szennyező anyagok. Jelenleg semmilyen információm nincs arról, hogy szennyező anyagok kerülhettek a Dunába. A szlovák fél akkor lett volna köteles értesíteni a magyar hatóságokat a szennyezésről, ha az a Garamba kerül. Ettől függetlenül azonban rendszeresen folynak vizsgálatok, de most már teljesen kizárható a ciánszennyezés veszélye” — tájékoztatta lapunkat Janák Emil. • Czigler Mónika Tanévkezdés rendőri felügyelettel Párkány. A tanévkezdéskor rendőrök felügyelik a közlekedést a fontosabb kereszteződéseknél, gyalogátkelőknél, mint például az Ady utcai iskolák, vagy a szaktanintézetek környékén. A rendőrség hosszú évek óta alkalmazza sikeresen ezt a gyakorlatot a tanév első és utolsó napján. Tömeges létszámleépítés a Pázmányon? Az egyetem cáfol és perel, a munkaügyi központ vizsgálódik az ügyben Folytatás az 1. oldalról A Népszabadság azt is tudni vélte, hogy az elküldött alkalmazottak egy része a feljelentés mellett döntött, mert szerintük az elbocsátásuk törvénysértő volt. Állításuk szerint nem volt idejük a felmondást átnézni és arra sem volt lehetőségük, hogy egy jogi szakértővel megbeszéljék az ügyet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Fröhlich Ida lapunknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Népszabadság valótlanságokat állít, és emiatt jogi útra fogják terelni az ügyet. Az országos napilap cikkében ugyanis az áll, hogy 80 dolgozót elbocsátottak, melynek körülményei törvénybe ütközőek voltak. Egy nevének elhallgatását kérő, az egyetemen dolgozótól megtudtuk, valóban történtek elbocsátások az intézményben. Az állásukból a nem főállású és a nyugdíj közelében álló Megyei jogú város lehet-e Esztergom? Esztergom Város Képviselő-testülete legutóbbi ülésén határozatban fejezte ki szándékát, hogy Esztergom megyei jogú város legyen. A képviselők az Országgyűléshez fordultak, hogy hozza meg az ehhez szükséges döntéseket és adományozza Esztergomnak a címet. dolgozókat küldték el, többnyire olyanokat, akiknek a szerződése lejárt, s azt most nem hosszabbították meg. Információink szerint azért következett be ez a tömeges elbocsátás, mivel a dolgozók bérét ezentúl az egyetemeknek és főiskoláknak kell kigazdálkodniuk, és az egyetem nem tudta biztosítani az ehhez szükséges fedezetet. Az elbocsátások tényét a történelem tanszék egy illetékese is megerősítette, de arról nem tudtak ők sem információval szolgálni, hogy pontosan hány főt érintett a létszámleépítés. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tehát azt állítja, nem igazak az állítások, miszerint jogtalanul bocsátottak volna el 80 főt és a Pest Megyei Munkaügyi Központ sem tud az ügyről semmit. Ezzel szemben több, neve elhallgatását kérő egyetemi dolgozó is megerősítette azt, hogy valóban történtek elbocsátások és nem a legtisztább eljárással. Az, hogy milyen mértékben és valóban törvény- sértő módon történtek-e, lapzártáig nem sikerült kiderítenünk. • Hatvani Engler Artúr (kárpitos) Nem azt kellene elérni, hogy megyei jogú város legyünk, hanem azért kell mindent megtenni, hogy visz- szakapjuk Tatabányától a megyeszékhelyi rangot. Nem kellene mást tenni, mint minden hivatalt, amit innen oda áthelyeztek annak idején, szépen visszahelyezzenek. Ez a város Magyarország bölcsője, történelmi, kulturális, egyházi súlyánál fogva is megilleti a megyeszékhelyi rang. Koós Zoltánná (háztartásbeli) Jó lenne, ha megyei jogú város lenne Esztergom, esztergomiként nem is mondhatok mást. Nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel, de gondolom, hogy együtt járna ez azzal, hogy itt el lehetne intézni azokat a dolgokat, amik miatt ma még kénytelenek vagyunk Tatabányára utazni. Tóth Rebeka (eladó) Nem tudom, hogy mi kell ahhoz, hogy megyei jogú legyen egy város, de örülnék neki, ha Esztergom az lenne. Biztosan jó lenne a város számára, számos előnnyel járna. Nyilván több támogatást kapnánk, intézményeket bővítenének, több szempontból is központ lennénk. Fejér Máté (szerkezetlakatos) Nagyon jó lenne, ha megyei jogú város lennénk, csak sajnos ehhez még nem elég felkészült Esztergom. Érdekes, hogy nemrég beszélgettünk erről a haverokkal. Akkor is arra jutottunk, hogy sok hivatal, feltétel hiányzik ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük. / Újabb újfasiszta incidens Zólyomban Ismét hallatott magáról a Szlovák Testvériség Mozgalom Folytatás az 1. oldalról A felvonulást több, a mozgalmat ellenző zólyomi aktivista is követte, akik transzparenseket is vittek magukkal. Ezen az volt látható, amint egy alak a szemétkosárba dobja a kettétört horogkeresztet. Az aktivisták a téren egy kiállítást is rögtönöztek olyan dokumentumokból és fotókból, amelyek a II. világháború és holokauszt szörnyűségeit mutatja be, valamint felhívja a figyelmet a Tiso- féle szlovák állam együttműködésére a fasiszta nagyhatalmakkal. A mozgalom tagjainak beszédét füttykoncert kísérte. A főtér az aktivisták „Fuj” és „Szégyen” bekiabálásoktól volt hangos. Komolyabb összeütközésre a két tábor között azonban nem került sor. A városatyák elítélték a mozgalom zólyomi megmozdulását. Tenni azonban nem tudtak ellene, hiszen az újfasiszták jelenlegi rendezvényét is a törvények szerint előre bejelentették, hasonlóan a rozsnyói Kossuth Az idei SZNF 6i. évfordulójának megemlékezése idén állami támogatás nélkül zajlott. Tavaly ugyanis a szervezők 20 millió koronás támogatást kaptak. Az érdeklődés általában nem volt nagy az ünnepség iránt. Besztercebányán például - bár több politikus és közéleti személyiség jelen volt az ünnepségen - a helybéliek alig képviseltették magukat. szobor elleni tüntetés, illetve a komáromi Cirill és Metód napján megtartott lázító megemlékezéshez. A mozgalom által szervezett megmozdulás ellen Ivan Gasparovic államfőnek nem volt különösebb kifogása. Mint ’elmondta, mindenkinek jogában áll ilyen, vagy olyan módon megemlékezni az ünnepről. Azt azonban leszögezte, hogy véleménye szerint jobb lenne, ha az államünnepek a tolerancia jegyében zajlanának le. • Czigler Mónika Kevesebb szúrás - nagyobb védelem Átalakul a magyarországi védőoltásrendszer Egy átlagos gyermek tizennégy éves koráig húsz védőoltást kap. Egy, a héten aláírt miniszteri rendelet arról gondoskodik, hogy januártól a kombinált oltásoknak köszönhetően ez a szám a felére csökkenjen. „A védőoltással visszaszorítható betegségek száma az elmúlt években Magyarországon gyakorlatilag a nullára csökkent, az új rendszer pedig még az eddiginél is eredményesebb lesz” - mondta el lapunknak Ocsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője. Januártól a teljes védőoltási rend átalakul, így kettő-három-négy és tizennyolc hónapos korban az eddigi hármas procedúra helyett egy ötkomponensű oltóanyaggal egy lépésben tudnának védelmet adni a gyermekeknek. Három- és hatéves korban pedig szintén egyetlen szúrással, de négykomponensű oltóanyaggal egyszerűsítenék le a sok megpróbáltatást. Az unióban kifejlesztett kombinált oltóanyagok további előnye, hogy kevesebb esetben okoznak reakciókat, például lázat a gyermekeknél, és nem tartalmaznak higanyt sem tartósítószerként - mondta Ocsai Lajos. Ez azért is fontos, mert ezáltal eloszlanak majd a kételyek az autizmus és a védőoltások kapcsolatát kutatók számára is. Magyarországon egyébként a fokozott oltási reakció is igen gyenge, az időnként előforduló szövődmények sem okoztak eddig tartós károsodást. Januártól tehát a kitűnő minőségű oltási rendszerrel, és oltóanyagokkal büszkélkedhet hazánk, bár ez az államkasszának közel egymilliárd forintos többletköltséget jelent majd - tette hozzá Ocsai. Nem kell azonban megijedni, mert a kötelező védőoltások továbbra is térítésmentesek maradnak, annak árát az állam állja. Bense Tamás esztergomi gyermek- orvos elmondta, hogy külföldön is kipróbált és jól bevált oltóanyagokról van szó. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valamelyest a kényszer vitte rá hazánkat erre a lépésre, mivel egy magyar oltóanyaggyártó leáll. A változás azonban pozitív, és nemcsak jobb, de kényelmesebb is mindenki számára. A legfontosabb persze, hogy januártól ritkábban veri fel a rendelők csendjét gyermeksírás. • Juhász
