Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-18 / 162. szám
4 HÍDLAP * 2005. augusztus 18., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Békét kötnek az áruházak és a termelők? Gáncsot vetett Zsolna a KIA-nak A nagykereskedők és áruházláncok is támogatnák a magyar termékeket Egyelőre nem folytathatja az építkezést a mamutvállalat Egyelőre sikeresnek mondhatóak az elmúlt napok érdekegyeztető tárgyalásai a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az érdekképviseletek és a nagykereskedelmi láncok között. A felek egyetértettek a magyar termékek védelmével, a gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekkel és egy, a követendő piaci magatartást szabályozó etikai kódex megalkotásában. Gráf József miniszter célja a tárgyalásokkal, a magyar áruk arányának növelése volt a hazai üzletláncok kínálatában, az uniós előírások keretein belül, emellett felmerült egy etikai kódex ötlete is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára sikeresnek nevezte a tárgyalásokat, és pozitívnak a nagykereskedelmi láncok képviselőinek hozzáállását. Minden résztvevő egyetértett azzal is, hogy az előírásokat megszegők ellen szigorúbban kell fellépni, mint eddig, beleértve a gyakoribb ellenőrzéseket, és a komoly szankciókat is. A tárgyalás résztvevői abban is megállapodtak, hogy a vásárlók megtévesztése is hasonló intézkedéseket vonjon maga után a későbbiekben. „Az etikai kódex részleteiről egyelőre nem esett szó, bár a minisztérium honlapján már konkrét tényként jelentek meg Gráf József javaslatai” - mondta Vámos György. A főtitkár valószínűnek tartja, hogy az üzletláncok javaslatai szerint az is bekerül majd a kódexbe, hogy a magyar termékekről több információval kell ellátni a vásárlókat, illetve javaslat született a „magyar termék” felirat használatára is. Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs vezetője konstruktív megbeszélésnek nevezte a keddi tárgyalásokat, ahol üzletláncuk is ígéretet tett a magyar termelők és beszállítók térnyerésének elősegítésére. Korábbi megkeresések eredményeként a tejimitátumokat már levették kínálatukról, és egyetértenek azzal is, hogy a különböző növényi eredetű sajtokat is elkülönítve kezeljék. A többi résztvevővel együtt tehát nyitottak arra, hogy a mezőgazdasági Borúsak a borászok az idei szüret előtt Az esős időjárás és a borpancsolók ellen egyaránt nehéz védekezni Folytatás az 1. oldalról A párás, esős idő miatt a gombabetegségek és a lisztharmat kockázata is megnőtt, de szakszerű védekezéssel ettől már nem kell félteni a termést - mondta Gimeskövi Károly Véleménye szerint az államnak és a piacnak még érdeke is, hogy minél kevesebb legyen a szőlőtermés, ezáltal kevesebb bor készüljön 2005-ben, mivel még a tavalyi borkészleteket sem sikerült értékesíteni. Az Európai Unió is hasonló gondokkal küzd, ez az oka annak, hogy nagy mennyiségben áramlik be hazánkba az úgynevezett lőre, ami olcsó ugyan, de rossz minőségű. Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő birtok igazgatója attól tart, hogy az eső miatt nemcsak a permetezés szükségessége nő, hanem a többletGulya István költségek is. A nagy pincészetek pedig mindent elkövetnek annak érdekében, hogy leszorítsák az árakat. A szőlőtermesztők és a borászok így több szempontból is nehéz helyzetben vannak. Az uniós import növekedése mellett ugyanis az export csökkenése is sújtja őket, és a belföldi kereslet is mérsékelt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a mindinkább elharapódzó borhamisítás is óriási károkat okoz a magyar boroknak. Kovács Tibor hozzátette, hogy ezen a borkommandó sem segít, amelynek működése egyébként is komolytalan. Az Országos Borminősítő Intézetnek ugyanis minden szükséges információ a rendelkezésére áll, amivel felelősségre lehetne vonni a hamisítókat. • Jrg LAP(SZ)ÉL Játék — határok nélkül Könnyes a szemem, ahogyan elképzelem, amikor leomlik az összes határ - helyettük nyíljék a helyükön kapu -, a szomszéd és nem szomszéd népek összeborulnak, egymás vállán sírnak és/vagy kurjongatnak jó nagyot, és nem szükséges fizetett útra jelentkezni, hogy a trianoni kastélyt az ember (ha magyar) jól oldalba nyálazza. Például. A lényeg, hogy abszolút a légies határok híve vagyok. Szeretem, amikor nem hivataloskodnak a hivatalos közegek, konkrétan határőrök, azt szeretem, ha - egyáltalán — kiállnak az átkelő kocsik közé, pusztán csak azért teszik, hogy karjukkal gyors „haladjunk tovább!”-ot intsenek. És milyen jó is az, nemde nem, amikor az esztergomi-párkányi határon csak úgy simán át lehet suhanni, nincs torlódás, nincs kocsisor, csak béke, barátság és Pamela Anderson van. Na de. Most, hogy a jól átgondolt, lépésről lépésre, hehe, megtervezett program szerint megy - mit megy; halad, robog, száguld! - ez a lendületes, hehe, kis ország a csődbe, pénz kell a belügyi tárcának (is). Azaz felveti, hogy kétezer határőrt - három parancsnokságot (a balassagyarmatit, a szombathelyit és a nagykanizsait) - izibe' belakatol, elküld, leépít, így tudniillik el lehet adni a laktanya-ingatlanokat, na meg a pesti központi épületet is akár, ahol a nép jogos követelésére hiánypótló bevásárlóközpont és/vagy nagyáruház épülhet, mondjuk. A vízióm az, hogy - akár a katonaság esetében a laktanyák őrzését - a határvédelmet őrző-védő cégekre bízzák, minden határgyepűn a bukszusokban megbúvik egy-egy izomágyon nevelkedett szilaj „szekuritis”, konkrétan izomagyú. Mi van, sutyi, vazze - szólítják majd meg a turistákat szekrény-országunkba történő belépéskor a legények, így mindenki tisztában lesz azzal, hogy mekkora a kabát, hol a helye a világban, és a kreolbőrű bomba-gyárosok és focisták messzire elkerülnek bennünket, még ha csoportszolgálatos kebel testvér-idiótájuk, bizonyos B. Diána is vár rájuk lendületbe jövő felkarral a metró-aluljáróban. Kétezer ember - és jó sok család - egzisztenciája persze nem érdekes, oldják meg a problémát maguk, tudták, hogy be akarunk lépni az unióba, akkor meg minek mentek őrizni a határt? ágazattal kapcsolatos jobbító törekvésekben részt vegyenek. Mártonffy Béla, a Zöldség- Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a kiélezett piaci verseny ellenére is a konszolidált, jó kereskedelem kell, hogy legyen az üzletláncok célja. Elismerte továbbá az etikai kódex fontosságát is, amibe minden olyan javaslat bekerülhet majd, amelyet a kereskedelmi és agrárrendtartási törvény nem tartalmaz, a versenyjog pedig nem tilt. Angliában, Franciaországban, Ausztriában és még számos országban sikeresen működik már ez a módszer. Mártonffy Béla szerint a minőségellenőrzés rendszerének erősítésére is szükség lenne, mivel az üzletláncok ebben igen gyengék. Véleménye szerint azon a hibás szemléleten is változtatni kellene, hogy a magyar vásárlók csak gyenge minőségű, olcsó termékekhez juthassanak hozzá, hiszen ugyanolyan jogaink vannak, mint az unió többi tagjának. • Juhász Szennyvízelvezetés határon keresztül Több határ menti kis település pályázatot adott be egy közös szennyvízcsatorna felépítésére. A pályázók között van többek között Ipoly- szalka, Leléd, Helemba, Letkés, Ipolytölgyes is. Egyelőre a tanulmányi, majd kiviteli terv elkészítésének finanszírozására nyújtottak be pályázatot. Az elképzelések szerint, a kommunális hulladék a jelenleg is működő szobi tisztítóműbe, míg a felszíni víz az Ipolyba, illetve a Dunába lenne belevezetve. Folytatás az 1. oldalról Az érintett területek tulajdonosai ugyanis azt követelik, hogy a földekért nekik is adják meg ugyanazt az árat, mint azoknak a tulajdonosoknak, akik csak később adták el földjeiket, kiharcolva ezzel a magasabb árakat. Maros Havran, a Gazdasági Minisztérium sajtószóvivője ezzel kapcsolatosan lapunknak elmondta: a bírósági döntés nem érkezett meg a hivatalukhoz. Úgy véli, a Hyundai/KIA szlovákiai befektetését ez az ügy nem fogja veszélyeztetni. Reményét fejezte ki, hogy az autógyár ügyében sikerül hamarosan minden problémát rendezni. A pórul járt tulajdonosok árrendezésével kapcsolatban annyit mondott: ők már nem tulajdonosai a földnek, hiszen a szerződést a régi árajánlat mellett aláírták. Azonban nem tartja igazságosnak, hogy azok, akik jóhiszeműen aláírták az adásvételi szerződést az értékbecslési áron (vagyis 140 koronáért), kevesebbet kapjanak, mint azok, akik elérték, hogy az állam 350 koronát adjon a földterület négyzet- méteréért. A szlovák jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy többet fizessenek ki a pórul járt tulajdonosoknak, mint amit az értékbecslés folyamán megállapítottak. Havran szerint Mint ismeretes az autógyár Zsolnán eredetileg 700 millió eurós befektetést valósított volna meg, később azonban jelezte szándékát, hogy a befektetés nagyságát 130 millió euróval megnövelné. Ezzel évente 300 ezerre növelnék a legyártott személygépkocsik számát. A befektetéssel mintegy 3500 munkahelyet teremtene. A Hyunday/KIA autógyár felépítéséhez az államnak még 15 hektár területet kell felvásárolnia. 7,5 hektárt az állam kisajátítana, és ugyanennyi esetében még a tulajdonos személye azonosításra vár. A Szlovák Földalap eddig 305 adásvételi szerződést kötött meg, amely mintegy 34 hektáros terület jelent. azonban a minisztérium keresi a megoldásokat, hogy valamilyen módon kárpótolják őket. Ha a szlovák jogszabályokban megtalálják a kiskaput, ami ezt lehetővé teszi, akár augusztus végére megoldást találhatnak a problémára. A Gazdasági Minisztérium ezt követően a kormány elé terjesztené a tulajdonosok kárpótlására vonatkozó javaslatot. • Czigler Mónika Befellegzett a nehéz iskolatáskáknak Az esztergomi iskolák eddig is a táska súlyának csökkentésére törekedtek Szeptembertől rendelet szabályozza az alsó tagozatosok iskolatáskájának maximális súlyát. Nem cipelhetnek három kilónál többet a hátukon. Mindehhez tudni kell, hogy egyes felmérések szerint a gyermekek mozgásszervi megbetegedéseinek csaknem 30 százaléka a túl nagy súly cipelésére vezethető vissza, a középiskolások körülbelül 80 százalékának van valamilyen gerincproblémája. A gerincferdülésből, hanyag tartásból adódó problémák több száz gyermeket érintenek Esztergomban is, számuk az utóbbi években egyre növekszik - figyelte meg Forróné Virág Zsuzsa, a József Attila Általános Iskola igazgatója, aki azért tudja követni a változásokat, mert az iskola biztosít helyszínt a betegséggel küzdő gyermekek gyógytestnevelés óráinak. A mozgásszervi megbetegedésekért korántsem kizárólag az iskolatáska súlya felelős, ez nyilvánvaló. Nagyban hozzájárul az is, hogy a gyerekek rendkívül keveset mozognak, a szülők óvják őket a veszélyesnek ítélt sportoktól, a legkisebb probléma miatt is felmentést kérnek a testnevelésóra alól. Az iskolai üldögélést pedig otthon a számítógép és a televízió előtt folytatják. Nemcsak az iskola, hanem a szülő felelőssége is, mennyire ellenőrzi gyermeke táskájának tartalmát, fölösleges például azt különböző divatos irattartókkal, mappákkal, emeletes tolltartókkal megpakolni, valamint az sem mindegy, hogy a táska kiválasztásánál a praktikus és kényelmes vagy a színes, márkás, divatos mellett döntünk. A legjobb persze az olyan hátizsák lenne, melynek derékra csatolható szivacsos pántjai megtartják és eloszlatják a súlyt, ám ezek meglehetősen drágák. Az esztergomi iskolákban a pedagógusok mindent igyekeznek megtenni azért, hogy a kicsik a lehető legkevesebb könyvet cipeljék. A József Attila és a Petőfi Sándor iskolában is bevett gyakorlat, hogy a tisztasági, testnevelési, rajz és technika csomagokat az iskolában tárolják, ahogyan benntartják a többkötetes, adott félévben nem használt tankönyveket is. Mindkét intézmény igazgatója kizártnak tartja, hogy az odajáró alsósok valaha is többet vittek volna a hátukon három kilónál, legalábbis, ami a kötelező felszereléseket illeti, ám ezentúl még körültekintőbben állítják össze az órarendeket, ha kell, akár le is mérik a táskákat. Mindazonáltal a rendelet kissé túlzó óvatossággal közelít a témához és az is kétséges, hogy jó helyen és jó formában kezdték-e el a megelőzést, valamint érdekes kérdés, vajon hogyan fogják ellenőrizni az egyébként a „tankönyv” rendelet részét alkotó szabályozást. Ahogyan a minisztériumtól megtudtuk, a rendelkezés főként a szülőkre számít, ők az órarend összeállítása előtt és után is élhetnek javaslattal, panasszal az iskolánál és kérhetik a változtatást. Idén először egyébként a tankönyvek súlyát segítségképpen grammban is megadták az iskoláknak. A 23/2004-es oktatási minisztériumi rendeletnek a súlykorlátozásra vonatkozó fejezete: „Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni keli az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik.” Szabó Hainal
