Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-16 / 160. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. augusztus 16., kedd Ipolybalogon a Szent Korona mása Az ereklye a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe Mentőövnek szánják a startkártya-programot A fiatal pályakezdők elhelyezkedését segítené a tervezet októbertől A nemrég bevezetett, az alkalmi munkavállalás legalizálását célzó kék könyvet követően egy új, kizárólag a pályakezdő fiatalok számára kedvezményt biztosító kártya bevezetését tervezi a kormány októbertől. A startkártya névre hallgató igazolvány érvényességi ideje alatt több munkaadónál is dolgozhat a pályakezdő, a járulékkedvezmény mindenhol érvényes. Ekkor a foglalkoztatónak nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást, társadalombiztosítást és munkaadói járulékot fizetnie. A kártyán az adóazonosító jel, a pályakezdő neve, személyes adatai, a kiállítás és az érvényesség ideje szerepel majd. A kártyát az adóhatóságtól lehet kérni, és a kiváltásától számított két évig érvényes. A kérvényező csak huszonöt év (felsőfokú végzettség esetén harminc év) alatti személy lehet. A Foglalkoztatás Politikai és Munkaügyi Minisztérium sajtóreferense, Vajda Boglárka elmondta, hogy a pályakezdő foglalkoztatása esetén az első évben a munkáltatónak 15, a másodikban pedig 25 százalékos járulékfi«OvnKKnttjeus 8366061930 p* szabó aamu 3, xutm. öt* 1885.01.01. KISS ANNA ssfegS fest BUDAPEST wmm.I 2006.02.05. tarfc 2007.11.13. * CSEREKÁRTYA1 , tó Samen xisru iUuíúsWía* nans 2005.11.14. zetési kötelezettsége lesz. A jelenlegi jogszabályok szerint 90 ezer forintos bruttó bér mellett a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége 32 ezer 100 forint, de ha az alkalmazott rendelkezik majd a startkártyával, akkor ez az összeg csupán 13 ezer 500 forint lesz. A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ esztergomi ki- rendeltségének vezetője, Miavecz Aladár kérdésünkre elmondta, hogy Esztergomban júliusban 1612 regisztrált munkanélkülit tartottak számon, amiből a pályakezdők 170-en voltak, s ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbi adatoknak. Ez a kirendeltség-vezető szerint elsősorban annak köszönhető, hogy a különböző kedvezmények miatt már eddig is sokan alkalmaztak pályakezdőket, a startkártya-program pedig valószínűleg tovább csökkenti a munkanélküli pályakezdők számát. • Hatvani Bernadett Veszteséges a párkányi papírgyár Az erős koronát és az alacsony árakat teszik felelőssé a vezetők Szennyvíztisztító tízmillióból BÚCS. Szeptember közepén adják át a felvidéki Búcson azt a szennyvíz- tisztító berendezést, amelyet állami támogatás segítségével valósítottak meg. A beruházás 9,5 millió koronába került. Szigeti János, Búcs polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy egyelőre a környező települések nem jelezték igényüket a tisztító berendezés használatára, ennek ellenére minden falunak fel fogja ajánlani a berendezés használatát. A község további beruházásai közt szerepel a falu múzeumának felújítása, az utak és járdák átépítése, a ravatalozó, az iskola, az óvoda rendbe tétele. Mindez jövő tavasszal veszi majd kezdeték, a Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatnak az elbírálása után. A párkányi papírgyár által közzétett adatok alapján a helyi Kappa üzem 173 millió korona veszteséggel zárta az idei első félévet Bár 2003- ban még 146,5 millió korona nyereséget jegyeztek, az idei év aránylag rosszul alakul a holland kézben lévő, hozzávetőleg 420 alkalmazottat foglalkoztató párkányi üzem számára. A féléves bevétel 1,06 milliárd korona, a tavalyi év hasonló időszakához képest 17,6 százalékkal kevesebb volt , az 1,223 milliárdos költségek a 2004. év első félévéhez képest 14,8 százalékkal csökkentek. Kiss Robert, a Kappa szóvivője a SITA hírügynökségnek egyrészt a piacon elérhető rendkívül alacsony árakkal, másrészt az erősödő koronával magyarázta a rossz féléves gazdasági eredményt. A párkányi papírgyár vezetésének feltételezése szerint idén a Kappa vesztesége összesen elérheti a 186,8 millió koronát. Míg tavaly a 6,5 méteres papírszélességgel gyártó gépen 150,6 ezer tonna papírt termeltek, idén a feladat 177 ezer tonna. A Kappa által gyártott hullámpapír alapanyagául szolgáló flutingot a különféle hullámtermékeket, illetve dobozokat gyártó üzemek dogoz- zák fel. Ilyen például a szintén Kappa tulajdonában lévő párkányi Ovbaly. • Oravecz Folytatás az 1. oldalról „A Szent Korona határok feletti, nemzeti összetartó erőt kölcsönöz, és ezáltal életben tartja a Kárpát-medencében élő magyar közösség kapcsolatát. Azért készíttettük el a korona mását, hogy nemzeti és egyházi ünnepeinken erősítse bennünk, magyarokban, határon innen és túl az életbe és a megmaradásba vetett hiAz ipolybalogi rendezvényen kívül, a szintén szlovákiai Vajkán is tartottak megemlékezést, melynek keretén belül Szent István tiszteletére emlékművet avattak. Az ünnepségen résztvevőket Sólyom László magyar államfő levélben köszöntötte. Csáky Pál véleménye szerint nagyon fontos, hogy egyre több ilyen emlékmű épül a Felvidéken és az is, hogy a szlovák kormány is hajlandó a magyar emlékhelyek program keretén belül támogatni azok felépítését. Múlt héten, a huszonegyedik Gútai Vásár és Búcsú ünnepélyes megnyitója keretén belül adták át a település kultúrházának felújított körtermét, melyet a helybéliek rotundaként emlegetnek. A kívül-belül teljesen átépített terem 1,85 millió koronába került. Az új helyiség alkalmas lesz konferenciák, bálok, előadások megrendezésére is. Az ünnepélyes átadáson részt vett Mikulás Dzurinda, szlovák kormánytét” - hangzott el Balogh Gábor ünnepi beszédében. A polgármester véleménye szerint ünnepségük nem fog ellenszenvet szítani a szlovákokban, hiszen a nemzetiségeknek is joguk van megtartani a számukra fontos ünnepeket. Balogh kérdésünkre elmondta, hogy a magyar kormány anyagilag nem támogatta a fent említett kezdeményezést, de tudomása szerint a nemzeti ereklyeként szá- montartott korona másolatának elkészítését semmilyen törvénnyel nem szabályozták eddig, így nem követtek el jogsértést. Csáky Pál sajtószóvivője, Martin Urmanic a Hídlapnak elmondta, hogy „az új Európában a nemzeteknek meg kell keresniük helyüket, megfogalmazniuk önmagukat.” A szóvivő kérdésünkre megerősítette, nincs tudomása arról, hogy az ünnepség és a magyar jelkép másolatának Szlovákiába hozatala ellenszenvet szított volna a szlovákok körében. • SZÉP ÉVA fő, Miklós László környezetvédelmi miniszter és Horváth Zoltán parlamenti képviselő is. A rotunda felújításával nem fejeződtek be a gútai beruházások: a Hosszú utca és az egykori tisztviselőház átépítése még várat magára. Az utóbbi mintegy 19,7 millió koronát emészt majd fel, melyet állami támogatásból és az Állami Lakásfejlesztési Alaptól felvett kölcsönből fedez majd a város. A tisztviselőház helyén 12 lakásos bérház épül majd. • SZÉ Elkészült a gútai rotunda Mikulás Dzurinda részvételével avatták fel az épületet LAP(SZ)ÉL Vödrös Attila Vizünkhöz nem kell piros szegfű Már mindenki tudja hogy egy Onyx nevű, francia tulajdonban lévő cég a súlyos környezetszennyezés bűnébe esett. Fogalmam sincs, vajon kik lehetnek a francia tulajdonosok, halvány dunsztom sincs arról, hogy mit csinál ez a minden bizonnyal kedves társaság, már azon kívül, hogy környezetet szennyez. Ám innen Budáról nézve - kőhajításra a környezetvédelmi minisztériumtól - olybá tűnik, hogy a magyar kormánynak, s azon belül Persányi Miklós környezetvédelmi szakminiszternek ugyancsak kedvesek lehetnek. Innen úgy tűnik, hogy kedvesebbek, mint Esztergom lakossága, s kiváltképp annál az embernél kedvesebbek, akit Esztergom lakossága annak idején a város polgármesterévé választott. Persányi Miklós úr ugyanis az augusztus 12-i Nap-keltében nagyon villogó tekintettel beszélt a hercegprímási városról, azt is tudtunkra adván, hogy tavaly is fölösleges politikai hangulatkeltés volt az esztergomi ivóvíz fertőzöttségéről pánikolni, merthogy - a miniszter véleménye szerint - semmi gond nem volt a vízzel. Most meg, lám csak Esztergom városa - hánytorgatta fel: Persányi Miklós valamiféle csatornát nem tisztíttatott ki. A televízióban elhangzott beszélgetés láttán, hallatán az az érzésem alakult ki, hogy a környezetvédelmi minisztérium és Esztergom harcban állnak, s a miniszter tekintetéből számomra valami olyasféle dolog sugárzott, amiből arra következtettem, patinás városunkat szívesen tolná át a Duna túloldalára Párkány (Sturovo) mellé. Valószínűnek tartom, hogy Persányi úr nyilatkozata a választási kampány részeként kezelhető, s mint afféle, a politikában eléggé jártas ember föltételezem: az Onyx elég gazdag ahhoz, hogy környezetet szennyezhessen, s tán még arra is futná anyagi erejéből, hogy finanszírozza egy szocialista képviselőjelölt kampányát, azt követően pedig egy szocialista polgármester-jelöltet támogasson - pénzzel. Szerény budai polgárként jegyzem meg, hogy aki környezetet szennyez, az bűnt követ el, tehát a környezetszennyező vállalat vezetői bűnözők. Nem hiszem, hogy akad olyan ország Európában, melynek kormánya, vagy egyetlen minisztere támogatna, védelmébe merne venni egy jelentős város vezetésével szemben ilyenfajta bűnelkövetőket. A választási kampány - megjósolhatom - nem kemény, hanem durva lesz, s a játékvezetést magának kisajátító sajtó, jól tudjuk, hogy - képletesen - mikor fog a sípjába fújni... Mert Persányi urat Esztergom városával szemben nagy nyelvcsapásokkal támogatta, segítette a közszolgálati televízió reggeli műsorának vezetője. Ez legalább annyira undorító kedves Persányi Miklós miniszter úr. mint némelykor az a víz, mely csapjainkból poharainkba folyik. Mert azok az apró vízben úszkáló szennyeződések nekem sosem piros szegfűnek, hanem mocsoknak látszanak. Anyagi prés alatt az egyházak Az egyháztámogatás reformja negatívan érintené a kisközségeket Folytatás az 1. oldalról Cermák helyénvalónak tartja azt a nézetet, hogy az egyházakat azok finanszírozzák, akik hozzá tartoznak. Ám azt is elvárná, hogy a szociális intézmények, vagy például az iskolák fenntartásához az állam is járuljon hozzá anyagilag. Ebben a régióban nem lehet megélni a földekből, az evangélikus közösségnek pedig itt egyébként sincs sok bevételi forrást jelentő ingatlanja. Hasonló a helyzet a református közösségeknél is. Révész Tibor, a zselízi református gyülekezet lelkésze szerint régebben jelentős bevételi forrást jelentett a szántóterület, most azonban a kisebb falvak ebből nem tudnak megélni a mezőgazdaság hanyatlása miatt. „Zselíz nagyon kevés földterülettel rendelkezik. Ráadásul a falvakban az is gondot jelent, hogy a fiatalok inkább a városokba költöznek, így nagyon kevés esély van arra, hogy egy kisebb település egyházközsége eltartsa magát. A rezsi emelkedik, és az egyéb kiadások is nőnek. Zselíznek megközelítőleg 550 gyülekezeti tagja és két lelkésze van. Ha az állami támogatás megszűnne, aligha tudná magát a gyülekezet fenntartani” - jelentette ki Révész Tibor. Mint arról lapunkat tájékoztatta, két év alatt az adakozások is megcsappantak, ami az itteni kereseti lehetőségeknek tudható be. Azt, hogy az adójuk két százalékát felajánlják az itteni gyülekezetnek, eddig csak 4-5 személy jelezte. Működik viszont az úgynevezett egyházfenntartói járulék, amely évente száz koronát tesz ki. De még ezt az összeget is csak óvatosan emelik, mert félő, hogy a hívek száma a nagymértékű növelés következtében visszaesne. Az éves bevétel jelenleg csak arra elég, hogy a kiadásokat fedezzék, és a templomon a kisebb javítási munkálatokat elvégezzék. Magyar Károly, a párkányi római katolikus templom esperes-plébánosa szerint a földekből csak akkor lehetne megélni, ha az államtól visszakapnák az egyház teljes tulajdonát. Az egyházak kárpótlásáról szóló törvény azonban ezt nem teszi lehetővé, hiszen az idén május 1-től életbe lépett jogszabály nem engedi meg, hogy az 1948 után államosított összes egyházi ingatlant vissza lehessen igényelni. Azokat a területeket, amelyeket az állam, vagy más intézmény beépített, már nem kaphatják vissza. Magyar Károly szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az épületeket még jó állapotban kobozták el, de romos állapotban kapta vissza az egyház. A kisebb egyházközségek semmiképp sem tudnák magukat fenntartani, hiszen a lakosság száma folyamatosan csökken. A jelenlegi állami támogatás mellett, ha nem is jó körülmények között, de az egyházak legalább meg tudnak élni. Az egyházakat sok bírálat éri, hogy milyen nagy vagyonból gazdálkodik, de a látszat sokszor csal. „Hiába van egy kis falunak egy régi szentségtartója, ami esetleg több milliót érhet, de ezt soha nem fogja pénzzé tenni. Emellett még a temploma összeomolhat. Ha az egyházak finanszírozásának ésszerű megreformálására törekszik az ANO, mindkét félnek tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, és közösen kellene keresni a megoldást” - jelentette ki Magyar Károly, aki szerint nem lehet kizárni, hogy a liberálisok ezt a kérdést is a választás előtti propagandára használják fel. • Czigier Mónika
