Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-06 / 154. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. augusztus 6., szombat • HÍDLAP 5 A heves esőzéseket nem követi nagyobb árhullám Tart-e a madárinfluenzától? Egy ledőlt kőfal miatt lezárták Esztergomban a Molnár sort Folytatás az 1. oldalról A csapadék a legnagyobb gondot Kisújszálláson okozta, ahol a hirte­len lezúdult nagy mennyiségű eső miatt rendkívüli belvízvédelmi ké­szültséget kellett elrendelni. A helyi polgármester utcákat vágatott át, hogy az összegyűlt víz lefolyását biztosítsák. Négy rossz állapotú vá­lyogház életveszélyessé vált, a lakók pedig saját maguk döntöttek úgy, hogy inkább kiköltöznek. A tűzoltókat leginkább azért hív­ták ki az utóbbi két napban, mert a víz pincéket, alagsori helységeket ön­tött el, illetve az ország számos terü­letén kidőlt falak, fák miatt veszé­lyeztették az ott élőket, illetve akadá­lyozták a közlekedést. Esztergom és környékén a helyzet nem ennyire rossz. A Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Kutató In­tézet Közhasznú Társaság (VITUKI) illetékese, Kiss András kérdésünkre elmondta, hogy a Duna magyarorszá­gi szakaszán csak pár centiméteres növekedés következett be az esőzések miatt. Esztergomnál 180-200 centimé­teres tetőzést várnak a Dunán a hét­végén. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tíznapos előrejelzésére tá­maszkodva továbbá kijelentette, hogy az osztrák és a német szakaszon sem történt akkora csapadékhullás, hogy nagyobb árvízre kellene számítanunk, valamint hazánkban sem várható je­lentősebb csapadék a hétvégén. A Közép-Dunavölgyi. Környezet- védő és Vízügyi Hatóság árvízvédel­mi ügyintézőjétől, Markella Kriszti­ántól megtudtuk, hogy az Ipoly ese­tében kisebb árhullám várható, de emiatt a hétvégén a folyó környékén nem terveznek fokozottabb ellenőr­zést. A Garamról kiderült, hogy mi­vel a meder üres volt, ezért tulajdon­képpen a 60-80 milliméteres csapa­dékhullás ellenére sem várható itt árvíz, mivel a folyam medre elbírja ezt a mennyiséget. A katasztrófavédelem kivonulására eddig nem volt szükség Esztergom­ban. Molnár Pál az esztergomi tűzol­tóság hadnagya kérdésünkre el­mondta, péntek reggel egy téves ri­asztás érkezett hozzájuk, hogy a vár­fal ledőlt, azonban a kivonuláskor ki­derült, az öreg Szeminárium mögöt­ti kőfal 10-12 négyzetméteres része borult ki, amit a tűzoltóság dolgozói kitámasztottak. A törmelék és a sár szinte eltorlaszolta a Molnár sor ut­cát, azért azt a szakemberek ideigle­nesen lezárták az autós forgalom elől, a gyalogosokat táblák figyelmeztetik arra, hogy a kőfal megközelítése tilos és életveszélyes. Az ezzel a fallal szemben lévő ház pincéjéből a lezú­duló sár és esővíz kiszivattyúzására volt szükség. Ezen kívül még Basa­harcon dőlt ki egy fa, amit szintén el­távolítottak már. Az esőzés a gazdálkodókat az egész országban nehéz helyzetbe hozta, mert kénytelenek az aratásban szü­netet tartani. Kerek Katalin, a Me­gyei Földművelésügyi Hivatal veze­tője kérdésünkre elmondta, hogy szerdán le kellett állniuk az aratással. Azóta 80-100 milliméter csapadék esett, de a Földművelésügyi Hivatal vezetője megnyugtatásul közölte, hogy addigra a nyári betakarítású növények kilencvenöt százalékát, az őszi búzának pedig kilencvenkilenc százalékát learatták már. Kerek Kata­lin közölte, hogy a termény, amely most megázik a földeken, mennyisé­gileg és minőségileg is rosszabb lesz, mint a korábban learatott. A növé­nyek szárítása lábon fog történni, majd pedig 10-15 százalékos nedves­ségtartalommal fogják learatni. • Hatvani Bernadett Játszóterek forint milliókból Vác. Négy játszótér felújítása fejező­dött be a Duna-parti városban. Az ön­kormányzat idén összesen hatvanmillió forintot szánt a parkok és a játszóterek felújítására. Ennek köszönhetően a Kő­híd utcai, a Béke téri, a Jázmin téri, va­lamint a Rádi úti park és játszótér újult meg, amelynek berendezései már meg­felelnek a szigorú európai előírásoknak. Maraton az akadálymentesítésért Tegnap fejeződött be a Dunakanyar bal partján az a túra, melynek célja a figyelem felhívása volt az akadálymen­tes közlekedés kialakításának fontossá­gára. A verseny, amelyet Balog Tibor hosszútávfutó jótékonysági céllal szer­vezett, kétezer kilométer hosszú volt, és összesen 260 települést érintett. Demjén a tóparton Bánk. Ma este Demjén-koncert lesz a Bánk-tó melletti vízi színpa­don. A rendezvényre elővételben 1.200 forintba kerültek a jegyek, ma a helyszínen 1.600 forintért vásárolha­tók meg a belépők. Augusztusban elkészül a sétálóutca Az időjárás akadályozza a párkányi korzó építését Nem sikerült az eredeti időpontra elkészíteni a párkányi korzót. A mó­dosított ütemtervet, vagyis az augusztus 20-ai határidőt azonban a vá­ros és a munkálatokat végző vállalat a rossz idő ellenére is mindenkép­pen tartani szeretné. O I­O Az eredeti tervek értelmében júni­usban fejeződött volna be a párkányi korzó építése. Az átadás azonban csú­szott, aminek fő oka a polgármester, Ján Oravec szerint az volt, hogy az uniós pénzek átadása késett. A mun­kálatok jelenleg a módosított ütem­terv szerint folynak, és elvileg au­gusztus 15-20-a körül fejeződnek be. Az ünnepélyes átadást a szeptemberi városnapokra tervezik, amely szep­tember 9-12-e között lesz. Jelenleg nem a kiírt pályázat nyertesével vé­geztetik a munkát, velük ugyanis az volt a gond, hogy az általuk ígért áron mégsem tudták elvégezni a feladatot. Ezért a város szerződést bontott, és még ma is pereskedik a vállalattal. „A városnak mintegy négymillió korona vesztesége származott ebből, ugyanis a közbeszerzés győztesének ajánlatát nyújtottuk be az Európai Uniós pályázatra. Mi ennek alapján kaptuk meg a pénzt. Az uniós támoga­tás 44 millió korona volt, most viszont a korzó építése több mint 48 millió ko­ronába fog kerülni. A különbözetet a városnak kell állnia, hiszen arra nincs lehetőség, hogy módosítsák az uniós támogatást” - mondta Oravec. Magyar Bertalan, a város alpolgár­mestere lapunknak elmondta: jelenleg még a szökőkút vízrendszerét, a köve­zetét, a díszítő elemeket, a közvilágí­tást, a talaj-megvilágítást kell beépíte­ni, de a padok, a szemétkosarak is ki­helyezésre várnak. A folyamatos eső­zések ugyan akadályozzák a munkála­tokat, de azokat mindenképp szeret­nék befejezni a megszabott időpontra. • Czigler Mónika Mióta felütötte a fejét Délkelet-Ázsiá­ban a madárinfluenza, az egész világot rettegésben tartja a fertőzött baromfik ál­tal terjesztett halálos kór. Van ugyan esély egy világjárvány kialakulására, de bizta­tásul szolgáljon, hogy emberi megbetege­dést nálunk még soha nem figyeltek meg. Péntek Tamás (rendezvénykoordinátor) Fantasztikus teljesít­mény, hogy magyar kutatók találták meg a gyógymódját a külön­leges nehézséggel küz­dő keleti országok ma­dárinfluenzával kap­csolatos kérdésére. Éppen ezért nem tartok a járványtól. Magyar- országon legkésőbb szeptember végére megfelelő mennyiségű oltó­anyaggal fogunk rendelkezni. Len­gyelország már bejelentette igé­nyét a magyar oltóanyagra. Rappauer Zsóka (valutapénztáros) Nem félek a madár­influenzától, mert na­gyon sokféle betegség­től lehetne félni, ame­lyeknek nagy része nem reális. Ettől füg­getlenül biztos vagyok benne, hogy már létezik a környé­ken, mert ellenkező esetben nem keresnék annyira az ellenszerét. Valószínűleg nem merik bejelente­ni, hogy ne féljünk feleslegesen. Szécsi Imre (fuvarozó) Hazánkban semmiféle valóságos veszélye nincs ennek a vírus­nak, ezért komolyta­lannak tartom azokat, akik pánikhangulatot keltenek, vagy hipo- chonderként újabb félelemforrást látnak a madárinfluenzában. Perticevic Marko (pultos) Nem hiszem, hogy minket Magyarorszá­gon érinteni fog a ma­dárinfluenza. Mivel nem nézek tévét, nem olvasok újságot, csak nemrégiben tudtam meg, hogy komoly járvány indult keletről. Megpróbálom kerülni a csirkét, eddig se volt egy nagy fa­vorit, nem tartozik a kedvenc étele­im közé. Másrészt valamennyire talán ál hitegetés a fertőzéssel kap­csolatos hírek egy része. Olcsóbb az élet a szlovákiai otthonokban A magyar nyugdíjasok is színvonalas ellátásra találnak Szdovákiában Túltermelés várható kukoricából Tovább fokozódhatnak a kritikus méretet öltött raktárgondok Az uniós csatlakozás után meg­nyílt a lehetőség arra, hogy a szoci­ális szolgáltatásokat is kölcsönösen igénybe vegyék a határ túloldalán élők. A határ menti magyarországi városokban érezhetően nőtt az ér­deklődés a Szlovákiában található idősotthonok iránt, hiszen itt az el­látás jóval olcsóbb, mint otthon. A Győrtől ötven kilométerre fekvő Nádszeg szociális központja két éve lé­tesült. Orvosi rendelő, rehabilitációs központ, konyha és mosoda is helyet kapott benne. Az intézményben helyet biztosítanak a fekvő és mozgásképtelen betegek számára is. A település szociá­lis központja fogadja a magyarországi betegeket is. Érdeklődés pedig van, aminek fő oka az árbeli különbség. A szlovák állampolgároktól itt havonta megközelítőleg 6300 koronát kérnek, a magyarországiaktól valamivel többet, mivel a szlovák kormány normatív hozzájárulása nem fizeti az ő költsége­iket. A fizető nyugdíjasotthonba való bekerüléshez Magyarországon 2-5 mil­lió forintot, Nádszegen 70 ezer koronát (455 ezer forint) kell fizetni. A lekéri nyugdíjasotthon alapítója, Sebeni György szerint Magyarorszá­gon a bejutási feltételek elég kemények. Mint mondta, náluk az idősek egy nap­ra 200 koronát (1300 forintot) fizetnek. Ez a díj havonta megközelítőleg 6200 koronára (40 ezer forintra) jön ki. De mint mondta, abban az esetben sem tudják visszautasítani a kérvényezőt, ha a havi keresete ennél kevesebb. Minden esetet ezért egyénileg bírálnak el. Az említett összegben az alapellátás (napi négyszeri étkezés, lakhatási költségek, mosás) foglaltatnak benne. A speciális gyógyszerekért külön kell fizetni. Az orvosi és az ápolói ellátás biztosított, az intézményben fekvő, és mentálisan sé­rült betegeket is fogadnak. Az ország szinte minden területéről érkeznek hozzájuk betegek, de Magyarországról eddig még nem volt érdeklődő. A nagysápi Szent Borbála Idősek Otthona teljes ellátása magában fog­lalja a lakhatást, valamint a gondozási, ápolási terv alapján nyújtott ellátást, a napi háromszori étkezést, mosást, ta­karítást, fűtést, világítást, hideg-me- legvízszolgáltatást, orvosi ellátást, ká­beltévé és telefon csatlakozási lehető­séget a szobában, valamint segítség- nyújtást hivatalos ügyek intézésében. Ha az otthonlakó képes önmagát el­látni, havonta 70 ezer forint, ellenkező esetben 90 ezer forintba kerül az ellá­tás - tudtuk meg Pánczél Istvántól, az intézmény igazgatójától. • Czigler Mónika A szakértők szerint bőséges ter­més várható idén kukoricából is, aminek eredményeképpen valószí­nűleg a búzához hasonlóan raktá­rozási gondokra kell számítani. Ku­koricából hazánk a hazai szükség­let minimum dupláját termeli, így a termény többsége exportra kerül. A takarmánykukoricát szeptember­október környékén kezdik aratni, fő­ként az állattenyésztési ágazat használ­ja fel, ám mivel a sertésállomány is. csökken, ez sem jelent megnyugtató megoldást. A csemegekukoricaként, csöves áruként vagy konzervként törté­nő értékesítés a piac jelentéktelen há­nyadát teszi ki. A búzához hasonlóan a kukoricára is intervenció van érvény­ben. Balogh Zoltán, a MAGOSZ Ko- márom-Fsztergom megyei elnöke már most ki meri jelenti, hogy országosan súlyos tárolási és értékesítési gondok lesznek a kukorica learatását követően. Megyénkben szerencsére eddig megol­dódott a raktározás, a búzát csaknem 100 százalékban betakarították már a földekről. A takarmányhoz képest töre­dék mennyiségű csemegekukoricát a különböző konzervgyárak vásárolják meg, illetve ez is exportértékesítésre ke­rül. A Tesco áruházlánc kizárólag hazai csöveskukoricát árul - közölte Danks Emese sajtószóvivő, konzervtermékei- ket viszont a francia tulajdonú Bonduelle gyártja. A nagykőrösi szék­helyű gyár számára a vetőmagot az anyavállalat biztosítja, amely minden minőségbiztosítási feltételnek megfe­lel, rendkívül szigorúan ellenőrzik az alapanyag génmanipuláció mentessé­gét. A kukoricát ezután szerződött gaz­dáknak adják vetésre és felnevelésre. • Szabó

Next

/
Thumbnails
Contents