Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-30 / 169. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. augusztus 30., kedd • HÍDLAP 3 A hét végén tetőzött a Duna Esztergomnál A meteorológusok egyelőre nem számítanak újabb árhullámra Hétfő estétől visszavonták az elsőfokú árvízvédelmi készültséget a Du­na esztergomi szakaszán, a héten várható nyári időnek köszönhetően pe­dig az árhullám is gyorsan elhagyja majd Magyarországot. Szombaton 535 centiméterrel tető­zött a Duna Esztergomnál, az azóta tartó gyors apadásnak köszönhetően így már tegnap este visszavonták az elsőfokú árvízvédelmi készültséget ezen a szakaszon. A Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Kutató Inté­zet (Vituki) tájékoztatása szerint az elkövetkezendő hat nap eseményte­lennek ígérkezik, mivel nem várható jelentős mennyiségű csapadék sem a Duna vízgyűjtő területén, sem mellékfolyóin. Az apadás ennek kö­szönhetően intenzív lesz, naponta 50-60 centiméteres vízszintcsökke- nésre számítanak. Budapesten hét­főn hajnalban 523 centiméterrel tető­zött az ár, míg Mohácsra augusztus 31-re, illetve elsejére várják a legma­gasabb vízállást. Esztergomban már a hét végére visszaállhat a vízszint az esőzéseket megelőző 300 centiméter körüli magasságra, ami bár eltér az ilyenkor szokásos vízszinttől, a hajó­zásnak azonban kedvez - mondta Barta Péter, a Vituki felszíni vizekért felelős ágazati igazgatója. Az előzetes előrejelzésekkel ellentétben végül a júliusihoz hasonló méretű vízszint- növekedést eredményezett csak az árhullám, így a folyó az ártérben ma­radt. A szombati 535 centiméteres te­tőzéshez képest mára közel 450 centi- méteresre várják a víz magasságát. A Komárom-Esztergom Megyei Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság tájé­koztatása szerint a levonuló árhullám nekik sem adott munkát, lakosságvé­delmi beavatkozásokra nem volt szük­ség. „Mivel megyénket a jelentősebb mennyiségű csapadék is elkerülte, bel­vízzel és egyéb csapadék okozta problé­mákkal sem kell számolni a térségben” - mondta Czibik József parancsnok. • Juhász Javuló kórházszolgáltatás a királyvárosban Új épületbe kerülhet a reumatológia Magántőke bevonásával létesít a Vaszary Kolos Kórház korszerű re­umatológiai és mozgásszervi reha­bilitációs osztályokat A Vaszary Kolos Kórház vezetése tavaly és az idei évben is címzett pá­lyázaton szeretett volna támogatást nyerni a kórház rekonstrukciós prog­ramjában szereplő reumatológiai és mozgásszervi osztályok megfelelő el­helyezésére és korszerűsítésére. Az önkormányzat mint az intézmény fenntartója beadta az elkészített pá­lyázatokat, azonban a pályázatok nem nyerték el a szükséges támogatást. Te­kintettel arra, hogy jövő évben újabb pályázati kiírásra nem lehet számíta­ni, ezért a kórház menedzsmentje úgy döntött, hogy a beruházást magántő­ke bevonásával valósítja meg. Dr. Pák Gábor igazgató lapunknak elmondta, hogy a reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztályok elhelyezésére új épületre van szükség. A kórház te­rületén rendelkezésükre áll a volt fer­tőző osztály épülete, amelyet átépítve és bővítve negyvenágyas reumatológi­ai és negyvenágyas mozgásszervi re­habilitációs osztályt lehet elhelyezni. A fekvőbeteg-ellátáson túl az új épü­letben helyet kaphat a járóbeteg ellá­tás mindkét osztály részére, valamint gyógytorna, fizikoterápia és a város érdekeit szolgáló további szolgáltatá­sok, mint orvoslakások, idősek részére szociális ápolási otthon. Pák Gábortól megtudtuk, hogy a képviselő-testület támogatta a kórház vezetőjének azt el­gondolását, hogy a beruházást ma­gántőke bevonásával valósítják meg. A beruházás megtérülési futamidejének lejárta után az új ingatlan az önkor­mányzat tulajdonába kerülne. így a magántőke-bevonás az egészségügyi ellátás fejlesztésén túl a város javainak bővítését is szolgálja. • MUZSLAI Százéves az esztergomi könyvtár Tegnap jubilált a Hellseher József nevét viselő intézmény Folytatás az 1. oldalról Ez a gyűjtemény képezte a könyvtár alapját, melynek hivatalos alapító ok­irata 1905-re datálódik vissza. Helischer József életéről, munkásságáról Kör- mendy Kinga könyvtáros, kutató, szá­mos esztergomi könyv- és könyvtár- történeti mű szerzője beszélt. Helischer 1779-ben született egy kalá- posmester fiaként, városi jegyzőkönyv­íróként kezdte pályafutását 1810-ben, majd minden cselekedetét a közjó, mű­velődés és gondoskodó szándék vezé­relte. Többek közt megírta Esztergom vármegye ismertetését, szegényház és kórház alapítványt hozott létre és meg­rögzött kitartással bővítette könyvtá­rát. Önmagát egyszerűen csak „törté­nelemkedvelő esztergomi polgárként” aposztrofálta. A rendezvény megható pillanatai közé tartozott, amikor a könyvtár három legrégebben beiratko­zott, három legidősebb és három legfi­atalabb olvasója kedves gesztusként ajándékot vehetett át Várady Esztertől. Az épületben a jeles évforduló apropó­ján dokumentum-kiállítás tekinthető meg a könyvtár történetének fontosabb fejezeteiből. Az igazgatónő arról is be­számolt, hogy elkészültek az új épület tervei, a könyvtár rövidesen tágasabb, új helyre költözik, melynek makettjét, műszaki rajzait a Duna Múzeumban lehet majd megtekinteni a közeljövő­ben. A jelenlegi épület bejáratán teg­naptól hivatalosan is a Helischer József Városi Könyvtár szerepel, stílusosan a tanácsos saját aláírásával. Amennyiben eddig nem kaptak kedvet a beiratkozás­hoz, szintén ünnepi gesztusként szep­tember 29-ig a könyvtár térítéses szol­gáltatásait minden beiratkozott olvasó ingyen veheti igénybe. • Szabó Hajnal Rendszámfelismerő eszközt kapnak az esztergomi rendőrök Esztergom Város önkormányzata a Biztonságos Magyarországért Közalapítványnál sikeresen pályá­zott az autólopások sikeres felde­rítését elősegítő rendszámfelis­merő berendezés és tartozékainak beszerzésére. Az önkormányzat százharmincöt­ezer forint önrész biztosításával két­millió hatszázezer forint támogatást nyert az eszközök beszerzésére. A megkötött támogatási szerződés fel­tételül szabja meg a megnyert eszkö­zök ingyenes és tartós használatba adását a Komárom-Esztergom Me­gyei Rendőr-főkapitányságnak, akik megtették írásbeli nyilatkozatukat arról, hogy az eszközöket átadják az esztergomi rendőrkapitányság részé­re. A képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy a rendszámfelismerő és azonosító berendezést az esztergomi rendőrkapitányság ingyenes haszná­latra megkapja. • MÁ. Átadták az elkerülő utat Árvízvédelmi szempontból is jelentős a táti út Esztergom felfedezése Mohácsi halottaink anno 1526 Folytatás az 1. oldalról A töltés egyébként a mértékadó árvízszintnél 1,2 méterrel magasabb, az út pedig tehermentesíti Dorog, Tát és Tokod belterületét - mondta el Gombos András, a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium ál­lamtitkára az átadáson. . Az árvízvédelmi fejlesztés folyta­tására, 2006-tól a Duna Projekt biz­tosít majd lehetőséget. A térség és A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május-júliusra vonatkozó adatai szerint, továbbra is hét szá­zalék fölött van a munkanélküliség. Ez az arányszám 299 ezer főt tesz ki, mely 54 ezerrel több, mint elő­ző év azonos időszakában. A munkanélküliek 45,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A 15-24 évesek az összes munkanélkülin belül 22,1 százalékot tesz ki. A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ Információ és Tájékoztatási Osztályának vezetője Tát község árvízvédelmi biztonsága ugyanis akkor lesz teljes, ha a folyó­ba torkolló mellékvízfolyásokat, az Uny-patakot, valamint a Kenyér- mezői-patakot töltések közé zárják. Az ehhez szükséges Vízjogi enge­dély már rendelkezésre áll, így a következő évben elkészülhetnek a további tervek, majd megkezdődhet a kivitelezés. Mészáros Anikó a Hídlapnak el­mondta, hogy intézményük és a KSH által mért adatok nem egy for­rásból származnak. Míg szervezetük regisztrációs alapokból készíti sta­tisztikáit, addig a KSH munkaerő felmérésből származtatja azokat. Mészáros Anikó elmondta, hogy me­gyénkben 1,9 százalékkal, 9774 fővel emelkedett a munkanélküliek száma. A legnagyobb munkanélküliség Ta­tabánya térségében található, ahol 2649 főnek nincs munkája. Eszter­gomban az utolsó felmérés szerint 1615 munkanélkülit tartanak számon. 1526. augusztus 29-én, féjevesztő Szent János ünnepén a magyar nemzetnek feje vétetett. Ezt a döb­benetes gyászhírt írta beszámolójá­ba a csata egyetlen „riporter” szem­tanúja, egy esztergomi kanonok. Brodarics István kanonok, királyi kancellár, szerémi püspök szemé­lyesen vett részt a csatában, életét alig menthette meg, egy szál kö­penyben, csizmában sikerült futnia. A csata után pár hónapra, a lengyel király kérésére írta le tapasztalatát, melyet Krakkóban nyomtattak ki 1527-ben. Részben tőle, részben más Tömöri Pál történetíróktól tudjuk, hogy a nagy temető hány esztergomit is nyelt el. Szegény, a tényleg koldus szegény- ségű Jagelló II. Lajos királyunk meg­tette, amit a haza megkövetelt. Hadra kelt, vonult a törökök ellen, le délre, a határ felé, hogy minél távolabb tartsa őket az ország szivétől. Maga a király 20 éves fiatalember volt, mint bárme­lyikünk érettségiző korban lévő mai ismerőse. Bizonyára tudta, hogy saját halálára lovagolt Mohácsig. A csata ki­menetelét, a sereg helytállását és a ki­rály pusztulását ismerjük. Két esztergomi hősről írnék: egyi­kük esztergomi barnacsuhás ferences barát volt, a sereg fővezére, aki csak pá­pai felszólításra vállalta a tisztségét. Reá esett a választás, mivel civilként híres bátor vitéz volt. A „büszke vezér” Tömöri Pál (51) karddal a kezében esett el. Estére a szultán sátra előtt, lándzsára tűzve fordult levágott feje az elveszett ország felé. Másikuk az esz­tergomi érsek, Magyarország főpapja, prímása Szálkái László is a mohácsi csatatéren vesztette életét. Brodarics István mellett még egy másik menekült esztergomiról is emlí­tést teszek. Nagy Máté (mások szerint András), az esztergomi egyházi, kápta­lani bandérium lovas kapitánya a csatá­d Brodarics István ból megmenekülve, mint a szélvész ro­hant Esztergomba. Megelőzve a rabló, portyázó akindzsi martalócokat szeptember 11-e előtt már a fellegvár­ban termett. Hogy miért tartunk e vi­téznek külön városi ünnepséget arról jövő heti mellékletünkben olvashatnak. Mikes Kelemen intése szerint: rossz dolgokról nem kell hosszan ír­ni. Be is fejezem, csupán még egy okát adom ezen aktuális cikknek: ta­valy a sajtógyarmatósító, országos laptulajdonos minden vidéki újsága azt irta augusztus 29-éről: azért neve­zetes nap, mert ez Májkelldzsekszon születésnapja, (sic!) Pedig augusztus 29-e a mohácsi csata évfordulója, ke­resztelő, fejevesztő Szt.János napja. • Kolumbán György • JRG Növekszik a munkanélküliség Esztergomban másfél ezer munkanélkülit tartanak számon 1 ( S fi

Next

/
Thumbnails
Contents