Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-06 / 154. szám
hídlapmagazin 2005. augusztus 6., szombat • H1DLAP VII Afrika tetején Hillary, Tensing Norgai, Reinhold Messner... Csupa férfi, így nem is csoda, hogy a hegymászás és a magashegyi tracking, mint igazi kihívás és férfias sport él a köztudatban. Pedig ez már rég nem így van. Egyre több nő keresi fel a Kaukázus, a Himalája vagy a Kilimandzsáró hófedte csúcsait Érdemes bevállalni ezt az életre szóló élményt de csak ha megfelelően felkészültünk a fizikai és a lelki kihívásokra. És ezt bizony itthon kell elkezdeni a környező hegyekben és az edzőteremben. A titokzatos, hófödte csúcs már gyermekkorom óta csábított. Főleg, hogy Tanzániában fekszik a nagyvadak földjén. Végtelen szavannák, feldühödött orrszarvúk, vágtázó gnú csordák, Massai harcoso... Hát kell ennél több? Hát igen, némi pénz és alapos felkészülés, hogy meghódítsuk az 5896 m magas Uhuru-Peakot a Kibó csúcsán. Mivel ritkán viselünk megpakolt hátizsákot, érdemes ezzel kezdeni a felkészülést. A hátizsák kiválasztása már a fél siker, ezért mindenképen eg)' expedíciós szaküzletben vásároljuk meg, kikérve az ottani szakember véleményét. Magasságunk, izomzatúnk figyelembevételével szabad csak választanunk. Ez vonatkozik a bakancsra is. Ezeket az alapdolgokat már érdemes 2 hónappal a túra előtt megvenni és hétvégéken egy kb. 9 kg- ra megpakolt zsákkal kisebb túrákat tennünk. Egy, a hátizsáktól kidörzsölt hát vagy feltört láb, a túra végét is jelentheti. A Kilimandzsáró lejtőin napi 6-9 órás menetelés vár ránk nagy magasságokban, melyek légszomj és hegyi betegség tünetekkel fognak járni. Közben, éppen a hegyi betegség leküzdése érdekében kezdjünk el egy edzési formát, amely megnöveli sejtjeink oxigénfelvételét. Erre tökéletes a spinning, a pár kilométer futás, vagy a step-aerobic (legalább heti 3 alaklommal), ezek a sportok erősítik lábizomzatunkat is. Erre pedig nagy szükség lesz, amikor elhagyjátok a szavannát és megkezditek az átkelést a trópusi esőerdőn. A hatalmas kövekkel, lelógó liánokkal és léggyökerekkel tarkított ösvény adott a combomnak, miközben a fekete majmok vidám csapata könnyedén ugrált fejünk felett, nézve „kínlódásunkat”. Ok is tudják, Darwin tévedett. Rengeteg energiát égetsz el útközben, ezért fontos állandóan pótolni. A túra 5 nap volt és napi 4 energiaszeletet ettem a tábori körülmények között készült étkezések mellett. Vigyetek sós kekszet is, ez 3 800 m-től kissé csökkenti a magasság okozta tüneteket. A teherhordók főzte sós zöldségleves is nagyon jót tesz. Főleg fentebb, az alpin régiókban, ahol már a német Alpokban éreztem magam. A hideg és a növényzet is erre utalt. A teherhordóknak a magasság nem gond, ők a csaga törzsből származnak, akik a sherpákhoz hasonlóan a nagy magasságokban élnek. Fontos a réteges öltözködés, a hőmérséklet egy-két óra alatt 20 fokot ingadozik. Szakadó havas esőben meneteltünk 4 000 m-en, ám a hirtelen feltámadt erős szél elfújta a felhőket a Kibó és a Mavenzi- csúcsot összekötő nyeregről és hamarosan trópusi hőség lett, a Nap pillanatok alatt hólyagosra égette kézfejemet, mivel elfelejtettem bekenni a 25- ös faktorú napvédővel. Mentálisan 4500 m-től kezd érdekessé válni a túra, tudatosul bennünk a magasság és a vele járó panaszok, veszélyek. Itt már kerülni fogtok minden felesleges mozdulatot. Miután reggel frissen kiugrottam hálózsákomból vagy két percig kóvályogtam, mint vasorrú bába a mágneses viharban. A „híg” levegőben már csak a megfontolt, lassú mozgás ajánlott. Nagyon fontos a folyadékbevitel!!! Négyezertől már legalább napi 3 liter vizet igyatok, különben szédülni fogtok és a kiszáradás is fenyeget. Szinte mindenkinél fellép a hegyi betegséggel járó hányinger. Ezt egy receptre kapható gyógyszerrel a Diamoxal lehet enyhíteni. A tabletta igen erős, maximálisan napi 1 darabot szabad bevenni étkezés előtt. dúl éjfélkor. -25 fokban vágtunk neki fejlámpáink és a Hold fényénél az utolsó 5 órás menetnek az Uhuru- csúcs felé. Itt már minden lépés fájt. Testem minden sejtje oxigénért ri- mánkodott. A forró tea kicsiny termoszomból nagyon jól esett a Kilimandzsáró első meghódítójáról, Hans Meyerről elnevezett barlangban. A még nem teljesen kihűlt tűzhányó meg-megereszt némi füstöt. Egy fiatal holland nő, aki pedig, maratoni futó és remek kondival rendelkezik, 5 000 m körül feladta. „Van, hogy a Himaláját megjárt hegymászókon is kifog a csagák szent hegye.” - mesélte Idrissa Kilabula, a hegyi vezetőm. Nagyon csalós a hegy, a hófedte csúcs ott van karnyújtásnyira, de te napokon át menetelsz, átkelsz kiszáradt folyómedreken, néhol bokáig merülsz a vulkanikus homokban, a hóban és a Kibo alig jön közelebb. Az utolsó hajrá a Kibo táborból inMintha a hegy istene vidáman pipázva nézné a sok őrültet a hajnali holdvilágban, a térdig érő hamuban mászni. 5680 m-en elértem a Jamaica- Pointot, itt csúnya orrvérzés jött rám és kezeim remegtek. Ez már a hegyi betegség. Tovább! - parancsoltam magamra - 5760 m-en nagyon szédültem és görcsöltek a végtagjaim. A mászó botjaimra támaszkodva próbáltam pihenni, de csak azt éreztem, hogy kihűlök. Két San Diego-i lány is vérző orral ért be minket. Megpróbáltunk még némi forró teát inni de már a termoszt is alig bírtuk tartani, ráadásul komoly szél is kerekedett. Úgy döntöttünk visszafordulunk. Mint később kiderült okosan, mivel 2 koreait csak a hegyi mentőknek sikerült élve lehozniuk. „A hegy ma gonosz volt” - mondták a hadsereg mentői. Nem mindig szereti, ha feljutnak a Kilima n'Gaira, az „Istenek Trónjára.” A hegy és az ország megigézett, ide nemsokára vissza akarok térni. Egy gyors látogatás az Arusha Nemzetiparkban, amelyet a híres magyar zoológus, Dr. Nagy Endre alapított. Még egy-két Makonde faragás Moshi bazárjából majd „kwaheri Tanzania!”. - A viszont látásra Tanzánia - mondom, és repülőnk fényeit lassan elnyeli az afrikai égbolt. • Georg Spöttle Rejtvény s K 1 D ó L Á M Z S Á K Z G É s N E L T E N E Y G E 1 Á B 1 K A L L Á G F R C D B T A M E T 1 G É N A N L R A H B D Ű Ü R Ü G Y E Á A E K A S F C A M N N M Y G E R Ü N Z A G E H R E G E R É D G c E J Z A O K U A Y L B A z S M S J K A B Y É V í G B B 1 A E 1 Y A E L O Y T A R A K S C N Y N R 0 J T O G K Ó 1 G A G V É z V R Á E Y S A G B A Y D s E R Z L E C Ő A P L S Ö c K N 0 R C G Z A Ó E E 1 z É F K A N s S R D E C E T P L D E A c É L A S E B P L E Z L D D M D P M O E ú T L O V L 1 Ó A G E S A 1 B G 1 D A T K J É C 1 R 1 C 1 P 1 R i C 1 R SZÓKERESŐ nyolc irányban Feladványunkban egy Shakespeare-idézetet rejtettünk el nyolc irányban az ábrában. Keresse meg a felsorolt szavakat, amelyek 8 irányban rejtőznek az ábrában, majd húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva sorban összeolvassa, az idézet folytatását kapja megfejtésül. Az idézet kezdete: „A barátság...” ADÓ, AGÁR, ACÉL, AGG, ÁBRA, BAK, BABSZEM, BANYAKEMENCE, BAZSALOG, BERZENKEDIK, BIKA, BEL, BÚB, CICERO, CÉL, CIKORNYA, CSAP, CSEPPFOLYÓS, CSÓKASZEM, DAC, DÉR, ECET, EGYENETLENSÉG, ELAGYABUGYÁL, EMSE, ESD, ÉKE, FAJ, FÉRC, FŰT , FÜGG, GÁT, GIDA, GYŐZ, HAJ, HANC- SIK, ICIRIPICIRI, JÓD, KAP, KARATYOL, KÁSZMÁLÓDIK, RAG, RÉ, ROJT, RÜGY, SER, SZABLYA, ÜREG, VÍG, VOLT, ZENGŐ Néhány ötlet vasárnapra Gasztronómiai kalandozások Az vág)', amit megeszel - szokták volt mondani, és ha jobban belegondolunk, van valami igazsága a mondatnak, persze átvitt értelemben. Enni, vagy főzni - esedeg mindkettőt - mindenki szeret. Ki ne pirult volna boldogan, ha az egész napos konyhai serénykedés után, az asztalnál összegyűlt vendégsereg elégedett ujjszopo- gatások közepette dicséri főztjét. Bármennyire is kényelmes étteremben enni, az igazi érdem, ha magunk készítettük, és miattunk finom az asztalon gőzölgő étek. Most induló gasztronómiai sorozatunkban, néhány viszonylag könnyen elkészíthető, és roppant ízletes recepttel szeretnénk a Kedves Olvasókat megismertetni. Erdélyi Zsivány pecsenye: Hozzávalók: 80dkg pihent, hízott vesepecsenye (marha), lOdkg tűzdelni való füstölt szalonna, 2dkg magyarí?) pirospaprika, ldkg törött bors, 2üdkg kukoricadara, 6dkg sertészsír. A 80dkg vesepecsenyénket úgy vágjuk hosszába, hogy utána húsverő kalapáccsal alaposan kiverhessük. Minekutána ez megtörtént, a lOdkg szalonnával szépen megtűzdeljük, majd a boltban ugyan hazainak mondott, ám ki tudja honnan származó pirospaprikával, megszórjuk. Természetesen a többi fűszert se feledjük, azokat is szórjuk készülő étkünkre. Ha ezzel elkészültünk, szorosan összegöngyöljük - mint egy roládot - és spárgával összekötjük, hogy a sütés közben is egyben maradjon. Húsz percig forró sütőben sütjük, mert nem baj, ha belül egy kicsit véresen angolos marad (persze ez ízlés dolga). Ha kedvünk tartja, nemi vörösbort is locsoljunk rá - bizton állíthatom, nem rontja el. Kukoricapolentával - sós vízben főtt kukorícakása - vagy burgonyával, főzelékkel, savanyúságokkal, esedeg salátával szolgáljuk fel. Ez utóbbi jó ötletnek tűnik, hiszen gyönyörű zöldségekre bukkanhatunk a piacon! Ha mindezek után gyomrunk továbbra is vágyódik, desszertként buktát vagy palacsintát készíthetünk... Jó étvágyat! • Márkus