Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-05 / 130. szám

www.istergranum.hu REGIO 2005. július 5., kedd • HÍDLAP 5 Újabb csapás a szlovákiai magyarokra Lekér után Nagysallón is féltik a katolikus hívők a magyar nyelvű miséket Folytatás az 1. oldalról A nacionalista politikájáról híres pártvezető szerint ez a folyamat a leg­szembetűnőbb a Pozsony-nagyszom­bati Egyházmegyében, ahol a 67,8 szá­zalékú szlovák lakosság számára csak a plébániák 38,6 százalékában biztosí­tott a szlovák nyelvű prédikáció. A 30 százaléknyi magyarnak ezzel szem­ben a plébániák 61,3 százalékában tar­tanak magyar nyelvű szentmisét. Orosch János, a Pozsony-nagy- szombati Egyházmegye segédpüspö­kének az a véleménye, hogy a hivata­los adatok többnyire nem felelnek meg a valóságnak. „Akadnak olyan községek, ame­lyekben a lakosság 80 százaléka szlo­vák. Ennek ellenére inkább magyar szentmisére járnak a hívek, és otthon is magyarul beszélnek. Tehát többen vallják magukat szlováknak, mint ahányan beszélik a nyelvet. Ha pél­dául Zsolnán arról értesül Ján Slota, hogy Dél-Szlovákiában egyes telepü­léseken kisebbségben vannak a szlo­vákok, akkor megbotránkozik. A kép­viselő valószínűleg a hivatalos ada­tokból indul ki, de ezek az adatok a legtöbb esetben nem fedik a valósá­got” - jelentette ki Orosch János. Míg a szélsőjobboldali politikus a szlovákok asszimilációjától tart, több magyar plébánia hívei azzal küzdenek, hogy megértsék szlovák papjukat. Korábban beszámoltunk arról, hogy Lekér is szlovák papot kapott, aki rövid időn belül havonta egyszeri alkalommal a vasárnapi magyar szentmisét szlovákkal vál­totta fel egyetlen (!) szlovák hívő ké­résére. Orosch János szerint a lekéri problémára mindezidáig nem sike­rült megoldást találni. A napokban Nagysallóra is szlovák pap került. A megközelítőleg 3000 la­kost számláló település 37 százaléka magyar, de a vallását gyakorló katoli­kus hívek túlnyomó többsége ma­gyar nemzetiségű. A község polgár- mestere, Kotora Marian lapunknak elmondta: az előző magyar plébános­sal nagyon meg voltak elégedve. A hívek aláírást gyűjtöttek a plébániá­hoz tartozó mindhárom faluban, hogy ne helyezzék el volt papjukat, ráadásul a polgármester személyesen is kérte ezt az érsekségen. Egy falu­beli, Drevana Sándor csak azt nem érti, hogy ha az egész község meg volt elégedve a volt plébánossal, mi­ért kellett őt elhelyezni. A kérdést feltettük Orosch Jánosnak, aki la­punknak elmondta: az áthelyezéskor épp szabadságon volt, így az érsek döntését már nem tudta befolyásol­ni. A segédpüspök biztos abban, hogy az új plébános minden tőle tel­hetőt meg fog tenni a magyarság szolgálatában, hiszen magyar nyel­ven is tud misézni. • Czigler Mónika A múlt héten Mádl Ferenc köz- társasági elnököt magánkihallga- táson fogadta XVI. Benedek pá­pa. A magánkihallgatáson szóba került a határon túli katolikus magyarság problémája is, így például a csángó magyarok ma­gyar nyelvű vallásgyakorlata, vagy például a bukaresti érsek­séghez tartozó magyar egyház­megyének a gyulafehérvári ér­sekség alá rendelése. Az elnök emellett említést tett a felvidéki magyar püspök kinevezéséről is. Schillinger Erzsébet, az államfő sajtószóvivője lapunknak el­mondta: Mádl Ferenc csak vázol­ta a határon túli magyarság hely zetét, konkrét ígéret nem hang­zott el a Szentatya részéről, de nem is határolódott el a felvidé­ki magyarság igényétől. A túlélésért küzdenek a hazai kisboltok A magyar üzletláncok összefogását indíthatja el a Coop-Honiker fúzió Nyárra éhkoppon maradnak a tanárok Folytatás az I. oldalról Az óraadóként foglalkoztatottak pe­dig még ennél is rosszabb helyzetben vannak, körükben általános a jogsza­bályellenes foglalkoztatás. Regionális szervezeteikhez, jogsegély-szolgálata­ikhoz tucatnyi efféle és más típusú pa­nasz érkezik, például az elmaradt bér- kifizetések miatt számos munkaügyi per van folyamatban. Az igazságtalan szerződéskötések nemcsak a fiatalo­kat, hanem a nyugdíjas korú pedagó­gusokat egyaránt érinti - hangsúlyoz­ta Árok Antal. Az esetek többsége a szűkre szabott önkormányzati költ­ségvetésből adódik, így nem kell vég- kielégítést, három hónapos felmondá­si időt sem biztosítani. A fiatalok pe­dig többnyire örülnek annak is, ha bármiféle munkalehetőséghez jutnak, a legritkább esetben utasítják el a kompromisszumos megoldásokat. A Pedagógusok Szakszervezete az ilyen jellegű visszaélések, hátrányok miatt régóta szorgalmazza a jogszabály­módosítást. Globális fenntartási-finan­szírozási felülvizsgálatot javasolnak, ne­hezményezve például a gyermeklétszá­mot figyelembe vevő költségelosztást. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Az utóbbi két évben ugyanis egyér­telművé vált, hogy önállóan nem tud­nak talpon maradni - tudtuk meg a Honiker illetékeseitől. A mostani lépés­sel lehetővé válik még több saját márka és promóció megjelenése, ami egyér­telműen a vevők érdekeit szolgálja. A Coop Hungary marketingigaz­gatója, Boros Péter véleménye sze­rint mindenki a nagyobb piac eléré­sére törekszik, és a profitstabilitás is elengedhetetlen a piacgazdaság je­lenlegi helyzetében. Éppen ezért a Coopnak is előnyös, hogy a Honiker őket választotta, nem pedig a szintén magyar tulajdonú CBA-t. Az „egységben az erő” a jelenlegi helyzetben is igaz, így a kiskereske­dők jelentős előnyökhöz jutnak a csatlakozással. A Coop által ígért árubeszerzési kedvezményekkel, a marketingháttér biztosításával, és az informatikai beruházásokra szánt ke­retszerződésekkel ugyanis számos plusz szolgáltatást nyújthatnak a vá­sárlóknak. Boros Péter úgy véli, ha­marosan a többi magyar üzletlánc is válaszút elé kerülhet a versenyképes­ség megóvása érdekében, így elkép­zelhető, hogy a Reál, vagy a CBA is a csatlakozás mellett dönt. A Reál Hungary Rt. marketingve­zetője, Linczmayer Attila cáfolta Bo­ros jóslatát, véleménye szerint üzlet­láncuk esetében eddig nem merült fel az egyesülés gondolata más magyar hálózattal. Jóslatok azonban vannak arra vonatkozóan, hogy hamarosan kevesebb hazai üzletlánc marad a pia­con, bár még semmi sem biztos. A kis üzletek csatlakozása valamely beszer­zési társuláshoz azonban indokoltnak látszik, és az eddigi tapasztalatok is ennek sikerét mutatják - tudtuk meg Linczmayer Attilától. • JuhAsz Regina Esztergom árvízi veszélyeztetettsége Katasztrófák elhárítói (4. rész) A vészhelyzetek elhárítását végző szakemberek szerteágazó munkájá­ról keveset tudunk. Erre a hiányosságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári vé­delem, a katasztrófavédelem különböző szakterületeit és az ott dolgozók tevékenységét. A sorozat negyedik része Esztergom árvízi veszélyezte­tettségét mutatja be. Az ország domborzati és lefolyási viszonyai miatt Magyarország nagy kiterjedésű területeit gyakori elönté­sek veszélyeztetik. Ezért az árvízvé­delem kérdése különlegesen fontos. Az ország és környezetének éghajlati és földrajzi adottságai miatt az év bármely időszakában előfordulhat­nak heves és tartós árvizek. Orszá­gunk folyóinak vízgyűjtő területe - a Kapos, a Marcal, a Zagyva és a Zala kivételével - az Alpok és a Kárpátok nagykiterjedésű ezer-háromezer mé­ter magas hegyvidékén található. Esztergom árvízi veszélyeztetettsé­gét a folyók vízjárása, az ártéri öblözet kiterjedése és a lehetséges ár­vízárkok határozzák meg. A Duna át­lagosan két-három évenként lép ki a medréből, nagyobb árvízre tíz-tizen­két évenként kerül sor. Jelentős árvi­zek tartóssága a Duna felső szakaszán 5-20 nap, az alsó szakaszán 15-70 nap között változik. Veszélyességük miatt külön említést érdemelnek a jeges ár­vizek, amelyek különösen a Duna esztergomi és a déli országhatár kö­zötti szakaszán okozhatnak gondot. A helyi árvízi védekezésnél az esz­tergomi vízmérce szerint ötszáz cen­timéteres vízállásnál első fokú, hat­száznál másodfokú, míg hatszázöt­ven centiméternél már harmadfokú készültségi fokozatot rendelnek el. Az Esztergomot védő gátrendszer hossza 3,6 km, ami állami tulajdon, így az Észak Dunántúli Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság fel­adata a védekezés szervezése és lebo­nyolítása. 2002-ben rendkívüli körülménye­ket teremtett az árvíz. A környék la­kossága és a szakemberek együtt fi­gyelték a Duna vízmagasságát, druk­koltak a jó időért, és a mielőbbi apa­dásért. Sokan segítettek a gátak mel­lett Esztergomban és Táton is, akár csak lapátolni, vagy homokzsákokat rakodni. A víz levonulása után az Or­szágos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság beépítette a már meglévő ár- vízvédelmi terveikbe az ekkor szer­zett tapasztalatokat, hiszen a legma­gasabb mértékadó vízszintet is meg­haladta a Duna magassága. Az új - Tátot elkerülő - út megépítésével Esztergom és Tát árvízi veszélyezte­tettsége jelentősen lecsökken. (folytatjuk) • Gál Kata Meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga? A munkavállalók ellenőrzése a telefon- hívások részletes lekérésétől a kamerás megfigyelésen át a minden percre kiterjedő részletes napló készítéséig terjed. Van-e jo- qa, alapja, értelme az ellenőrzésnek, illetve szükséges-e ez egyáltalán? Bereczky Gábor (szakács) A magyarok a munka­helyen hajlamosak la­zsálni, illetve egy-két dolgot „elsíbolni”, mondván, hogy a cég megengedheti magának azt a tűzőgépet, tollat, asztalt, észre sem fogják venni, hogy eltűnik. Érthető, hogy megfigyelik a dolgozókat, bár ennek nem szabad sértenie a személyiségi jogokat. Glázer Katalin (nyugdíjas) Az ellenőrzés a legem­bertelenebb dolog, ami­kor meg akarják hatá­rozni, hogy mit és mi­kor és hogyan tegyen az ember. Amikor egy gyárban ellenőrzik az embert, az olyan, mintha gyereknek néznék. Ezért örülök, hogy én világ életemben a magam ura voltam, van egy háztáji gazdaságunk, abból tisz­tességesen megélünk a mai napig, senki nem ellenőriz minket. Szabó Árpádné Erika (személyzeti titkár) Erkölcsileg egészségte­lennek tartom a túlzott ellenőrzést, hiszen a munkavégzést is hát­ráltatja, ha folyamato­san a fejed fölött áll­nak és az apró részle­tekre is odafigyelnek. Hallottam már olyanról is, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót, hogy magánjellegű dolgairól folyamato­san beszámoljon. Ezt maximálisan megalázónak tartom. Horváth Gergely (szociálipedagógus-ügyintéző) Semmiféle szélsőség nem fér bele a megfi­gyelésbe, ellenőrzésbe, viszont más kérdés, hogy ha a munkáltató közli a munkavállaló­val a szerződéskötés­kor, és ezt a dolgozó aláírja, akkor nincs oka panaszra. Ha minderről a dolgozó nem tud, vagy a szerző­déskötés után közük vele, akkor ez inkorrekt szélhámosság, a tipikus közép-európai vadkapitalista mun­káltatói kizsákmányolás. A Nógrád Volán fuvaroz Budapesten A Nógrád Volán és a BKV között megállapodás született arról, hogy nyolc évig a salgótarjáni buszvállalat járművei fogják szállítani a 120-as já­rat utasait. A 120-as busz az Újváro­si közlekedést biztosítja. Autómentes nap Vác. A város is csatlakozott az Eu­rópai Mobilitási Hét 2005. évi kartá­jához, vállalva az autómentes nap megrendezését is. A mobilitási hétre szeptember 16-a és 22-e között kerül sor, amelynek idei jelszava: „Munká­ba, iskolába, környezetbarát módon”. Az autómentes nap szeptember 22- én lesz, melynek városi programját a későbbiekben határozzák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents